Látom a megfejtést csak részben sikerült kisilabizálni ezért írok.
A helyzet az alábbi:

A témában született nemzetközi szerzödés csupán az államok számára tiltja a 
földön kívüli égitestek birtokbavételét és saját területté nyilvánítását. A 
magánszemélyek és gazdálkodó szervezetek "kimaradtak". Mondjuk nem 
véletlenül, ugyanis akkor még fel sem merült senkiben a gondolat, hogy egy 
magánszemély képes lenne megfizetni egy égitestre utazást, vagy akár egy 
gazdasági társaság.
A nemzetállamaink bevételét azonban jelentösen meghaladja néhány akár 10.000, 
fös óriásvállalat bevétele, így méltó versenytársakká váltak.

Ezt a joghézagot szeretné kihasználni a Spacedev vállalat, valamint az a cég 
is, aki az egyesült államokban levédte magának a naprendszer néhány 
égitestének parcellázási jogát(az ö nevét nem tudom). Az amerikai jogrendszer 
a brithez hasonló, tehát precedensalapú. A hivatkozási alap erre a 
tevékenységre a következö:
Amerika gyarmatosításakor a telepesek egy biankó "tulajdoni lapot" kaptak, 
melyen csupán a terület volt kitöltve, ezt jelentéktelen összegért válthatták 
meg akkor. A telepes dolga annyi volt, hogy elment a nyugati határvidékre, és 
ahol még nem voltak felparcellázva a telkek, ott egy a lap szerinti területet 
birtokbavett és azt magáénak kijelölte. Tehát egy olyan telket adtak el akkor 
is ami hamarosan birtokbavehetövé válik, a föld bizonyosan létezett, csupán a 
birtokbavétel volt kérdéses (indiánok, etc, valamint megfelelö térképek sem 
álltak rendelkezésre akkor). A telekkönyvezés jóval késöbb ezen cetlik és a 
valós állapot alapján történt.

Az európai jogrendszerekben ez meglehetösen furcsán hat és a 
szerencseszerzödésekre emlékeztet engem :) szinte elhanyagolható 
beteljesedéssel. Mondjuk lottóznak akik holdtelket vesznek :).

A másik a SpaceDev pedig bányásszondákat kíván indítani az aszteroidaövbe, és 
ott birtokbavétellel tulajdonjogot kinyilvánítani. A vállalat a NASAval és a 
Mexikói ürkutatási központtal müködik együtt többek között.

A technikai oldalához, megvalósíthatóságához mások jobban értenek, én a jogi 
állásponthoz adtam iránymutatást.

Mivel ezek magánjogi szerzödések, ezért az állam közjogi aktussal bármikor 
változtathat rajtuk, s mivel az államok akaratát az említett nemzetközi 
szerzödés fejezi ki... de állami részröl a parcellázásra nem volt még 
közvetlen reakció tudtomal.

Henrik
a joghallgató :)

On Mon, Jan 21, 2002 at 12:53:09AM +0000  wrote:
> Szervusztok!
Szia!

> 1.Mitol fugg, hogy milyen fajta bomlas (alfa,beta,gamma)
>    lesz a kovetkezo?
Ha adott egy mag, akkor az csak bizonyos modon bomolhat. Sokszor csak
egyfelekeppen (pl. csak alfa bomlassal) de neha tobbfelekeppen. Az, hogy
egy mag mikor bomlik, teljesen veletlenszeru. Az illeto bomlas
valoszinusege fugg a magtol es a bomlastípustol. (ezt a valoszinuseget
felezesi idovel szoktak kifejezni. Minnel nagyobb a felezesi ido, annal
valoszinutlenebb, hogy a kovetkezo idoegysegben fog bomlani a mag.) Ha
egy mag tobbfelekeppen bomolhat, akkor minden egyes bomlastípushoz
tartozik egy felezesi ido. Ezek termeszetesen elternek. altalanosan
mondva a gamma a legkisebb felezesi ideju es az alfa a legnagyobb
felezesi ideju.
Így lehet mondani egy valoszinuseget, hogy pl. p valoszinuseggel alfa,
q valoszinuseggel beta, 1-p-q valoszinuseggel egyik sem fog bekovetkezni
a kovekezo idoegysegben. Azt, hogy egy adott atommagnal mi fog tortenni,
teljesen veletlenszeru.
> 2. Hogyan lehetseges, hogy a nagyobb rendszamu atomnak kisebb a tomege?
> (molaris tomeg)
Termeszetesen a  nagyobb rendszamu atomnak a tomege nagyobb. Konkret
tablazatot nem neztem, de a molaris tomeg lehet kisebb (mint a kisebb
rendszamu atomnak). A molaris tomeg ugyanis valojaban suruseg(-szeru
valami). (Egy mol atom tomege.)
Az illeto atomot pedig ugy kapjuk, hogy fogjuk az atommagot es
becsomagoljuk az elektronburokba (ami a maghoz kepest elenyeszoen kis
tomegu, de szornyen nagy terfogatu).
Ezen "becsomagolas" kozben a suruseg csokken. (Hiszen nagymertekben no a
terfogat, a tomeg pedig alig.)

Tehat ha egy nagyobb rendszamu atomnak kisebb a molaris tomege, akkor az
azzal magyarazhato, hogy nagyobb az elektronburka. (Ha elkezdunk
elektronokat pakolgatni egy mag kore, akkor az elektronfelho merete nem
linearisan fog noni, hanem idonkent lesznek benne ugrasok, ugrasok
kozott pedig kicsit no. Ezek az ugrasok jelzik, hogy az elektronfelhot
lehet hejankent kezelni. (pl. kemiaban csak a legkulso hej fontos)).
> 3. Mitol fugg, hogy egy atom radioaktiv-e?
Egy atommag akkor radioaktiv, ha bizonyos modon tud bomlani.
Bomlani akkor tud, ha a bomlas soran energiaja nem no.
Meg kell nezni kulon-kulon minden bomlastipusra, hogy kozben energia
szabadulna-e fel. Ha igen, akkor a mag radioaktiv.
(es ekozben figyelni kell arra, hogy a mag allapotaba beletartozik annak
energiaja is. A gamma bomlas vegso soron a mag energia-leado folyamata.
Ha egy amugy nem-radioaktiv magot gerjesztunk (megszorjuk
gamma-fotonokkal) akkor a mag radioaktívva valik, mert tud
gamma-bomlani.)
> 4. Miert olomizotopnak (Pb) kell a vegen "kijonnie"?
Valahol meg kell allni. Az, hogy a fuggvenytablazatban levu negy bomlasi
sor mindegyikenel Pb a vegallapot, puszta veletlennek is nevezheto.
Termeszetesen ezt a "puszta veletlent" jobban korul lehetne írni, de
igazabol az fontos, hogy nincs jelentosege.
> 5. Hogyan lehetseges, hogy az alfa ill. beta sugarzasok szama nem
egyenliti
> ki egymast? (Ezen azt ertem, hogy alfa=He+ ill. beta=e- ,ebbol az
> kovatkezne, hogy legalabb ugyanannyi beta-sugarzasnak kellene
keletkeznie,
> mint alfanak, vagy lehet, hogy mikor a konyv csak beta sugarzast ir,
azt
> 2-nek kell venni?)
Miert kellene ugyan annyi alfa, mint beta bomlasnak lennie?
A mag ugyis pozitív toltesu, tehat nem mondhato, hogy a magnak
semlegesnek kell maradnia.
Toltesmegmaradasbol nem kovetkezik.
A magnak van valamennyi toltese, es ez bomlas soran megvaltozik.
ossztoltes megmarad. Ez csak egy bomlasrol szol. Semmi koze ahoz, hogy
egy bomlasi sorban hogyan kovetkeznek egymas utan a bomlasok.

Masreszrol viszont a bomlasi sorokat vizsgalva feltunhet, hogy nagyjabol
felvaltva vannak alfa es beta bomlasok.
Ez legegyszerubben a kotesi-energia-grafikonnal magyarazhato. Ekkor a
mag egy golyonak foghato fel, amelyik egy hajofenek-szeru gorben gordul
ide-ida. A golyo elmozdolasa egy bomlasnak feleltetheto meg.
Ekkor a golyo tobbe-kevesbe egyenesen a legmelyebben fekvo pont fele
gordul. Egy az egyenes pedig felvaltva vegrehajtottt alfa es
betabomlasokbol rakhato ossze. Nem csinalhatja azt a mag, hogy elosszor
vegrahajtja az osszes alfa, es utanna az osszes beta bomlast, mer ekkor
szamara tiltott reszre kellene mennie. Ezert vannak nagyjabol felvaltva.
>
>
> A kozepiskolai anyagban sajnos csak nagyon elnagyolva van szo a
> radioaktivitasrol, ezekre a kerdesekre egyaltalan nem kap az ember
valaszt.
erdemes kiegeszíteskent konyveket olvasni pl. Marx Gyorgy
Atommagkozelben címu konyvet tudom melegen ajanlani.

abli

Sziasztok,

Nehany idezet +a kotozkodeseim:

> Ha a ket tomeg egyenlo, egyik sem jarhat jobban abban
> tekintetben, hogy tobb energiat veszithet el mint a masik.
> A termeszet pedig gyozelemre torekszik es nem dontetlenre,
> az emberi termeszethez hasonloan.

Ha a ket tomeg _egyenlo_ energiat veszit, akkor egyik sem veszit tobb
energiat, mint a masik. Az egyenlosegjel ket oldalan nem csak nulla allhat.

> Egy biztos, egyertelmu kiserleti teny, egyenlo tomegek
> kozott lenyegesen kisebb ero merheto, mint a Newton-szerinti
> GM^2/r^2-bol kovetkezne.

Hogyan mertek meg? Mivel? Es ki merte meg?

Lehet, hogy rosszul emlekszem de a keplet nem ugy szol, hogy:
F=G*(M1+M2)/r^2 ?

> Ha nem elfogadhatok az erveim, kerek jobbat, vagy preciz cafolatot.

A Fold korul 427 km magasan korpalyan egy par rendorcsizma kering.
Nem hiszed? Legyszives cafold meg...

> A Napfuzio imitacion Amerikaban mar jopar eve hogy probalkoztak,
> azota sem hallottam hol akadt el a kiserlet.

A hidrogenbomba nem ezen az elven mukodik?

> Erdemes minden eronket ra oszpontositani. Gyakorlatilag csak egy
> kiskapu tarult eddig elenk, es hogy mi van odabent, meg nem tudhatjuk,
> de ha maris becsukjuk soha meg nem tudjuk.

Gonosz megjegyzes, de en a kiskapu mogott a hix-mokat latom... :-)

Remelem, nem bantottam meg senkit, nem allt szandekomban.
Udvozlettel:
--
Tibcsi(R) - 

> Felado :  [Hungary]

Kedves Zoli !

>Amikor felvetodott az aberacios jelenseg, akkor szinten

<<Szo nem volt rola, hogy lemarad a feny.
Ha azt hiszed lemarad, ujabb zsakutcakba jutsz,>>>

En abbol indulok ki (nem en talaltam ki), hogy a 
termeszettudomanyi
lexikon azt irja az aberacional;
Egy csillagtol szarmazo fenysugar, ameddig vegighalad
 a tavcso hosszan, lemarad, a Foldsebesseggel aranyosan,
s azert, hogy a csillagot a nezolencse kozepen lassuk, a 
tavcsovet el kell ferditeni v/c tangens szoggel.
Ha a mozgo vagonba maskep zajlik, azt en nem probaltam, de 
egy
ugy is biztos, amelyre nekem az emlitett dolognal szuksegem 
volt.
Az, hogy a fenyt (a fotont) nem viszi a vonat,sem elore, 
de  foleg tranzverzalisan.
Ez sem igy van?

<<Es szaguldo urhajoban bent, az oldalfalra vetitett filmet
szerinted hol latjak az utazok ha a feny okvetlenul le akar 
maradni ?>>>

Semmi esetre nem zavarna az a lemaradas a filmnezest, az 
urhajo sebessege.

<<<A kocsis tortenetben arrol irtam, hogy a megfigyelo 
elott elhalado
kocsi hatso sarka, a raszerelt fenyforrassal egyutt 
LATSZOLAG
lemaradasban van, (a kocsi latszolag torz) es e latszatra
meg hatrebb levo sarok iranyabol erkezo feny pedig igazi, es
aberraltan jon - azaz valamelyest elore iranyulva terjed, 
egyenes menten.>>>

Elnezest,de ugy latom szamodra a fenylemaradas es az 
aberacio
ket kulon fogalom. Jol ertem?

<<A feny nem kutyafule, hogy hatracsapodjon futas kozben.>>

En nem ezt allitom, hanem azt, hogy a feny (a foton) nem 
megy a 
mozgo vonattal, tehat lemarad. A kutya ha lemarad a vonathoz
viszonyitva, attol a fule nem hajlik hatra.

<<<<Tomege van es nem fekezi semmi. Egyutt haladhat a
 kibocsatoval, annak sebessegehez is igazodva, de csakis c-
vel !>>>

Ha egyutt halad a kibocsatoval, akkor a sebessege nem lehet
nagyobb mint  a kibocsato.
Tehat oldaliranyban, merolegesen a fenysugarra is c-vel 
halad!

<<Gondolom arrol tudsz, hogy ha valamely rendszer fenyt 
bocsajt ki,
azzal veszit a tomegebol ?
El tudsz kepzelni olyan szituaciot, hogy egyenesen halado 
test
megszabadul a tomegenek egy reszetol, de az elvesztett 
tomegnek
nincs atadhato impulzusa se elore, se hatra, hanem az 
jobbra-balra
az utiranyra merolegesen, szimmetrikusan meglep ?>>>

Ezt eltudom kepzelni, csak azt nem, hogy egy fokuszalt 
fenyforras
veszit tomegebol, hogy tud oldalra venyt kibocsajtani,
 s az a vonattal egyutt mozogjon? Ha kibocsajtana oldal 
fenyt,
akkor sem a vonattal halad, hanem elhagyja a vonatot.

<<<3. a fenyek lemaradtak, elmentek jobbra-balra 
aberralatlanul.>>>

Ugy latszik, amint elebb emlitettem, hogy te az aberalast, 
mas jelensegnek
tartod. Az aberacio=elteres. Ha egy mozgo kocsirol vizet 
csorgatok le,
elterest mutat a fuggoilegestol, de minden csepp viz kulon-
kulon 
fuggolegesen esik le,a szabadeses elve alapjan.

<<Van ezen kivul fenyelhajlas tuk hegyen, lyukakban, 
racsokon, resekben.
Radiohullamok pedig elhajlanak a hullamhossznal kisebb, 
rovidebb
epuleteknel.>>>

Ez igy van, de itt nem errol van szo.

<<<<Az aberracio egyebkent nem ugy lep fel, hogy valami 
elteriti
a fenyt, hanem a feny aberraltan generalodik a relative 
mozgo
rendszerben.  Mozgo rendszerben kivulrol figyelve minden 
maskepp
zajlik>>

Igaz nem teriti el a fenyt, azert mondtam, hogy latszolagos
Mi az, hogy aberaltan generalodik?

<<<De aki atgondolja, hogy egy elore halado, oldalra 
vilagito fenyforras
elulso es hatso pereme nem egyidejuleg kezd vilagitani 
amikor
bekacsoljak - allo megfigyelo szerint - az sejtheti, hogy 
valami
gubanc lesz a fennyel.>>>

Ez szerintem egy masik jelensege vagy tulajdonsaga a 
fenynek.

Udvozlettel Szocs.

 irta:

> A mai radios hirekben hallottam, biztos ti is, csak azt nem
> ertem hogy lehet? Arrol van szo hogy a rollingstons egyutes 
> azt hiszem enekese nagy osszegert birtokot vett a Holdon, azt
> csak o tudja hogy mi celbol, temetkezes, nyaralas stb. :-)), 
> egy erre specializalodott britt cegtol.
> Valami szellemesebb is eszukbe juthatott volna az angol 
> fiuknak. Megertem hogy a vevo megveszi, de maga a ceg kinek 
> a tulajdonat arulja es milyen alapon?

Errol valamikor tavaly hallottam en is. Emlekeim szerint arrol van szo, hogy eg
y szemfules amerikai kihasznalt egy joghezagot a nemzetkozi jogban. Az ugyanis 
kimondja, hogy semelyik orszag sem formalhat jogot bolygok, csillagok, holdak s
tb. tulajdonara. Azonban azt nem mondja ki, hogy maganszemely sem! Erre alapozv
a az uriember nehany eve bement a birosagra es bejelentette tulajdonjogat a Nap
rendszer valamennyi egitestjere. Miutan feltapaszkodott a birosag kapuja elol e
s leporolta a nadragjat :-), visszament es elmagyarazta megegyszer... es egy id
o - es nemi jogi eszmecsere - utan kenytelenek voltak elismerni, hogy erre megv
an a jogalapja, minekutana be is jegyeztek a nevere a Naprendszer osszes bolygo
jat es holdjat. A Napot azert nem kapta meg, szerencsenkre :-)
Ezek utan alapitott ceget holdbirtokok arusitasara. Ugy tudom, csak a Hold tuls
o (Foldrol nem lathato) felet bocsatja aruba, az innensot teljes egeszeben fenn
tartja maganak.
Peter

> Felado :  [Hungary]

      Kedves Kalman!

 >Marmint olyan befele iranyulo sugarzasok, tomegbefogasok,
 >amelyekbol pl. a Nap elnyelne? A kovetkezokrol tudok:
 >- mikrohullamu hattersugarzas
 >- neutrinosugarzas
 >- kozmikus reszecskesugarzas
 >- mas csillagok fenysugarzasa
 >- Napba zuhano bolygokozi por, ustokosok
 >- (esetleg gravitacios hullamok)
 >Mindezek a hatasok igen kicsik a Nap energiatermelesehez kepest,
 >tehat csillagunk tomege lassan bar, de csokken.
   Talan a zarojelbe tett sort tekintem jelentosebbnek, ha erteke kicsinek 
is tunik, de az intenzitas oriasi lehet.
  Itt meg megkerdeznem: A csillagok nevezett 'halalat' egyszeruen 
uzemanyaganak energiavesztesege (elfogyasa) okozza, vagy tomeg novekedese 
soran belso nyomasnovekedes kozepete felborul az egyenlotomegek kozotti 
taszitoero egyensuly, es elkezdodik a nova folyamat?

 > >osrobbanas kozepponttol ellentetes iranyban tavolodik.
 >Az osrobbanasnak nem volt terbeli kozeppontja. Ennek ellenere
 >szeretik ugy abrazolni a Big Bang-ot, mint egy robbanast, amely az
 >egyebkent ures ter egy pontjaban robbant.

  Nehez is elkepzelni, es egyaltalan volt e, ha igen honnan eredhettek a 
suritoerok, stb, itt kerdesek halmaza sorakozna, de 'ertelmetlen zona'   
Inkab a kesobiekben kialakultakrol kerdezek: Uralkodnak e valamilyen 
meghatarozo erok, vagy evolucios kialakulasok szulemenye az olykor felszinre 
bukkano 'sik' galaxisok? Az origo mutatott be egy sik, es kisse csodas modon 
elcsavarodott siklapu galaxist.  Ha robbanasszeru szulemeny lenne, terbeli 
gomb alakzatban kelene a csillagok helyet foglaljanak.
A sik alakzat egy kozponti forgo tomeg szetszorodasanak a kezdemenyezese 
lehet, legalab is arra utal (melyek tovab porognek es szetszorodnak, stb.).

>Tehat "szeizmologiai allomast" letesitettetek ujszeru detektorral?

  Nem rezgeshullamokat merunk, hanem gr.eroter minimalis irany eltereseket. 
Ezek a kulombozo iranyu eroingadozasok hozhatok kapcsolatban a kulso 
foldkerek rezgeseinek megindito eroivel.
Az ingat egyszeruen "gravitacios iranytunek" is nevezhetjuk. Nagy 
valoszinuseggel allasat, irany ingadozasait foldunk belso szilard magjanak 
eltolodasa, mozgasa, defodmacioja jelentos mertekben befolyasolja. Viszont 
mindez kulso tenyezok hatasara valosulhatnak meg. Lasulas, gyorsulas, 
palyamodositas, egyenlotlen gr.eroterek, stb.

  A Bodonyi ur leirasai, itt Zoli kritikaja is megmosolyogtat :-), o szegeny 
az elmult evben itthagyott bennunket, ami a lenyeg, hogy mindenki maskep 
latja a dolgokat. De kulombozo dolgokban nagyon jok az eszrevetelei. A tobb 
huszeves munkajanak leirasai torles nelkul felkerult a lapra, ezekbol 
mindenki sajat maga kell kiszurje a szamara hasznos dolgokat.
Irtam, hogy mosolygom Zoli kritikajat, igem mert ha az ember foltesz egy egy 
kerdest, nehezen kap valaszt, mindenkibol fogoval kell kiszedni a feleletet, 
hasonlo esetekben pedig meg meg szalad a toll, ahogy Gyula fogalmaz.

Udv Csaba.

Kedves Tudomanykedvelok!

Felleltem magam is az ominozus tomegvonzaskepletet, amelyik szerint 
az egyenlo tomegek nem vonzak egymast:

F = G (M-m) m / R^2
Valoban, ha M=m, ez bizony zerus vonzerot ad.

Nehany cafolat:

1) Ez a keplet (Fold tomege: 5.974*10e24 a kepletbeli M, Hold tomege 
7.347*10e22 a kepletbeli m) tobb mint 1%-al eltero eredmenyt adna a 
Hold-Fold vonzerore, mint a newtoni. Ez ordito nagy kulonbseget ad a 
szamolt es a mert adatok kozott, minthogy a Hold-Fold 384404 km 
tavolsagot nehany meter hibaval kovetik. Vagyis ez az elgondolas 
hibas, a kiserleti tapasztalatokkal ellenkezik.

2) A legszebb egyebkent az, hogy ha a m tomeg a nagyobb, a keplet 
negativ eredmenyt ad, vagyis "tomegtaszitast" eredmenyez.A Hold 
taszitja a Foldet, mikozben a Fold vonza a Holdat, es egyre gyrosulva 
mindketto igy szaguld el a vegtelenbe.  Amugy minel nagyobb a m es 
minel kisebb a M annal nagyobb a "tomegtaszitas". Vagyis egy paranyi 
porszem irdatlan erovel taszitja a Napot.

3) Mar eddig is kiderult, es komoly baj, hogy a ket testre hato erok 
nem egyenlo es ellentetes iranyitasunak adodnak. Sok mindent meg 
lehet kerdojelezni, de a hatas ellenhatas elve az egyik 
legszilardabb. Nem tudok olyan kiserletrol, amelyik cafolna. Ha 
valaki tud ilyet, az irja meg. Mint mar a spec.relativitas vitanal is 
kertem, tisztan, vilagosan, mellebeszeles nelkul: milyen modszerrel, 
pontosan hogyan merve, mi a hatas, mi az ezzel nem egyenlo nagysagu 
ellenhatas merteke, hibahatarok, szignifikancia szint. 

Minthogy ez az elmelet ellenkezik a kiserleti tapasztalattal, 
es meg csak nagy vonalakban (elnagyolt becslesekre) sem hasznalhato, 
tobb szot nem is erdemel, mar ezt is csak azert irtam, mert attol 
feltem, hogy meg valaki elhiszi a sok suletlenseget.

>ismereteinkbol egyertelmuen levezetheto matematikai uton (elojel 
>hibaktol mentesen), hogy ket maganyos egyenlo nagysagu es 
>surusegeloszlasu tomeg az ures univerzumban nem vonzhatja egymast. 
Ezt a levezetest szep reszletesen es a mellebeszelestol mentesen 
kerem irja meg.

>gondolkozzunk egy kicsi! Ne csak az iskolai emlekeinkbol eljunk.
Magam is MINDENKIT gondolkodasra biztatnek, de kiindulasi alapkent 
nem art ha van meg az iskolai emlekekbol is :-(

Udvozlettel,

Szabolcs

Kedves Szocs,

<< Ez egy objektiv kulonbseg.>>

>Valoban., csak miert nem egyezik azzal a jelenseggel, 
>amikor a mozgasa vonathoz kotott (ember, kocsi).

A mozgas vonathoz kotottsege ketfele modon kepzelheto el. 
1, Egyik modja az lenne, ahogy a puskagolyo mozgasa tette a leirt elrendezesben
 . Ez kizarhato, mert a kiskocsira helyezett puska golyojanak futasi ideje a met
errud mellett fuggott attol, hogyan mozgott a kiskocsi. Mig a kiskocsira helyez
ett villanolampa fenye nem tette ezt.
2, A masik mod, ahogyan a feny mozgasa esetleg a vonathoz kotodhetene, az a mod
 lenne, ahogy a hang kotodik a vonathoz, ha zart fulkeben merunk. A vonat viszi
 a levegot, a levegohoz kepest terjed a hang. Egyszeru es vilagos. Esetleg ilye
n lehetne a feny is, viszi a vonat az etert vagy akarmit es ahhoz kepest terjed
 a feny. Ezt az MM kiserlet magyarazatara komoly formaban fel is vetettek annak
 idejen...

Ezt a 2, lehetoseget zarja ki a legutobbi levelemben leirt ket vonatos kiserlet
, ahol ugyanazt a fenyt ket, egymashoz kepest mozgo vonaton merik. Ugyanazt a f
enyjelet, egyszerre. Itt latszik, hogy nem megy a magyarazat, mert rendben, de 
melyikhez kotodik? Mert ha egyikhez, akkor a masiknkk kell eltero futasi idot m
erni, ha a masikhoz, akkor meg az egyiknek... Mindkettohoz nyilvan nem kotodhet
 egyszerre.

Most akkor ket szalra bomolhat a vita:
a, Nem hiszed el, hogy a leirt kiserlet tenyleg a leirt eredmenynel jar. (Leiro
m biztos ami biztos ujra: mindketten azonos futasi idot mernek, a meres kezdete
 kozos, mert akkor volt a a meterrudak egyik vege egymas mellett, a meres vege 
meg eltero idopontban tortenik, mivel a rudak vege mar elmozdult, es megis egyf
orma idok mernek)
b, Elhiszed, hogy egyformat mernek, de erre van egy sajat magyarazatod, ami elt
er a specreltol. Ezt akkor jo lenne, ha ugyanolyan szorszalhasogato reszletesse
ggel leirnad, hogy megerthessem, es hozza tudjak szolni.
c, Elhiszed, mert most mar megertetted a specrel kiindulasi alapjat.  Ebben az 
esetben atterhetunk egy ujabb temara...   :-))

Udvozlettel, Jozsef

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: adsl-1-181.tvnet.hu)