>Date: Sat, 8 Apr 2000 21:00:39 +0200 (CEST)
>From: =?iso-8859-2?Q?N=E1cz_Attila?= >
>To: >
>Subject: tancpartnerkereses
>X-Mailer: Microsoft Outlook Express 5.00.2417.2000
>
>Nev=Szados István
>Celom=versrnyzés
>Varos=Budapest /Dunakeszi
>rb=fiu
>Eletkorom=21
>Magassag=185
>Súlyom=80
>telefonom=06-20-3287742
>stilus=standard, latin
>Klub=Fortuna Tsk, 2 éve
>Tanchely=
>Tartossag=hosszútávú
>Osztaly=D
>Idoraforditas=bármennyi
>Anyagiak=
>Tanar=Végh Zoltán
>URL=http://
>Egyeb=
>
|
Sziasztok!
>Hat, roviden ennyi, es ha valaki tobb szemszogbol szeretne megvilagitani a
>dolgokat, az nyugodtan irjon tovabbiakat.
Kicsit más szemszögbõl is írnék pár gondolatot.
(10 tánc alatt arra gondolok akik standardazni és latinozni is szeretnének.
Ebbe az összes osztályt beleértem)
Valahogy nem tartom jó dolognak hogy a táncosok nem kis része
csak nézõként szemléli a versenyeket. Állandóan azt hallom mindenkitõl hogy
10 táncolni szeretnék/nénk, és hát ez milyen jó. A vége pedig az hogy
most éppen nem indulunk, mert..........
-Még nincs párom
-Nincs sorunk
-Már nincs párom
A 10 tánc még matematikailag is 2x több energiát és kitartást
igényel mint 5 . A valóságban viszont jelentõsen bonyolultabb
a helyzet. Sokan vannak akik egyszerûen túl sokat vállalnak.
Akik hátul végeznek, nem egyszer okolják a bírót, a párjukat,
a tanáraikat, az esetleges sikertelenségért, feleslegesen.
Nem lenne jobb mondjuk 5 táncból gyõzni, mint 10 táncból
hátrébb végezni ?
Az már pozitívum ha valaki indul. Állatalában már
a párkeresésnél meghal a dolog. Vannak akik évekig, vagy az örökké-
valóságig a 10 táncos párjukat keresik. Szerintem a semminél még
az 5 tánc is jobb.
Egyáltalán mennyire komoly ez a 10 tánc mánia ?
Igaz, minden versenytánc társostánc és mindegyik
férfiról és nõrõl szól, és zenére csinálják, meg mozognak,
de mégis teljesen más a két stílus.
Hány olyan univerzális táncos van aki mindkét mûfajban
tehetséges ? Attól hogy valaki standardban nyakkendõt vesz fel,
latinban pedig feketére festi a haját, nem biztos hogy univerzális
tehetség.
Más:
Sokan vannak akik nem gondolkodnak elõre. Mondjuk van aki
évekig párt keres. Mondjuk egy E-D-C osztályosnak ez miért jó ?
Ha mondjuk egy C-s elkezd egy D-s sel táncolni, hamarább
kerülnek azonos szintre mint 1 év. Most akkor miért
kell évekig elküldeni a kicsit gyengébb pár jelölteket ?
A fejlõdés üteme például miért nem szempont ? Vannak akik
néhány pontonként lépkednek fel felé, és vannak akik igaz hogy
adott idõpillanatban gyengébben táncolnak ill alacsonyabb betûjelzés
van a versenykönyvükben, de sokkal gyorsabban fejlõdnek.
A párkeresõk összesítését én csináltam, és a C standardat látván
nem tudtam megállni hogy le ne írjak pár gondolatot.
Szerintem mindenkinek tisztában kellene lenni azzal hogy
végesek a lehetõségeink és kompromisszumok nélkül
semmire nem viszi az ember.
Üdv: András
|