Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1863
Copyright (C) HIX
2002-06-23
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: Tudat, lelek, szellem... (mind)  31 sor     (cikkei)
2 Re: Kisbolygo (mind)  20 sor     (cikkei)
3 Grav. hullamok (mind)  32 sor     (cikkei)
4 A tudat az agy idoerzeten alapul (mind)  62 sor     (cikkei)
5 Re: sziporka (mind)  38 sor     (cikkei)
6 hazi segway... (mind)  30 sor     (cikkei)
7 Re: gravisumakolas (mind)  72 sor     (cikkei)
8 Re: valasztoviz - Kovary Peter (mind)  23 sor     (cikkei)
9 Re: hozzaallas + keszulek (mind)  24 sor     (cikkei)
10 Kiserlet - felhivas (mind)  23 sor     (cikkei)
11 Re: eroszakra sarkallnak-e az eroszakos filmek (mind)  40 sor     (cikkei)

+ - Re: Tudat, lelek, szellem... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Akarhogy boncolgatjuk magunkat, egy halmaz adaton kivul nem talalunk semmit.
Plusz nehany "bedrotozott" eljaras, amivel ezeket az adatokat az agy
kezeli (idegsejtek mukodese, stb.)

>Hasonloan egy szamitogep, sok milliardnyi tapegysegtol fuggo adattarjahoz.
Ott is van a gepbe epitve egy bizonyos tudas, ami ezeket kezeli.

>De manapsag mar annyi mindent hall az ember. Pl. itt Varadon egy kisfiu a
>Korosbe fulladt. A holttestet a buvarok nem talaltak. Aztan a nezelodok
>kozul valaki egy koszoru szeruseget keszitett, melyre egy ego gyertyat
>tettek. Kis ido utan a koszoru addig sodrodott, es epp ott allt meg, ahol a
>kisfiu volt. Amikor ott lementek a buvarok, megtalaltak a holttestet. Vagy
>egyszeruen a viz sodrasarol esett volna szo?
Olvastad a "Tom Sawyer"-t ? Ott is hasonlo modszert hasznaltak...
hasonlo sikerrel.
Mar irtam a matematikai csapda fogalmarol, ha kell, megirom Neked is.

Ha ezt a jelenseget _tudomanyos_modszerrel_ szeretned vizsgalni, akkor
elemezned kell _legalabb_ezer_ (de inkabb tizezer) hasonlo esetet.
Hanyszor talalta meg a koszoru azt, akiert kuldtek ? Hanyszor nem ?
Milyen kapcsolatban van a "dobo" szemely a talati arannyal (ekkor ugye
nem a koszoru szamit) ? Milyen kapcsolatban van a koszoru anyaga a
talalati arannyal (ha olyan fajsulyu, mint az emberi test, ugyanugy fog
mozogni a vizben) ? Nem mindenhol koszorut szokas kuldeni, mi a helyzet
a tobbi modszerrel (pl. kenyerbe tett higany, ahol ezzel kivaloan lehet
a fajsulyt valtoztatni) ? Ha tobbet kuldtek, abbol mennyi ert celba ?
Hanyszor talalt meg mast (regebbi holttestet) ? Nem lehetseges az, hogy
a holttest es a koszoru is ott akad meg, ahol valami zavarja a viz
folyasat ? Aki a vizbe dobja a koszorut, nem lehetseges, hogy tudat
alatt sejti, merre lehet a holttest es hogyan folyik a viz - es ugy
dobja be ?
+ - Re: Kisbolygo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

 >elhuzott mellettunk jo parezer kilometerre Foldunktol
120 ezer km-re. A lenyeg: utolag vettek eszre.
Ez jo hir, mert igy biztos nem szavazzak le a
kisbolygokutatasra szant osszegeket.
Foldet megkozelito kisbolygok utani kutatas jelenleg
tobb helyen is folyik, mindegyikuk foldfelszini obszervatoriumbol.
Ezeket a kutatasokat a Spaceguard nevu szervezet koordinalja.
 >Lehetne e Nap palyara allitani a Foldel ellentetes iranyba tavcsovekkel
 >felszerelt mholdat, esetleg kettot a Foldel haromszoget bezarva, az
 >informaciok tovabitasa erdekeben?
Igen, de ez sem fedezne fel mindent, pl. az olyan meteoroidokat sem,
amelyek e szondak "hata" mogott jutnanak napkozelbe.
De vannak mas lehetosegek is: a Holdra is lehetne automata
tavcsovet telepiteni, vagy a Merkur, Venusz mesterseges holdjakent
is mukodhetne egy ilyen, vagy az egyik Lagrange-pontban,
ugy, mint a SOHO urszonda.

udv,  Kalman
+ - Grav. hullamok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Nobel-dijat is kapott Hulse es Taylor 1993-ban.

  Pontosan. Aricebot lottek be, igy rengeteg 'feles' idejuk volt
hulyesegekre :-)
  Talaltak egy binaris pulzart. Csak azoknak, akik nem tudjak mi ez:
Pulzar az egy neutron csillag eros magneses terrel, ami radasul 'forog'
is, de ugy, hogy a megneses 'sarkok' nem esnek egybe a forgasi 'sarkokkal'
(Fold is ilyen, mellesleg). Az eros magneses ter miatt a toltott reszecskek
elsosorban a magneses sarkoknal erik el a neutroncsillagot, ahol eros,
erosen koncentralyt sugarzas keletkezik. Kb. olyan az egesz, mint egy
vilagitotorony (es forog is). Megfigyelo, ha szerencses iranybol nezi,
akkor azt latja (tipikusan radio teleszkoppal), hogy periodikusan
felvillan az objektum (amikor a csova vegigsepri a Foldet). Ez a pulzar.
Mellesleg ezert is jart Nobel-csont, '74-ben (Hewish, megosztva Ryle-lal).
  Binaris pulzar az egy olyan pulzar, ami nem csak ugy all magaban, hanem
egy masik csillaggal part alkot (egymas korul keringenek). A masik
objektumot persze kozvetlenul nem latjuk, viszont a hatasat igen. Szemben
a 'normalis' pulzarral, a felvillanasok nem 'oramu pontossaggal', hanem
hol kicsit elobb, hol kicsit kesobb jonnek. Ebbol ki lehet szamolni a
palya adatokat. Ebben meg semmi egetveroen erdekes sincs. Amitol
erdekes lesz az az, hogy ez egy nagyon kozeli kettoscsillag, a ket
objektum tavolsaga millio km nagysagrendu. Ilyen korulmenyek kozott
mar ki lehet merni a keringesi ido csokekeneset. Na ez a nagy dolog.
Ezt mertek ki (mert baromi sok feles idejuk volt). Tovabba a kimert
gyorsulast nem soportek a szonyeg ala, hanem megneztek, hogy Einstein
altalanos relativitas elmelete mit josol erre. Pont annyit (meresi
hiban belul), amit mertek. Na ezert kaptak a Nobel dijat.
  Szemleletesen: a keringo rendszer gravitacios hullamokat bocsajt ki,
ezzel energiat veszt, ezt potencialis energiajabol fedezi, a tavolsag
a ket test kozott csokken, ettol gyorsabban keringenek.

Gyula
+ - A tudat az agy idoerzeten alapul (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Lajos !  

>>Tehat gepezet ez, idoalappal, memoriaval es jelekkel.
>Szerintem ilyenek a nem tudatos lenyek agyaban is vannak,
>tehat ez nem a tudat ismerve.

Kell hozza, tehat ismerv, de ez nem definicio. Azt a #1859-ben
mar megirtam. (amire Endre nem emlekszik, de latatlanban megelolegezte, 
hogy az o definicioja korrektebb.)

Az altalam korabban definialt tudat minosegileg egy minimum, 
nevezzuk elemi tudatnak. 
Elvileg korlatlanul bovitheto alapegyseg. Nezzuk csak meg a
tudatosan (is) cselekvo elolenyek arzenaljat, beleertve 
pl. a patkanyt, de a fejlett idoerzeke alapjan megfontoltan 
taktikazo hazicsotanyt se felejtsuk ki, melynek egyszerre
tobb, es igen jo idozito ora ketyeg a pici buksi fejeben.
Kepes megtanulni mikor celszeru abbahagyni az ejszakai portyazast, 
mikorra varhato a konyhaban a villanygyujtas. Ez tudomanyos teny. 

Endre ezt buntibol olvassa el szazszor :
Ha elorejelzo kepessegunket kovetkezetesen alkalmazzuk sajat 
celjainkra, azaz sajat prognozisaink determinaljak cselekedeteinket,
akkor a viselkedesunk _tudatos_. Egyebkent nem. 
Vitathato ez ? 

Nem minden donteshozo tudatos. Gondoljunk csak barmely logikai 
kapura, vagy rele're, mely ugyan kepes donteshozatalra, 
de onmagaban nyilvan nem kepes esemenyt prognosztizalni. 
Ugyanigy egy kepfeldolgozo gep sem tudatos eszkoz onmagaban.

"binding"
>A tudatos tapasztalas egyik "rejtelyekent" emlegetik.
>Azaz pl ha van egy zold erzekelo sejtcsoport es van agy kerek erzekelo
>sejtcsoport es a tudatodban megjelenik a zold alma kepe, akkor hol van
>a zold alma sejtcsoport? McFadden szerint az EM mezo csinalja ezt az
>osszegzest.

Koszonom az ismertetest, mar latom is az ellentmondast.
A zold alma felismereset a fentebb irtak alapjan eleve nem tekintem 
onmagaban tudatos tapasztalasnak. Tablazatkezeles ez, mely 
mukodik magatol.
A latvanya altal kivaltott reakciomban viszont mar megjelenhet 
a tudatossag ! Pl. vivodva lemondok egy alma elorzasarol,
amikor a _jovot_ szimulalva magamban igy ravaszkodok:
- Van meg idom, egye meg az almat ez a sovany szerencsetlen, 
hizzon csak egy kicsit, hogy koverebb falat valjek belole...  
Ehhez persze mar igen fejlett tudat kell. :)

Szocs:
>azt szamitottam ki, hogy ha leteznenek azok a "lokalis
>elektromos aramok", azt energetikailag nem kepes fedezni az
>eloszervezet a 75 kcal/h kapacitassal.

>Akkor hogyan mukodik az agy?
Van ott villany, de nem folyik klasszikus ertelemben vett aram, 
hanem domino-elvhez hasonlo, hullamszeru a jelterjedes.

Megyek szabadsagra, asszem 2 hetig nem leszek gepkozelben,
de visszamenoleg elolvasom a fejlemenyeket.

Udv: zoli
+ - Re: sziporka (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Csaba !

>>otletem, ingyen atadom, csaknem talalmany !

>De most ez komoly, vagy..
Teljesen komoly ! 
Amennyire tudom, a torony az ingaval idegenforgalmi nevezetesseg, 
turista csoportok latogatjak.
Allitom, hogy a latogatottsag azzal is novelheto, ha a sziporkat 
is megvalositod.
Tovabb gondoltam a dolgot. A rucskos galacsin jobb, ha kupszeru. 
A masik, hogy az olcso kis lezerdioda nappal nem kelthet szamottevo 
fenyhatast, de ha a korabban leirt, felul lyukas matt feher burat 
egy nagy sotet, satorszeru kuppalasttal, kamraval korulveszed, melyen 
lesonyilasok vannak, akkor a kulso fenyviszonyoktol fuggetlenul 
nappal is elvezheto az egyebkent kulonleges, tetszetos fenyhatas, 
melyet a lezerrel megvilagitott alufolia-galacsin vetit maga kore.
Par millimeteres kilengese kell legyen egy magas toronynak,
s annyi eleg, hogy ez mukodjon a fenyforras kulon mozgatasa nelkul.
Arra kell tulajdonkeppen csak ugyelni, hogy a latogatok
ne tudjanak semmikeppen belenezni kozvetlenul a lezer fenyebe, tehat
a burat korolvevo 'sotetkamra' legyen eleg terjedelmes, vagy legyen
valami felso pereme, ami akadalyt jelent.
Es ami kulon feldobna az egeszet, ha az emlitett feher
bura, nem a foldon nyugodna, hanem kb. szemmagassagban lenne, es 
a kamraban lenne felfuggesztve vekony damilokkal. Akkor valojaban 
ugy tunne, hogy bent lebeg egy furcsan, sejtelmesen parazsloan 
fenylo dolog, es tobben talalgatnak, mitol vilagit, hiszen a lezer fenye 
tiszta levegoben nem lathato. Szerintem ez szuper, ne hagyd ki !
Viszont minel hamarabb keszitsd el, nehogy valaki
poenbol, vagy egyeb okbol levedje az otletet, s aztan kekeckedjen.
De ha a tervet megrajzolod, es kiteszed otthoni honlapra, 
hivatalos nyelven publikalva, azzal asszem meghiusithato, hogy
oltalmat szerezzen ra illetektelen. Itthon legalabbis ugy megy,
hogy kozzetett terv, vagy nyilvanosan bemutatott mukodo peldany utan 
oltalom mar nem kaphato talalmanyokra. 

Udv: zoli
+ - hazi segway... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

...ami azert tulzas, de nem is annyira.

Egy amerikai srac meglatvan a segway-t (amerikaban ugy tunik
nagy publicitast kap) ugy latta, az elvet akar hazilag is meg
lehet valositani Technic LEGO keszletek segitsegevel (ket
eve jelent meg a LEGO "mindstorms" keszlet, amely tartalmaz
egy Hitachi H8 mikroprocesszor kore epitett programozhato
kisszamitogepet).

A segway kormanyrudjanak dolesere Dean Kamen giroszkopokat
(mas forras szerint egy coriolis elven mukodo elfordulas-
erzekeloket) tartalmaz. Ezek az erzekelok azonban nem olcsok
(a gyarto 2-9 darabos mintat 200 euro folotti darabaron kuld)
es bonyolult utofeldolgozast igenyel a kimeno jel.

A modell ezert sokat egyszerusodott a segway-hez kepest: egy
kis kocsi kepes elore-hatra mozogni es a tetejere szerelt majd
80 cm-es rudat probalja egyensulyban tartani. A rud doleserol
a lego elfordulas-erzekeloje ad jelzest a motorokat vezerlo
kis szamitogepnek.

Az alabbi oldalon talalhatok a szerkezetrol keszult fotok es
egy masfel megas video az elso kiserletekrol. Fenomenalis :-)

http://members.rogers.com/militaryduckjock/balance/balance.html

Udv///Laci

PS: a coriolis elvu elfordulas-jelado is erdekes eszkoz,
onmagaban meger egy miset, mit is beszelek, hozzaszolast.
+ - Re: gravisumakolas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Kalman,

Jo, tehat akkor sumakoljunk egyet. :)

HIX TUDOMANY wrote:
>  >En tomegvonzasrol beszeltem. Azt nem nyeli el, nem arnyekolja semmi.
> A tomegvonzast valoban nem. A gravitacios hullamokat viszont igen:
> a tobbi tomeg kepes elnyelni azokat: amikor a gravitacios hullam
> rezgesbe hoz egy tomeget, akkor az energiara tesz szert. Ugyanekkora
> energiaval kell gyengulnie a gravitacios hullamnak.
Szerintem ez nonszensz. A tomegvonzast a gravitacios hullamok
kozvetitik (nem pedig a gravitacio ingadozasai, vagy a ter
gorbuletenek mikrovaltozasai - a KGY modelljében), ha tehat az elobbit
nem nyeli semmi, az utóbbit sem. Epp errol szolt egy levelvaltsunk
nehany honapja, a tanacsotokat kértem, merthogy egy bolygo nem vonzza
kevesbe a holdjait, ha azokbol tobb van, es nem vonzza kevesbe mondjuk
a 2. holdjat, ha azt eppen takarja az 1. Ezt nem zartuk meg le, elo is
akartam venni ujra. (Roviden: a gravitacios hullamok itt tagulo
esemenyhorizontok ciklikus sorozata.)

>  >Az elektronok mozognak, gravitacios teruk tehat oszcillal.
> Meg egyszer mondom: akkor az elektromos teruk is.
> A pozitiv es a negativ toltesek oszcillalasa csak akkor oltana
> ki egymast, ha az elektronok tomege egyenlo lenne az atommagokeval.
De engemet nem erdekel emez. En gravitacios oszcirol beszelek, nem
erdekelnek a protonok es az elektron szuveren problemai. :)

> Mivel az atomokban a gravitacios erok ugy
> 10^42-szer gyengebbek az elektromosoknal, gyengeseguk
> megakadalyozza a sulykepelemzes alkalmazasat, mert
> 42 tizedes pontossaggal meg Kisfaludy sem tud merni.
Igy van. Viszont a hatas a tavolsag negyzetevel csokken, igy ha
elegendoen kozel van a merendo test, es elegendoen tavol vannak a
zavaro, gravitaciosan zajkelto tomegek, akkor megis celbaerhetunk.
>  >Kovetkezeskeppen, elemzessel elvileg a torzulas jellege,
>  >a diffrakcios gorbe valtozasa alapjan beazonosithato,
>  >hogy milyen anyagot sumakoltal oda.
> Jo lesz nagyon. Azert engem meg mindig zavar: az
> eredmeny fuggetlen attol, hogy pl. loszos talaj van-e
> a laboratorium alatt, vagy granit, vagy hogy tegla-
> vagy vasbeton epuletben mericskelnek-e?
Ertelemszeruen szamit. Eppen ezert nem maga a kapott diffrakcios gorbe
a lenyeg, hanem a kapott gorbe, es az URES MERES (tehat probatest
nelkul) kozti kulonbseg, magyaran: a torzulas aranya. Hiszen a talaj,
az epulet KONSTANS zavaro tenyezok, amelyek minden merest azonos modon
zavarnak, ha tehat ezt egy ures meressel figyelembe vesszuk, utana a
valos meresek mar korrektek lesznek. Es akkor meg jon az, hogy a
tavolsag negyzete.

> S milyen tomegu a legkisebb analizalhato gyuru?
Az ures meres elvegzese utan gyakorlatilag nem szamit. Ha kicsi a
tomege, lassabban kell a fenymeros kocsinak vegighaladnia a
diffrakcion es maris nagyobb lesz a meres felbontasa. Illetve
digitalisan lehet fuggolegesen is novelni a felbontast, ahol a kocsi
sebessegenek valtozasat es a fuggoleges nagyitas merteket kell
figyelembevenni a probatest altal okozott torzulas elemzesenel.

> Tovabba milyen sugaru a legnagyobb analizalhato gyuru?
Ugy tudom, eddig csak uniform alaku gyuruket alkalmaztak.
Ertelemszeruen a legkozelebbi sugar, a legtavolabbi sugar, es a gyuru
hosszanti vastagsaga (magassaga) szamit. Gondos elemzessel nyilvan
ilyenre is fel lehet keszulni a meresnel. Nem tudom, csak logikazom.

> Szamit, ha a gyurut excentrikusan "sumakolom" oda?
Passz. Biztosan. A sin az fix, tehat eddig nem tudtak excentrikusan
csinalni. Ugy tudom ennyire nem foglalkoztak vele.

> E kerdeseknek az a celja, hogy ellentmondasba juttassalak. :-)
:) Koszonom. Ez volt a celom, hogy Neked ez legyen a celod. :))
(Marmint, hogy szinvonalas vitat folytassunk. :) )

Udv: Endre
+ - Re: valasztoviz - Kovary Peter (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Kovary Peter, :)
> 2./ Az "elso blikk"re megallapitas rendszerint nagyon alapos
> tanulmanyokon, es evtizedeken at szerzett szerteagazo ismereteken
> alapul. Emiatt legtobbszor egyaltalan nem feluletesseget takar,
> pedig Te ezt sugalmaztad itt.
Igen, pl.: "nem nezem meg mert minek" :)) Es akkor meg nem irtam moge
egy (c) kisereteben, hogy ki cselekedte ezt a peldazatos "nagyon
alapos tanulmanyokon" es gondos megfigyelesen es elemzesen alapulo
"elso blikk"-es velemenyt. Pedig ugy lenne a korrekt, mindig
hivatkozni a forrasra.

> 7./ Az elso blikkes megallapitasra elozo levelemben kituno peldat
> hoztam Kalman 'elso blikk'es telibetrafalo felismeresevel.
> Tokeletesen tudomanyos.
Barcsak az osszes elso blikk ilyen tokeletesen tudomanyos lenne. Tehat
pl. nem ilyen, hogy "nem nezem meg mert minek". De nem az osszes
ilyen, volt aki az illeto melle allt. Tehat ez szep az elmeletben,
csak a gyakorlatot kellene meg gyakorolni.

Elnezest, csak elszomorit az, hogy Te itt bort iszol, masok meg ott
vizet predikalnak.

Udv: Endre
+ - Re: hozzaallas + keszulek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Zoli,
> Szerintem praktikus az a hozzaallas, amit itt tapasztalsz.
> Vedd eszre, hogy eloszor is elvi hibakat firtatunk, tevedesek
> felfedesere keresztkerdeseket teszunk fel, es ilyenkor
> meglodul mindenki fantaziaja. Rengeteg tanulsagos szempont,
> kritikai megjegyzes tor elo tobbekbol, es ez eloreviszi a dolgokat.
> Ez visz elore !
Nem pedig a "nem nezem meg mert minek"-hozzaallas. :)))))))))

> Egyebkent hol bizonyitotta egyszer is, hogy kiralyfi ?
Ha mar itt tartunk, egy ilyen "bedugom a konnektorba, majd hiaba huzom
ki a konnektorbol"-tipusu keszuleket en is lattam meg evekkel ezelott,
akkor csak ugy futolag talalkoztam vele. Nem volt burkolata, tehat
megnezhettem, nem volt benne aksi, sem kondi (marmint akkora), hogy
egy oran keresztul ott porogjon az orrom elott egy tizezrednyi
lassulas nelkul. Utana is csak azert allt meg, mert lekapcsolta a
visszacsatolast. De hallottam az ott jelenlevoktol, hogy tobbszor
be-bemutatott eloadasokon ilyen kutyuket.

Koronczay David,
>  http://www.ligo.org/
Ez elsosorban a nagy kitoreseket meri.

Udv: Endre
+ - Kiserlet - felhivas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Lajos irta:
> >En ezt elvileg korrektul levezettem, csak meg a kiserlet elvegzesere
> >varok. De csak szolok, hogy azert letezik, korrektebb elmelet.
> Lassuk a kiserlet eredmenyet...
:) Tenyleg, senki nem dolgozik olyan helyen, ahol van csuklo- vagy
konyekamputalt szemely? Mar csak a paciensre varunk. Volt egy, de
lelepet, mert megijedt attol meg kell fognia egy poharat.. :DDD A
verveteltol nem felt, de ettol igen... :)
Komolyra forditva a szot, most hivatalosan is megteszem a felhivast,
hatha nem mindenki olvasta azokat a sorokat, amelyekben mar egyszer
elhangzott a dolog. Ha barkinek van csuklo- vagy konyekamputalt
ismerose, munkahelyen (mondjuk korhazban, ha valaki ilyen helyen
dolgozik) talalkozik ilyen szemelyekkel, vesse fol nekik, hogy reszt
vehetnek egy _nagyon_ igeretes, 24 oras kiserletben. A kiserlet
veszelytelen, egy vervetelt leszamitva teljesen fajdalommentes, az
alany ulhet, allhat, setalhat, aludhat, mindez orvosi iranyitassal,
felugyelet mellett _nem_ korhazi frusztralo kornyezetben. Ez nagyon
fontos, mar csak egy (vagy tobb) alanyra varunk. Ja es Budapesten
tortenik a kiserlet.

Koszonom, Endre
+ - Re: eroszakra sarkallnak-e az eroszakos filmek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Torok Peter irta:
> Azaz ezek a filmek egyertelmuen azt sugalljak, hogy a jo csakis vegletes eros
za
> k bevetesevel gyozhet, de ezen eroszak ellenere teljes mertekben megmarad jon
ak
> , mert a "josag" valamifele veleszuletett adottsag, nem a cselekedeteibol fak
ad
> Na ezzel a nezettel aztan minden gyerek szivesen azonosul...
> Egyebkent vegeztek e targyban szocialpszichologiai kiserleteket is, ahol kimu
ta
> ttak, hogy pl. gyerekek, miutan eroszakosan viselkedo, reagalo felnotteket la
tt
> ak filmen, maguk is hajlamosabbak voltak eroszakosan reagalni problemas helyz
et
> ekben. Szoval sajnos a dolognak van alapja.
Igen, orulok, hogy szinten atlatod a helyzetet. :) Ennek a jelensegnek
eppen az a mechanizmusa, hogy a nezo (nem csak gyerek!!!, felnott
eseteben a hatas csak gyengebb) tudata hogyan azonositja a jelenetben
latott cselekvest: _elrettento_ peldakent, vagy _kovetendo_ peldakent.
A regi filmekben meg joreszt ugy jelenitettek meg a gonoszsagot, hogy
azt inkabb _elrettento_ peldakent azonositotta a nezo. A mai filmek
sajnos eppen az ellenkezo jelleguek (ki lehetne elemezni hogy hogyan
es miert). Ugyanakkor az is fontos, hogy a gyermeki elme sokkal (minel
fiatalabb, annal inkabb) konnyebben azonositja _kovetendo_ peldakent a
latott jelenetet (fuggetlenul attol, hogy a film Columbo-e vagy Die
Hard), mert meg nincsen meg az a tapasztalati bazisa, ami alapjan
elrettento peldakent cimkezhetne fel a kapott informaciot.
Ezert vegzetes, de mindenkeppen nagyon veszelyes az, ha a fiad
jatekpisztollyal jatszik. Mert maga a jatek-jelleg azt eredmenyezi,
hogy a cselekvest kovetendonek azonositja, tehat viselkedesmintakent
beepiti. Csak az menti meg a helyzetet, ha sok kicsi vagy egy nagyon
intenziv szemelyes tapasztalat eri a pisztollyal, fegyverrel
kapcsolatban, pl. veletlenul elsul es megoli az apjat vagy csak a
kutyat, a lenyeg, hogy kozvetlenul vagy kozvetve szemelyes negativ
tapasztalat kapcsolodjon hozza. Ekkor meg at is lehet irni az
"kovetendo" cimket "elrettento"-re. Most igy roviden.

Udv: Endre

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS