Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1137
Copyright (C) HIX
2000-06-05
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 LOTTO (mind)  39 sor     (cikkei)
2 relativitaselmelet stb. (mind)  21 sor     (cikkei)
3 Kituntetett ertekek (mind)  54 sor     (cikkei)
4 Re: transzcendens (mind)  23 sor     (cikkei)
5 Relativitaselmelet - 1 paradoxon atfogalmazva (mind)  24 sor     (cikkei)
6 csalo gen elmelet (mind)  13 sor     (cikkei)
7 Re:lativitaselmelet - nehany ... (mind)  69 sor     (cikkei)
8 Fekete lyukas (mind)  9 sor     (cikkei)
9 Math irta: (mind)  43 sor     (cikkei)
10 elektromos anomalia, lotto (mind)  47 sor     (cikkei)
11 A csillagok parallaxisa (mind)  93 sor     (cikkei)

+ - LOTTO (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok,

A lottonyeres lehetosege mar szerepelt itt ugy egy eve talan, es arra
jutottunk, hogy lehet ugyan javitani az penznyeremeny-atlagot ugy, hogy
olyan szamokat huzunk meg rendszeresen, amikre kulonfele pszihologiai okok
miatt az emberek ritkabban fogadnak. De az igy elerheto nyereseg messze
a Szerencsejatek Rt altal lehuzott 'ado' alatt van, mikoris a
befizetett szelvenypenzeknek csak a fele kerul kiosztasra a nyertesek
kozott. Igy tehat az atlagos 50% -os veszteseget lehetne csak valamivel 
csokkenteni, de nem valoszinu, hogy nehany szazaleknal jobban.

Masik kerdes:
 Gyakran szoktak hivatkozni arra, hogy az elmult evek statisztikai szerint 
egyes szamok gyakran jelennek meg, masok pdig ritkan. Es igy ki-ki egyeni
logikaja szerint a gyakori vagy a ritka szamokra erdemes fogadni. 
   Mindezek elott erdemes megvizsgalni, hogy pontosan hogy ertik, hogy 
sokszor vagy kevesszer jon ki egy-egy szam. 

 Egyszeruseg kedveert szamoljunk igy: 
 Az utobbi otven evben volt 2500 sorsolas, es mindegyiken kihuztak ot
szamot (a tovabbiakban ot golyot), osszesen 15 ezret. Atlagosan, egy
golyot 150 szer huztak ki eddig.
 A megfelelo statisztikat alkalmazva, egy golyo elofordulasanak
szama 150 +/- 12 kell legyen. , tehat a golyok 65 szazaleka benne kell
legyen az atlag koruli  2*12 savban. Tovabbi harminc szazalek (tehat kb
huszonnyolc golyo) a 2*24 savban van benne. Es a maradek ot szazalek 
kb 4 golyo) a 2*36 savban. Tehat, 

ha latunk egy ilyen tablazatot, ahol azt irjak, hogy a Sanyi es a Pista
golyok a vart 150 helyett 180 es 190 szer jottek ki,
 Panni es Fanni pedig 113-113 szor, akkor ebbol nem azt kell leszurni,
hogy ezek a golyok szeretnek vagy nem szeretnek kihuzva lenni, hanem, hogy
mindez teljesen  megfelel a Veletlen torvenyeinek.    
     
Tehat ha valaki kap egy ilyen tablazatot, vagy okos tippeket, akkor
erdemes megnezni, milyen nagy mintabol josolnak, es utanaszamolni a
tenyleges valoszinusegnek. 

Laci
+ - relativitaselmelet stb. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

ATRON wrote:

>Miert pont a
>Foldon maradt testver vonatkoztatasi rendszere az inerciarendszer?

Mert nem lepnek fel benne tehetetlensegi (latinul: inertia) erok! (Ez
tapasztalati teny.)

>Kivancsi lennek a velemenyetekre, hogy milyen hatassal jarna, ha
>elvetnenk az inerciarendszerek egyenertekusegenek elvet.

Nem tudnank ertelmezni a Michelson-Morley-kiserletet!

Joco wrote:

>Ugyanez peldaul a 24 karakteres angol ABC eseten mar
>nehezebb lenne.

Bocsanat, az angol ABC 26 karakteres.

Ferenc
+ - Kituntetett ertekek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Pista!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: k ( 27 sor )
> Idopont: Wed May 31 12:55:04 EDT 2000 TUDOMANY #1133

> Kerdezem Szakacs Tamastol, hogy meg mindig olyan kulonleges
> szamnak tartja a 0.578295143 -et vagy a 1.04719755119 -et,
> mint az 1.00000000000000000000000000000 -t?

Hat Te sem erted?!? Korabban mar irtam, miert teszi maga az 
univerzum kulonlegesse a rho/rhokrit=1 erteket. Ebbol kovetkezik, 
hogy nem erre az esetre vonatkozott a felszolalasom, hanem arra, 
amikor Kota Jozsef a 0.5-et is kulonlegesnek tartotta, es itt 
tettem hozza, hogy eleve csak dimenziotlan ertekeknel van helye a 
szamertek kulonlegesseget keresni. Csupan az ertek tekinteteben 
azonban tobb kulonleges szamot lehetne felsorolni - erre mutattam 
peldat, amikor matematikailag kituntetett ertekeket irtam.

@@@ Az 1.04... az PI/3, de a masik micsoda? ///moderator  @@@

Tehat: amilyen ertelemben eredeti hozzaszolasom tortent, abban az 
ertelemben termeszetesen tovabbra is tartom a kulonlegesseg 
kitetelet - bar nem tudom, megtalalta-e valaki a magyarazatot, 
hogy miert epp azokat irtam...


> Felado :  [United States]
> Temakor: re: otvenkettoaminuszkilencediken ( 30 sor )
> Idopont: Tue May 30 20:33:08 EDT 2000 TUDOMANY #1133

> mas malomban orlunk. A peldat nem kozvetlenul a ro/ro_krit problemara
> irtam, hanem csak Math ellenerve ellenervenek szantam.

Mint Pistanak adott valaszombol lathato, en se a rho/rhokrit 
ertekre, hanem ugy altalaban irtam.


> Math azt kerdez-
> te lehet-e kituntetett szam a (0,1) intervallumban, olyan amin meg
> lehet lepodni.

Az intervallum mindegy. Irhattam volna a kovetkezot is: 
0.318309886183790671537767526745029... En ezen is meglepodnek... 
Akarcsak mondjuk a 0.785398163397448309615660845819876 eseten. 
(Legfeljebb nem vennem eszre egyhamar, miert is kell meglepodni 
rajta.)

Most akkor teljesult ohajod, es az intervallum is megfelelo, azt 
is tisztaztuk, hogy nem a kritikus surusegrol van szo, hanem a 
puszta szamok meglepo voltarol...


Salom-Eirene-Udv: Tommyca
+ - Re: transzcendens (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 irta:

> Szilagyi Andras irta:
> > A transzdendencia tudomanyos modszerrel nem megkozelitheto. Ezert kerem
> > mellozni az Istenre meg egyeb transzcendens tenyezokre valo
> > hivatkozasokat, az ezzel valo foglalkozast, stb.
> 
> A kifejezetten vallassal foglalkozo ugyekben egyetertek. Viszont kerdezem:
> A lelek transzcendens fogalom (vagy materia) e?
> Foglalkozik e vele a pszichologia?
> Tudomany-e a pszichologia?
> Azt hiszem ez utobbirol a tobbseg igenloen nyilatkozott. Sot abban is
> megegyeztunk, hogy helye van a TUDOMANYban.
> Kerdeseimmel csak arra szerettem volna ravilagitani, hogy ne tessek
> eles hatarokat huzni. (Mondom ezt en, aki konkret moderalasi szabalyokat
> kerek szamon szegeny moderatorokon ;-)

Az elottem fekvo pszichologia konyv (Atkinson) igy hatarozza meg a
pszichologiat:
A viselkedes es a mentalis folyamatok tudomanyos tanulmanyozasa.
"lelekrol" nem esik szo, pedig megneztem a targymutatoban :)

Gogy
+ - Relativitaselmelet - 1 paradoxon atfogalmazva (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udv. Mindenkinek !

Az inerciarendszerekkel kapcsolatosan felhozott peldamat egy kicsit
atfogalmaztam. Legyen egy urhajo a Naprendszertol kb. olyan messze, hogy
nagyjabol kepes legyen egyenes vonalu egyenletes mozgast vegezni, es igy jo
megkozelitessel inerciarendszer legyen. Legyen a sebessege x. Ezzel a
urhajoval a Foldon tartjak a kapcsolatot, es kiderul, hogy az a bizonyos
bomba van az urhajoban, amit az elozo peldaban is felhoztam ( Toltott
gomb --> mozgas eseten a toltott gomb magneses teret kepez --> a bomba kiold
ha magneses teret erzekel ). Elore megbeszelt idopontban bekapcsoljak az
urhajoban a bomba erzekeloit. Mi fog tortenni? Ha az inerciarendszerek
egyenertekuek, akkor a foldi megfigyelok egy robbanasra lesznek figyelmesek.
Az urhajosok pedig vigan elik boldog eletuket - mivel elmaradt a robbanas az
o vonatkoztatasi rendszerukben - , kikapcsoljak a bomba erzekeloit, es
visszafordulnak a Foldre. Olyan ez mintha a vilagegyetem ket vilagvonalra
hasadna! Ha mindenkinek igaza van akkor, a foldiek latjak az urben uszo
roncsokat, es feladjak a remenyt. Azonban az urhajo ekkora visszaerkezik a
Foldre. Ha ezek az urhajosok felneznek az egre, a sajat roncsaikat latnak.
Erre a foldi iranyitas visszakuldi oket, hogy nezzek meg kozelebbrol, hogy
mi van ott. Ez esetben akarhogy erkeznek oda az eset helyszinehez ott
roncsokat es holttesteket fognak talalni. Ez viszont azt jelenti, hogy egy
anyaghalmaz megkettozodott.

By ATRON
+ - csalo gen elmelet (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Az onzogen-elmeletrol es a genek evoluciojarol azt irta a furcsa nevu
professzor, hogy bizonyos korlatozasokkal ervenyes. Pl. vannak csalo
genek, amelyek nem hagyomanyos ertelemben vett fenotipusus hatasaikkal
befolyasoljak sajat szaporodasi sikeruket, hanem pedaul ugy, hogy az
ivarsejtek keszitesenek mechanizmusat befolyasoljak oly modon, hogy a
torvenyes 50%-nal nagyobb aranyban lehessenek jelen. Dawkins szerint
ezek a genek nem hordozhatnak egyeb fenotipusos tulajdonsagokat, mert
az onzogen-elmelet szerint a potencialisan hatranyos tulajdonsagokat
hordozo csalo genek kiszelektalodnak. Azonban az onzogen-elmelet nem
pontosan mukodik a csalo genek jelenleteben. Dawkins tehat itt kicsit
onmaga igazolasara hasznalta fel az elmeletet :-O

Udv///Laci
+ - Re:lativitaselmelet - nehany ... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt Arton!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Relativitaselmelet - nehany ketely, nehany hipotezis ( 62 sor )
> Idopont: Fri Jun  2 04:23:42 EDT 2000 TUDOMANY #1135
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

> urhajohoz kotve a vonatkoztatasi rendszert, a Fold vegez gyorsulo es
> lassulo mozgast, igy ez nem tekintheto inerciarendszernek, csak az
> urhajo vonatkozatasi rendszere. MIERT PONT NEKUNK van igazunk es

Az urhajon belul erzekelunk gyorsulast, a foldon nem.
Ezzel megkulonboztethetok.

> Hogy oldjak fel azt a problemat, hogy a vilagegyetemben gyakorlatilag
> nincs tokeletes inerciarendszer?

Hat lehet, hogy nincs tokeletes inerciarendszer, de:
A Foldet folyamatosan bombazzak nagysebessegu reszecskek a vilagurbol. Sok
km magasan osszeutkoznek ezzel-azzal. Az utkozes eredmenyekepp sokfele egyeb
reszecske keletkezik. Ezek egy reszenek a bomlasi ideje olyan rovid, hogy
nehany m-en belul el kellene bomlaniuk. Megis egy reszuket detektaljak
idelenn, ugyanis az o: orajuk - a sebesseguknek megfeleloen - lassabban jar!
Ha nem lehet eldonteni ok honnan tudjak, hogy naluk jar lassabban az ora?

> elvetnenk az inerciarendszerek egyenertekusegenek elvet. Kivancsi lennek
> ra, hogy vegeztek-e mar olyan kiserletet, amikor egy repuloben levo
> toltott targy magneses tulajdonsagit vizsgaltak. Ilyen kiserlet
> hianyaban a jozan

(Nem tolteses, de repulos:)
Nemreg vegeztek olyan kiserletet, hogy repulore atomorat pakoltak és
megroptettek. Az eredmeny tokeletesen egyezik az elmeletekbol szamitottal:
A repulon elhelyezett ora altal mutatott ido megvaltozott, megpedig a
sebesseg novelesenek es a gravitacio csokkenesenek a hatasara.

> Lenne meg a vegen egy feltevesem. Ha a hangsebesseget
> normalallapotu levegoben merjuk, akkor merhetjuk azt oldalrol szembol, x
> sebesseggel kozeledve tavolodva, az mindig ugyannyi lesz. Ha igaz, akkor a

Van egy hangszorod és egy mikrofonod pl. 1 m-re egymastol. Ha allsz a
levegohoz kepest, akkor a hangszorobol kiadott hangot kb. 1/330 sec mulva
detektalja a mikrofonod. Ha a hangsebesseg felevel haladsz (a
hangszoro-mikrofon iranyba) a levegohoz kepest, a detektalasi ido a duplaja
lesz. Ha tolatva mesz, az ido a fele lesz. Ugyanezt a kiserletet fennyel
elvegezve (sokan elvegeztek) a detektalasi ido mindig ugyanannyinak adodik,
csak a feny frekvenciaja valtozik (voroseltolodas)!

> fenysebesseg allandosagara is valami hasonlo magyarazatot konnyen ra
> lehetne huzni. A feny terjedesi kozege a vakuum ennyit teszi lehetove,
> ugyanugy,

A vakuum nem a feny terjedesi kozege! Az az eter elmelet volt, amit a
fentebb emlitett kiserletekkel dontottek meg.

> ahogy a hangnal a levego. Ebbol pedig az kovetkezne, hogy a vakuum, nem
> egy nagy semmi, hanem egy rugalmas _valami_. Ha azt is feltetelezzuk,
> hogy a gravitacios mezo egyfajta optikai suruseggel rendelkezik - c nem
> allando -,

Ha lenne surusege, a feny egy reszet elnyelne es elobb utobb talan meg is
latszana rajta a plussz energia.

> akkor tobb erdekes jeleseget ujra lehet ertelmezni - fenyelhajlas nagy
> tomegek kozeleben, feketelyukban az anyagszerkezet osszeomlasa - most csak
> ezeket tudnam megindokolni.

Udvozlettel!
Sipi
+ - Fekete lyukas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt T.

 (azaz Dani) fekete lyukas kerdesebol:
Van egy fekete lyuk es van egy m tomegu testunk. m-et a feny sebessegehez
kepest elhanyagolhatoan kis sebesseggel atleptetjuk a f.ly.
esemenyhorizontjan. Konkretan mi akadalyoz meg benne, hogy a kovetkezo
pillanatban visszarantsam?

Sipi
+ - Math irta: (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Isten szaamra nincs ido, es nincs kulonbseg egy es sok kozott.
> mindenesetre varom akovetkezo papai encikliat isten lustasagarol:)

Nem kell ide popa. Genezis, 2. resz;
Mikor pedig elvegeze Isten hetednapon az o munkajat, a melyet alkotott
vala, megszunik a hetedik napon minden munkajatol, a melyet alkotott vala.
Es megalda Isten a hetedik napot, s megszentele azt; mivelhogy azon szunt
vala meg minden munkajatol, melyet teremtve szerzett vala Isten. 

Tovabbra is az a velemenyem, hogy Math minden masodik mondata serto a
vallasos olvasok szamara, amit Math sajat vallasa az ateizmus vedelmeben
itten elkovet. Kovetkezeskeppen Math-tal a vallasrol valo csevegest
ezennel (tobbek oromere) beszuntetem. Minek gyozkodni a vakot a szinek
szepsegerol?

> de a szukseglet semmikeppen nem igazolja valaminek a
> valosagos megletet, sot, inkabb felrevezeti a megismerest ebben.

Valoban felrevezetHETi. Es valoban nem igazolja a letet, mint ahogy a
szukseglet semmikeppen nem igazolhatja valaminek a nem letet sem.

> 2) a modern tudomanyok mindenhatosagat nem vallom. a modern tudomanyok
> nem mindenhatok, az olyan kerdeseket nem tudjak megvalaszolni, amit az
> ember nem tud racionalisan megvalaszolni. a tudomany orokli az ember
> korlatait.
> 3) az, hogy a megismereshez nincs szukseg vallasra egyreszt az 1)
> kerdesbol adodik, masreszt, ha nem adodna, akkor is eredmenyes
> munkahipotezis lenne.

Ja. Kulonosen a kettes pontod fenyeben.
De mivel 20 sorral az elobb megigertem, hogy veled errol tobbet nem
beszelek, ezert nem illo tobbet irnom.

> ugye nem kell hangsulyoznom, hogy a vagyak valosagosnak valo megelese
> mennyire gyermeki gondolkodasra vall?:)

Nyugodtan sertegethetsz, hiszen nem vagyunk itt egyenranguak.
Nehanyan latnak valamit amit te nem.
Ebbol termeszetesen az kovetkezik, hogy az a valami nincs,
es a tobbiek kepzelgo idiotak.

Mardj csak meg e gyermeki hitedben. 
                                                          Horvath Pista
+ - elektromos anomalia, lotto (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Atron irta:
: Az anomaliat ott latom, hogy ha ez az aram letezik, akkor befektetett
: munka nelkul kapott elektromotoros erohoz jutnank!

2 azonos elojelu toltes egymastol x tavolsagra egyfajta potencialis
energiaval bir (amennyi energiaba kerult a toltesek kozti kezdetbeli
vegtelen tavolsagot x-re redukalni a taszitoero elleneben), tehat igenis
van befektetett munka. Ezt a munkat azonban nem tudod kinyerni a mezobol
(csak ha elengeded az egyik vagy mindket toltest). Idealisan foldelt
vezetekre nem hat az elektrosztatikus ter, igy barmely 2 pontja kozott 0
potencialkulonbseget merunk, ergo aram sem folyhat benne. Ha ezzel barmit
parhuzamosan kotsz, akkor annak a 2 vegen is 0 potencialkulonbseg lesz
(mikozben a csupasz vezetek toltessuruseg-eloszlasa egeszen ravasz is
lehet). Sokkal rovidebben: az akarmilyen mezosuruseg-eloszlasu
elektrosztatikus ter konzervativ, igy zart vezetekhurokban levo energia
nulla. 

A gyakorlatban ez ugy nez ki, hogy ha elhelyezed a vezeteket, majd utana
kozelited a vegtelenbol a tolteseket, akkor a vezetekben egy aramlokes
keletkezik, ami a vezetek ellenallasan hove alakul, amig be nem all az
arammentes allapot. Ha szupravezetod van, akkor ez az aram a vilag vegeig
folyik benne, de az energia E=t*P=t*R*I^2 ugyancsak 0.

####

math irta:
: szoval: az idealis  lotto sorsolasban minden szamkombinacio egyenlo
: esellyel jon ki, a huzasok egymastol fuggetlenek, es semilyen
: parameteres statisztika (szoras) felhasznalasaval sem lehet elore
: josolni, illetve ezek a statisztikak nem valtoztatjak meg azt a tenyt,
: hogy minden kombinacio egyenlo eselyu. az ilyen ervelesek egyszeruen
: feluletesek, azaz hibasak.

Pont ezt probaltam bizonyitani en is. Hogy egymas utan n-szer 'fej'-et
dobok, annak 0,5^n eselye van, vagyis exponencialisan csokken. Az ebbol
'levonhato' te'ves kovetkeztetes a kovetkezo: "Annak az eselye, hogy 11
egymas utani 'fej vagy iras'-nal mind fej, 0,5^11 = 0,05%, tehat a 10.
egymas utani fej utan 99,95%-os eselyem van az irasra." A 'tehat' utani
reszt cafoltam a fenti logikaval. Persze rovidebb cafolatok is vannak:
1) per definicio minden dobas eselye 0,5
2) az is eleg ritka, hogy 10x egymas utan fej jon ki, tehat ezt figyelembe
   veve 0,5^11 / 0,5^10 =0,5 eselyunk van ujabb fejre.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 
+ - A csillagok parallaxisa (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Annakidejen, amikor a geocentrikus vilagkepet felvaltotta
a heliocentrikus, a "konzervativok" sokaig frocliztak az
ujitokat, hogy ha forog es kering a Fold, akkor miert nem
szedulunk el, miert nem repulunk le rola, sot, hogyan tud
mozogni a Fold labak nelkul (tenyleg volt ilyen ellenerv!),
de voltak komoly ellenvetesek is, pl. az, hogy miert nem
latjuk mas iranyban a csillagokat, ha telen mas terbeli
helyrol nezzuk oket, mint nyaron. Erre csak azt lehetett
mondani, hogy a csillagok olyan eszmeletlen tavolsagban
vannak, hogy feleves paranyi elmozdulasuk (azaz feleves
parallaxisuk) nem veheto eszre. Amibol persze azonnal
kovetkezett, hogy a csillagoknak nagyon fenyesnek kell
lenniuk, talan olyan fenyesnek, mint a Nap. Giordano Bruno
meg nehanyat lepett, es azt mondta, hogy ezeknek a napoknak
bolygoik is vannak, meghozza lakottak. Nem emiatt egettek
meg (hogyan is velekedett Sajnovics atya?).

De azert megis jo lett volna megmerni, hogy milyen messze
vannak a csillagok, csak ahhoz megfelelo muszertechnika
kellett. E. Halley azonban 1718-ban minden kulonosebb
muszerezettseg nelkul felfedezte, hogy nemelyik csillag
(konkretan: Sziriusz, Prokion, Arkturusz) valtoztatjak
helyuket az egbolton, azaz sajatmozgasuk van. Erre ugy
jott ra, hogy az antik (Hipparkhosz, Ptolemaiosz altal
keszitett) csillagkatalogusokat osszehasonlitotta sajat
korabeli katalogusokkal, es latta, hogy pl. az Arkturusz
masfel fokot elmozdult a tobbi csillaghoz kepest a kozel
ketezer ev alatt. (Az okoriak eszlelesi pontossaga
10 ivperc volt. Lam, megis meg kellett szegni igeretem:
megint itt vannak a gorogok.)

Ekkortajt tortent, hogy J. Bradley ki akarta merni a
csillagok eves parallaxisat es ehelyett felfedezte a
csillagaszati aberraciot. "Rajottem, hogy ha a feny
terjedesehez idore van szukseg, akkor egy rogzitett
targy latszolagos helye nem ugyanaz, amikor ez nyugalomban
van, ahhoz kepest, amikor mozog" irta 1728-ban.
Az aberracio kovetkezteben a csillagok egy ev alatt kis
ellipszist irnak le az egbolton, az ellipszis fel
nagytengelye 20.5 ivmasodperc.

1838-ban sikerult vegre csillagparallaxist merni.
A nemet Bessel a 61 Cygni-re 0.3 ivmasodpercet,
az orosz Struve a Vegara 0.12 ivmasodpercet,
az angol Henderson az alfa Centaurira 0.76 ivmasodpercet
kapott.

Mit is jelent az, hogy pl. az alfa Centauri parallaxisa
0.76 ivmasodperc? Azt, hogy ez a csillag kozelsege miatt
az ev soran elmozdulni latszik a tavolabbi csillagokhoz
kepest, egy ev alatt egy kis ellipszist ir le az egbolton,
melynek fel nagytengelye 0.76 ivmasodperc. Azaz errol a
csillagrol nezve a foldpalya sugara 0.76 ivmasodperces
latoszog alatt latszik.
Egy parsec az a tavolsag, amelyrol egy CsE hosszusagu
szakasz (kb. a foldpalya fel nagytengelye) egy ivmasodperc
alatt latszik.
Tehat 1 parsec = 206 265 CsE = 3.26 fenyev.
A fentiekbol kovetkezik, hogy az alfa Centauri tavolsaga
1.3 parsec = 4.3 fenyev.

Az 1980-as evekig 6000 csillag parallaxisat hataroztak meg.
A foldi legkor nyugtalansaga miatt 0.01 ivmasodpercnel
pontosabban nem merhettek, igy ez a modszer 50-100 parsec
pontossagig volt hasznalhato.

A Hipparcos szonda 1989-tol 1993-ig vegezte mereseit.
118 000 csillag parallaxisat 0.001 ivmasodpercnel
pontosabban hatarozta meg. Ezek kozul
442 csillag parallaxisa 1 %-nal,
7000 csillag parallaxisa 5 %-nal
pontosabban ismert.
A szonda vegrehajtotta a Tycho project-et is:
tobb, mint egymillio csillag parallaxisat mertek
meg 0.03 ivmasodperces, vagy annal nagyobb pontossaggal.

A jovo igeretesnek tunik. Uj, meg pontosabb mereseket
vegzo asztrometriai mesterseges holdak felbocsatasat
tervezik. Az ESA vallakozasa a GAIA (Global Astrometric
Interferometer for Astrophysics), mely 100 millio egitest
parallaxisat hatarozza majd meg milliomod ivmasodperc
pontossaggal. Ez extragalaktikus csillagok trigonometrikus
parallaxisanak mereset teszi lehetove. Pl. az Andromeda-
galaxis csillagainak tavolsagat merhetik meg trigonometrikus
parallaxissal nehany even belul.

Udvozlettel,
Kalman

Ui: Legkozelebb a cefeida valtozocsillagokrol irok,
s arrol, hogy hogy lehet veluk tavolsagot merni.

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS