Nem tudom rajtam kivul hallgatta e meg valaki a Vasarnap reggeli, 
pontosabban jul. 7.-ei Slager Radio musort, ahol Janák Lajos a Baktay Ervin 
Asztrológiai Egyesület elnoke is resztvett.
Tehat mirol is lenne szo? Azt mondjuk, bolygoink allasa, szomszedos 
csillagaink, egyeb zavarok semilyen hatassal nincsennek Foldunkre, legalab 
is muszerekkel nem mutathato ki sem magneses, sem gravitacios valtozas.
Akkor pedig hogyan tudjuk bizonyitani, hogy az elo szferara hatassal 
lennenek, pl. ki mikor szuletett, milyen csillag jegybe, stb.?
Ujsagcikkekben is oldalnyi hasabok szamolnak be naponta kinek mihez lessz 
szerencseje.
Aki a radio musorat hallgatta, meggyozodhetett hogy egy egyszeru utazas, 
nyaralas meghatarozasa is a csillagok, bolygok allasahoz kotodhet. 
Babonakban nem hisz az ember, de ugye barmi barmikor elofordulhat. Namost 
miert hibas az a tegyuk fel 'Venusz' szerencsetlen allasa, ha a 250 literes 
akvariumom epp elkezd szivarogni, es elontom a szomszedokat, mig a Balatonon 
nyaralok. Vagy azt mondjuk a 'Szaturnusz' nem all jol, ezert ne ulj 
repulore, mert az le fog zuhanni.
  Az egesz talan a "Morfi torvenyek" igazolodasanak latszik, de a dolgoknak
tudomanyos alapjat keveset latok.
   Udv Csaba.

> Felado :  [Finland]
>Sziasztok!

>Rakerdezek :) A graviton tehat nem reszecske, hanem hullam? Utananezve >azt 
>latom, hogy a leirasokban reszecskekent irnak rola, ami nem lehet, >mert 
>akkor meg oszthatonak kene lennie a tomegvonzasnak ugy, mint >amilyen az 
>elektromagneses ter. (Ha ugyanis reszecske, akkor egy >graviton csak 
>egyetlen gravitacios vonzasban tud egyszerre
>resztvenni, tehat egy test (mondjuk bolygo) tomegvonzasanak csokkennie 
> >kellene annak aranyaban, hogy hany masik x tomegu testet (pl. holdat) 
> >kell vonzania (errol volt korabban szo, de nem zarult le a dolog).

Elegge bonyolult. Mar csak azert is, mert az anyag oszthatosagat nem tesszuk 
egyenlove a szamtani vegtelennel. Az egeszen mas, hogy mi megfigyelok is egy 
"zonat", 'szintet' kepviselunk, es gyakorlatilag keptelenek vagyunk az 
oszthatosagot veghezvinni, elemezni, stb., de a hatasait, mely zonakon 
keresztul szaguld, erezzuk.
Meg tudjuk allapitani melyik az elsodleges hatas? Ha pedig mar elementaris 
szinten toroljuk az anyag fizikai meretet, akkor tomegrol sem beszelhetnenk.
A kov. mondatod is igaz: >akkor 'egy' graviton csak "egyetlen" gravitacios 
vonzasban tud "egyszerre" resztvenni,<
Csak a 'vonzast' taszitaskent kell szerepeltesd.
      Udv. Csaba.

Sziasztok!

Ellentetben Endre velemenyevel, szerintem,
ha valami szamarsag, az mar az elso bekezdesnel
kiderulhet. Nem kell a hatralevo tobb szaz oldalt
is atolvasni. A butasagot csacsisaggal remekul
meg lehet magyarazni, csak gyozzon a vegen
kikavarogni belole az ember. Ha 1 = 2, akkor
en vagyok a pa'pa.

Ha valamit barmerrol ragadnak meg, butasagot
talalnak, az azert gyanus. Itt van ez a terembura.
Megneztem benne a Santa Katat. Aranylemezeket
mutatnak. A tizenharmadik es a tizennegyedik lemez allitolag
csillagokat abrazol. Az utobbin mintha a teli csillagkepek
lennenek. De mit akarnak a tizenharmadikkal?
Sem a csillagok, sem az osszekoto vonalak szama nem
egyezik, a kettot nem lehet megfeleltetni egymasnak.
Akkor meg mire jo? Bolond beszed, es nincs benne rendszer.
(Na, melyik potty a tizenharmadik lemezen a Sziriusz?)

Egy olyan weblap, amely a latin betuk hasznalatat nehezmenyezi,
igazan hasznalhatna (a szekelytol eltero) rovasiras fontkeszletet.
Akkor legalabb nem olvasnek bele, aminek mindenki orulne.
En is.

Udv, Kalman

> Felado :  [Germany]

Sziasztok!

<<A hirado szerint Mr. Fosset megkerulte a Foldet a 
holegballonjaval,
mikozben 31000 km-t tett meg (az Egyenlitotol delre). 
Keresztkerdes: mi a
foldkoruli ut definicioja? Ha kimegyek a Deli-sarkra es 
egyszer korbejarom
a zaszlorudat, akkor elvileg ugye szinten korbejartam a 
Foldet..>>

A hir hallatan, ugyan ezeket a. kerdeseket tettemn fel (meg 
a mondatot is igy fogalmaztam meg) egyik ocsemnek 
(epitesz). En azt mondom, hogy ha az elso igaz, marmint a 
31000 km, akkor a masik is igaz, mert ha leulok a zaszlorud 
melle, akkor a Fold engem korbeforgat, magaval agyutt, 24 
ora alatt.  Korbe is mehetek. 

Szocs.

Szervusztok!

Lehet, hogy nem a legmegfelelôbb forumon kerdezem, de hátha:
Hogyan mukodnek a "digitalis"-kent reklamozott kamerak?
CCD chip jeleit dolgozza fel, es tarolja valamilyen adathordozon?
Ha igen mi ez az adathordozo, es milyen formaban kerul ra a felvetel?
Hagyomanyos mpeg, avi, vagy mov formatumban? El kepes vegezni egy ilyen
kicsi kütyü ilyen szamitasigenyes feladatot a felvetel kozben? Milyen
kapacitasu adathordozo fer el egy ekkora kameraban? 

udv,

Gogy

Szervusz!

> Felado :  [Finland]
> Temakor: Publikacio ( 9 sor )
> Idopont: Mon Jul  8 01:03:23 CEST 2002 TUDOMANY #1879
 ....
> Meg tudja tehat valaki mondani, hogy mi a modja a publikacionak
> mondjuk az Elet es Tudomanyban?
> Tehat tegyuk fel, hogy van egy sikeres kiserlet, igazolja az
> elmeletet, sensational hu de jo. Milyen lepesek kovetkeznek
> gyakorlatilag a publikacioig?

Ha van(nak) olyan kiserletek, amik igazolnak valamilyen felvetett
problemara adott, ujdonsagnak szamito elmeleti magyarazatot, akkor
azokkal szakfolyoiratokat kellene megkeresned.
A konyvtarbol ki kell keresni egy folyoiratot, amelyik szerinted a
temaba vago kozlemenyeket kozol le. Ha komolyan foglalkoztal vele, akkor
illik tudni milyen folyoiratot is valassz ki magadnak (ilyen
folyoiratokat talalhatsz kulonfele tudomanyegyetemeken, vagy az orszagos
Szechenyi vagy Szabo Ervin konyvtar kozpontjaban). Maganak az ujsagnak
valamelyik oldalan megtalalod azt, hogy milyen formaban kell egy adott
kozlemenyt formara szabni az az adott ujsag adott rovata szamara
(bevezeto, kiserleti resz leirasa, diszkusszio, ábrák ábraleirasokkal,
anyagok es modszerek leirasa, es az irodalmi hivatkozasok minden olyan
allitasra, ami mar nem teljesen magatol ertetodo, vagy nem szerepel a
kiserleti leirasban). Ugyanott talalod az(ok)nak a szerkesztoknek a
neveit es cimet, akinek a kozlemenyt cimezni kell (a megadott
peldanyszamban levelben, vagy sok helyen mar elektronikus formaban is),
nehany baratsagos sor kisereteben.
A szerkeszto kiadja a kezhezkapott kozlemenyt szaklektoroknak, akik
velemenyezik a publikaciot,  elfogadasra, elutasitasra, vagy
korrekciok/kiegeszitesek utani elfogadasra ajanljak. Ez akar nehany
honapig is eltarthat, van olyan ujsag ahol gyorsabb, van ahol lassabb.

Ha magyarul, akkor mar inkabb a Termeszet vilaga mint az Elet es
Tudomany, de vannak a fizikahoz kozelallobb magyar szakfolyoiratok is
(Fizikai szemle?).
Az Elet es Tudomany inkabb nepszerusito tudomanyos folyoirat, inkabb
letisztult attekinto kepet ad egy-egy temakorrol, vagy a "hivatalos"
tudomany talanyait teszi kozkinccse, es igyekszik nem elrugaszkodni a
realitasoktol. Nem tudom meg lehet-e keresni oket azzal, hogy cikket
irnal nekik.

udv,

Gogy

Hello,

> Meg tudja tehat valaki mondani, hogy mi a modja a publikacionak
> mondjuk az Elet es Tudomanyban?

Irto egyszeru: leirod rendesen, es bekuldod a szerkesztosegbe.

De ha a Nobel-dijra hajtasz, akkor valami referalt folyoiratot valassz 
inkabb (Science, Nature, ... ). Aztan vard meg, hogy mit valaszolnak a 
recenzensek.

Udv:
Jano

Endre kerdezi:
>Meg tudja tehat valaki mondani, hogy mi a modja a publikacionak
>mondjuk az Elet es Tudomanyban?
>Tehat tegyuk fel, hogy van egy sikeres kiserlet, igazolja az
>elmeletet, sensational hu de jo. Milyen lepesek kovetkeznek
>gyakorlatilag a publikacioig?

1. van egy sikeres kiserlet...
2. megismetled legalabb ketszer :-)
3. van egy elmeleted amit a kiserlet igazol
4. az elmelettel "joslasokat" vegzel es uja kiserletekkel ellenorzod a
joslasaid (es igy az elmelet) josagat

mondjuk, hogy itt tartasz es publikalni akarod

5. kivalasztod azokat a szakmai folyoiratokat amelyikeknek a profiljaba
beletartozik a munkad
6. ezek kozul kivalasztod azt, amelyiknek a szinvonalahoz szerinted a
munkad leginkabb kozel all (ha tul igenyes lapot valasztasz, nem fogja
kozolni, ha nem eleg igenyeset, nem fogjak elegen olvasni).  Erdemes kicsit fel
ulbecsulni a munkadat es egy igenyesebb lapnak kuldeni be elsonek. Ha elutasitj
ak, akkor johet a kicsit alacsonyabb szinvonalu lap es igy tovabb (volt egy oly
an cikkem, amit csak a harmadiknak valasztott folyoirat fogadott el)
7. a keziratodat ennek az ujsagnak megfelelo formatumra hozod (az adott
ujsagbol tudhatod meg a szerzoknek szolo utmutatas reszt keresd)
8. elkuldod a keziratot a szerkesztonek (neve, cime az ujsag fentebb
hivatkozott reszeben)
9. turelmesen varsz: a szerkeszto elolvassa, ez az elso szuro, ha a lap
profiljava vagonak iteli, akkor elkuldi ket-harom biralonak [javaslatot
tehetsz a biralok szemelyere, es arra is, hogy kit ne kerjen fel biralonak, elf
ogultsag okan, de a szerkeszto nem koteles megfogadni a javaslatodat].
10. a szerkeszto kiserolevelevel megkapod a (nevtelen) biralatokat es a
dontest: elfogadjak; modositasokkal, esetleg tovabbi kiserletekkel
elfogadjak; elutasitjak.
11. tanulsz a biralatokbol es kezded elolrol

udv:  buvar
u.i.: az Elet es Tudomany nem egy tudomanyos, hanem egy tudomanyt
nepszerusito folyoirat, eredeti kiserletes munkat, uj elmeletet a helyedben nem
 ott kozolnek, hanem komoly szakmai lapban (az impact factor nevu mutato segith
et abban, hogy mekkora befolyasa van egy adott lapban megjeleno atlagos cikknek
).


_____________________________________________________________
Ingyenes Email ---> http://Hungary.ORG

>Meg tudja tehat valaki mondani, hogy mi a modja a publikacionak
>mondjuk az Elet es Tudomanyban?
>Tehat tegyuk fel, hogy van egy sikeres kiserlet, igazolja az
>elmeletet, sensational hu de jo. Milyen lepesek kovetkeznek
>gyakorlatilag a publikacioig?

  Az Elet es Tudomany ismeretterjeszto lap, uj felfedezesek publikalasara
nem valo (ahogy ok maguk irtak), ismeretterjeszto cikkek publikalasara
viszont van lehetoseg, egesz egyszeruen el kell kuldeni nekik a kivant
cikket, es felveszik veled a kapcsolatot ha megjelenesre erdemesnek
talaljak.

  Video
http://video.fw.hu/szkepszis/

Sziasztok !

Szabadsagomat atmenetileg megszakitva ujra itt vagyok, hogy 
fenntartsam es tovabb vedjem 2000 tajan itt publikalt vilagraszolo 
felismeresemet, miszerint a tudat lenyege az idoerzet.

Ha itt nem latok eros ellenerveket, es ezutan nehany ev mulva meg azt 
latom, hogy nem erre alapozva irjak az uj tankonyveket,
akkor magam leszek kenytelen tollat ragadni, s konyvem eloszavaban 
ostorozni fogom a kozonyt, az onzest, onhittseget, szuklatokoruseget, 
s hogy kihagynak a szaknevsorbol, esetleg mindossze csak azert, mert 
heurisztikus felfedezo vagyok. 
Laikusnak talan nem minosulok, mert automatizalast tanultam hajdan.

A tudat mibenleterol szolo kulonfele gyanus, kodos misztifikalt 
talalgatasokra pedig Occam elesre fent borotvajat kovetelem alkalmazni.  
A transzcendens elkepzelesekkel kapcsolatban pedig mindossze annyi 
a teendo, hogy a 'tudat' szo helyett hasznaljanak ezutan valami mast,
ha nem akarnak elmergesedo vitakat es hiveket vesziteni.
Tehat bizonyos konyveket - sajnalom, de ugy nez ki - bizony erdemes 
miattam irni. Pontosabban nem atirni, hanem helyesbitve ujraforditani
az eredeti regieket, s maskepp fogalmazni azt, amit pl.
'xxxxx alapu tudat'-nak forditottak eddig - ugy ve'lem most -
nem volt szerencses. Jobb volna tudat helyett eletszemleletet, 
eleterzest, felfogast vagy vilaglatast irni ott ezentul. Elnezest 
kerek, de nem latok jobb megoldast.

A tudat termeszettudomanyos lenyegenek megragadasaban jelentos 
kesesben voltunk eddig, ami legalabb 30 ev !
Ugyanis szerintem mar a 70-es evekben alkalmaztak olyan VLSI (!) 
aramkoroket, melyek UART ill. USART nevre hallgattak es ha jol tudom,
alkalmasak voltak bitsoros adatatvitelnel 'kinyerni' az orajelet 
a veletlenszeruen zaporozo, de mindig csak diszkret idopontokban 
varhatoan fellepo impulzusjelek alapjan, azaz rendelkeztek bizonyos
primitiv idoerzettel.
Aki nem hiszi hogy igazam van, a tovabbiakban vilagossa teszem szamara.
Szabadsagom alatt eldobtam a kapat, amint radobbentem, hogy a vilag 
egy aprosag miatt ment el sokaig a tudat lenyege mellett !
Irom: Az emlitett funkcionalis IC-ket 50bit/sec alatt valszeg 
soha nem hasznalta'k, mert nemzetkozi ajanlasok szerint 50 Baud 
volt a legkisebb adatatviteli sebesseg. 
(Ez az 50Baud iszonyu lomha valami, de megis, csakis gepi feldolgozas 
celjara alkalmas, mert tul gyors a koznapi atlagos emberi 
felfogokepessegnek. A mintavetelezeshez szukseges 50Hz-es orajel
eloallitasa eroltetett tempot jelent az emberi tudatnak. 
Ha ilyen bitfolyam hosszan, tartosan zaporozik, szamunkra zajnak tunik.
Keptelenseg tartosan megjegyezni mikor volt benne 0, mikor 1,
illetve az orajel maga 'sem nyerheto ki emberileg', azaz a helyes
periodikus mintavetelezesbe belepistulna barki.
Nesze neked *EM mezos* hiu abrand !  :)

Viszont sajat elmeletem erositesere es szegyenpir keltese celjabol
irom, mar evtizedekkel korabban kiprobalhatta volna valaki - ilyesfele, 
UART jellegu funkcionalis egyseggel, de extrem lassu uzemmodban -
pl. azt, hogy aramkort egyszeru ritmikus csattogasokkal, vagy tam-tam 
dobhangokkal ingerli - figyelve, hogy az idonkent kihagyott leuteseknel  
az aramkor valamikepp jelzi-e  - He, itt egy leutes hibadzott, ugye !?  

Szoval ha ily modon, egeszen lelassitott tempoval eljatszadozott 
volna valaki - muszormevel letakarva a ronda gubancos drotdzsungeles 
mikrofonos aramkoret a gephangon reklamalva uzengeto hangszoroval egyutt, 
asszem odacsodultek volna eloszor a gyerekek, aztan sokan masok is 
megrendulten. Konnyes szemmel simogattak volna a ho't buta es bamba 
szormoknak alcazott ketyeret ( es persze engem is) feljajdulva 
s az egre tekintve rikoltozva: Teringettet, ez a randa szormok 
ez tud valamit ! He, itt van, ime megszuletett az elso mesterseges 
tudat, bizony am !!!
Es persze aztan tobben koveteltek volna konyortelenul bonckes 
ala venni szegenyket, masok pedig tiltakoztak volna !

Ma mar tisztan latom, hogy lepesnyire voltam egy ilyen jatek 
elkeszitesetol, de az asszony nem turte az elektronikai barkacsolast...
Modern panellakasban laktunk, ahol az epiteszek elsporoltak mar 
a padlast meg a pincet is. Igy vilaghiru fregoli-, vagy pince-feltalalo 
nem is valhatott belolem... :-(

Udv: zoli

Szocs:
>Az a teny, hogy egy eloszervezet erzekeli az idot,
>idorendiseget nem abbol adodik, hogy rendelkezik
>idoalappal, memoriaval es jelekkel. 

Ha nem, akkor mi masbol ? Ezzel akarsz ervelni itt ? :
>Az idoerzekeles a kornyezet hatasa a szervezetre, es nem masodperces
>pontossag, mint amit az emberalkotta keszulekek kepesek
>biztositani. A szervezet reszere elegseges az is, hogy
>tudjam, hogy nappal van, hol vagyok.

Ez hanyaveti gondolkodas, nem erveles.  Ahhoz, hogy tudd - tortenik-e 
valami lenyeges korulotted, vagy csakis benned - a kulvilag
kizarasakor, vagy, hogy mondatok tartalmat felfogd, az eszlelt 
szavak/esemenyek idorendiseget - mint fontos informaciot is 
tarolnod, memorizalnod kell a helyes feldolgozashoz. 
Nem kutyulhatod ossze amit lattal, hallottal, ereztel, gondoltal.
Hogy tudod kiszamitani a feled repulo ko ropplyajat,
ha agyad elhagyja, vagy meghamisitja a pillanatnyi poziciok 
ido-koordinatait, vagy elkutyulja a sorrendeket ? 
Rendezetlenne valna a ko roppalyajarol szolo adathalmaz.
Idorend es pontos ido-adatok nelkul nincs taktika es strategia 
a leghatekonyabb tulelesi modszerekhez !
Hogy a fenebe ismeri fel idoerzek nelkul lepesei dobogasarol a vadaszo 
vagy boklaszo ember/allat a kozelgo zsakmanyt/ellenseget ?
Mi a csudaert van sokkal-sokkal pontosabb ritmuserzekunk, mint a 
tied, ami allitasod alapjan ve'lhetoen - mindossze masodperc 
pontossagu ? :)

Lajos:
>Az idoalapu tudat definicio egy kisse tag. Pl. ha a hidrogenatomban
>keringo elektron keringesi idejet tekintem az alap idoegysegnek,
>akkor mar a vizmolekulanak is van elemi tudata.

Ezek sem ellenervek.
1. Az elektronnak ott nincs klasszikusan vett keringesi ideje.
2. Ha a vizmolekulara ki tudod mutatni, hogy idoalapot hasznal,
es memorizal, es kiszamitja kb. mikor mire hogyan reagaljon, 
akkor tudatos. Amugy nem.

>Egyebkent meg eleg ingovanyosnak erzem a tudat idohoz koteset, mert
>az ido szerintem nem jol definialt dolog. Te tudsz adni egy jo
>definiciot?

Szamitogeppel vedd nyilvantartasba a vilagot, hogy kiszamithasd,
mi lesz a jovoje. Elso kozelitesben 4 dimenzios tombot javaslok
tablazatos adataid tarolasahoz. Egyik dimenzio az ido lesz.
Ha ezt elsporolod, semmire se mesz.

Egyebkent annyi baj legyen, hogy az idot IS csak kozvetve
tudjuk definialni.
A halmazelmelet ugye tudomanyos ?
Nos hat, a halmaz fogalmat nem definialjak !
A matematika ugye tudomanyos ?
A fizikaban gyakran hivatkoznak es tamaszkodnak ra, de
a fizikus asszem nem tartja kulcsfontossagu kerdesnek definialni - 
mi is a matematika ?

>Hogy magyarazod a tudatlanbol tudatosba valto agymukodest?
Merestechnikai es matematikai (valoszinusegszamitasi) kerdes. 
Szepen kidolgozott statisztikai modszerek van annak kimutatasara, 
hogy valami veletlenszeru, avagy korabbi tortenesek nyoma is megjelenik, 
fellelheto, adott vizsgalt reakcioban.
Ettol vagyok en nyero az elmeletemmel !  :)

>Pl. a megszokott uton valo vezetes nem tudatos de tudatossa valik,
>ha egy gyerek megkozeliti az ut szelet. McFadden ezt is az
>EM mezovel magyarazza.
Kar, mert ehhez nem kell EM mezovel bonyolitani egy szuperszamitogep
eletet, mely kialakitja a maga strategiajat a vezeteshez.

>>A zold alma felismereset a fentebb irtak alapjan eleve nem tekintem
>>onmagaban tudatos tapasztalasnak. Tablazatkezeles ez, mely
>>mukodik magatol.
>A tablazatkezeleshez egy tablazat is kell. Ha nincs zoldalma
>sejtcsoport, akkor hol a tablazat?

A szinapszisokban molekularis tarolok is elfernek, de ha ott keves 
a tarhely, talan a sejtek melyen is vannak kigombolyithato
'papirusztekercsek' fontos regi bolcsessegek hosszutavu tarolasara. :)

Udv: zoli

Sziasztok!

Koszonom mindenkinek a definiciot.

marky