<Nadeakkorezmegmi???? :::::
> A Haffele & Keating kisérlet eredményeit alapul vettem és
> kiszámitottam a repülögép sebességét.
<Mihez képest????? (Alternatívák: éter, föld, Vasedény, <... vaskalap :-)
Ezt a kisérletet abból a célból csinálták, hogy bebizonyitsák azt, hogy valós a reltivitásból követköztetett "idötágulás". Be is bizonyitották, mert a keletre mozgó atomóra késett 59 ns, a nyugatra mozgó 273 ns-ot késett, a Földi órához viszonyitva. Mind a két mozgás a Földhöz viszonyitva azonos sebességü volt, de eltérö az órakésés. Az eltérés nem a Földhöz viszonyitott sebességböl adódott, a hanem Földi órához. Tehát a térben lezajlott sebesség okozta az idö eltérést. A saját számitásom alapján, nem kaptam azonos sebességet. A nyugatra haladónak a sebessége közel duplája volt, a keletinek. Ezt normálisnak tekintem.
> Ha az óra késik a sebességgel arányosan, akkor a sebesség arányos az
> órakéséssel. Csak az algoritmust kell megváltoztatni
<Vagy nem kell megváltoztatni. Akkor is rájössz <valamire!
Én megváltoztattam, elöször elméletileg, ki iktattam az idöméröt a rendszerböl és az új algoritmussal megmértem a sebességet, az álló térhez viszonyitva. Ezt elméletileg, mert nem kaptam az ócskapiacon atomórát!!
Ezen az elven készitettem egy hanghullámmal müködö hasonló rendszert és az álló levegöhöz viszonyitva megmértem a radar sebességét vagy éppen a mozgásban levö levegö sebességét, hozzám viszonyitva. Ezt gyakorlatilag, megnézheted, müködik! A levegöben az abszolút sebesség a hangsebesség, a térben a c.
Van egy Doppler radarom, annak az algóritmusát nem tudom kicserélni, de át alakitottam, olyanra mind a hang radar és érzékelem a térhez viszonyitott sebességet, lépcsözetesen. Ugyanis a mutatott 1 km/h, azt jelenti, hogy a sebesség 12880 m/s. Két éves kisérletezés alatt ennek ötszörösét is érzékeltem. Ezt befolyásolja a dátum, az idö, az idöjárás, a Földtöl való magasság.
> és
> rájösz, hogy nem tágul az idö.
<Az nem. Mondta valaki, hogy tágul?
Ezt ma is mondják!
> Üdvözlettel Sonibá!
<Üdvözlettel, Vaskalap.
Mivel mindig a fejemre koppintasz, a vaskalapot felcserélem Acélsisakra!!
Én nem kutatok egy akadémiai kutató intézetben, jó pénzért, diplomákkal a zsebembe, hanem több mint húsz éve, egy Erdély-i kisfalu konyhájában.
Azzal keztem, hogy megtudjam hogyan változik a hullámhossz, a mozgásban levö forás,a visszeverö felület, érzékelö viszonylatában. A természetben hullámhossz, hullámforma van és nem frekvencia (az egy konvenció)..
Rájöttem arra, hogy a Doppler-elvnek még van egy ismeretlen jelensége (törvénye?). Ez megmagyarázza a MM kisérlet sikertelenségét és meg adja a lehetöséget, hogy sikeres legyen egy ahhoz hasonló kisérlet.
Továbbá megtudtam, hogy a Copernicus-i, Kepler-i törvény, csak látszat jelenségeken alapul. A bolygók az inga törvényt követik és Ballisztikus utat irnak le a "TÉRBEN". Csak két jelenség, ami ehhez kötödik:
A Föld a keringése során nem halad azonos szögsebességgel, mert az órát, az idöegyenlet szerint korrigálni kell.
Az árapáluy intenzitása nagyban változik, a nap-éjj egyenlöség környékén.
A golygók keringési periódusa egyenlö az ingaképlettel.
Továbbá tudom, hogy müködik a neuro-muskuláris (neure-motoros) rendszer az élöszervezetben, mi a memoria, mert az idegrendszer önmagában nem müködik.
Ezt Te nem tudhatod, mert nincs benne szak könyvekben, tankönyvekben.
Márciús 14-én volt egy dokumentum film a Duna TV-ben, azzal a cimmel, hogy:
Az Einstein világa. Bemutatták Többek között a görbült teret (mintha a tér két dimenziós lenne). A rugalmas kifeszitett hálón a Nagy golyó körül keringett, egy rövid ideig a "megdobott" kisebb golyó, de nem tudtam elképzelni, mi tarja fen a folytonos mozgást, hogy kering az a bolygó, amelynek az ekliptikához viszonyitott elhajlása harminc fok, vagy mi történik akkor amikor a nagy golyó (Nap) is nagy sebességgel halad a térben.
Ez azt Einstein világa, de még sok embernek van külön világa és követöi is vannak.
Üdvözlettel Acélsisak!
|