Sze'chenyi Kinga: Megbe'lyegzettek
A kitelepi'te'sek trage'dia'ja

c. ko:nyve't olvastam a minap. Aja'nlom mindenkinek! A
magyar sors, a magyar to:rte'nelem meghata'rozo'
eseme'nyeiro"l szo'l, melyekro"l jo'val e's ara'nytalanul
kevesebbet hallani, mint ma'sokro'l, pedig tudni kellene,
mi is volt mindez.

A ko:nyv elso" fele to:rte'nelem, a vonatkozo' to:rve'nyek,
rendeletek, s azok kegyetlen ve'grehajta'sa, bosszu'bo'l,
hara'csola'sbo'l. Az egyik ce'l az egykori jo'mo'du'ak
utolso' e'rte'ke, laka'suk e's ingo'sa'gaik elrabla'sa e's
a szovjet fegyverek a'ltal fenntartott Ra'kosi rendszer
ta'maszai ko:zti sze'toszta'sa, gyakran sze'tszo'ra'sa
volt, kegyetlenu:l, rajtau:te'sszeru"en, egy ege'sz napot
sem hagyva a csomagola'sra. S ez me'g szinte semmi ahhoz
ke'pest, hogy a kitelepi'tetteknek az ege'sz e'lete't
elrontotta'k, nemzede'kekre kihato'an. Az X a ka'derlapon,
oszta'lynaplo'ban stb. azt jelentette, hogy oszta'lyidegen,
ilyen tanulo' nem mehetett sem ko:ze'piskola'ba sem
egyetemre - s ilyen dolgozo't nem vettek fel csak a
legrosszabb munka'ra, vagy arra sem. Ostoba, te'kozlo'
politika volt, ra'ada'sul me'g a ce'lja't sem e'rte el, nem
sikeru:lt ,,a mu'ltat ve'gke'pp'' elto:ro:lnio:k.

A ma'sodik re'sz visszaemle'keze'sek; itt a gyakran
tragikus sorson (betegse'g, hala'l, ella'ta's megtagada'sa,
e'hse'g, e'henhala's) tu'lmutat a legto:bb szeme'lyes
emle'keze'sben a reme'ny, a tarta's - s ne'ha az
e'leto:ro:m. Ismero"s neveket tala'lunk a kitelepi'tettek
ko:zt, nem csak to:rte'nelmi csala'doke't, hanem pl. a
hi'res budapesti Auguszt cukra'sze't is (a Fe'ny utcai
pi'ac mellett ko'stolhato' a fagyija).

Aze'rt javaslom elolvasni ezt a ko:nyvet, hogy nehogy azt
higyje a keve'sbe' ta'je'kozott nagyko:zo:nse'g, hogy a
,,Te rongyos e'let'' c. film mutatta be a
kitelepi'te'seket: nem, az egy ro'zsaszi'nu",
tu"rhetetlenu:l sze'pi'tett hazugsa'g, me'g ha Udvaros
Dorottya nagyszeru" is benne; tala'n jo'indulatu', tala'n
csak ennyit volt szabad akkor bemutatni.

S me'g megfelelo" anyagi ka'rpo'tla'st sem kaptak - a
rendszerva'ltoztata's politikai alkujaiba bizonya'ra nem
fe'rt bele, hogy az A'VH-sokto'l, megbi'zhato'
pa'rttagokto'l, katonatisztekto"l illetve
lesza'rmazottaito'l (fo"leg) e's pa'r minta-dolgozo'to'l
visszavegye'k a rabolt holmit (to:bbezer laka'st, ha'zat) s
visszaadja'k jogos tulajdonosaiknak.  Akinek ez nem tu"nik
nagy u:gynek, vegye figyelembe, hogy nem ,,csupa'n'' az
to:rte'nt, hogy elvette'k a laka'st e's odaadta'k ma'snak,
hanem a'ltala'ban az ingo'sa'gokat is elrabolta'k, s
lehetetlenne' akarta'k tenni a le'teze'st. A Budapestro"l
kitelepi'tettek 1956-ig nem ko:lto:zhettek vissza ugyanoda,
no meg a hata'rsa'vbo'l kitelepi'tettek sem!  Volt honnan
tanulniuk Pol Pote'knak: Szolzsenyicin o'ta nem titok, hogy
a koncentra'cio's ta'bor bolsevik tala'lma'ny. A ko:nyv
amu'gy a ta'borokro'l (pl. a hortoba'gyiakro'l) keveset
i'r, de hivatkoza'st ad.

Honfibu's u:dvo:zlettel          Gaa'l Tama's (Fr.o.)