> Nekem 20 évvel ezelőtt vettek ilyen mintát szegycsontomból. Elég durva
> volt
> a fecskendő mérete, az űrtartalom, amit leszívtak, illetve az érzés,
amit
> a
> mellkasomban éreztem. Ifjú bohóként :-) akkor bele se gondoltam abba
> kérdésbe, ami azóta felmerült bennem: Ezzel jóval kevesebb lettem, mintha
> csak vért vettek volna? Azaz - általam nem ismerve a szerepüket megvalósító
> pontos mechanizmust kérdem, hogy - az őssejtjeim egy részének elvesztése
> jelent potenciális, vagy tényleges hátrányt a szervezetemnek? Teszem
azt,
> idősebb koromra kevesebb marad, vagy egyszer csak el is fogy, ami valamilyen
> regenerációban részt venne, stb.
A csontvelői vérképző őssejtek önmegújítóak, úgy is tudnak osztódni,
hogy megtartják az eredeti differenciálatlan állapotukat. Ha a csontvelő
egy részét eltávolítják, azon a területen "élettér" szabadul fel, amit
ezek és a csontvelő más sejtjei rövid időn belül újra benépesítenek.
Nem jelent sokkal nagyobb problémát, mint egy véradás, csak kellemetlenebb.
|
>
> az őssejtjeim egy részének elvesztése
> jelent potenciális, vagy tényleges hátrányt a szervezetemnek?
Igen.
> Teszem azt,
> idősebb koromra kevesebb marad
Nem. Pont ezért jó az őssejt: pótlódik. A vér úgy tudom, fél év - a
csontvelő 1 év alatt.
|