Nemreg Szentpetervaron jartam, es betevedtem nehany ortodox templomba is,
ahol epp mise folyt. Nekem ugy tunt, hogy a korusok fauxbourdon technikaval
enekeltek (azaz a fo szolamot szext- es kvartparhuzamokkal kiserte'k; persze
olyan jo hallasom nincs, hogy ezt biztosan allitsam, de annyi bizonyos, es
egyben ez is a lenyeg, hogy (1) a szovet homofon jellegu volt, (2) a szolamok
parhuzamosan mozogtak es (2) tiszta termeszetes intonacioval enekeltek).
Kerdesem: hogyan kerult ez a technika az ortodox liturgikus zenebe? Hisz
az egyhazszakadas 1054-ben tortent, mikoris a nyugati zene me'g a polifonia
kezdeten jart es a pitagoraszi intonacio (disszonans tercek) volt divatban;
a fauxbourdon es a termeszetes intonacio (tiszta tercek) meg valamikor a XV.
sz. elejen jelent meg a nyugati zeneben.
Ket tippem van: (1) fuggetlenul alakult ki - kerdes, hogy bejarta-e az ortodox
zene ugyanazt az utat, amit a nyugati. Attol tartok, nem. Erdekes adalek lehet,
hogy tudtommal a szlav nepzenetol sem idegen a tercparhuzamban torteno enekles.
(2) kesobbi atvetelrol van szo.
Fontosnak tartom kiemelni, hogy itt _mindennapi liturgikus gyakorlatrol_
(tehat nem magas muveszetrol) van szo!
::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::
Egy CD-boltban kezembe akadt egy lemez, melyen az V(!)-XIII.sz.-bol
szarmazo ormeny szakralis zene volt hallhato. Belehallgattam. Az eloadastol
nem voltam elragadtatva; modern hangszerelesben, nem tul meggyozo
enektechnikaval
adtak elo a dalokat. A CD raadasul hibas is volt, igy a kedvezo ar ellenere
sem vettem meg. A repertoar viszont mindenkeppen figyelemre melto, hisz az
V.sz.-bol nyugati szakralis zene nem maradt fent! Erdemes lenne a felfedezesre.
Feri
|