Na elkuldom a teljes 35. paragrafust ket reszben, ki-ki ertelmezze sajat belata
sa szerint es szerintem zarjuk a temat.

35. § (1) Magáncélra bárki készíthet a műről másolatot, ha az jövedelemszerzés 
vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkoz
ik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechn
ikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép
- vagy hanghordozóra való rögzítésére.
Magáncélú másolás
A magáncélú másolás a szabad felhasználás legelterjedtebb formája. Ezért itt mi
nd a jogalkotó mind a jogalkalmazó különös hangsúlyt fektet a szerzői jogok és 
érdekek védelme és a felhasználói érdekek elismerése közötti egyensúlyra. A dig
itális technika, valamint az interaktív média térhódításával az ún. "magáncélú"
 felhasználás fogalmának behatárolása jogalkotói szinten is pontosítást igényel
t.
Egyes országok a szerzőket és szomszédos jogi jogosultakat a magáncélú másolás 
miatt elmaradt haszon kompenzálása céljából a szórakoztatóipar hardware (pl. vi
deolejátszó, zenei berendezések stb.) előállítóit kötelezik jogdíjfizetésre. A 
magyar szabályozás az üres hang és képhordozók után állapít meg jogdíjfizetési 
kötelezettséget. Az eltérő jogtechnikáknak az előállítók szempontjából számotte
vő gyakorlati jelentőségük nincsen, mivel ezek a díjak a termékek árába beépülv
e, végül a fogyasztókra hárulnak.
A hang- és képhordozó magáncélú másolására tekintettel az ARTISJUS évenként meg
jelentetett tarifatáblázata az irányadó. Az 1999-es évre az 1998/116. sz. Magya
r Közlöny tartalmazza a jogdíjak mértékét:
- audiokazetták és videokazetták (a hordozó időtartamától függően darabonkénti 
összeg)
- hang, ill. képhordozó import nyersanyag (méterenként meghatározott összeg)
- egyéb kategóriában az írható CD és minidiszk (darabonkénti összeg)
A magáncélú másolásra tekintettel fizetendő jogdíjakat az említett hordozók gyá
rtója, import esetén a vám fizetésére kötelezettnek kell befizetnie az ARTISJUS
-hoz. (A jogdíjak felosztásának módját az Szjt. (új) 20. §-ánál részletezzük).
Az Szjt. (új) 35. § (1) az ott megjelölt kivételektől eltekintve bármilyen nyil
vánosságra hozott műnél megengedi a magáncélú másolat készítését. Az ilyen tevé
kenység azonban nem irányulhat még közvetve sem jövedelemszerzésre. A jövedelem
szerzés, illetve jövedelemfokozás értelmező rendelkezését az Szjt. (új) 38. § (
2) bekezdése adja. Büntetőjogi szankciót (Btk. 329/A. §) von pl. maga után, ha 
valaki otthonában engedély nélkül készít forgalombahozatalra szánt videokazetta
 másolatokat. A BH1996. 137. sz. döntés ezt a tevékenységet a szerzői és szomsz
édos jogok megsértésének kísérletének minősítette. A befejezett bűncselekmény a
kkor állapítható meg, ha az eredmény (vagyoni hátrány) is bekövetkezett.
Figyelemre méltó, hogy az Szjt. (új) szűkítette a magáncélú másolás szabad felh
asználási körét. Immáron a szoftver [Szjt. (új) VI. fejezet], és számítástechni
kai eszközzel működtetett adattár [Szjt. (új) VII. fejezet] magáncélú másolása 
nem tekinthető szabad felhasználásnak. Az Szjt. (új) a magáncélú másolás egy sp
eciális, mégis a technikai fejlődés miatt egyre elterjedtebb változatát is szab
ályozza. A mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra történő rögzítése (
a nemzetközi gyakorlatban "bootlegging" néven ismert), még ha magáncélra is tör
ténik, nem tekinthető szabad felhasználásnak. Példaként említhető e tilalmi kör
ben egy mozifilm vetítésének videokamerával történő rögzítése, vagy egy élő kon
cert rögzítése.
(2) Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak 
kézírással vagy írógéppel másolható.
Magáncélú másolás korlátozása papíralapú kiadványnál
A papíralapú kiadványoknak - a tömeges, jóminőségű magáncélú másolás miatt - a 
hagyományos piacról történő kiszorulásának elkerülése végett az Szjt. (új) a ny
omtatott sajtó és egyéb művek egészének digitális formában történő magáncélú má
solását (pl. scanner, fénymásoló) kiveszi a szabad felhasználás köréből. Tovább
ra is szabad felhasználásnak minősül egy könyv részeinek fénymásolása, vagy egé
sz könyv napilap vagy folyóirat írógéppel, kézírással történő másolása. Itt uta
lunk az ún. reprográfiai jogdíjra, amelynek bevezetése komoly vitákat indukált 
már az Szjt. (új) kodifikációja során is. A reprográfiai jogdíj a papíron vagy 
más hasonló hordozón történő, egyébként szabad felhasználásnak minősülő magáncé
lú másolásra tekintettel kivetett jogdíj, amely 2000. szeptember 1-től kerül be
vezetésre. Részletes szabályait (jogdíjjal érintett berendezések körét, a jogdí
j mértékét, a beszedésre jogosult jogkezelőt stb.) külön jogszabály állapítja m
ajd meg, amelynek megalkotásáig még számos vita és egyeztetés várható az érdeke
ltek között.
(3) Nem minősül szabad felhasználásnak - függetlenül attól, hogy magáncélra tör
ténik-e -, ha a műről számítógéppel, illetve elektronikus adathordozóra mással 
készíttetnek másolatot.
Magáncélú másolás korlátozása digitális másoltatásnál
A műről számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra történő magáncélú másolat
készítés csak abban az esetben minősül szabad felhasználásnak, ha azt a felhasz
náló saját maga készíti el. Ha tehát pl. egy CD lemezt valaki mással másoltat, 
hiába történik ez magán célból, szabad felhasználásnak nem minősül. Ha azonban 
valaki saját maga rendelkezik egy erre alkalmas másoló berendezéssel, saját mag
a szabad felhasználás keretében megteheti a CD átírását. Ez az új szabály a műv
ek tömeges másolását főként a digitális technikának köszönhetően kitűnő minőség
ben lehetővé tevő berendezések elterjedése miatt indokolt. Nem egyszer az ilyen
 berendezések üzemeltetői üzletszerűen folytatják e tevékenységet, természetese
n nem jogszerűen.
(4) A célnak megfelelő módon és mértékig saját célra, valamint - vállalkozási t
evékenységen kívüli - belső intézményi célra is készíthető másolat, ha az jöved
elemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és
a) tudományos kutatáshoz szükséges,
b) saját példányról archiválásként tudományos célra vagy a nyilvános könyvtári 
ellátás céljára készül, vagy
c) megjelent mű kisebb részéről, illetve újság- vagy folyóiratcikkről készül.
Másolatkészítés saját, illetve belső intézményi célra
E szabály lényegében kiterjeszti a magáncélú másolást a saját vagy a vállalkozá
si tevékenységnek nem minősülő, belső, intézményi célból történő másolatkészíté
sre. Mindez viszont csak akkor tekinthető szabad felhasználásnak, ha az a célna
k megfelelő módon és mértékig történik, jövedelemfokozás célját [Szjt. (új) 38.
 § (2)] közvetve sem szolgálja, és az Szjt. (új) 35. § (4) bekezdésének a)-c) p
ontja közül valamelyik teljesül. Nem fér kétség e szabály értelmezésének szüksé
gességéhez, hiszen annak eldöntése, hogy mi a célnak megfelelő, és mértékű, kor
ántsem egyszerű pl. a tudományos kutatáshoz szükséges felhasználás esetében. Az
 sem mindig egyértelmű, hogy hol húzódik meg a "belső, intézményi cél" fogalmán
ak határa.

(5) Könyvként kiadott mű egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek az is
kolai oktatás céljára egy-egy iskolai osztály létszámának megfelelő, illetve a 
köz- és felsőoktatási vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetők.
Papíralapú kiadványok többszörözése iskolai célból
Az Szjt. (új) 34. § (2) bekezdése megengedi az irodalmi és zeneművek iskolai ok
tatás céljából történő átvételét, és az átvevő mű többszörözését és terjesztésé
t, ha azokat tankönyvvé vagy segédanyaggá nyilvánították.
Ez a rendelkezés még ennél is továbbmegy, amikor megengedi a könyvként kiadott 
művek egyes részeinek, újság- és folyóiratcikkek többszörözését. Ez csak akkor 
szabad felhasználás, ha a többszörözés egy-egy iskolai osztály vagy vizsgázó cs
oport létszámának megfelelő példányszámban történik. Nem vonatkozik azonban ez 
az "engedmény" a nem könyv formájában (pl. számítástechnikai adattár) kiadott m
űvek többszörözésére.
(6) Szabad felhasználás a mű ideiglenes többszörözése, ha kizárólag az a célja,
 hogy megvalósulhasson a műnek a szerző által engedélyezett, illetve e törvény 
rendelkezései alapján megengedett felhasználása, feltéve, hogy az ideiglenes tö
bbszörözés az ilyen felhasználásra irányuló műszaki folyamatnak elválaszthatatl
an része, amelynek nincs önálló gazdasági jelentősége.
A mű ideiglenes többszörözése
E rendelkezés különös jelentőséggel bír az információs társadalomban, az intern
etes felhasználásoknál.
Az EU vonatkozó Irányelve "A szerzői jog egyes kérdéseinek harmonizálásáról az 
információs társadalomban" sokat vitatott 5. cikkének 1. bekezdése mint egyetle
n kötelező kivétel, tartalmaz e rendelkezéshez hasonló szabályt. Az Szjt. (új) 
kivételt engedő, szabad felhasználást biztosító szabálya a tervezet jelenlegi v
erziójánál elnagyoltabban fogalmazza meg a kivételt, bár indirekt módon ugyanar
ra a lényegi szabályra juthatunk mint hazai szabályozás. Kimondja az Szjt. ugya
nis, hogy az ideiglenes többszörözés csak akkor szabad felhasználás, ha az a sz
erző által engedélyezett műfelhasználás megvalósulásához szükséges műszaki foly
amat része. Különös jelentősége van e kivételt engedő szabálynak a "caching" és
 "browsing" néven ismert folyamatoknál. Ezekben az esetekben az ideiglenes műtá
rolás (többszörözés) keretében az internetes felhasználás gyorsabbá, hatékonyab
bá válik. A szerzői jogvédő szervezetek azzal érvelnek, hogy e két folyamat egy
es speciális esetei (caching, browsing) semmiképpen nem férnek bele a kivételt 
engedő szabályba, és nem tekinthetők szabad felhasználásnak, minthogy azoknak ö
nálló gazdasági jelentőségük is van, mert a közönség magasabb színvonalú szolgá
ltatást élvez ezáltal.
A caching névre hallgató technikai eljárás figyelmet érdemel. Ennek három alfaj
a jelentős szerzői jogi szempontból. Az ún. "system caching" valójában az egyet
len olyan technika, amely megfelel a szerzői jogi szabad felhasználás azon konj
unktív feltételének, mely a Szerzői Jogi európai irányelv szóhasználatával élve
 "incidental and transient" (mellékes és átmeneti). Ezt az Szjt. (új) 35. § (6)
 bekezdése az "ideiglenes" szóban foglalta össze, talán kissé megfoghatatlanná 
téve ezáltal ezeket a technikailag igen precíz fogalmakat. A "proxy", illetve "
mirror caching" valójában már meghaladja a szorosan értelmezett adatátvitelhez 
szükséges többszörözést, és főleg az a célja, hogy a művek internetes hozzáféré
se gyorsabb, tömegesebb legyen. Ez tehát jogosan veti fel azt a kérdést, hogy v
ajon nem jár-e a szerzői jogosultak sérelmével, hogy az ennek következtében az 
internet szolgáltatóknál realizált bevételből a szerzői jogosultak nem részesed
hetnek. Ezzel a műszakilag szükséges másolatkészítés kivételes szabályozási tár
gy lett, problémát csupán az okozhat, hogy a műszaki folyamat elválaszthatatlan
 része kitétel vonatkozik-e a cachingre, amely ugyan - mint a bevezetőben volt 
szó róla - rendkívüli jelentőségű, hiszen "nem hagyja az internetet egy csiga s
ebességével közlekedni", mégsem elengedhetetlen a digitális kommunikáció megval
ósításához, nem nélkülözhetetlen szegmense az interneten való adattovábbításnak
. Felmerülhet továbbá kérdésként, hogy - ha a szabad felhasználási szabály csak
 azoknál az eseteknél lép életbe, amelyeknél a felhasználás célja szerző által 
engedélyezett vagy törvény által megengedett - mi történik akkor, ha a felhaszn
áló jogellenes célzattal tölt le egy művet? Lehetséges ugyanis a fenti szakaszn
ak olyan értelmezése, hogy ebben az esetben a szolgáltató is jogsértést követ e
l, ha a felhasználó számára egy automatikus folyamatban jogsértő anyagot szolgá
ltat ideiglenes többszörözések formájában.
Feltételezve, hogy a caching különleges esetnek tekintendő, a fő kérdés, hogy a
z normál felhasználás-e vagy sem, tehát elvárható-e általában véve, hogy a jogo
sult díjazásban részesüljön a felhasználásért? Jelenleg nem ez a helyzet: a cac
hing nem valósít meg önálló hasznosítási módot az információtovábbítás során. A
 harmadik feltétel, az hogy a többszörözés indokolatlanul ne károsítsa a szerző
 jogos érdekeit, az esetek többségében szintén teljesül, kivéve az ún. "time to
 live" jelenségét, ugyanis a HTML nyelvezet lehetővé teszi azt is, hogy egy web
oldal szerkesztője egyfajta lejárati időt határozzon meg, minden egyes, az adot
t honlapon elhelyezett, normális körülmények között a proxy által automatikusan
 szolgáltatott tartalom számára. Ezzel a weboldal gazdája képes lesz korlátozni
, adott esetben megakadályozni a proxy cache működését.
Felmerül a kérdés, hogy a felhasználó gépén a streaming technológia segítségéve
l megjelenített audiovizuális információ átmeneti másolatai az engedélyezési jo
g alóli kivételnek minősülnek-e? Az ebben való döntés már csak azért is fontos,
 mert a közelmúltban számos új európai média társaság kezdte meg a streaming te
chnikán alapuló internetes audio-, vagy video szolgáltatását. Figyelembe kell v
enni, hogy a végső felhasználó gépén keletkező másolatok csak addig léteznek, a
míg az egyes felhasználó a zenét hallgatja, vagy a videót megtekinti, vagyis a 
szerverhez való egyidejű kapcsolódás nélkül a file nem játszható le.
Nemzetközi szinten is most van kialakulóban az internetes műfelhasználásra vona
tkozó jogértelmezés, így ennek a törvényhelynek is a bírói gyakorlat fogja mega
dni konkrét értelmezését. természetesen az Szjt. (új) 33. § (2) bekezdésének ge
nerálklauzulája itt is irányadó, támpontot adhat a jogértelmezéshez.

>Lenyegtelen amit a dobozra irnak.
>...

>Udv:
 >   Zsir

Na latod ezt nem tudtam :-)
Koszi!

Udv joe

>Amen. Remelem legkozelebb te is utananezel a temanak,
>amirol nyilatkozol es masokat minositesz.
>
>Udv,
>
>awender

Nem nezek utana, mivel kulonosebben nem erdekel a tema. Ahogy Zsirnak irtam,
csak a dobozokon vagy leirasokban talalhato copyright-ot olvastam, ugyhogy
annak beidezeseert (jeee, micsoda szo!) nem rughatsz seggbe. Sajat
velemenyemert igen :-)

Udv joe

Sziasztok Nagyerdemuek!

A magancelu nem ua., mint a biztonsagi.

A torveny szovegeben nincs ellentmondas, ha valaki nem hiszi, nezze meg az
idegen szavak szotaraban, mi is az a kogens rendelkezes; vagy csak olvassa
el, amit Robi beidezett (amiert koszi egyebirant!).

Udv.:
Szete

*****

awender irta:

>>Felado :  [Hungary]

>> Nem irok tobbet... A progi megvasarlasaval kapsz egy licenszet es
>> az a tied,nem a program. Ha meguntad a dolgot, nem tartasz igenyt a
>> licenszre, kutya kotelesseged megsemmisiteni minden darabjat a
>> proginak.

> Tehat ha a konyvet meguntam, akkor semmisitsem meg, ha mar nem akarom tobbet
> elolvasni? Vagy az ujsagot ne hagyjam a padon, mert torvenyellenes? Ugyanis
> a szoftverekre leirtak ervenyesek az irott mediara is. Amit leirtal az szep
> meg jo, csak epp agyament :)

35.§! De ne feledkezz meg a kitetelek elolvasasarol sem!


> Nem ideztem be szorgalmas idezeteid a readme fajlokbol, hiszen egyetlen betu
> nem szolt arrol, hogy milyen torvenyek vonatkoznak az altalad keszitett
> biztonsagi masolatra. Mindenesetre az USA-ban, ahonnan az egesz teboly
> gyuruzik, igenis szabad biztonsagi masolatot kesziteni. Ott a vita arrol
> folyik, hogy hanyat. 

Tudtommal Joe nem az USA torvenyeit fejtette ki, hanem a magyar
joggyakorlatrol irt.

>>Egyebkent mindenki azt csinal amit akar, csak ne terjessze a hulyeseget.

> Amen. Remelem legkozelebb te is utananezel a temanak, amirol nyilatkozol es
> masokat minositesz.

Kedves awender, szerintem Neked kellett volna par percet forditanod a
szerzoi es szomszedos jogok paragrafusainak tanulmanyozasara! :)))



-- 
Bye,

   Dóri

Hali

Jó pár órát eltöltöttem a Net-en, hogy talaljak egy akarmilyen patch-et, amivel
 végre működne az FF8 WinXP alatt, semmi siker... :(

Ezt az EIDOS oldalan talaltam... meg van róla a véleményem>>

********************************************
Windows XP support statement

You may not have any problem running any game published by Eidos Interactive us
ing Windows XP. There are a few things that we want you to be aware.

Many of our games were developed for Windows 95/98 long before the release of W
indows XP.

Many of our games were developed using the DirectX API. While Windows XP does s
upport DirectX, many hardware manufacturers may not have drivers that support t
he version that is included with Windows XP. It is common that some hardware dr
ivers have not been brought up to the WHQL specifications required for Windows 
XP. Thus games that use DirectX will not function correctly or at all.

We can only warrant and support our products when they are run using the operat
ing system for which they were designed. These specifications are clearly liste
d on the product packaging or at our web site

Older DOS games (Such as Tomb Raider) will not function and are not supported.

Ultimately, it is the responsibility of Microsoft and/or specific hardware manu
facturer to provide for backward compatibility with Windows XP; this is to insu
re that the device drivers are compatible. 

At this time we do not have plans to change our older titles to make them Windo
ws XP compatible for the reasons above. We realize this may be a problem for so
me users. If you have Windows XP on your machine, and the game will not functio
n, your best course of action may be to return the game to the place of purchas
e.

Please check back to this page for updates.
*********************************************

..no mit szóltok hozzá ?

ha valakinek esetleg működne az FF8 XP alatt, akkor kérem árulje el nekem 
is, hogyan csinálta...

Kösz

Geri

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: line-68-150.dial.freestart.hu)

Hella EveryBody!

A gondom a kovetkezo: akad nalam a mafia, pedig a konfigom boven megfelel a
jatek altal igenylett konfiguracionak. Hiaba veszem vissza a grafikat,
blablabla, akkor is. Probaltom tobb driver-t is, az sem segitett. Ha
valakinek lenne hasznalhato otlete, nagyon megkoszonnem. ByeZ