El kell fogadnom a ket kulonbozo forrasbol szarmazo,
egybehangzo ertesulest: az "Egy titokzatos ferfi"
cimu, evekkel ezelott a Magyar Televizioban bemutatott
film nem dokumentumfilm volt, hanem kitalalt tortenet.

Elokerestem a videokazettat, es ujra megneztem az
egesz filmet. Azt kerestem benne, mirol is kellett
volna nekem, egyszeru nezonek rajonnom, hogy atveressel
kerultem szembe. Azt, hogy a gyanu korabban feleledt
bennem, aligha kell bizonygatnom, minden levelembol
kiolvashato. De minek kellett volna meggyoznie engem
arrol, hogy sejtesem helyes? Ismetelten megnezve a
filmet, csak azt tudom mondani, hogy nem talaltam
benne kirivoan valoszinutlen vagy hihetetlen dolgot.

Talan maga a csendgep? A filmben dr. Sas Elemer egy
megrezgetett es korbeforgatott hangvillaval mutatja
be a hang-interferencia jelenseget: a villa hangja
az allasszogtol fuggoen hol felerosodik, hol elenyeszik.
Az otlet semmilyen ismert fizikai torvenyszeruseggel
nem utkozik. Ki meri jelenteni barki is, hogy lehetetlen
megepiteni a csendgepet, akar interferencia- , akar
valamely mas elv alapjan? Emlekszunk, ugye, a levegonel
nehezebb repulo testek esetere...

A tortenet lenne tulontul vadregenyes tancosnovel,
KGB-vel, BM-arnyalakkal, betoressel, emberrablassal?
Koznapi emberekkel ilyesmi persze nemigen tortenik.
Csakhogy aki feltalal egy katonai fontossagu eszkozt,
nem elheti tovabb a koznapi emberek eletet. A SZU-ban
kulon varosokba telepitettek a hadi teman dolgozo
kutato tudosokat. Es a nyugati titkosszolgalatok sem
tetlenkedtek.

Legkirivobb anakronizmus talan meg az az ujsagcikk,
mely egy meg nem nevezett ujsagban jelent meg a film
szerint 1967-ben. Cime: Az Orszagos Rendorfokapitanysag
felhivasa, majd igy kezdodik a szoveg:
"Keressuk Sasvari Editet (24) es Fesus Gyorgyot (23)..."
Emlekezetem szerint az eletkornak ez a megadasa sokaig
csak a nyugati sajtoban volt honos, Magyarorszagon
eloszor a HVG hasabjain, a nyolcvanas evekben lehetett
talalkozni vele. Egy korabeli kozlemeny bizonyara igy
szolt volna: Az ORFK ... Osztalya keresi Sasvari Edit
24 eves eloadomuvesz, budapesti lakost es Fesus Gyorgy
23 eves egyetemi hallgato, budapesti lakost stb.
Akkoriban ez volt a hivatalos kozlemenyek stilusa.

Ugyhogy nem tudom, ezek utan mit lehet vizsgalni egy
ilyen film bemutatasaval? Az emberek egy resze gyanut
fog, mas resze nem. Bizonyosat senki nem tudhat.
Kivancsi lennek, jelent-e meg barmifele tanulmany, 
mondjuk a Pszichologiai Szemleben vagy masutt e film
kapcsan, ami barmivel is elobbre viszi a tudomanyt?

Aki az elobbi mondaton nem akadt fenn, azzal hadd
kozoljem: fogalmam sincs, letezik-e ilyen nevu ujsag,
szakmai folyoirat. Eppenseggel letezhet. A 2000. evi
budapesti telefonkonyv 1427. oldalan, ahol a helye
lenne ABC szerint, nincs ilyen.
Az ember elhiszi, amit allitanak. Nem lehet mindent
allandoan ellenorizni.

Eleg gyengek az elemzeseim, irta math, mert kihagytam
a szamitasombol (fenti es moralis okok miatt) azt a
lehetoseget, hogy hosszas, utolagos vizsgalatra rendez-
kedtek be a filmkeszitok.

Viszont eredmenyes voltam, tehetem hozza, hiszen mig
egy hettel ezelotti temanyito levelemre nem derult ki
az igazsag, most ket informacio is erkezett, math-tol
es Tamastol, koszonet erte mindkettojuknek.

Legjobban az a resze bosszant a dolognak, hogy nem
torodtek vele, mi lesz a nezovel, aki lat egy tobbe-
kevesbe hiheto, dokumentumfilmnek alcazott fikciot,
aztan lehet, hogy soha tobbe nem tudja meg, hogyan
is allnak valojaban a dolgok.

Szamomra ez moralisan rettentoen santit!

Udv: Endre

NOTICE
Pre- and Postdoctoral positions offered

Applications are invited from young researchers with an interest in
joining a four-year (2000-2003) EU network project aimed at the
development of models to predict toxicity, starting Spring 2000. 
The network consists of laboratories (see the list below) working in
toxicology, computational chemistry and computer science.
Grants, with a minimum period of six months, are available to work in
one of the seven laboratories of the Network.
Grant will be from 1650 to 4000 euro/month, depending on qualification,
experience and location. Pre-doc positions are compatible with PhD
studies.

Interested candidates should send an application including CV, summary
of research interests and preferred location to:
Dr Emilio Benfenati
Head, Laboratory of Environmental Chemistry and Toxicology
Istituto di Ricerche Farmacologiche "Mario Negri"
Via Eritrea 62, 20157 Milano, Italy
Tel: +39-02-39014420   Fax: +39-02-39001916
e-mail: 
http://www.irfmn.mnegri.it/ambsal/chem-toxi/Benfenati.htm
http://www.irfmn.mnegri.it/ambsal/chem-toxi/Default.htm


Network Title: Intelligent Modelling Algorithms for the General
Evaluation of TOXicities 
Network Short Title: IMAGETOX


The Co-ordinator

Dr Emilio Benfenati, Istituto di Ricerche Farmacologiche “Mario Negri”,
Laboratory of Environmental Chemistry and Toxicology, Milan, Italy

The Members

Dr. M. Cronin, Liverpool John Moores University, School of Pharmacy and
Chemistry, United Kingdom )

Prof. J. Hermens, Utrecht University, Research Institute of Toxicology,
Faculty of Veterinary Sciences, The Netherlands
)

Prof. G. Gini, Politecnico di Milano, Dipartimento di Elettronica e
Informazione, Italy )

Dr. M. Vracko, National Institute of Chemistry, Ljubljana, Slovenia
)

Prof. G. Schüürmann, UFZ Centre for Environmental Research, Leipzig,
Germany )

Prof. M. Karelson, University of Tartu, Department of Chemistry, Estonia
).


Conditions

The researcher must be 35 years old or less at the time of his
appointment (allowances are possible for special cases).

The researcher must be a holder of a doctoral degree or of a degree in
an appropriate subject.

The appointment will be for a fixed-term.

The applicant must be a national of a Member State of the European
Community or of an Associated State or have resided in the European
Community for at least five years prior to his appointment.

The applicant must not be a national of the state in which the
participant’s research team appointing him is located and he must not
have carried out his normal activities in that state for more than 12 of
the 24 months prior to his appointment.


Research Program

The present project aims to improve the power of models for toxicity
prediction. It will take advantage of the recent advances in techniques
in computer science (such as multivariate analysis, neural networks,
expert systems, machine learning, and simulated annealing). These will
be applied to the validation (verifying the robustness of reported
models and new predictive ones) and development for real world
applications. 
Different models will be developed for (eco)toxicology and for
environmental fate prediction. For (eco)toxicology different species
will be considered, as well as different mechanisms of toxic action.
In environmental fate, partitioning between compartments in the
environment and into biota will be studied, as well as degradation.

Kedves Brendelm@!

> >Erdemes volna megvizsgalni rendelkeznek-e a maganyos atomok
> >vagy atomcsoportok azzal az elemi tudattal, melyet korabban
> >korulirtam, s melyet alkoto ertelemnek ugyan nem tartanek,
> a maganyos atomok ehhez tul egyszeru strukturak. barmi, ami lehetseges,
> azt tudatossagnak nevezni antropomorfizalo metafora.

Ugy gondolom nem feltetlenul kell ezt kategorikusan kijelenteni. Hiszen az
egyszeruseguk helyett osszetettseguk nem zerus (me'g igy is nonszensz, nem hogy
"nem" nelkul :)) ). Ha belso torvenyek szerint mukodnek (amit tudunk, tehat nin
cs
"ha"), akkor a belso folyamataik alapszintu asszociaciokat jelentenek.
Egyszeruseguk mindenkeppen relativ; mikozben egyszeruek, folyamataik ugyanakkor
rendkivul gyorsak is, igy ez mar jelenthet egy valamilyen intelligenciat.

(Ha az "egyszeru" intelligencia mukodeset ezerszeresere gyorsitjuk, az
vegeredmeny egy ezerszer nagyobb intelligencia lesz, ami mar szamottevo,
detektalhato is lehet.)

Lehet, hogy csak meg kellene talalni ennek az intelligencianak a _kimenetet_.
Lehet hogy mar reg meg is talaltuk, csak eppen eszunkbe sem jutott osszefuggest
keresni a kimenet es a bemenet kozott...

Ceyra

Zoli:

>Ha a tudatnak letezik *epitokockaja*, akkor az miert ne
>lehetne a szeszelyes mikrovilagi atom, mely elinditana
>elobb a szellemi, majd kesobb az anyagi evoluciot?
a tudat epitokovei: memoria, tanulas, erzekeles, modellezes, joslas,
cselekves. az erzekeles es cselekves viszonylag egyszeru strukturakon is
elkepzelheto. mindenesetre a koveknel mar ez is tul egyszeru.
a tobbi viszont biztos, hogy specialisan osszetett strukturat igenyel,
amit a koveknel nem mutattal ki. hipotetikusan sokminden eseteben
fennalhat a lehetoseg, de az emberi idegrendszer eseteben valoban
megvan.

> A kialakult gondolkodas fejlodesere serkentoleg szokott hatni
>   a gatolt cselekvesi lehetoseg.
csak akkor, ha bizonyos lehetosegek lecsokkeneserol van szo.

>Mechanikailag mozdulatlan, de mukodokepes hardver kialakulasara
>gondoltam, melyet szerencses osszetetelu es szerencsesen hokezelt
>anyag alkot. Lehetseges allapotai a szamunkra gyakorlatilag
>vegtelen szamu kvantumallapotok.
>A mikrofizikai folyamatai ennek folytan olyannyira valtozatosak
>lehetnek, hogy  a *benne futo programok* nemelyike meg akar
>ertelmes is lehet.
ez egy erdekes elkepzeles. itt tobb szintu evoluciorol van szo, de
alapjaban megiscsak evoluciorol, amelynek megvannak a feltetelei. azt is
vedd eszre, hogy amit szoftvernek nevezel, az is anyagi alapu, annak is
meg kell magyarazni a letrejottet. nyilvan ezt is evolucioval kell
magyarazni.
tehat elkepzelheto egy durvabb "hardwer", ami valamilyen bonyolultsagu,
es ennek megfelelo magyarazatot kivan a letrejotte. aztan, ha erre
alapul egy finomabb "szoftver", akkor annak a letrejottere megint
magyarazat szukseges. mindket esetben meg kell tudni mutatni a szukseges
feltetelek megletet.


math

Sipi irta:
>>  Szerintem ez tevedes. Egy kozeli szupernova robbanas intenziv
>> gamma- es rontgensugarzasa honapokig is eltart, a nehany ezer
>> evvel kesobb befuto toltott reszecskek, radioaktiv anyagok, por,
>> stb. hatasa pedig evszazadokig is.
>Raadasul, ha nem is volt 'tul' kozeli a szupernova, akkor eppen csak a
>vedtelenebb szervezeteket karosithatta, raadasul egy ilyen viszonylag
>tavoli - es viszonylag regi - szupernova maradvanyai nem biztos, hogy
>manapsag konnyen fellelhetok.
>(A fellelhetosegrol kernek szakertoi velemenyt.)

Itt talalsz egyet:
http://sunserv.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz9902/detre.html

Udv,
Andras

Sziasztok,

Sipi otletebol...

> Esetleg a Nap is okozhatott - igen eros napszellel -
> ideiglenes karosodast a Fold magneses tereben.
> Ennek hianya is eppen eleg katasztrofalis lehetett.

 ...eszembe jutott, hogy a magneses polaritas ugy tudom megvaltozott, 
tobbszor is a Fold elete folyaman. A magnesezheto anyagokat orzo 
kozetektekbol tudhato, mikor volt a legutobbi (meg a tobbi) polusvaltas. Nem 
mutat ez valami egybeesest a nagy kihalasokkal?

Es - ha akad szakerto a vonalban, kerem meseljen rola: - mennyi ideig 
tartott egy ilyen atmeneti idoszak? Es olyankor valoban nem volt vedo 
magneses tere a Foldnek a napszel tamadasai ellen? Ez valoban eleg 
katasztrofalis lehetett a foldi eletre, de motorja lehetett pl. a pontmutaciok 
elofordulasi gyakorisaganak novekedesehez, ezaltal esetleg egyes evolucios 
folyamatok felgyorsulhattak, vagyis mindenkeppen atrendezodes tortent a 
bioszferaban. Persze mindez csak akkor igaz, ha a polusvaltas (vagy mas 
hatas) miatt a felszint elero sugarzas merteke szamottevo modon valtozott. 

Es - tovabb faggatva a szakertot :) - egyaltalan mi okozta a magneses 
polusvaltasokat? Talan a tektonikai mozgasok? Es van a dolognak valamifele 
felismerheto periodicitasa, vagy veletlenszeruek ezek a jelensegek?

ToZo

Sziasztok !

Elnezest, hogy belekotyogok a nagyok dolgaba, de nekem olyasfele 
kijelentes is remlik, hogy a fuggveny halmazok elemei kozti 
egy-egyertelmu megfeleltetes.  
Kedvencemrol a Dirac-deltarol pedig valahol azt olvastam
leforrazva, hogy tulajdonkeppen nem is fuggveny, hanem: funkcional
Mi ennek a jelentosege ?

Udv: zoli

Kedves Math !

>>es remelem egyszer
>>a jovoben egy unatkozo tudomanytortenesz archivumokat bongeszven
>>igy kialt fel: Ha'la a HIX moderatorainak ...

>:) valoszinuleg nem fenyeget ez a veszely, mert meg ha be is 
>kovetkezne ez a felfedezes, nem nagyon foglalkoznanak egy magyar 
>levelezolistan megfogant fantaziaval. 

Vigyazat, egyszer valaki maganban figyelmeztetett, hogy ne nagyon irjak 
vilagrengeto otleteket, mert szerinte a NASA-nal kulon sajtofigyelot 
tartanak, aki magyarrol forditja a cikkeinket angolra, es ami 
tetszik nekik, azt magukeva teszik. :)))
Szerintem mindez amiatt lehet, mert valaki egyszer elhiresztelte odaat
az ujvilagban, hogy a magyarok kozt vannak magukat foldieknek 
alcazott Mars-lakok.
Egyebirant erdekes volna egyszer osszevetni a vilagban 
mukodo kulonfele hasonlo tudomanyos listakat, hogy ott
milyen temak korul folyik a cseveges, es persze, hogy
plagizalnak-e tolunk. Mert ha igen, az mar jelent valamit !
Regi szabaly, hogy mindig csak a legjobbakat erdemes masolni.

Udv: zoli

Ket erdekes hirt hallottam a radiobol a napokban.

Az egyik egy magyar kutatok altal prezentalt szenzacios eredmeny
mely a rakkutatast maris uj iranyba viheti, de nyilvan egyeb 
messzemeno kihatasai is lesznek.
Eveken at vizsgaltak, hogy a szervezetben is elofordulo
nehezviznek van-e sejtelettani szerepe.
Megallapitottak, hogy a deuterium-mentes viz a rakos
sejtek osztodasat gatolja, mig az egeszseges sejteknel
nincs eszreveheto gatlo hatasa.
Hatosagilag egyelore csak allatgyogyaszati alkalmazasra engedelyeztek
a deuterium-mentes vizet, de mar folyamatban van a humangyogyaszati 
engedelyeztetes.

Bennem az alabbiak merultek fel:  
1. Oriasi jelentosegu dolog, mely viszonylag szereny publicitast kapott.
2. a pi-viznek valoszinuleg lottek.
3. ki akadalyozhatja meg, hogy kutyuskak elol a gazdi
eligya a nekik felirt vizet ? Vagy csak elvi jelentosege lenne a 
gyogyszerkent felig-engedelyezesnek ? 
4. Most kell deuterium-mentesitesben jaratos cegek reszvenyeit 
vasarolni, amig nem keso !
5. itt kerdezzem-e, vagy a TIPP-ben, hogy hogyan is lehet hazilag 
  konnyuvizet eloallitani ? :)

A masik hir szerint amerikai tudosoknak sikerult 250millio eves 
bakteriumot eletre kelteni. A bakteriumot eredetileg sokristalyban,
konzervalodott allapotban talaltak.

Megjegyzem, a rekordok konyveben regebben olvastam, hogy 
Irkutszk melletti 600 millio eves sotelepekbol allitolag
elo bakteriumok kerultek elo, de ezt a felfedezest nem 
ismertek el az egesz vilagon.
Amit viszont elismertek korabban, az az amerikai Dry Walley-program 
kutatofurasai soran antarktiszi barlangokbol elokerult
1 millio eves eletkepes bakteriumok esete volt.

Udv: zoli

Sziasztok!

Az iden mar lottoztunk valamikor egyet a TUDOMANY hasabjain. Akkor masodik
nekifutasra megirtam a helyes kepletet [miutan mint kulfoldi vilagossa
valtak szamomra a keno szabalyai -- tessek mar erre gondolni, ha
kerdeztek!], a telitalalatos szelveny eselye p=C(20,10)/C(80,10), ahol
C(x,y) az "x alatt az y", azaz p=1/8911711. Logikaja: C(80,10)-felekeppen
lehet kitolteni a szelvenyt, de C(20,10) nyero szelvenykombinacio letezik
[otoslottonal p=C(5,5)/C(90,5)=1/C(90,5)]. Tovabbi infok:
www.szerencsejatek.hu. ;-)

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

U.I.: ment mindenhova.

Sziasztok!

En sem tudomanyos elmeletkent kozelitek a temahoz, hanem csak egy kis
gondolati jatek gyanant. Ugyanis nekem tetszenek Zoli elkepzelesei, es ezen
felbuzdulva egy ujabb fantasztikusnak tuno lehetoseggel gazdagitanam az
elkepzelt foldi eleteket.

En ugyanis meggyozo ismeretek hianyaban azt a lehetoseget sem zarom ki,
hogy a fold melyeben, peldaul a foldkereg also hataran, ahol a kozetek
anyagai az allando nagy nyomas, es nagy homerseklet kovetkezteben allando
intenziv kapcsolatoknak vannak kiteve, es ahol a fold nuklearis anyagainak
bomlasa kovetkezteben allando energiafejlodes, es energiaaramlas folyik, az
asvanyok gyakran ismetlodo atkristalyosodasi folyamatai sokkal komplexebb
format olthetnek, mint a felszinen. Ez a komplexitas a felszini elethez
hasonlatosan esetleg olyan allando anyag, es energiaorvenyek orokletes
fenmaradasaban jelentkezhet, amelyet ezen bonyolultsag okan meltan
nevezhetnenk elo anyagnak. Termeszetesen itt nem a szenvegyuletek
sokszinusege adja a vegtelennek tuno kapcsolodasi lehetoseget, hanem
peldaul a vas bonyolult elektronhej szerkezete, vagy barmi mas olyan
jelenseg, amelyet a felszini korulmenyek kozott nehezen vizsgalhatunk,
ezert nem is foglalkoztunk eddig vele melyrehatoan. A felszin kornyeken is
tapasztalhatjuk, hogy az elo anyag szamos jelentosen kulonbozo kornyezethez
tudott alkalmazkodni. A tropusi hosegtol a sark hidegekig, vagy a levegotol
az oceanok melyeig, a fenyhasznosito novenyektol, a novenyegeto allatokon
keresztul a vizek melyi vulkanikus hoforrasokat hasznosito elo telepekig.
Szamomra egyaltalan nem jelentene nagy meglepetest, ha a foldkereg alatti
melysegekben is hasonlokeppen bonyolult strukturakat talalnank, mar
amennyiben ez a kutatas egyaltalan lehetseges lenne. A problema sokkal
inkabb az, hogy a kornyezet tulsagosan nagy mertekben kulonbozik a fold
belseje, es a felszin kozott, emiatt gyakorlatilag elzart terulet
szamunkra. Pontosabban ezek kolcsonosen elzart teruletek, lentrol ugyanugy
nem eszlelhetok a felszini esemenyek finomsagai, mint forditva. Az elmelet
szamara szinten elzart teruletrol van szo, hiszen az anyagismereti
tudomanyok jelenleg meg a jelenlevo, es vizsgalhato felszini elet eseteben
sem kepesek az elet letrejottere, vagy mukodesere determinisztikus
magyarazatot adni. Mikeppen varhatnank el ezt a szinte vizsgalhatatlan
nagynyomasu, es nagyhomersekletu jelensegek viszonylataban. Az elet azonban
nem feltetlenul jar egyutt ertelemmel, gondolkodasi kepesseggel is, mivel
ez ugy tunik, valoban csak ez evolucio egyik lehetseges csucsa. Azonban a
fold belsejenek valoszinuleg sokkal allandobb, es egyenletesebb a klimaja,
es joval reggebbi is, mint a felszinie. Igy az evolucioja is sokkal
folyamatosabb lehetett, bar kevesebb kihivasban edzodott. Igy a
gondolkodasi kepesseg letrejotte eppen olyan, sem kevesbe, sem jobban
fantasztikus elkepzeles, mint az elet feltetelezese a fold melyeben. De
akar igy, akar ugy van, erdemes feltenni azt az erdekes kerdest, hogy egy
ilyen foldmelyi ertelemnek, es a mi ertelmunknek lehetseges-e valami
mondanivaloja egymas szamara. Lehetseges-e a ket strukturan belul  kozosen
ertelmezheto fogalmakat alkotni, vagy esetleg veletlenszeruen lejatszodo
esemenyeknek neveznenk egymas fizikailag merheto valtozasait, annelkul,
hogy ebben barmi ertelmes megnyilvanulast talalnank bennuk, es a ket
ertelem igy keptelen eszlelni egymast. A kerdeseket emberi logikaval, es a
felszini elet ismeretere alapozva vagyunk kepesek megfogalmazni, de nem sok
fogalmunk lehet arrol, hogy egy teljesen idegen kornyezetben kifejlodo
komplex elovilag ertelmes lenyei szamara ezeket a kerdeseket hogyan
kozvetitsuk. Meg annal is nehezebb helyzetben vagyunk, mintha az uron
keresztul probalnank kapcsolatot teremteni idegen civilizaciokkal, hiszen
ez utobbi esetben legalabb az urhoz valo viszony egy kozos viszonyitasi
alap. Nem tudom sikerult-e meggyozoen bizonyitani, hogy a tudomany szamara
mennyi sok feher folt van meg itt a foldon is, amelyeket legfeljebb csak a
fantazia szarnyan lehet bejarni. Nem celom, hogy fantasztikus meseket
szovogessek, csupan a valosagos lehetosegek sokszinuseget probaltam
ecsetelni, amelyben tudasunk vegessege okan meg a fantazianak is eppen eleg
helye van. Talan annyi haszna van ennek a fantazialasnak, hogy peldaul az
ertelemmel kapcsolatos kerdeseket sikerult ujabb megvilagitasba helyezni.

Udv: Takacs Feri

Udv Mindenkinek,
A virusok valoszinuleg nem lehettek az elsodleges okai a dinoszauruszok
kihalasanak, hiszen mar korabban is tortentek nagy kihalasok (4 nagyobb volt
a dinok elott), nagyobbak is mint ami a dinokkal vegzett.  Peldaul a perm
vegi kihalas az akkor letezo fajok 90-95% erintette....
A bakteriumoknak is vannak virusai es a virusok, ha jol tudom egyidosek a
tobbi elolennyel...
Mellesleg az iridiumlerakodast (10 szerese a vartnak..) ami mindenhol
tapasztalni lehet a dinokihalas koranak megfelelo retegben, nem okozhatta
virus, hanem valoszinuleg valamilyen becsapodas (meteor, meteorok). A
meteor egy darabkaja is megvan! A becsapodast koveto szokoar nyomai is
megtalalhatoak stb.
Raadasul az utolso nagy kihalas valoszinuleg igen 'gyorsan' zajlott (ez a
leletek eloszlasabol megbecsulheto., ha jol emlekszem Signor-Lipps hatassal
kompenzaljak a talalt mintakban a szorodast...).
Az hogy miert erintette a dinokat es nem az emlosoket arra nehez ennyi
millio ev utan magyarazatot talalni, de mas nagy, elterjedt eloleny
csoportok is kipusztultak, csak rajuk kevesebb figyelem fordul.
Peldaul a nagy kihalasok soran a zatonyt alkoto elolenyek minden alkalommal
teljesen lecserelodtek, azaz nehany evmilliora leallt a zatonykepzodes (az
utolso gyoztesek a korallok, de az elodeik mind eltuntek...)
Nem hinnem, hogy peldaul ugyan az a virus hathat a korallra es az
emlosokre...
A korabbi kihalasok nemelyikenel nagy vulkani tevekenyseg nyomait lehetett
tapasztalni (tehat nem mindig meteor...).

Megegyszer javaslom mindenkinek a Palfy konyvet (~ Kihaltak es tulelok).
Pontosan ezt a temat targyalja es szerintem minden lehetseges adatot es
elkepzelest megvizsgal. Ez egy tudomany es szerintem folosleges vad
otletekkel vagdalkozni az alapveto tenyek, ismeretek hianyaban...
Minden jokat!
Laci