Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 3786
Copyright (C) HIX
2009-06-22
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Dezso valasz Soniba-nak (mind)  56 sor     (cikkei)
2 Re: *** HIX TUDOMANY *** #3785 (mind)  76 sor     (cikkei)

+ - Dezso valasz Soniba-nak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Soniba!

 

Kérdezed, hogy mi a hiba a számításaidban. Ha ugyanaz jön ki, mint a
relativitáselméletben, akkor formálisan (matematikai szempontból) nincs
hiba. Ismeretes, hogy a Lorentz kontrakciós hipotézis, mely matematikailag
(formálisan) ugyanarra vezet, mint a speciális relativitáselmélet. Csak 
az 
a
baj, hogy a Lorentz kontrakciós elmélet megmaradt a fizikai ismeretek
minimális szintjén, fejlődésképtelen volt és ellentmondások is jelentkeztek.

 

<Jelenleg azon a szinten állok, hogy el tudom magyarázni a relativitást, 
csak éppen aggályaim vannak, mint annak a fizika professzornak, aki azt
mondja: 
életemben tanítottam a relativitást, de soha nem hittem el!>
 
Szerintem, aki nem hisz abban, amit tanít, akkor azt ne tanítsa, vagy azt
tanítsa, amiben hisz.
Te is azt tanítsd, amiben hiszel, persze lehet, hogy nem mindenki lesz 
rá
vevő.
Ezt tudomásul kell venni, csak így halad a tudomány.
 
<Ha egy autó tetejére rögzítek (menet irányban), egy 1000 Hz-es hangforrást,

elébe egy reflektort, ami a hangot visszaveri egy érzékelőre, s méri a 
frekvenciát is, hogyan változik a frekvencia az autó sebessége szerint.
Ugyan ezt egy Doppler radarral is, ha megteszem?>
 
A Doppler effektust a relativitáselmélet részletesen elemzi a fény
terjedésének szempontjából.
A Doppler effektust természetesen mindenki tapasztalta már (pl. autó sziréna
hangmagassága változik, ha közeledik magasabb, ha távolodik, mélyebb). 
A
hang hordozója a levegő, a fény hordozója a megfoghatatlan "éter".
Nyilván másképpen viselkedik a hang a levegőben, mint a fény az éterben.
Tehát a hangradar és a fényradar (mikrohullámú radar) nem feltétlenül azonos
módon "működik".
Fényradar esetén relativisztikus Doppler képlettel kell számolni.
Megmutatható, hogy kis sebességek esetén a relativisztikus Doppler
gyakorlatilag megegyezik a hagyományossal. Tehát a kérdésedre válaszolva,
hétköznapi sebességeknél (mint az autó sebessége), nincs különbség a hang,
illetve a mikrohullám Doppler képlete között: jelen esetben F = F0 / (1 
- 
v
/ c), ahol a v a közeledés sebessége, a c vagy a hangsebesség, vagy a
fénysebesség (nyilván nem mindegy). A visszavert jel frekvenciája az
ismételt Doppler effektus miatt F = F0 / (1 - v / c)^2, akár hangradarról
van szó, akár mikrohullámú radarról. 
De azt magyarázd el nekem Sonibá, mi köze ennek a relativitáshoz?
 
Üdvözlettel: Dezső
+ - Re: *** HIX TUDOMANY *** #3785 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Dezsö kérlek válaszolj a következö kérdésre:
> Ha egy autó tetejére rögzitek (menet irényba), egy 1000 Hz-es
> hangforást, elébe egy reflektort, ami a hangot visszaveri egy
> érzékelöre, s méri a frekvenciát is, hogyan változik a frekvencia az
> autó sebessége szerint. Ugyan ezt egy Doppler radarral is, ha
> megteszem?

Sehogy nem változik, mitöl változna? Egy zárt inerciarendszeren belül
vagy. A relitvitáshoz egy másik példa kell. Legyen a hangforrás
rögzített és te üljél az autód tetekén a müszerekkel. Távolodsz a
hangforrástól, a frekvenciáját alacsonyabbnak fogod mérni. Ez eddig a
fénnyel is így van, ez a vöröseltolódás. Ez ugyanis a Doppler hatás,
minden stimmel.

Namos, az autód elejére és végére felszerelt érzékelőkkel mérd meg a
hang terjedési sebességét. Azt fogod találni, hogy lassabb, mint az
általad ismert hangsebesség. Ugyanis miközben a hang az autód
hátuljától az elejéig elér, az autód közben előre ment, igy a hangnak
hosszabb utat kellett befutnia, ami több időbe telik. Mivel azonban a
távolság az autód eleje és vége között konstans, ezért aztán amikor a
távolságot elosztod az idővel, azt kapod, hogy a hányados kisebb lesz,
mintha az autód állt volna. Nos, a fénnyel ez nem így van. Mindegy,
hogy milyon gyorsan megy az autód, a végétől az elejéig a fény mindig
ugyanannyi idő alatt fog elérni. Ráadásul ezt a külső megfigyelők is
igy látják (ez most így pont nem teljesen igaz, de a távolságkontrakciót
nem kell belekeverni a dologba addig, amíg az abszolut alapokat nem
érted). Természetesen az csak úgy lehetséges, hogy számodra az idő
másképp telik, mint azok számára, akik az autón kívül vannak. 

Most az itt egy kulcsmondat volt. Nagyon figyelj arra, ahogy
fogalmaztam. Nem azt mondtam, hogy az óráid lassabban járnak. Azt
mondtam, hogy az idő másképp telik. Igen, az óráid lassabban fognak
járni, de ez csak annak a következménye, hogy nagyon, de nagyon jó óráid
vannak, amik végtelenül pontosan mérik az időt. Ezért amikor az *idő*
lelassul, az óráid is le fognak lassulni. Nem romlottak el, nem akarnak
téged becsapni, a valóságot mutatják. Csak a valóság az, hogy a te
vonatkoztatási rendszeredben az idő másképp telik, mint a külső
megfigyelőében és megint másképp, mint valaki máséban, aki egy másik
autóban ül és egy tőled eltérő sebességgel megy.

Akármilyen gondolatkísérleteket agyalsz ki, amiben a különféle atomok
kvantumugrásaihoz tartozó sugárzások frekvenciáját méred, ugyanazt a
frekvenciát fogod mérni, mint mindenki más, függetlenül a sebességtól.
Mégis az óráid eltérnek az övéiktől, és ennek az az oka, hogy a
frekvencia és az idő egy és ugyanaz a dolog. Itt van egy példa. Viszel
magaddal egy atomórát. Az egyszerűség kedvéért legyen a sugárzás
frekvenciája 1GHz. Ezek után építesz egy egymilliárdos osztót, így
kaptál egy másodperc impulzust. Ezek után építesz egy frekvenciamérőt,
ami nemes egyszerűséggel megszámolja a bemenetén az impulzusokat az
atomóra osztójából kijövö két impulzus között, azaz 1 másodpercen át.
Most a frekvenciamérőd bemenetére az atomórád 1GHz-es jelét kötöd, és
lám, 1GHz-et mutat a műszer. Most képzeld el, hogy jön Albert a
Csintalan, és megdelejezi az atomokat az órádban, hogy 1GHz helyett
csak 1MHz-en rezegjenek. Meglepődve tapasztalod, hogy a
frekvenciamérőd továbbra is 1GHz-et mutat. És ezt azért van, mert úgy
definiáltad a másodpercet, hogy 1 milliárd atomrezgés ideje és a müszer
bemenetén az atomrezgés van. Ennek ismeretében nem is olyan meglepő,
hogy 1 milliárd atomrezgés ideje alatt pont egy milliárd atomrezgés
történt. 

Most azt vedd még észre, hogy amikor azt mondtam, hogy 1GHz helyett
1MHz lesz a rezgés, akkor csaltam. Ugyanis feltételeztem, hogy van egy
viszonyítási alap, azaz egy abszolút óra, ami független az atomórádtól.
Csakhogy ez egy nagy hazugság. Nincs ilyen óra. A fizikus (te), az
autója, az órája és minden atomokból áll, amikben kvantumrészecskék
ugrabugrálnak, sugároznak, elnyelnek és miegymás. Ha az atomórád
atomjai lassabban ketyegnek, akkor minden atom lassabban ketyeg. Igy
aztán mindegy, hogy az atomórás frekvenciamérőd bemenetére magát az
atomórát kötöd vagy egy teljesen független folyamatot, mivel minden
atom és kvantumrészecske és folyamat egyformán változik. Ezért te nem
tudsz különbséget észlelni.

Szerintem elsőre ezt probáld meg megemészteni, mert ha ez nem világos,
akkor kár is az idődet pocsékolni a spec. rel. maradékával.

Kocsonya

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS