Tom:
> Csak neked osszefoglalom a 21 reszt nehany sorban, es masik
> nehany sorban megvedem a 21-es sorozatta valo dagasztas
> elonyeit. Termeszetesen a Tisztelt Levelezotarsaktol
> tudomasul veszem a feldagasztas hatranyait, de attol e
> hatranyok meg nem invalidaljak az elonyoket.
No ez az, amivel en vitatkozom. Lehet egy film barmilyen jo, ha csak a Pluton
vetitik; lehetett a Tyrannosaurus barmilyen felelmetes, ha kihalt; es lehet az
irasod barmilyen ertekes, ha szinte senki sem kepes atragni magat rajta.
> Mindenesetre gondolom te SEM szeretned, ha pl. egy fontos
> palyazatodat az ellensegeid irnak at, miutan beadtad, de mielott
> elbiraljak.
Miert faradnanak az ellensegeid azzal, hogy erthetobbe tegyek az irasodat?
> En ugyanis e sorozattal valojaban palyazok, az
> Isten es az emberek elott, illetve palyaztatom az embereket
> egymas es az Isten elott.
Az ilyen nagy szavak nevetsegesnek hatnak azoknak a szemeben, akik nem ertik,
mirol beszelsz. Marpedig nem ertik. Es nem is nagyon hisznek benne. Pl. en. A
nagy szavaknak akkor erkezik el az ideje, ha teljes a meg- es az egyetertes.
> Ugyhogy amennyiben te at akarod
> iratni a dolgaimat, akkor en azt kivannam, hogy az osszes
> zenedet irja at foghijjas ciganyzenenek az Irigy
> Honaljmirigy. En ugyanis hatalmas erzekkel rendelkezem az
> adekvat igazsagossag irant.
Sok zeneszamot a feldolgozasai tesznek hiresse. Amitol meg megmarad az eredeti
is...
> Nos, eloszor is a szkeptikus beallitottsagu, de hinni
> akaro, vagy legalabbis probakeppen hajlando olvasok hitet
> felpumpaltam az elso reszekben. Utana fokozatosan megy at a
> sorozat a tulajdonkeppeni fo modszer reszletes
> magyarazataba, mikozben a hibalehetosegeket es az
> osszehasonlito kitekintest is celszeru volt kidolgoznom.
Hogy lasd, ertekelem igyekezetedet, az alabbiakon kb. bekezdesenkent
megmutatom, hogy gondoltam a tomoritest. Mondd meg, ha szerinted tul sok
informacio veszett el kozben. Vagy ha felreertettem valamit. (A zarojelekben
nehany megjegyzest talasz.)
÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷
> A fo modszerrol tomoren: Elvegezzuk a multunk idoag-leltarat,
> es megkeressuk azokon a legelso, azaz a legkorabbi
> un "kozmikus hibapontot".
"Felidezzuk [nagyobb] multbeli donteseinket, koztuk az elso hibasat."
(Mi koze ennek a "kozmoszhoz"?)
> A Sorsunk idoagai ugyebar minden
> egyes felteteles ragozasu vagylagossagnal elagaznak min.
> ketfele. Ezekbol csak az egyiken halad tovabb a sorsunk, a
> tobbibol pedig selejt idoag lesz. Pl. ha nem Julcsat, hanem
> Borcsat vettem volna el felesegul, stb.... Nos, az elso
> kozmikus hibapont utani elagazas legkedvezobb, de immar
> csak elmeleti idoaganak ugyancsak elmeleti jovedelmi
> kulonbseget ugy kerjuk at az aktualis nyomorult idoagunkra,
> hogy kozben egy elheto, mesterseges idoagat vallalunk fel
> fokozatosan, mikozben rahagyjuk az Univerzumra, hogy ama
> idoagainkat leselejtezte, mert azok a halalba vezettek
> volna. De legalabbis nem harmonizaltak volna szamunkra
> ismeretlen, de amugy fontos dolgokkal.
"A realisan kialakult korulmenyekre alapozva tudatosan megprobaljuk elerni azt
az allapotot, amelyhez az egykori, leghelyesebb dontes vezetett volna."
(Honnan tudjuk, hogy mi lett volna, ha...?)
> Az Univerzumnak
> nincs joga meg az altalunk tenylegesen megkezdett, de az
> Univerzum altal leselejtezett idoagaink jovedelmi
> strukturajat is vegleg leselejtezni magaval az idoaggal
> egyutt, mert ez tul sok volna. Tehat atkerjuk a
> kulonbozetet, de nem az onmagunkert valo fohasz, hanem a
> masokert, az egymasert valo fohasz strukturajaban. Na ez is
> egy bonyolito tenyezo.
"Ez lehetseges, amennyiben masokra is tekintettel vagyunk." (Honnan tudod? Es
honnan veszed a batorsagot, hogy az univerzumot megszemelyesitsd?)
> Mivel az evolucios kuszob attoresehez minel tobb ember egy
> hullamhossza szukseges, ezert van az, hogy a teljesen
> kulonbozo eloeletu, izlesu es tudasu emberek mindegyiket
> megszolitani igyekezven minel tobbuket torekszem
> felsorakoztatni az uj tudati evolucios kuszob
> hataratkelohelyen. Aki tudja a teendojet, azokat nem, de
> aki tanacstalan, annak felkinalom ezt a lehetoseget.
"Ha eleg sokan igy viselkednek, ebbol maradando szabaly valik, amely -
szelekcios erokent - visszahat az egesz emberiseg fejlodesere."
(Ha jatekelmeletrol beszelsz, akkor ezt ird is le. Ha nem tudod, hogy j.e.-rol
beszelsz-e, akkor ideje utananezned.)
> Kozben minden veszely-forrasrol, hiba-forrasrol, kesedelmi
> okrol es felesleges tevhiedelemrol illetve zsakutcarol
> megemlekezem. Soooot! A vegen meg a teleportaciok eskudt
> ellendrukkereinek stressz-strukturajarol is gondoskodom az
> uj helyzetben.
"Fontos a hibalehetosegek teteles felsorolasa. Ezek ismerete mindenkit kepesse
tesz a modszer hasznalatara."
÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷
- Nos?
TGyula
|
Kedves Lista!
Aki a korábbi fejezeteket (-21/I-IX-) nem olvasta
figyelmesen, az jóformán semmit nem fog érteni a most
következő részekből.
Az első cikkekben írtam, hogy a teleportálás részleteinek
tudásában nem csak a matematika segédtudományi szerepe,
hanem a funkcionális etimológia ugyanezen szerepe is
kulcsfontosságú. A logikát, mint önálló segéd-tudományágat
én a magam részéről a funkcionális etimológia részeként
fogom föl, mint azzal egy olyan szerves egységet képező
önálló egységet, amelyben az etimológiáé a precizitás
szerepe, a logikáé pedig az ok-okozatiság szepe; - de ez a
felfogás természetesen további pontosításokra szorul.
Ugyanakkor vegyük észre, hogy az igazságnak, illetve végső
soron a rendre és törvényszerűen csak az osztozkodásról
szóló Igazságosságnak is ugyanúgy a matematika és a
funkcionális etimológia lesz a két értelemszerű
segédtudománya; - a jogtudomány már csak egy ezeken túli
mesterkélt, "csűrt-csavart" valami. Ugyanis ha pl. egy
vitatott tulajdon-viszonyú pénz-összeg, ingó vagy ingatlan
vagyon igazságos felosztásának a mennyiség miatt a
matematika is segédtudománya, akkor az etimológia még
inkább az lesz. Nos, annak belátásán már túl vagyunk, hogy
a teleportálásnak nem csak a matematika, hanem az
etimológia is segédtudománya. Továbbá ha ugyanezt
mondhatjuk el az Igazságosságról is, akkor a teleportáció
és az Igazságosság lám teljesen azonos platformon vannak,
és szerves összefüggő egységet alkotnak. Eme Egységnek nem
csak a földi viszonyok képezik az értelemszerű alapját és
vonzatait, hanem a Földről az emberi érzékszerekkel
érzékelhető tartományon túli dolgok kulcs-fontossága is
meglehetősen egyértelmű. Tehát a teleportáció részleteinek
fejtegetésében az Igazságosság matematikai és etimológiai
szerves egységének kell az egyetlen mérvadó "csomag"-nak
lennie az ember számára. Ezért olyanok a cikkek, amilyenek.
A megszólítható nevekről, "nomen"-ekről:
Mózes apokrif könyveiben konkrét arkangyal-nevek vannak,
amelyeket megszólítva azok jönnek, és minimum érintkeznek
azzal, aki megszólította őket, de főleg segítenek is.
Máshol is olvashatunk ilyen neveket. Aztán kimondjuk őket,
és nem történik semmi sem....... Az én gondolataim ott
nyertek hipotetikus nyugvópontot e témában, hogy valamikor
tényleg működtek e Nevek, de feleslegesen sokan megtudták
őket, és Mátyás király megtartotta az utolsó budai
kutyavásárt...... Egyiptom történetében többször is voltak
ilyen istenség-névcserék, vélhetően hasonló okokból.
Valahányszor kifulladt egy-egy nomen-kultúra, mindig
beindult az ún. társadalmi "szinkretizmus",
vagy "aposztázia", vagy éppen ezek valamilen arányú
keveredése. A szinkretizmus a vallásosság megmaradása
melletti széthúzást és szétesést jelent, az aposztázia
hitehagyást. Az Ószövetség legelején úgy hívják segítségül
az Istent, hogy a saját felmenőiket felsorolják, hogy azok
istene, tehát: Ábrahám istene, Izsák istene, Jákob
istene...! Gyere, tedd ezt, tedd azt, stb.....
Amikor egyre jobban el fogunk mélyülni az időág-leltár
módszerben, akkor fogunk találni olyan kellemetlen pontokat
az életünkben, amelyekről utólag, egy nagyon őszinte
pillanatunkban tudni fogjuk, hogy azt mi vagy jelentősen
tudtuk volna javítani, netán teljes egészében tudtuk volna
hárítani. Ezeket nevezzük el "önhiba-pont"-oknak. Azonban
sokan fognak olyan pontokat találni, amikor önhibájukon
kívül került az életük egy jóval előnytelenebb időágra, és
ez a vélemény tartósan meg is állja a helyét. Ezeket
nevezzük el "kozmikus vagy univerzális hiba-pont"-oknak. Az
univerzális szót egy iciri-picirit kifejezőbbnek érzem, de
a kozmikus szó rövidebb, takarékosabb a fülnek, a szemnek
és a tollnak. Az én megszólítási javaslatom a következő:
Ti, akik azt velem akkor tettétek! Vagy: Te, aki ezt velem
akkor tetted, és Te is, aki ezt akkor elnézted vagy
megengedted! Utána jön a rehabilitációs felszólítás: Kérem
az ott általad leselejtezett időágam jövedelmi különbözetét
az aktuális időágamra, a kezem ügyébe, minél hamarabb, és
minél kevesebb egyszeri adagra bontva, akár pl. egy
összegben!
Semmiképpen sem tudok harmadik hiba-pont változatot
kitalálni, csak a fentebb leírt kettő változatot. A "vegyes
hiba-pont" kifejezést is csak az összehasonlításokhoz
használható ideiglenes segédeszköznek javaslom. Az időág-
leltárunkban ezen módszer szerint kell elemeznünk a
kellemetlen pontokat, azaz elágazásokat és
vagylagosságokat.
A Földre való leszületésünk előtt állítólag vállaljuk a
nehézségeket és a donor-szerepünket, amikoris ugyebár az
auránk külső rétegei a saját szülő-anya fényszobor-mintánk
nagy-nagy élő auráját folyamatosan töltik fel
holostrukturálisan. Ezért kókadunk le estére, és ezért kell
végigaludnunk az éjszakát is, sőt, ugyanezért halunk meg.
Azonban az igazságtalanságok örökre való befagyasztását nem
vállaljuk,
- legfeljebb az ésszerű mértékű és vállalható
időtartamú ideiglenes elszenvedésüket,
- de nem az előttük való feltétel nélküli örökös
kapitulációt.
Az előbbi csak a donorságot jelenti, a másik már maga a
halál lenne, sőt tömegesen maga lenne a végpusztulás. Mivel
a korábbi történelemben is tömegesen voltak ilyen
helyzetek, ezért jogos a feltételezés, hogy akkor
valamiféleképpen igazságos volt Őfelsége az Univerzum.
Miközben ezt a részt írtam, szokásom szerint találomra
felütöttem Eliphas Lévi XIX. szd.-i mágiatörténész könyvét,
amely lám, pont egy olyan résznél nyílt ki, aholis arról
ír, hogy az emberek periodikusan kényszeríthetik az
istenségeket saját akaratuk teljesítésére.......... Ha
ennek a fordítottja zajlik, akkor e ciklusok váltogatása
jogos és szükségszerű, sőt megkerülhetetlen kategória.
Vegyünk egy konkrét példát az eggyel korábbi, a 21/IX-es
fejezetből, ott is az 1/a típust, ahol végülis nem
kényszerítettem a Főnököt és a Főnökasszonyt (-azaz
Lucifert-) mindenesetre alkalmilag mindkettőnek elnyertem a
jóindulatát. Tanulságként írom le az esetet, habár ez
közelebb van Copperfield kliséjéhez, mint az időág-leltár
módszerhez.
1997 január közepétől augusztusig feléledt a nyomtatóm üres
tonere egy ima hatására. '96 novemberében 396 ezer Ft
végkielégítéssel otthagytam a Malévot. Mire a szükséges
tartalék-idők megélhetési és számla-vonzataira félretettem
a pénzt, nem maradt festék-tonerre pénzem, ami akkoriban
egy HP-4L nyomtatóba 12 és 13 e. Ft. között mozgott. A
szokásos nyomtatási mennyiség után ki is fulladt a
nyomtatóm. Utána rázogattam a tonert, és szoftverből
maximumra állítottam a "density"-t, és úgy még két hétig
nyomtatott, de annak is vége lett.
Közben elkészültem egy nagyon fontos anyagommal, amely egy
megtörtént teleportáció valós stressz-struktúrájának
elemzéséhez azóta pótolhatatlan anyagnak bizonyult. Az
anyag arról szólt, hogy Egyiptomból kivonuló izraeliták és
egyiptomi lázadók együtt alapítanak országot az elfoglalt
Kánaánban. Erre utalnak apró kiszólások az Ószövetségben,
nevezetesen, hogy egyiptomi lázadók is vonulnak az
izraelitákkal, végső soron Mózessel, az egyiptomi
herceggel. Többek közt az is erre utal, hogy Mózes a velük
együtt vonuló egyiptomiakra vonatkozóan külön parancsokat
ad. Végül ezek az egyiptomiak az Efraim nevű izraelita
törzshöz csapódnak, mert az egymástól markáns antropológiai
és néprajzi jegyekkel megkülönböztethető izraelita törzsek
közt ez volt a leginkább egyiptomi karakter. Később ez a
törzs összebalhézott a Júda törzzsel, és a rabbikat azonnal
kiközösítették maguk közül, akik ekkor levonultak a déli
Júdeába. Így született a Judaizmus Délen, és a karaizmus
Észak-Izraelben. A széteső össz-izraeli szövetség miatt
fordulhatott elő, hogy ezt az egyiptomi karakterű Efraim
törzset az asszírok i.e. 720 környékén fogságba hurcolták,
majd rövidesen Észak-Kelet felé szélnek eresztették őket.
Utána a Judaizmusban az összes próféta arról prófétált,
hogy amíg az Efraim törzs elő nem kerül a nagyvilágban, és
ki nem békül a Júda törzzsel, addig átok fog nehezedni a
nemzetekre. Nem kizárt, hogy e törzset főleg az Írások
őrzői hívták Efraim törzsnek, de közöttük más volt a
leginkább elterjedt önazonosító nép-elnevezés. Az írásom
azzal zárult, hogy a brit és francia egyiptológusok a
magyar nyelvből kiindulva fejtették meg az óegyiptomi
nyelvet, akkor mi magyarok vagyunk ennek az Ószövetség
által Efraim törzsnek dokumentált népnek a genetikai
jogfolytonossága. Ugyanis a genetikai és az etimológiai
jogfolytonosságot csak a felejtés választhatja külön, de az
is csak látszólag. Valójában a nyelvi örökség
jogfolytonossága és a genetikai (-vagy generációs-)
jogfolytonosság elválaszthatatlan a történelemben.
Ott jártam fel-alá a szobámban a teljesen üres tonerem
mellett, közben kínzott a késztetés, hogy ezt az írást
elküldjem egyrészt általam kinyomozott rabbi-köröknek,
másrészt MIéP-es csemege-személyiségeknek. E késztetést
nyomtatni is képes toner híján elengedtem, és azt mondtam
hangosan, hogy "Főnök, ha feléleszted a toneremet, akkor az
legyen a Jel, hogy ennek az írásnak el kell mennie. Ha nem
éled fel a tonerem, akkor táguljon tőlem messzire ez az
értelmetlen meddő késztetés, mert halálosan elegem van
ebből a lelki diszharmóniából!"
Na erre kb. három-négy szokásos nyomtatási mennyiségre
elegendő módon feléledt a nyomtató tonere........., de a
sztori végül ellentmondásosan végződött, és mind a mai
napig keserves ellentmondásokban dagonyázik. Természetesen
maga a tény a teleportációs vehemenciáimat a végletekig
feltornászta, de a hatása mind a mai napig ellentmondásos.
Ugyanis a kutatásaim akkori szintje noha már 50% fölött
tartalmazott helytálló koncepciókat, részleteket és
magyarázatokat, valójában a mű mai, sokszorosan átdolgozott
formájához képest több olyan részletet is tartalmazott,
amelyen érződött a sötétben való tapogatózás. Ezt tudta a
Lucó is, és tudta, hogy később ezekbe jól bele tud
kapaszkodni: ha tehát mégis segít festéket teleportálni,
akkor lehet, hogy jobban ki tud velem babrálni, mint ha
később én magam oldom meg ezt a problémát, amikoris a
kutatás egyre magasabb színvonalú lesz. Az anyag hamarabbi
célba-juttatásának az egyedüli előnye az volt, hogy a benne
lévő katarzis már akkor is alaposan ráfért az égő
kanócokkal körbevett, csapdákkal és aknákkal aláaknázott
magyar közéletre.
Tehát meggyőződésem, hogy az Isten akkor az egyszer adott
Tér-komponenseket (-a FTAK-ot-), és Lucifer hozzátette a
teleportáláshoz az Idő-komponenseket (-a FIAK-ot-). Így
hasonlóképpen lett festékem, ahogy Copperfield esetében is
ideiglenesen azonos a Teremtő és Lucifer érdeke, és ki is
használják azt. (-Utána mindkét fél a saját ízlése szerint
veszi kezelésbe a tanúk és nézők gondolatvilágát.-)
A sztori utóélete érdekes lett: Azok a MIéP-esek, akik
tökéletesen megértették az írásomat, nekem ugyan szívből
gratuláltak, de altatták a témát, mert féltek azoktól
az "elvtársaiktól", akik csak felületesen olvasták az
egészet, így nyilván csakis félreérthették, vagy a későbbi
fejezetekben úgyis félreértették volna. Végül egy B. L.
nevű kortárs szerző ellopta a koncepciómat, elrontotta, és
egy közepesen rissz-rossz könyvben kiadta. A Demokrata
dédelgette egy kicsit a koncepciót az adott szerzővel
együtt, de végül az egész meghasonlásokba fulladt..... Ez
az oka annak, hogy ma én e libikóka mindkét térfelére
legfeljebb csak a "rácsinálás" hullámhosszán gondolok; -
hogy finoman fejezzem ki magam......
A koncepcióm egy kis részét végül elszeparálta a miskolci
Nagy Lajos Király Magánegyetem egy oszlopos hölgy-előadója,
és azóta övé a felfedezés eme szeglete. Ezeket a magokat
tehát egy megtörtént teleportáció következményeként
lehetett elültetni.
Az egyszerű zsidók persze azonnal segíteni akartak nekem,
ők értették annak minden mozzanatát, ahogy a MIéP kezelte,
illetve, hogy milyen típusú csapdában van az üggyel
kapcsolatban. Azonban a nagy tudású lévita rabbi kaszt
mindannyiszor megakadályozta őket. Itt ért utol engem ama
Lucó-koncepció, hogy az akkori munkám nem volt tökéletes.
Így hiába volt jó az egész koncepcióm, hiába teljesedett ki
egyre színvonalasabban, ha az apróbb kezdeti
pontatlanságokon fennakadt a lévita rabbik szeme, és
hatalommal akadályozták meg, hogy az egyszerű zsidók
segítsenek nekem. De az akkori közállapotok indulatain
rengeteget fékezett, hogy egyáltalán megismerkedhettek vele
mindkét térfél rivalizáló kulcsemberei. Később egy sokkal
érettebb verzióval a Soros Alapítványnál pályáztam, de csak
egy formanyomtatványt kaptam, hogy én nagyon jó vagyok, és
máskor is szorgalmasan pályázzak nálu, de egyelőre nem
kapok egy vasat sem.
Ez egyrészt egy megtörtént teleportáció részletes leírása
volt. Másrészt ha az abszolút kristálytiszta igazságérzet
mérlegére ráhelyezem, akkor nem tudom eldönteni, hogy ez
egy "önhiba-pont"-e az életemben, vagy egy "kozmikus hiba-
pont". Erre az esetre javasoltam, hogy önhiba-pont után
minősítsük át vegyes hiba-pontnak. Ez utóbbi KÜLÖNBSÉGRE
vonatkozóan tehát vastagon adós maradtam egy igazán
szemléletes példával, de hát lesznek még hátralévő
fejezetek. Ez tehát a sorozat legutóbbi fejezetének 1/a
típusú teleportációja volt, de én az 1/b típusú
teleportációt vélem a lehető legszélesebb körök számára
elérhetőnek; - legalábbis a mai Magyarország nagyon
speciális helyzetében.
HódolaTOM!
A következő részben átveszünk egy felesleges gondolati
pályát, és egyre jobban elmélyülünk az időág-leltár
módszerben.
|
