Kedves Marky !

Valoban irtal errol, a #0648-ban. Sikerult megtalalnom, bar 
igen lyukassa valt helyenkent az archivumom, valamilyen 
technikai zur folytan.

>[...] Az 1967-es ujradefiniciot megelozoen tisztazni kellett a specialis
>es az altalanos relativitaselmelet kihatasait. Az elso jelenseg, az un.
><<masodfoku Doppler-effektus>> {Doppler-Effekt 2. Ordnung} az oka annak,
>hogy egy a megfigyelohoz kepest mozgo ora lassabban jar, mint egy allo
>ora. A masodik jelenseg, az un. voroseltolodas pedig a gravitacios
>potencial befolyasat mutatja. Ezaltal egy a hegy tetejen levo ora siet a
>volgyben levohoz kepest. A Fold felszinen ez 1.09e-16 relativ hibat okoz
>meter szintkulonbsegenkent.

En meg mindig ott vagyok leragadva, hogy
szinkepvonal-eltolodas nelkul nem tudom elkepzelni
az atomora jarasanak eltereset relativisztikus
sebessegen.

Hogy az uregrezonator mit muvel, az is komplikalt.
Talan eloszor  relativisztikus sebessegu sik-kondenzatorokkal
kellene kezdeni, mert azok is rendkivul furcsanak
kell mutatkozzanak attol is fuggoen, hogy a mozgas
iranyahoz kepest milyen szoghelyzetben vannak, bar 
a kulso megjelenesbeli elteres nem befolyasolhatja a kapacitast.

Udv: zoli

Nehany otletem tamadt:

Feltetelezem, hogy Janos keszulekeben a bemeneti vattas 
szuro a nagyfeszre kotott huzalok hatasara feltoltodik,
s a rajta atvergodo por felvehet rola tolteseket.
Az ezutan kovetkezo lemezek a nagy valoszinuseggel
feltoltott porszemcseket igy hatarozottabban elkapjak
meg akkor is, ha azok amugy mechanikus szurovel 
megfoghatatlanok lennenek.

A ventillator nelkuli megoldasra egy tipp:

Lehet, hogy az ion-szel jelenseget hasznalja.
Magam is tapasztaltam az ion-szelet, amikor  
Delon sokszorozora kapcsolt, par ezer Volton  
levo injekcios tu hegyehez egy foldelt femtargyat
kozelitettem. Atutes meg nem jott letre,
de a sziszegest jol lehetett hallani.
Milton-kapocsbol keszitettem Zegner kerekhez hasonlo, 
ketagu mutyurket, es a tu csucsara helyeztem.  
Akkor jott csak forgasba, ha kozelitettem hozza az ellenpolust.
A mutyurke olyan jol beporgott, hogy idonkent
el is repult.
A hatas-ellenhatas elve szerint tulajdonkeppen egy 
rendkivul egyszeru egyenaramu motorkent mukodott. 

Elkepzelhetonek tartom, hogy az ion-szelet nagy 
teljesitmenyu ionizatornal mozgo alkatresz nelkuli 
legszivattyukent lehet hasznalni.

A sugar-szivattyu elvere gondolok itt, mely 
legegyszerubb esetben egy csoben elhelyezett fuvokabol 
all. A fuvokabol nagy sebesseggel kiaramlo kozeg 
kornyezeteben a Bernoulli  torveny szerinti
alacsony nyomas eredmenyezi a szivo hatast a fuvokat
korulvevo csoben. 
Ha fuvoka helyett  ket egymassal szembeallitott 
vekony nagyfeszultsegu elektrodat alkalmaznak,
akkor a csoben nyilvan megindul a masodlagos legaramlas is.

( A sugarszivattyu egyebkent jellegzetesen entropia-csokkento
  eszkoz, persze csak jarulekosan, mellekjelensegkent 
  ervenyesul az entropia-csokkenes, es nem a teljes
  zart rendszerre vonatkozoan.)

Az ion-szel-szivattyus megoldast inkabb csak ipari berendezeseknel 
tartom elkepzelhetonek, a velhetoen fokozott ozonkepzodes miatt.
A hazi ionizatorok nem generalhatnak tul 
sok ozont, mert az Amper-szag miatt is reklamaciok lennenek.

Az ozon hatasa a szervezetre nem egyertelmuen karos.
Nehany eve japan gyartmanyu, fali konnektorba dughato kis 
keszulekeket arultak, melyek eppen a levego ozontartalmanak
novelesere szolgaltak, es mintha kb. ezzel egyidoben jott 
volna divatba az ugynevezett ozon-terapia, 
de ennek lenyegerol semmit nem tudok.

Erdekes, hogy a kvarclampak is ozont termelnek,
ugyanakkor sajnos a Nap UV sugarzasa nem eleg az
ozonlyuk befoltozasara, pedig az UV melyebbre hatol, amikor
a pajzs megbomlik. Az onszabalyzas keves.

Vajon  mennyibe kerulne annyi ozont termelni, hogy a 
lyukakat lentrol befoltozzuk ?

Udv: zoli

 wrote:

"Meg tudja-e valaki mondani hogy a legismertebb robbanoanyag
mekkora
energiat szabadit fol? A TNT-re gondolok, az atom- es
hidrogenbombakat is
erre vonatkoztatjak."

Igy fejbol nem mondom meg, de ha netan nem erkezik ra valasz,
akkor utana tudsz nezni a kov. forrasokban:
Rompp Vegyeszeti lexikon, v. 
Ovegeges: A fegyverek fizikaja

Rocky

Tema: Australopithecusok

Szuksegesnek latom nehany reszlet tisztazasat az Australopithecusokkal
kapcsolatban. Levelem nem Szilagyi Andrasnak szolo valasz, hanem
tajekoztatas a lista olvasoi szamara, hogy a kulonbozo tenyek, velemenyek es
adatok ismereteben alakithassak ki sajat allaspontjukat. Andras tobb pontot
is erintett, amelyek mindegyikenek reszletes kifejtese sok helyet foglalna
el. Ezert most csak az elso, az Australopithecusokkal kapcsolatos reszre
terek ki.

Andras leginkabb azt hianyolta, hogy nem mutatom be reszletesen a leletekkel
kapcsolatos velemenyeket. Az en eszrevetelem az, hogy o (illetve az altala
idezett forrasok) nem teszik ezt. Termeszetesen en idaig nagyobb hangsulyt
fektettem az elhallgatott nezetek bemutatasara (nem tagadva, hogy mas
velemenyek is leteznek), hiszen ezek az allaspontok gyakorlatilag sohasem
kerulnek nyilvanossag ele, annak ellenere, hogy szakmailag kepzett
emberektol szarmaznak.

A legjobb megoldasnak azt talalom, hogy leirok nehany, a temat erinto
tudomanyos velemenyt, es a HIX Tudomany tisztelt olvasoira bizom, hogy maguk
dontsek el, hogy a tenyek elfogulatlan ertelmezese milyen kovetkezteteseket
tesz lehetove.

AUSTRALOPITHECUS

Andras - akarva vagy akaratlanul - pontatlanul ismetli meg a temaval
kapcsolatos allitasaimat. Valojaban ezek a kovetkezok:

1. Vitatott a tudomanyos kozossegen belul, hogy az Australopithecusok
valamelyike lehetett-e a Homo sapiens kozvetlen elodje. Nehanyan az ember
osenek tekintik oket, masok pedig nem.
2. A tudomanyos kozossegen belul mind a mai napig nem alakult ki egyseges
velemeny arrol, hogy az Australopithecus-felek hogyan is neztek ki
valojaban.
3. Nem talalunk ra okot, hogy kizarjuk annak a lehetoseget, hogy egy Homo
sapiensre hasonlito teremtmeny hozta letre a Tanzaniaban, Laetoliban talalt,
negymillio eves labnyomokat. (Ezekrol kesobb irok.)

Az 1. pontban (Andras szerint is) egyetertunk.

2. A kovetkezo kerdes az, hogy mennyire voltak emberszeruek az
Australopithecus-felek. Lehet, hogy a pillanatnyilag legnagyobb befolyassal
rendelkezo antropologiai iskola kepviseloi inkabb emberszerunek tekintik
oket, de az korantsem igaz, hogy teljes az egyetertes ezzel kapcsolatban.

Peldaul Johanson szerint az Australopithecus afarensis egyedeinek
"kismeretu, lenyegeben emberi testuk" volt. Am tobb tudos erosen
megkerdojelezte Johanson Australopithecus afarensis-rol alkotott kepet. Ezek
az "ellenzekiek" egy, az emberszabasu majomhoz sokkal kozelebb allo kepet
festettek Lucy-rol es rokonairol. Az esetek tobbsegeben Lucy-rol alkotott
nezeteik Oxnard, Zuckerman es masok Australopithecus-t targyalo korabbi
munkaival vagnak egybe.
A hadar-i leletek kozott nem talaltak hianytalan A. afarensis koponyat, de
Tim White-nak sikerult egy reszleges rekonstrukciot osszeallitania tobb
hadari lelet koponyadarabjainak, also- es felso allkapocsdarabjanak es
nehany arccsontjanak felhasznalasaval. Johanson szerint a rekonstrualt
koponya "nagyon hasonlitott egy kismeretu nosteny gorilla fejehez". Itt szo
sem volt vitarol Johanson es kritikusai kozott: mindket fel egyetertett
abban, hogy az A. afarensis feje az emberszabasu majmokehoz hasonlitott.
Ami az A. afarensis testet illeti, Randall L. Susman, Jack T. Stern, Charles
E. Oxnard es masok emberszabasu majomhoz igen hasonlonak talaltak,
megkerdojelezve ezzel Johanson velemenyet, miszerint Lucy emberhez
hasonloan, felegyenesedve jart. Lucy vallcsontja szinte teljesen megegyezett
az emberszabasu majmokeval. A vallizulet felfele fordult, jelezve, hogy Lucy
karjait faramaszasra es valoszinuleg fuggeszkedesre hasznalta. A karcsontok
olyanok voltak, mint a fan elo foemlosoke, a gerincoszlopon mutatkozo
kapcsolodasi pontok pedig eroteljes vall- es hatizmokra utaltak. A csuklo-
es tenyertajek csontjai, valamint a hajlitott ujjak kapaszkodashoz
alkalmazkodtak. A csipo es a lab csontjai szinten a fara maszo eletmodra
utaltak. A hajlitott labujjak a fak again valo kapaszkodasban lehettek
hasznosak.
Elkepzelhetjuk, milyen hatast valtana ki egy olyan festmeny vagy makett,
amely Lucy-t csimpaszkodas, vagy mas fahoz kotott tevekenyseg kozben
abrazolja. Ez bizonyosan rontana azon a rola alkotott kepen, hogy o egy
olyan leny, akit mar nem sok valaszt el az emberre valastol. Meg ha valaki
hisz is abban, hogy Lucy egyszer emberre fejlodhetett volna, azt
mindenkeppen el kell ismernie, hogy anatomiai felepiteset propagandacelok
erdekeben, hamis szinben tuntettek fel.
Az is megjegyzendo, hogy Richard Leakey, Christine Tardieu es sokan masok
szerint ennek a fajnak a lelet anyaga valojaban ket, de lehet, hogy harom
fajet is magaba foglalta.
Tehat a tudomanyos kozossegen belul mind a mai napig nem alakult ki egyseges
velemeny arrol, hogy az australopitekusok, az A. afarensis-t is beleertve,
hogyan is neztek ki valojaban.

Mindenesetre mindenkit ova intenek attol, hogy a legjobban propagalt
antropologiai nezeteket egyben a legigazabbnak is tekintse. Ahogy tudjuk, az
elkepzelesek, hipotezisek ezen a tudomanyteruleten is allandoan valtoznak,
es abban sem lehetunk biztosak, hogy az egyes nezetek mellett elkotelezett
kutatok valoban elfogulatlanul ertelmezik a leleteket.

Arra is szeretnem felhivni a figyelmet, hogy az egyes tudosok (vagy
tudoscsoportok) altal "megszurt" allaspontok nem adnak teljes kepet a
temarol. Ha valakit erdekelnek egy bizonyos leletcsoporttal kapcsolatos
tenyek, erdemes a korabbi kutatok eredeti jegyzokonyveihez, kutatasi
feljegyzeseihez is fordulni. Ugyanis a kesobbi kutatok esetenkent
elhallgathatnak, vagy figyelmen kivul hagyhatnak olyan megfigyeleseket,
amelyek valoban jelentosegteljesek. Az antropologiai leletek ilyen - elso
kezbol szarmazo informaciok alapjan torteno - vizsgalatat vallalta magara
Michael A. Cremo es Richard L. Thompson "Az emberi faj rejtelyes eredete" es
ennek reszletesebb valtozata, a "Tiltott regeszet" cimu konyvukben
(amelyekbol sokat ideztem). A regeszeti leletek sorsanak ilyen
tudomanytorteneti attekintese teljesebb attekintest tesz lehetove, s szo ami
szo, idonkent megfosztja dicsfenyetol az uralkodo elmeleteket.

Udvozlettel:
Isvara

Uraim!

Tegnap hallottam Marx Gyorgy szajabol (Kossuth Radio, Nevjegy: 2000.01.23.
13:04-14:00)  hogy mereseket vegeztek csillagok altal bezart szogekkel, es
az eredmeny azt mu tatta,  hogy a kapott haromszogek szogeinek osszege nem
180 fok. Sajnos semmilyen tovabbi  referenciat nem adott meg, meg azt sem,
hogy az eredmeny nagyobb, vagy kisebb mint 180 fok. Esetleg hol ilyen, hol
olyan.

Ti mit hallottatok ezekrol?

Udv. P.S.

(WEB eleresem nincs, ezert ne ULR-eket adjatok valaszul. Koszi.)

>In hun.lists.hix.tudomany you wrote:
>>egyebkent a neten is elolvashato:  http://www.sciam.com/
>
>Konyorgom, nem lehetne rendes URL-t megadni? Ennek igy
>az informaciotartalma 0.

Kedves Andras!

Az, hogy az informaciotartalma 0, az egy kis tulzas,
bar igenyel nemi onallosagot ;-).
(A szovegben szerepelt, hogy januari szam.)

A pontos cim (2000 januar 24-en):
http://www.sciam.com/2000/0100issue/0100amsci.html

Udv,
Miklos

> Tudja-e valamelyikotok, hogy hogyan irjak latinul:
> Istvan, a Magyarok kiralya

Stephanus, Rex Hungarorum

Ferenc

Hello,

Milyen maradando hatassal van a szines TV kepernyojere ha egy allando
magnest teszunk ele? Sajnos megtapasztaltam, mert a gyerek kiprobalta
es most egy zo:ld folt latszik a kepen, helyesebben csak zo:ld-fekete
a kep azon a reszen, ahol elotte volt a magnes.

Mit lehetne tenni, hogy a kepernyo rendbe jojjon?

Udv: Tamas

Sziasztok !

A Curie-pontos fem eszkozoket leggyakrabban hokapcsolokban
hasznaljak. A magneses hokapcsoloju Weller muszeresz forrasztopaka
a legjobb pelda erre. A magnes melegedese mellett a Curie-pontos
belso csucsvegzodes is mervado.
Melegedeskor a belso energia novekedese miatt a reszecskek kozotti
toltes kiegyenlitodik, es elvesziti a magnesesseget. Ahogy hul vissza,
a belso energia elkezd csokkenni, es a magneses energia "visszater"
Ha a magnest tulhevitjuk, akkor az vagy szetporlik, vagy visszahules
utan veszit a magneses energiajabol.

Peter.

Gusi,

> Ugy erted, egyik lemezen a tap, a kovetkezon test, repeat until....:)
Pontosan.


>> Ezek jol feltoltodnek, eddig glimmlampaval neztem, de ha hazamegyek,
>> megmerem, hogy pozitivra vagy negativra. Remelem, ez utobbira, mert ez
>> jelzi, hogy - ionok jonnek ki belole.
>
> Ez nagyon erdekelne.
Nem igazan voltam sikeres a meressel, de jobbara negativot jelzett a muszer.
Szamszeru adatom nincs.


math,

> Szoval van itt egy zart, pozitiv visszacsatolas. Ami a homersekleteti
> egyensulyt instabilla teszi. A kerdesem, hogy miert nem maszik el a Fold
> homerseklete a nagyon hidegbe vagy nagyon melegbe?
> Nyilvan van valami ellensulyozo folyamat, de a kerdes, hogy mi az?

Egyertelmuen a viz. Minel melegebb van, annal jobban parolog, igy hut.
Fagyaskor meg oriasi homennyiseg szabadul fel.


Zoli,

> 1 napig nem irok a HIX-re, 1 napig nem irok a HIX-re...
> Csak aztan ezt be is kene tudni tartani ! :)Na ja.... :-) x-
> A nagyfeszultseget milyen megoldassal allitja elo ?
Megfogtal ! A nagyfesz tapot meg nem dobozoltam szet.
De nem is szivesen matatok arrafele, mert csak 220 voltig vagyok
hitelesitve, nagyobb feszultsegekkel csak tavolabbrol szeretem a kapcsolatot
tartani. A kismeretu ionizatoromban  (csehszlovak gyartmany)
feszultsegtobbszorozo van, kondikkal es diodakkal.

> A por a kondenzator mindket fegyverzetet egyenloen fedi be, vagy elteroen?
Nagyjabol egyformán.


Jozsi,

> Megmerned, mekkora feszej van benne?
> Nekem is van egy ilyen ketyerem, csak persze doglott. Szeretnek beleeletet
> lehelni, es ez az adat jol jonne.
Nem igazan merheto, de mas forrasokbol nehany KV-ot tudok.
(Csak akkor ad nagyfeszt, ha zarva doboz.)

> Gondolom, meg nincs eros koronakisules a drotokon. Es ugyanez a feszko van
> kotve nalad a lemezekre is?
Ugy tunik a lemezeken felvaltva +-, a droton  - van.


Laci,

> Janos, amit irtal, a biogilisztas teranalizator, az vicc?
> vagy a gilik tenyleg ott sorakoznak koncentrikus korokben, kivancsian
> figyelve a tudosokat?
Nem vicc, igy szedjuk a pecazashoz a szep kover harmatgilisztakat. A
koncentrikus korok csak nagyjabol igazak, mert a fold vezetokepessege
inhomogen, es a gilik is massal vannak elfoglalva, ti. nem a tudosokat
figyelik, hanem minimalizaljak a potencialt az orruk es a farkuk kozott,
vagyis igyekszenek megtalalni azt a poziciot, amikor nem razza oket a
villany.
Javaslom, vegyel a horgaszboltban egy doboz gilisztat, szord ki enyhen
sosvizes itatosra, keszitsd el a modelezendo elektroda elrendezest, kapcsolj
ra ugy 40 voltot, meg fogod latni az ekvipotencialis vonalakat.

Gravitaciorol most nem irok, csak gondolkodom.

Janos

On Fri, 21 Jan 2000  wrote:

> Kedves Latinul beszelok!
> 
> Tudja-e valamelyikotok, hogy hogyan irjak latinul:
> 
> Istvan, a Magyarok kiralya
> 
> Ezt jelenti elvileg az 'Istvan a Kiraly' c. rockoperabol is jol ismert jel.
> 
> Koszonettel:
> Baranyai Laszlo

Meg mernek ra eskudni, hogy Stephanus Rex Hungarorum.

Hidas Pal

> Felado : Meszaros Laszlo (Budapestrol)
"a galapagos szigeteken es uj-kaledonian nem elnek harkalyok,
"de faronto bogarak persze mindenutt vannak. Galapagoson egy

"Kerdes, hogy a faronto bogarak hogyan jutottak el ezekre
"a szarazfoldektol tavoli szigetekre. Lehetseges, hogy csak
"nehany szaz evvel ezelott pl az arra jaro europai hajosok
"hurcoltak be.
"Udv///Laci

A faronto bogarak (es lepkek) larvai gyakorta tobb eves fejlodesuek,
diapauza allapotokkal megszakitva. Ezert sodrodo faronkkokkel es
megfelelo tengeraramlasokkal eljuthattak  a szigetekre.
IMHO
Attila