1. |
kanadai elmenyek 1-2. (mind) |
155 sor |
(cikkei) |
2. |
Korfui nyaralas 3. (mind) |
165 sor |
(cikkei) |
3. |
Thai utleiras 6. (befejezo) resz (mind) |
174 sor |
(cikkei) |
4. |
Spanyol repulo (mind) |
14 sor |
(cikkei) |
5. |
Dubrovnik (mind) |
7 sor |
(cikkei) |
|
+ - | kanadai elmenyek 1-2. (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok,
szeretném kicsit szaporitani az élménybeszámolók számát.
Három éve jártam egy földrésszel odébb, és az élményeimet egy
megyei lap számára irtam meg, de nem tartották annyira
érdekesnek, hogy az egészet ugy hozzá le, ahogy eredetileg
megszületett. De ez nem is igazán lényeges. Most kiküldeném a
listára, hátha másoknak = nektek is érdekes.
Akkor sokmindenre rácsodálkoztam, amire ma már nem - ennyit
tesz, hogy közben telnek az évek.
Jó olvasást mindenkinek. Üdv: ida *** soxerivel :-)
***
1. "Internet-repülő" és a valósága
Elemelkedni a földről - számomra izgalmas, érdekes
kaland. Az ember örök vágya, a repülés öröme kísért tán
bennünket tudattalanul is. Gépem Frankfurtba menet
Budapestről bizonyára átlagos: három-három ülés jobbról és
balról is, középen a járással. Az utolsó pillanatban az ablak
mellé kapok helyet, valaki éppen visszamondta...
Gyönyörködöm fentről a városokban, a tájban és a sajátos
nézőpontból különlegesnek látszó a felhőkben... Hirtelen
riadok fel: zökken a gép, éppen földet értünk -
bóbiskolásomnak vége.
A négy és fél órás várakozás fele alvással telik az óriási
ember- és üzlet-kavalkáddal tarkított német reptéren, majd
téblábolás az információs tábla előtt, ahol két órával korábban
kiírják, melyik repülőhöz honnan lehet "becsekkelni". A
hatalmas falfelületet elfoglaló betűkavalkád láttán,
elgondolkodom Frankfurt légi forgalmán. Két órás
intervallumban mintegy száz gép indul folyamatos
felszállásokkal egymást követve a világ legkülönbözőbb
pontjaira Tokiótól Bostonig, Sydneytől Budapestig.
A Boing 747-es alaprajzát már ismerem - e-mail-en
megkaptam vendéglátómtól, aki az Air Canada hon-lapjáról, az
Internet adatbázisának egyik hálószeméről kérte le, hogy
elküldhesse nekem. És hirtelen ott egy hatalmas utasszállító
gép teljes valójában - csak úgy nyeli az embereket, vagy
négyszázat. Először a családokat szólítják beszállásra a
gyerekekkel, aztán sorban a különböző osztályok utasait. A 3-3
ülés jobbról-balról itt is stimmelt, azzal a különbséggel, hogy
középen egymás mellett még négyen személynek van hely.
Persze a gép hosszabb is az előzőnél, és az emeletes részén
foglalhatnak helyet az első osztály utasai. A jegyem a
vészkijárathoz közeli részre szól, a szárny fölé. Láthatom a légi
kisasszonyok hogyan dolgoznak: az előttünk lévő kis térségen
"parkolnak", pakolnak éppen aktuális kocsijaikkal. Utastársaim
között mindenféle náció akadt - nyilván mindenféle
kívánsággal. Mondták nekem, ha ügyesebb vagyok,
rendelhettem volna korábban vegetáriánus ételt. Úgy döntök,
legfeljebb próbálkozom itt a gépen... A stewardess kedves
mosollyal nyugtázza kérésem, és hamarosan hozta a húsmentes
ételt - s legközelebb már automatikusan teszi ugyanezt...
Közel 9 órát vett igénybe az út Európa, az óceán és majdan
Kanada felett. A hivatalos menetidő 8 óra 20 perc - az is elég
lett volna bőven. Már az út felénél nem tudom, hogyan üljek...
Figyelmemet leginkább nem is a vetített Jim Carrey film köti
le, hanem az a térkép, amelyen rendszeresen mutatják kis
repülőgép-ábrával, merre is járunk éppen. Elég tempósnak tűnt
a rajzon a haladás, csak a szubjektív idő-érzet jelzett mást.
Pedig repültünk rendesen, mégha az ablakból a felhő-hegyeket
bámulva néha helyben-járásnak is tűnt az utazás - az adatok
között a sebességet is rendszeresen kivetíttek a fehér vászon-
falra. Legtöbbször azt olvashattam: 850 km/óra. De megadták a
külső hőmérsékletet - fokozatosan értük el a maximumot, a
mínusz ötven fokot - miközben a felhők fölött hétágra sütött a
vakító nap. A csúcsmagasságunk 1050 méter körül volt, és
akadt időszak amikor ezer kilométeres sebességnél is
nagyobbal szálltunk. Az adatokat természetesen nemcsak
európai mértékegységben közölték, hanem az amerikai
kontinensen általánosakkal is: Fahrenheitben vagy lábban.
Az időjárás nem volt elég kegyes hozzánk. A színes
térképen jól lehetett látni, hogy Kanada fölött Torontó
közelében a gép visszafordul nem sokkal a cél előtt, hogy nagy
kört írjon le. Olyan eső zúdult a fogadó reptérre és környékére,
hogy a repülők nem tudtak menetrendszerűen landolni... De
aztán mégis elhangzott a leszállás előtti figyelmeztetés - övek
becsatolva - , s a város esti fényei egyre alacsonyabban
csillogtak, és hamarosan halászhattuk már csomagjainkat is a
körbeforgóról.
2. Az első benyomások
Mi volt az első élményem Kanadában? - kérdezte
érkezésem után nemsokkal később valaki. Szinte el is
felejtettem legelső benyomásom, amit azonban tudattalanul
mégis alaposan rögzítettem: rögtön feltűnt az emberek
sokfélesége. Már a reptéren a német személyzet szőke,
fehérbőrű egyneműsége után ferdeszemű kínaival éppúgy
találkozhattam mint színessel vagy európaival. A különböző
emberek látványa hétköznapian megszokottá vált számomra
röpke idő alatt. Békében megélnek egymás mellett egy olyan
országban, amelyik hivatalos álláspontja szerint minden
nemzet lányait-fiait befogadja - természetesen meghatározott
feltételek mellett. S a sokféleséggel a húszemeletesben is
naponta találkozhattam, aminek egyik, kilencedik emeleti
lakása fél évig otthonomul szolgál.
Valamikor azt gondoltam nem tudnék „panelben" lakni... És
most Kanada egyik 185 ezer lelket számláló városában élek
Torontótól nem messze, egy húszemeletes ház egyik apartment-
jében - nagyon kellemes milliőben. Gyorsan megszoktam. Az
oka? Bár az ablakból csak az eget látni mikor ébred az ember -
gyakran tovaszálló sirályokat és nyáridőben néha hulló
csillagot is -, az itteni élet inkább sajátos szállodai létre
emlékeztet. Már ami a külsőségeket illeti. De ez nem is csoda,
hiszen a húszemeletes - ahol nincs 13. emeleti számozás - az
amerikai Delta Légitársaság tulajdona, ahogy az utca
túloldalán álló szomszédja is. Mindkettőnek neve van. A
miénk High Point, azaz Hegycsúcs. Semmi sem emlékeztet az
otthoni toronyházakra - nincs a csúnya, fekete rácsos
lépcsőház. Középen három lift jár le-fel, a folyosókon
süppedős az ugyan már kissé megfakult padlószőnyeg. A
folyton, pirossal világító Exit feliratok mögött két ajtó rejti az
épület két szélén a lépcsősorok hosszát, a vészkijáratként
funkcionáló lépcsőházakat.
Egyedül a középső lift az, amelyik nem áll mindig mindenki
rendelkezésére. Ez szolgálja a költözködőket. Váltások
legtöbbször hónap végén vannak. Legutóbb tizennyolc lakásban
volt mozgás: négy helyről el, tizennyolc apartmentbe pedig
beköltöztek. Több napon keresztül papírdoboz-kupacok,
kisbútorok haladtak le és fel, s kisebb-nagyobb fedett
járművek parkoltak a ház előtt. Az első benyomásaimhoz
tartozik az is, hogy nagyobb bútordarabok itt nem kellenek.
Minden szobában óriási, plafonig érő beépített szekrény van,
ahogy valamennyi nappaliban is. Szülő-pár vagy szülő egyedül
egy gyermekkel száz négyzetméternyi helyen élhet igazán
emberléptékű térben: tágas nappalihoz étkező rész
kapcsolódik - de dolgozó saroknak is használható -,
szomszédságában nagy főző helység. Az utóbbi akkora, hogy
kényelmesen el is költhető benne az aktuális étek, mert egy
nagyobb asztalnak azért mindenképpen jut hely. Ha a gyerekek
elérik a kisiskolás kort, és külön neműek, akkor márcsak két
szobás, hálófülkés nappalit adnak ki a család számára - itt az a
felfogás: bizonyos kort elérve joga van külön szobára a
lánynak és a fiúnak is.
Ahogy idehozó repülőgépem, úgy a High Point is zalai
falunyi embernek otthonos élettér. Messziről nemegyszer
nézem ezeket a nagy házakat, s lebeg bennem a kérdés: miért
nem látszanak olyan nagynak, miért nem oly nyomasztóak, mint
otthon? A kilencedik emelet balkonjáról sem ijesztő szétnézni
- otthon egy tízemeletes legfelső szintjét is szédítőnek éreztem.
Talán a tágasság a magyarázat - itt a házak között is van bőven
tér, és körülötte minden a lakókat szolgálja. Két szintes fedett
parkoló a bérlők autóinak, tetején teniszpályák. És fák,
növények, virágok mindenütt - szebben gondozottak nem is
lehetnének. Kanada a növények: a virágok, a fák és a szép-zöld
fű, a gondozott pázsit országa.
KIKELET 21 Szellemi Muhely - http://www.lezlisoft.com/kikelet
Csapo Ida - mailto: - ICQ: 44807859
|
+ - | Korfui nyaralas 3. (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Sajnos tegnap nem voltam Internet kozelben, igy elmaradt a
kovetkezo resz. Egy erdekes dolog: amiota hitelesitette a
drotpostas cimemmet a DPG, azota a HIX nem fogadja el a
leveleimet. Kozli, hogy MIME kodolasu... Valami otlet????
Nagyon sok tamogato levelet kaptam, igy jojjon az utolso resz:
Pentek
Hajnalban -6kor- ismet hangos beszelgetesre ebredtunk... Vegul beszeltunk a
szomszedokkal,
igy a tovabbiakban sikerult tovabb aludni.Reggel felhos ido volt, logott az
eso laba.
Paleokastricara keszultunk volna, de igy bizonytalan lett.
Az utazasi irodaban sem tanacsoltak, hogy nekivagjunk. Igy elmentunk
setalni.
Mar regen kineztuk magunknak, hogy a Benitses mogott levo hegy tetejen van
valami
feher kupola. Oda indultunk. Vegigsetaltunk az ovaroson, mind feljebb es
feljebb. Terkepunk
volt, de az az aszfaltut nem szerepelt rajta :-(( Mentunk tovabb, az ut
szele tele volt valami
szinessel. Mi lehet ez???? Jobban megneztuk, kiderult hogy soretes tolteny
huvelye...
Mire lohetnek???? Turistara :-))) Setaltunk felfele, egyszer csak kiderult,
hogy a mellette
levo hegyre setaltunk fel :-((( Itt visszafordultunk es hazamentunk
ebedelni. Utana nejem
rabeszelt, hogy menjunk el a masik oldalra Agios Georgiosra (20km) furdeni.
Hat menjunk...
Egybol odatalaltunk. Szinten nagy homokos tengerpart es nincsenek sokan.
Letelepedtunk,
furodtunk. Aztan epitettunk egy homokvarat :-))) -hamar annyi homok van
ott...
A hullamoknak majdnem 2 orat ellenallt. Elsetaltunk del fele, nezzuk a
partot. A tavolban
egyre ismerosebb a taj. Hat igen mellettunk volt Santa Barbara. Este megyunk
vissza a
motorhoz. Nem akar indulni. Mi a fenet csinalunk 20km az apartmantol????
Egy etteremnel kertunk segitseget - az volt a legkozelebb. 1km-re volt egy
motorkolcsonzo,
ott tudnak segiteni. Eltoltuk odaig a motort, erdeklodo tekintetek
keresztuzeben. Kozben
probalgattam inditani, de nem akarta az igazsagot. Odaerunk, mutatom es
mondom mi a gond.
Megnezi, neki egybol elindult... Igy szerencsessen haza jutottunk.
Szombat
Hova menjunk??? Szikrazo napsutes - legyen ismet Agios Georgios...
Gyorsan csinaltunk szendvicset es szaguldottunk. Egesz nap furdes, napozas
es homokvar
epites. Egyik uszasunk soran valami feheret lattam a viz alatt. Mi lehet
az???
Nejem felveszi, hat mazlink van: talaltunk 2db 1000drs a viz alatt.
Szerencsere nem
olyn papirbol van, mint a regi magyar penzek. A parton 5perc alatt
megszaradt. Ennek oromere
elmentunk egyet fagyizni. Nap vegere ereztuk, hogy egy kicsit megpirultunk,
hiaba kenegettuk
magunkat. Hat igen kihagytuk a 2000drs-es napagyat es ernyot. Ovatosan haza
indultunk.
Moraitika kozepen van egy Internetes kavezo. Megalltunk, irtunk nehany
levelet, megneztuk
milyen ido lesz, ittunk valami jegeset es mentunk tovabb. Erdekes volt a
gorog ekezetes
billentyuzet - szerencsere rajta voltak angolul is a betuk :-) 20perc 800drs
volt.
Este jeghideg furdo, a megpirult helyekre, kenegettuk magunkat testapoloval.
Mindenkinek
ajanljuk, hogy naptejet es testapolot itthonrol vigyen, mert ott igencsak
2500-4000 drs korul
van. Ja igen, regebben rajottunk hogyha megegunk, akkor utana kell egy hideg
vizes zuhany es
reggel este testapoloval kenegetni megunkat. Igy megmentettunk nehagy reteg
borunket.
Vasarnap
Most kovetkezett a leghuzosabb motorozas: Korfu varos.
Az ut szelen egyensulyoztunk, az autok es buszok szaguldottak mellettunk.
Eljutottunk a gatig.
Ez koti ossze a Kanoni felszigetet es a szarazfoldet. Ez kb 1m szeles.
Amiert erdemes ide
jonni: A repter vegetol kb 100m-re van. Az ember feje felett kb 20-50m-re
szalnak fel es le a
repulok. Hihetetlen erzes es latvany. Majd 40percig voltunk ott. Kozben
leszallt 3 vagy 4 gep
es felszallt 2. Kozben megneztuk a Vlacherna kolostort, az a gat masik vegen
volt.
Utana bemotoroztunk az Spinadara. Ez a foter ??? Igazabol egy hatalmas kert
a tengerparton, a
varos felol pedig a Liston hatarolja. Az az oldala teli van kavezokkal,
tavernakkal. Itt
akartunk leparkolni, mindenutt kint volt, hogy mennyit kell fizetni, de az
nem, hogy hogyan.
Felve hagytuk ott a motort es mentunk a regi erodbe. Az elso 'hegycsucsrol'
nagyon szep a
kilatas a varos fele. Persze az ut -lepcso- nem egy egyszeru seta: kavicsok
vannak betonba
agyazva. Baromira csuszik, majdnem nadragfek lett a lemenetelbol. Vegul
vegigsetaltuk a varost
es ebedeltunk. Kozben osszefutottunk a mai Eurotours varosnezo csoportal.
Gyorsan erdeklodtunk,
hogy mi van a parkolassal??? Szerencsenkre motorra nem kell fizetni. Korul
motoroztuk a varost,
elmentunk kanoni fele. A tengerparton van egy szelmalom es egy kis kikoto.. A
viz annyira tiszta,
hogy az hihetetlen. Az egyik oldalon homokos, a masikon nagyon mely es
sziklas. Csak gorogoket
lattunk, teli volt furdozokkel. A munkanapi sziesztat is itt szoktak
tolteni. Talan 12-15 ora
kozott. Majd megkerultuk a kanonit es hazamotoroztunk. Sajnos a gyomolcspiac
zarva volt.
Aki volt bent meselte, hogy kb fele aron lehet vasarolni mindent. Ja igen:
Korfu varosban levo
nagy szuper marketek is joval olcsobbak. Este visszavittuk a motort. Jo
volt, de fellelegeztunk
hogy megusztuk a motorozast.
Hetfo - Kedd
Reggeli utan vasarlas, majd strand, ebed, strand es pihi.
Neztuk a tengert: Egy csomo kisebb-nagyobb kulonfele halat
lattunk,tarisznyarakot, tengeri sunt.
A rakok nagyon jol lathatnak, mert 2-3mrol mar eszrevettek es bestartoltak a
tengerbe. Nagyon
ovatosan, inkabb felulrol erdemes becserkeszni oket. Neztuk ahogy ettek az
algat. A nagy kikotonel
lattunk pici 2-3cm-es neonkek szinu halakat is. Volt olyan hal ami szinte
beleolvadt a sziklaba.
Viszont ha egy kavicsot tole fel meterre bedobtunk, rohant oda megnezni, mi
az.
15-20perc utan feltuntek -nekunk- hatalmas halak volt majdnem fel meteres
is...
Kedd este azzal a tudattal fekudtunk le, hogy a holnapi az utolso nap...
Szerda
Reggeli utan csomagolas es 10-re levittuk a cuccot az irodahoz. Leultunk az
arnyekban,
kartyazgattunk, beszelgettunk. Vittuk magyar forintot, hogy a repterrol
taxival megyunk haza...
Hat ezt surgossen es nagyon rosszul - 1:1-ben - atvaltottuk drachmara.
Sajnos Benitses-ben nincs
bankautomata... Nejem meg uszott egyet utoljara, nekem nem volt kedvem
hozza.
Azutan elmentunk az ovarosba ebedelni. Visszafele megneztuk a shell múzeumot
(ne hagyjátok ki(500drs)
valamint a halakat a kikotobe es setaltunk. Lassan telt az ido. A
buszosoknak szerencseje volt,
14-kor rendeben indultak haza. Mi vartuk a 17:30-at hogy menjunk a repterre.
Megerkeztunk,
becsekkoltunk azutan letelepedtunk. Vegen jo negy repulore valo ember varta
az indulast. Gepek
jottek mentek, vartuk a 19:45-ot hogy mi is sorra keruljunk. Ekkor
bemondtak, hogy a West traveles
Malev charter gep bizonytlan mikor erkezik. 20ora fele mar tudtuk, hogy a
mienk se jon 22elott.
A West traveleseket elvittek vacsorazni, az o gepuk talan ejfel utan erkezik
meg. -mi kaptunk egy
szendvicset es egy uditot. Vegul 22:20 fele megjott a gepunk, 22:40 fele
indult is. Mi faradtan
erkeztunk meg. A csalad is ideges volt, nekik is sok volt a tobb oras
varakozas.
Hat ennyi 2000.-evi nyaralasom tortenete
Fejes Tibor
|
+ - | Thai utleiras 6. (befejezo) resz (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Ez a befejezo resz.
--- 6. level ---
From: "Lilla Dobozi" >
Subject: Uccso jelentkezes
Date: Sun, 10 Jan 1999 03:34:43 PST
Udvozlet Mindenkinek!
Ismet Bangkokbol irunk, innen mar olcso, nem kell sietni.
Voltunk egy delvideki dzsungelturan is, de ez mar csak
amolyan kispalyas, egynapos kis tura volt, persze rohadt
melegben. Patakban mentunk egy jo darabon, persze cipoben
(bakancsban) igy a vegere teljesen szetazott a labunk.
Furodtunk egy smaragdzold dzsungel lagunaban. Amit a
fenykep nem fog visszadni az a buz amit az iszapbol
sikerult felkavarnunk.
Jartunk egy Tiger Cave nevu meditalo helyen (talan
kolostor?), ahol a szerzetesek a sziklabarlangokban laktak,
es szolt egyfolytaban a Buddha-radio. Ez egy nagy volgy a
dzsungelben, sok sziklaval, barlanggal. A dzsungel kozepen
meg jart a mosogep, mert ugye azert mar megsem lehet
annyira elszakadni a civilizaciotol.
Ldobozikukac felment 1261 lepcsofokon is, hogy szemugyre
vegye buddha labnyomat a hegyteton, amit nem talalt vegul
meg, de sok levegot sem mire visszaert. A csapatbol csak o
volt ennyire fanatikus, mi inkabb lent vartunk, mert nem
volt az egeszre csak fel ora. Igaz ez Lillanak sem sikerult
a szintidore, de csak negyed orat kesett.
Utolso teljes napon meg elmentunk Poda-ra, egy kozeli
szigetre, snorkellingeztunk is, Lilla meg Tukhan madarakat
figyelt meg kozben, persze nem a viz alatt (doglott siraly,
hahahaha).
Mikor szombaton felkerekedtunk Bangkokba, volt egy kis
melegfront, aminek kovetkezteben engem felajultan kellett
leszedni a teherautorol Krabiban, Lilla meg a jarolapokon
fekudt az ut kozepen az arnyekban. Azert lehet hogy ebben a
kis rosszulletben az is kozrejatszott, hogy Wody baratunk
(a Jinda hotel mindenese) elvitt minket elozo napon a
Batman barban ahol szolid uriemberi mulatozast folytattunk
Mekong whiskey, sor, kola es az inyen keresztul felszivodo
nikotinbombas dohanyzacskok kisereteben. Talalkoztunk itt
egy sved melytengeri
buvarral is, aki legnagyobb megdobbenesunkre hibatlan
magyarsaggal beszelt. Kiderult, hogy Uppsalaban az
egyetemen tori szakra jar es lapp-finn-magyar nyelvet
tanult, mert mint mondja a lappok tortenete nagyon erdekes
tema. Mint az indianok amerikaban.
Sikerult remek kis V.I.P. busszal felramboznunk vagy 14
oras uttal Bangkokba. Tuti jo volt. Csak 32 ket ules csomo
hely, remekul elfertunk. Kb. 2 ora komforterzes utan lement
a nap es a busz osszes resen elkezdett beomleni egymillio
csotany. Judit ezek utan a kovetkezo 12
orat felhuzott labakkal merev testtartasban, merev
csotanyvadasz tekintettel toltotte egyik kezere huzva az
egyik papucsot amivel a legvaratlanabb pillanantokban
nezdett el birkozni a fuggonnyel, masik kezeben az Authan
rovarrisztoval toltes nelkul tuzelt mint a western
filmekben. Az utazo kozonseg nema dobbenettel figyelte ezt
az egyoldalu kuzdelmet, ami kozben azert voltak kritikus
pillanatok, mikor a rovarirtotol mar levegot sem nagyon
lehetett kapni. A legjobb az egeszben, hogy az Authant
borre kell fujni, de Judit inkabb azt
valasztotta, hogy bedorzsoli vele az osszes csotany szajat,
hadd szokjak az erzest. Persze jol es sokat aludtunk. A
sofor ugy vezetett, hogy az volt az ember erzese, nem
szabad elaludni, ki kell elvezni ezt a kis rovid idot ami
meg hatravan az eletbol.
Ugyhogy itt most egy felnapos alvassal kezdtuk a napot.
Aztan a kinai negyedbe latogattunk, ahol tok jo dolgokat
lattunk, de nem tudtuk lefenykepezni a felet sem a tuk-
tukbol. Volt pl. egy nagy kosar tele elo, de mar lapitas
alatt levo luddal, amira meg eppen probaltak rapakolni vagy
4-5 ujabbat, a taposos modszert alkalmazva. Lattunk remek
kis
feszitett sult madarakat es feszitett grillezett
disznofejet is, az orra is ki volt feszitve. Egyebkent az
egesz kinai negyed olyan, mint a filmeken. Ugyanolyan
zsufolt es kaotikus.
Allitolag ezt most nem lehet teljesen kovetni igy most
rovid szabalymagyarazat: mi is az a feszites? Fogjak az
etelt, mondjuk csireket, kacsat es valahogy egy nadkeretre
feszitik de valami eszmeletlen lapitasi muveletek
eredmenyekeppen, a vegen mar pinponguto szeru az egesz. Ezt
jol megsutik, majd mint egy viragcsokorba fogva szallnak
fel vele a buszokra es aruljak 20 egysegert a csirkecsokor
egy daradjat. Disznofej ugyanez csak disznofejet lapitanak
hozza.
Holnap krokodilfarm, meg talan hajokazunk Thonburiban. Ez
utobbi egy kerulet Bangkokban colophazakkkal, ez volt a
regi fovaros.
Ma meg egy kis buli a Khao San road egyik barjaban elotte.
Este meg mar megyunk a repterre 9 fele, mert ugyan 12-en
megy a repulo de 12-en ejfel utan 0.25-kor, ez ugy magyar
ido szerint 11-e este 6 ora. Kedd reggel 6-kor most mar
magyar ido szerint, pedig landolunk Ferihegyen es jol
szetfagy majd a seggunk is mire hazaerunk a kis futott
meleg
otthonunkba.
A tobbit mar otthon, bar ha lesz idonk holnap meg irunk.
Csok,
A hazatero thai expedicio
---kiegeszitesek ---
Ao Nang mellett talalhato egy Kagylotemeto a tengerparton.
Messzirol hatalmas nagy szettort betontablaknak latszanak.
De ha kozel megy az ember, millio megkovesedett kagylot lat
bennuk tobb szazezer evre visszamenoleg. Du. buszozas a
Tigrisbarlanghoz. Ez egy volgy melyen fekvo
szerzeteskozpont, barlanglakasokkal, es megdobbento, de pl.
mosogepekkel a banyan fak kozott. Egesz nap szol valami
imadsagnak hangzo "musor" hangszorokbol.
Masnap hulyen szerveztuk meg a programunkat, ugyhogy du.
ujfent a itt kotottunk ki. Hogy ne toltsuk feleslegesen az
idot, mig utitarsaink korbejartak a helyet, en felmasztam
1260 lepcson (teljesen fuggoleges szilkafalon) Buddha
labnyomat szemugyre venni. Labnyomnak nyoma se, viszont
gyonyorkodhettem egy kicsit a tajban (mar amennyire a
parafuggony engedte). Lennt addig dramai esemenyek
zajlottak-a szabadon maszkalo majmok elraboltak Zoli
bananjait. Delelott elterepjaroztunk a dzsungelbe,
megfigyeltuk, hogy gyujtik ossze a gumifa nedvet, hogy
feldolgozhassak, es setaltunk egy kicsit az oserdoben.
Talaltunk egy hoforrast, ahol termeszetes, a viz altal
kialakitott "ulofulkekben" furodtek a 40 fokos viben. A
thaiok farmerben es hosszuujju ingben, a turistak persze
furdoruhaban. Bizarr latvany volt, hogy az id.vezunk tollal
belelt telikabatot, sapkat es farmert viselt egesz du ketto
korulig - de allitasa szerint nagyon fazott.
Bangkokba kicsit zilalt idegekkel erkeztunk. Raadasul a
sofor tenyleg ugy vezetett, hogy az se ment volna csoda
szamba, ha karambolozunk. Mi az neki kanyarban elozni,
aztan a folytatni az utat a forgalommal szemben, tobbszor
elaludni, nem bevenni a kanyart.
Elutazas elott meg 11-en ellatogattunk Samut Prakhan-ba, a
fovarostol nem messze eso krokodilfarmra. Vegigneztunk egy
elefant- es egy kigyoshow-t, 10 medencenyi, eletkor szerint
kulonvalogatott krokodilt, valamint megtekintettuk az
abnormal crocodils cimu medence lakoit. Az egyiknek a ket
hatso laba, a masiknak a bal oldali labai hianyoztak, a
harmadiknak pedig az also allkapcsa a felenel derekszogben
el volt torve. Feluduleskent megetettunk egy a kezunkben
tartott uborkaktol teljesen bevadult gyerekelefantot.
Thonburiba mar nem jutottunk ki, elelefantoztuk az idot.
Majd legkozelebb.
Ejfelkor pedig hazafele vettuk az iranyt. Barmikor
visszamennenk ujra, de most nem hagynank ki a kornyezo
orszagokat sem.
- VEGE -
Lilla
|
+ - | Spanyol repulo (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Haliho!
Eloszor is koszonet a Thai utleirasert, ha mar nagyon elegem volt a szamokbol
minden nap ezzel dobtam fel magam.
Most pedig a kerdes:
Madridba szeretnek menni 15-en v. 16-an, ill. visszajonni ket hetre ra. Nem
szeretnek a dologra tul sokat aldozni, viszont ha lehet repulovel mennek (vonat
dragabb, busz meg baromi sok ido, utobbi csak akkor erdekelne, ha megall vhol,
es meg is lehet nezni a varost, de igy akkor szinten nagyon draga mert nem
jutok el egy nap alatt)
Elore is koszi a segitseget
Aniko
|
+ - | Dubrovnik (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok,
az az otletunk tamadt, hogy augusztus kozepen Dubrovnikba mennenk egy
hetre.
Volt valaki mostanaban arrafele?
Hogyan lehet jol megkozeliteni? (Auto, repulo)
Minden infot koszonok elore is
Anna
|
|