From: 
Tisztelt listatagok!
Bár még csak tavaly december óta figyelem a különböző
témájú vitákat a listán, mégis úgy döntöttem, hogy
leírom az én saját véleményemet az általatok
említett témákban.
Én abba a szűk rétegbe tartozok, akik még "élve maradtak"
az utóbbi válságos időkben. Nem vagyok magas osztályos,
jelenleg st-ből és latinból is D-s vagyok. Ezért számítok
arra, hogy figyelembe veszitek amit most leírok. Mindig
a mi fejünk felett vitáztok, anélkül, hogy minket bárki is
megkérdezne.
A jelenlegi feljutási rendszerről az a véleményem, hogy sajnálom, hogy
egy év egy osztály. A mi klubunkban szinte minden tanévben
cserélődik a versenytáncos réteg (E osztályosok), mert álatlában
elmegy a kedvük a tánctól - vagy az időt nem tudják kivárni,
vagy pedig elmennek versenyekre, de ott a Zánkát ill. Területi Bajnokságot
nyert párok - nem meglepő - tönkreverik azt a kis mezőnyt is, ami
van. Azt pedig, ugyebár, nem várhatjuk el egy kezdő versenytáncostól,hogy
várjon annyi évet, ahány osztálynyit feljebb akar jutni.
Nézzük csak meg a külföldieket!Nekem nagyon sok külföldi Open
verseny van meg videón. Az angol / német kommentárt hallgatva
igencsak meglepődik az ember! Pl: olyan párok nyerik meg a több száz fős
mezőnyt, akik 20-21-22 évesek. Na most nekem senki ne akarja bemagyarázni
azt, hogy - ha tegyük fel, S osztályosok - már 15 éves korukban, amikor el-
kezdtek versenyezni, elhatározták, hogy "na most akkor várjunk 6 évet,
és feljutunk sonderbe, akkor megnyerünk min. 3 nemzeti bajnokságot, és akkor
jók leszünk". NEM! Ha egyszer ilyen fiatalok, akkor nem hiszem, hogy
egy év egy osztály. Ezzel nem értek egyet, ez hülyeség. Szerintem ez
az egyik oka az alacsony osztályos versenyzők ritkulásának. Persze junior
I-ben
tarolhat az, aki már 3 éve minden versenyen ott volt...
Ja, és a klubunkban táncol egy olyan páros, akik "A" osztályosok már 3
éve, és több, mint 360 pontjuk van, de alig van nekik verseny, ami
van arra meg vagy el tudnak menni, vagy nem, hiszen már felnőttek...
Ranglistára járnak rendszeresen, de ugye az nem számít bele a továbbjutási
pontszámba... Erről ennyit.
A kizárásokkal kapcsolatban: én teljes mértékben egyetértek Jánosi
László politikájával, amikor döntnök egy-egy versenyen. Az viszont rendkívül
zavaró, hogy a MTasz mindig azokra a versenyekre jelöl csak ki döntnököket,
ahol vélhetően a legtöbb pár fog elindulni - éves viszonylatban beszélve.
A tavalyi kelet-magyarországit hoznám fel példaként:
C osztály felnőtt latin-ban a döntő kellős közepén zártak ki párokat.
De természetesen E osztály ifjúságiban, a döntnök párosának lánytagja
kivágott ruhában táncolt, de ez érdekesmód nem zavarta a döntnököket
(miért is zavarta volna, hisz' hazai páros)...
Nekem nem gond az, hogy a nevezési díj szabad teret kapjon. Viszont,
mivel
st/lat-ból is versenyzek, érzékenyen érintene - akármilyen igényes
versenyről legyen szó -, hogy 1000Ft/pár/kategória...
Akkor már inkább legyen mondjuk alsó határ 200Ft, a felső meg 800.
Én csak azért nem hagytam abba, mert én még azokban az időkben szerettem
meg a táncot, amikor még a mi klubunk is hajnalba nyúló versenyEKEt
szervezett.
A magyar táncsport jelenlegi helyzetét a hátrányos feljutási rendszer
mellett még azzal magyarázom, hogy eszméletlen sok olyan táncpedagógus
és pontozóbíró van Magyarországon, akiknek szinte közük nincs a verseny-
tánchoz. És sajnos a többség ez a kategória. Ezek az emberek döntik el,
hogy mi milyen eredményt érünk el.
Erre is írok példát. Tavaly év vége felé az egyik versenyünkön a döntő
következett (akkor még E ifi, standard). Bár nem tudom, mióta
van benne a versenyszabályzatban, hogy a döntőben nem szabad
felmutatni zenehibát, csak bele kell számítani az értékelésbe.
Ehhez képest a pontozóbíró - aki megyeszékhelyről való, nem is
kisvárosból, tehát erre sem lehet fogni - zenehibát mutatott fel nekünk az
egyik
táncban... EGyébként megnyertük a versenyt. És ezt nem azért mondom, de
nagyon jó a zenei hallásom, és nagyon egyszerű sorokat táncoltunk, és ha
nem vagyunk zenében, azt észreveszem.
Majdnem kihagytam az egyik legfontosabbat: a költségekről, amik a
verseny-
zéssel járnak. Én nem tudom, Ti hol éltek (biztos Pesten), de
én vidéki vagyok. Én még soha nem vettem huszonakárhányezer-forintos
márkás cipőt. Pedig pl. Subi számolása (egy táncos mennyit költ havonta
versenyekre) abszolút nem igaz az alsó osztályosokra (E-D-C). Pedig
a vita rólunk szólt, nem a B-A-S-ről.
Elmondom nektek, milyen egy átlagos táncos - ha magamat ide sorolhatom -
költségvetése:
CIPŐ: én speciell kb. 2 évente csináltatok új cipőt (standard-et és
latint is), de nem a 20,000 fajtából, hanem a jó kis gyomai 7 - 8000
Ft-osból.
Nekem tökéletesen megfelel, és amúgy sincs 20,000 Ft-om Supadance-re.
VERSENYEK: kb. két havonta egyszer megyünk versenyekre. Főleg
március
-április-májusban, ill. Zánkától kezdve október és december között.
A partnerem családja visz minket a tizenakárhányéves kocsival,
mert segíteni akarnak nekünk, és nem Audink van. Számoljátok ide a
benzinköltséget. +ENni és innivaló. Az ajánlataitokkal ellentétben,
egy pesti versenyre nem megyünk fel vonattak, akármilyen kevésből
meg lehet úszni. Most már D-sek vagyunk, és szerintetek
majd a párom az óriási ruhazsákkal fog ide-oda szaladgálni az igénytelen
másodosztályú vonatfülkékben... Ne röhögtessetek!Majd
ha Ti is vonattal jártok versenyre, akkor kezet foghatunk!!!
Bocsi, de most nincs időm folytatni. Nagyon szívesen várok
egyetértő és ellenvélenyeket is. Illetve, ha van kérdésetek,
nekem mint alsóosztályosnak, feltehetitek azokat. Remélem
sok mindenki elgondolkozott az írottakon!
Nagy Péter
|
