Kedves Sanyi!  )

>>En ugyan nem tapasztaltam a hangszorok impedanciajaban
>>Kovary Peter altal leirt merteku "hullamvasut" szeru viselkedest,
>>igaz soha nem volt modom ilyen kituno (Martin Logan) markat
>>vizsgalnom.
>+ Pedig minden elektrodinamikus hangszoroban rezeg egy tekercs
>magneses mezoben ide-oda, nem egy egyszeru impedancia, plusz
>a hangvalto reaktiv elemei.
Valoban valahol en is olvastam, hogy "...minden elektrodinamikus
hangszoroban rezeg egy tekercs magneses mezoben ide-oda...", de
fenti mondatom azt fogalmazta meg, hogy én nem tapasztaltam
"..Kovary Peter altal leirt merteku "hullamvasut" szeru viselkedest...".
Amennyiben visszaolvasod az altalam hivatkozott reszt Peter leve-
lebol, ott a markas hangszoro impedanciajanak nevleges ertek 1/5-e
ala csokkeneserol volt szo az optimalis frekvenciatartomanyban.
Ilyet en meg nem tapasztaltam, de ez termeszetesen nem zarja ki,
hogy ilyen nincs. Mondatodbol azt feltetelezem, hogy magad ilyet
mértél. Orulnek, ha ezen meresi eredmenyt 8-10 jellemzo frekven-
cianal koze tenned, esetleg a marka es meresi feltetelek megjelole-
sevel, hogy tanulhassunk belole.

>>Ugyanakkor valos, hogy a sugarzo rezonans tulajdonsagat ered-
>>menyesen lehet csokkenteni negativ kimenoimpedanciaju veg-
>>fokozat alkalmazasaval.
>+ Csakhogy akkor meg az erosito lesz konnyen rezonans :)
Mondatod vegen a szmajli azt jelenti, hogy a szotaradbol hianyzik
"sugarzo rezonans tulajdonsaga" fogalom? Veled ellentetben en
nem feltetelezem rolad az ilyen alapfogalmak ismeretenek hianyat.
Vagy az erosito ilyen esetben torteno -esetleges- gerjedekeny-
seget nevezed "rezonans"-nak? Akkor viszont minek a szmajli?

Elore is megkoszonve varom a valaszod, kulonosen a meresi ered-
menyeidrol szolot.

Udvozlettel: Zambo Ferenc

Vegh Laszlo szerint:
>Szoval, ha van A,B,C urtartalmu edenyed:
>Legyen A=5,  B=3
>Ha "A"-t teletoltom vizzel, ebbol atontok annyit "B"-be, amig az tele nem
>lesz.
>Az "A"-ban maradt viz = A-B = 2 liter.

Az indulas jo, de ezt meg lehet folytatni.
B-t kiontom, atontom az A-ban levo ket litert -> B=2
Megtoltom A-t, teletoltom belole B-t, vagyis A=4, B=3.
Kiontom B-t, majd ujratoltom A-bol -> A=1, B=3.

Vagyis barmennyi egesz liter kijon valamikeppen. Es miert eppen barmely
egesz liter? Mert ennyi a legnagyobb kozos osztojuk az A,B szamoknak, mivel
ez esetben relativ primeket valasztottal. Sot valodi primeket, de ennek
nincs most jelentosege. Ha A=10, B=6 urtartalmu lenne, akkor barmely paros
szamu litert tudnank csak kimerni, mivel LNKO(10,6)=2.
Vagyis altalanossagban:
C=n*LNKO(A,B)
ahol n egesz.

Vomberg Istvan szerint:
> n*A+m*B=C
> n,m egesz szamok
Ez is igaz, de az en megoldasomban csak egyetlen parameter van, ezert
egyszerubbnek tekintheto (egy egesz dimenzioval).

Az eredeti feladatban szerepelt meg a kerdes:
> Vagy: a es b idotartamot mero homokorakkal c idotartamot.

Sajnos ez szukiti a megoldast, mivel a letelt idotartambol mar nem tudunk
levonni, vagyis Istvan megoldasat kell hasznalnunk, de csak nem negativ
egesz n,m szamokkal.
n*A+m*B=C
Eleg nagy C meresere azonban ez a megoldas is ugyanarra vezet. Az A=5s,
B=3s ertekekkel kijonnek pl.:
3s, 5s, 2*3s=6s, 3s+5s=8s,  3*3s=9s, 2*5s=10s, 5s+2*3s=11s, 4*3s=12s,
2*5s+3s=13s, 5s+3*3s=14s, 3*5s=5*3s=15s, es igy tovabb.
Egyedul az 1s,2s,4s,7s ertekek hianyoznak. Ezeknek mindegyike kisebb mint a
legkisebb kozos tobbszoros LKKT(A,B), ami minden bizonnyal altalanossagban
is igaz.

Az eredeti feladatban szerepelt meg a kerdes:
> Ja, es a,b,c racionalis szamok.
Itt az LNKO() ertelmezese okoz problemat.
Legyen A=p/q, B=r/s (p,q,r,s egesz). Ekkor LKKT(q,s)-sel beszorozva mindket
szamot egesz szamokat kapunk, amire mar van megoldas. Ezt visszaosztva
kapjuk a megoldast racionalis szamokra.
Vagyis: t = LKKT(q,s)
C=n*LNKO(A*t,B*t) / t

Udv: Takacs Ferenc

Laszlo,

> Udv minden nem elvakultnak!
>
> > =======================================================
> > Felado :  [Hungary]
> >
> > Es milyen? Villamos, autobusz, vagy netan _vegyesz_?????
> > (Vigyazz veluk, tyuk nem madar, vegyesz nem mernok:)
> > Istvan
>
> Kedves Istvan, megha nem egy olyan masinan irtad vona mindezt, ami
vegyeszek

Nezd csak meg Istvan cimet gondosan. Szerintem egy vegyesz ironizalt egy
kicsit onmagan.
Mi, egyeb mernokok is megtesszuk ezt neha, de ha komolyra fordul a dolog,
akkor bizony egyutt dolgozunk.
Ahogy te is irod, egy villamosmernok altal tervezett IC chip vegyeszek altal
fejlesztett technologiaval gepeszek altal konstrualt finommechanikai
szerkezeteket is tartalmazo gepeken epiteszek altal konstrualt,
epitogepeszek altal folszerelt tisztaszobaban keszul, fizikusok altal
tisztazott elveken mukodik, es matematikusok altal kifejlesztett elveken
nyugvo, informatikusok altal szerkesztett szoftvereket hasznal.

Na, csakhogy vege:-)


> iranyban kotjuk a kabelt. Elektromos aram vezetese kozben a kabelben levo
> fem atkristalyosodik, megpedig (durvan megkozelitve a dolgot) a vezetett
> aram es a felvett ho mennyisegevel aranyosan, mivel az atkristalyosodas
> gyorsabban meg vegbe magasabb homersekleten. Tehat egy "bejatszott" es az
> "uj" kabelben a mikrokristalyos szerkezet nagymertekben kulonbozhet:
> kevesebb es hosszabb kristalyokat varnek a "bejatszott" kabelben.
Hat nemigen. Az az aramsuruseg es homerseklet, ami atkristalyositja a
vezetekeket, meg a Zoli keramiaegeto kemencejenek hasznalatakor sem lephet
fol.
Nem is beszelve arrrol, hogy Peter szerint normal terhelessel is bejaratodik
a vezetek, csak kesobb.


> mikrokristalyok erintkezesi pontjain torteno feszultseg eses es szorodas
> (akarmilyen is legyen, nem vagyok mernok) tehat kisebb, gondolom en,
> jobban szol a dolog... :)
mondom, regen rossz, ha kabelbol barmilyen jel bejuthat a hangfrekis
korokbe...


> Ezert van az, hogy nemely gyarto elore probalkozik, hutik-futik a
> kabeleket, hatha jobbak lesznek a kulonfele vezetesi parameterek.
> (Gondolom ezert is kell annyit fizetni ertuk...)
Elore lehet hokezelni, annak lehet ertelme.
De annal jobban nincs ertelme az utolagos hokezelesnek: egy 400 fokon
atkristalyositott kabelen csak 400 fok felett lehet tovabbi valtozasokat
letrehozni....


> Elsore ennyi... Nem vagyok egy anyagtudomanyi szakember (aki ugy vegyesz,
> mint en, csak mas szakteruleten :), csak remelem, hogy van valaki a
> listan, aki melyebb szakertelemmel rendelkezik, es beszall.
 ....irom a valaszt en, aki villamosmernok, de anyagtudomanyi és kémiai
erzekelos (vegyesz, ha ugy tetszik)
beutessel.

Udv. neked is, de meg az elvakultaknak is.

Janos (Vaskalap)

Kedves Lista!

3 test problemat szeretnem bemutatni egy programmal (2D-ben) (Szonda szokesi

sebessegre gyorsitasa 2 bolygo segedelmevel).

Egy adott pillanatban a tavolsagok negyzetevel aranyos gyorsulasvektorokat 
kapok. Ebbol kellene a kovetkezo idopontbeli helyzeteket es a sebessegeket 
osszehoznom. Ismerem a kezdeti konfiguraciot (r_i(t=0), v_i(t=0), a_i(t=0), 
i=1,2,3). Ebbol Dt-s lepesekkel tudok szamolgatni, de ez a linearis
kozelites 
nem tetszik. Mivel 2 test sokkal nagyobb tomegu, mint a harmadik, igy ok a 
tomegkozeppont korul ellipsziseket (kozelitve) fognak leirni. Ha egy 
ellipszist linearisan kozelitek (r(t+dt)=r(t)+v(t)*Dt), akkor kodoltam, hogy

spiralis palyan el fognaj tavolodni egymastol.

Emlexem, hogy volt valami Euler modszer erre (differencial fv-t ismeret es 
kozeliteni akarom az eredetit). Ott tobb pontban kellett szamolni a 
derivaltakat es ezek valamifele atlagaval lepni tovabb.

Itt viszont a gyosulast (masodik differencial) ismerem. Ebbol kellene 
kozelitenem a sebesseget, amibol kellene az elmozdulas. Nem tud valaki egy 
olyan modszert ajanlani, ami kisebb hibat tesz a szamitasomba? Vagy inkabb 
hasznaljak kisebb lepeskozt? Van erre a problemara specifikus kozelito 
eljaras?

Ugy gondoltam, hogy a program figyelne a gyosulasokat es a sebessegeket. Ha 
tul nagyra nonenek, akkor a Dt-t csokkentenem, ha lecsokkenenek, akkor 
novelnem. Evvel is tudnam csokkenteni az elkovetett hibat. Jo otlet ez?

EIK && udv From:, a kozellenseg

Kedves Lista!

Egy kicsit toprengtem a feltett kerdesemen. Valmi ilyesmit talaltam ki:

#1. t-edik idopontban adva van r_i(t), v_i(t) (i = 1,2,3).

#2. r_i(t)-bol kiszamolom a_i(t)-t. (gamma*(masik ket test tomege)/(masik
ket 
test sulypontja)^2, persze a muhold tomege mindig elhanyagolhato a Nap, 
illetve mondjuk a Jupiterhez kepest).

#3. Kiszamolom 
  r_i(t+Dt) = r_i(t) + v_i(t)*Dt
  v_i(t+Dt) = v_i(t) + a_i(t)*Dt
  a_i(t+Dt) = gamma * M / R_i^2

  Esetleg (mivel a_i csak r_i-tol fugg) ezert lehetne
  v_i(t+Dt) = v_i(t) + ( a_i(t) + a_i(t+Dt) ) / 2 * Dt

  Vagy valami ilyesmi.

Erdemes elkezdeni kavarni az itervallum felezesekkel es atlagolasokkal, vagy

inkabb a Dt csokkentese celravezetobb?

EIK && udv From:, a bizonytalansagi relacio

Nemreg kereskedelmi TV musorban lattam egy klinikarol keszult 
ismertetofilmet, melyben az ottani nyilatkozo a hagyomanyos orvoslast 
regularis medicinanak titulalva - attol elhatarolva magukat kifejtette
- o''k a biofizika legujabb eredmenyeire tamaszkodva alkalmazzak a 
biorezonancias kezelesi eljarasokat a betegsegek szeles koreben, es 
sikeresen gyogyitanak allergaias betegeket, es sokminden mast.

Tajekoztatot is talaltam:
http://www.datanet.hu/hippocampus/betegtaj.htm

Idezek belole:
1.) Milyen ellatasra szamithat a Hippocampus Intezet jarobeteg orvosi  
rendelojeben? 
Teljeskoru funkcionalis- es labordiagnosztikai felmeresre, amelynek 
eredmenyet mar a vizsgalat befejeztevel kezhez kapja. Kezeleseink a 
legmodernebb biofizikai modszerekkel tortennek - biorezonancia terapia 
(BRT), system informations therapie (SIT). Kiegesziteskeppen 
enzimterapiat, gyogynoveny- es egyeb termeszetes alapanyagu 
keszitmenyeket, gyogymasszazst, dietetikai tanacsadast es 
pszichoterapiat alkalmazunk. A diagnosztikai vizsgalat utan minden 
paciensnel szemelyre szabott (individualis) kezelest vegzunk. 
Ez lehet fo- vagy kiegeszito terapia (pl.: daganatos megbetegedeseknel). 
A Hippocampus Intezet egyik legfontosabb celkituzese, hogy csak akkor 
alkalmazzon allopatikus keszitmenyeket, ha az tenyleg elengedhetetlenul 
szuksegesnek mutatkozik.  
---------------
Egy masik cimen a keszulek is lathato, ismertetovel:
http://www.datanet.hu/hippocampus/itdcelpr.htm

CELCOMMCELL-COM EUROPE AZ OVOSTECHNIKA CSUCSA, 
A SZEMELYRE SZABOTT KEZELES SZABADSAGA
A biorezonancia terapia (BRT) uj fejezetet nyitott ugy a jarobeteg, mint a 
fekvobeteg ellatasban, mert altala az anyagcserefolyamatok lefolyasa 
kozvetlenul befolyasolhato. Az elettanilag fontos szervek es szovetek 
biofizikai es biokemiai iranyitasa ezaltal a leheto legindividualisabban 
kezelhetove valik, es a ma ismert legmelyebb oki szinten, a bioinformatika 
elektromagneses iranyito szintjen tudunk beavatkozni.  
A membranok strukturalis flexibilitasanak es szelektivitasanak celzott 
befolyasolasa az anyagcserere nem csak sejtszinten, hanem szervi es 
szervrendszeri szinten is nagyon pozitivan hat ki. A BRT gerontologiaban 
betoltott hasznossagat kiserletek bizonyitjak, - sejtjeink es szerveink 
onregeneracios kepessege latvanyosan javul a biorezonancia terapias 
modszereinek alkalmazasaval. 
A BRT felhasznalhatosagat a meregtelenitesben tobb szazezer eset utan 
igy jellemezhetjuk:  anyagspecifikus, - a szervezetben lerakodott 
mereganyagokat kulon-kulon, elektromagneses spektrumuk alapjan 
mobilizalni tudjuk szakaszosan, a salakanyag kivalasztas termeszetes 
utvonalain (foleg szeklet es vizelet) tortenik a toxin-eliminacio 
  a mezenchima es a kivalaszto szervek specifikus stimulaciojaval 
  biztosithato a sikeres es teljeskoru meregtelenites 
A szervezet biokemiai folyamatait iranyito elektromagneses jelek 
alkalmazasa a terapiaban uj dimenziot nyitott az allergia terapiaban 
es a rehabilitacioban. 
Ma mar lehetseges elektromagneses jelek segitsegevel az immunrendszer 
erositese, az immunsejtek funkcionalis aktivitasanak celzott stimulalasa. 

A CELL-COM EUROPE a szervezet sajat jeleinek terapias alkalmazasa 
 technikailag a legmodernebb biorezonancias keszulek 
 legszelesebb terapias frekvencia tartomany (0.15Hz-1.5 MHz) 
 szabad fazis eltolas (0-360) 
 amplitudo modulacio (0.01-os gyengitestol a 10.000 szeres erositesig) 
 a kijovo jel erossegenek egzakt meghatarozasa 
 vezetokepesseg meres EAP-teszteles 
> --------------------------------------------

A magam reszerol a fazis-eltolas lehetoseget megleponek tartom.
A beteghez kepest ugyan nem tudom ezt ertelmezni, ezert gondolom, 
hogy a ket elektroda viszonylataban ertendo.
Az viszont semmiben sem kulonbozik attol, mintha puritan modon 
a jel intenzitasat valtoztatnak. Es minek egyaltalan 360fokot 
tolni ? 180 nem lenne eleg ?
Talan azok ertik, akik  *a ma ismert legmelyebb oki szinten, 
a bioinformatika elektromagneses iranyito szintjen* kepesek 
beavatkozni az emberi szervezetbe nagy felelosseggel.

Udv: zoli

>>Ekkor megpillant egy cola-automatat. Megorul, mert van nala boven
>>apropenz , de amint odaer, latja, az automata szet van verve, az
>>akkumulatort kiteptek es elvittek belole.

Sipi:
>A telefonbol kiveszi az akkut es visszarakja. Ha meg eddig nem tette meg,
>akkor meg tud telefonalni vele! (probaljatok ki)
A tanulsag: jobb lenne, ha napelemes akkukat is gyartananak. 

Janos  :

>Ezenkivul (Zoli) meg azzal is megprobalkozna, hogy a colasdobozokbol
>galvanelemet keszitsen, amihez kituno elektrolit a sok foszforsavat
>tartalmazo suritmeny. Maris lehet telefonalni. Persze, ha van terero.

Valoban a galvanelemre gondoltam, de a colarol nem tudtam, 
hogy erjesztes nelkul is jo lehet elektrolitnak. 
Minthogy a colat elfogyasztottak a bitang akku-tolvajok, 
helyette mast kell hasznalni, pl. gyomorsavat. 1-2 napi ehezes 
utan ez szinte magatol felkeredzkedik. :)
Igaz, kronikus sohiany eseten kevesebb termelodik, de szo'ba 
johet meg az idonkent ugyancsak kikeredzkedo vizelet is. 
Az apropenzek valoszinuleg mas fembol vannak, mint a colas-dobozok. 
Sorbakapcsolt galvanelemekkel a telefon akkuja feltoltheto valamennyire.
A dobozokbol letordelt lemezdarabkak es a penzek koze savval 
atitatott szovet-darabkakat, vagy papirt kell tenni. 
Jo sok elemet kell egymashoz szoritani, aztan mehet az akku-toltes,
ha ismert a polaritas ! Ez vizbontassal megallapithato.
Figyelve hogy melyik droton kepzodik tobb gaz, lehet talalgatni, 
hogy az melyik polus is lenne ?  
( Vegso esetben megiscsak elo kell venni a tartalek telefont, 
 es megkerdezni a tudakozot, melyik polusrol is szokott vizbontaskor 
 levalni a hidrogen?  :)

Udv: zoli

> Felado :  [Hungary] irta:

>>Egyszeru definicioja van. Ami ugy szol, mint az elo eloadas. Persze
>>kulonfele erzekenysegu, kulonfele hallasu emberek ezt elteroen
>>itelik meg. De mindig a kenyesebbnek van igaza.
>Ki donti el, melyikunk a kenyesebb?

Amelyikuk meghall [2xvak tesztekben ellenorizhetoen] olyan
kulonbsegeket, amelyeket a kevesbe "kenyes" mar nem.

>>Az ilyeneknek nem kell vagyont kolteni, meg szerencsesebbek is ebbol a
szempo
ntbol.
>Hat igen, en nem koltok vagyonokat ketes erteku dolgokra
(termeszetgyogyosz,
>csoves erolkodo).

Esetedben felesleges is lenne. Csak ne vond ketsegbe, hogy masnak
egyaltalan nem az.

>>elobb-utobb megtalalhatoak, bizonyithatoak a konkret fizikai, okok.
>A konkret fizikai okok a pszicheben rejelenek.
>>hetig tarto heves vita a kabelek bejarodasarol szolt,
>Innet kezdve a "para" listat ajanlom.

Ha belenezel a hix-para lista kezdeti szamaiba [de meg inkabb az azt
megelozo meg nem HIX-es paralistaba] akkor meggyozodhetsz rola, hogy
mennyire "vaskalapos" tevekenyseget vegeztem ott, mig ertelmetlennek
latva, le nem iratkoztam onnan.

Engem, mint kulonfele altudomanyos szelhamossagokkal szemben
maximalisan "vaskalaposat" zavar a leginkabb, hogy mas "vasklaposak"
szinte ugyanazzokkal az ervekkel tamadnak engem, mint en ezen
hiszekenyeket. Egyetlen ellenervem van csak, de az sulyos. Hogy en
vallalni merem a kettos vak teszteket. Majd, ha mutattok nekem olyan
"para"hivot, aki komoly penzeket kockaztatva kiall a vaktesztek ele,
majd ha mutattok olyan "ingas"okat, akik mindig egymastol
fuggetlenul, egymast nem befolyasolva azonos eredmenyt tudnak
kihozni, akkor lesz helytallo engem es tarsaimat a parahivokhoz
hasonlitani.

>>Mert mondjuk interconnekteknel a dielektrikum erosen beleszol a hangba,
>A halozati zsinor eseteben ?  Na ne.....

Eleg kellemetlen olyan opponenssel vitatkozni hifirol, aki nem
tudja, hogy az interconnect az _nem_ halozati kabel.

Nem szeretnem "fergelni a szorkinokat", de a halozati kabel minosege
is igencsak belejatszik a hangminosegbe. De ezt hagyjuk itt, ezt mar
vegleg nem fer bele a vaskalapokba. :-)

>Az mar regen rossz, ha egy erolkodo hangfrekis resze nincs ugy elvalasztva
a
>halozati taplalastol, hogy semmi koze a hangzashoz.

_Attol_ meg meglepobb a dolog, hogy nagyon jol megepitett tapegyseg
eseten is konnyen meghallhato a 220-at vezeto kabel milyensege,
bejaratottsaga. Ketelkedo leveleket a Hix-hang listara kerem. [Nem
azert mert ott tobbsegben vagyunk. Ott is eppen eleg "hitetlen"
van.]

>Amikor lefotozom Leonardo kepeit, messze jobb kepeket csinalok, mint a
profi
>festok 99%-a.

Csoves vegfokozatok eseten az a szep, hogy a mai legjobb hangu
erolkodok nagy resze a csogyartok altal 50 eve kozzetett halal
egyszeru applikacios peldaknak megfeleloek. Tehat ha ezekbe
"belevillanymernokoskodunk valamit", akkor a hangminoseg szinte
kivetel nelkul romlik. Altalaban az egyszerubb, kevesebb alkatreszt
tartalmazo megoldas szol jobban. Jo erolkodok hangfrekis resze
nagyon egyszeru, a tapegysege viszont annal "profibb".

>>jol bevalt, ismert, egyszeru, kapcsolasokat, es kituno, draga
>>alkatreszeket kell hasznalniuk.
>Egyes helyeken. De azt mar nem tudjak eldonteni, hogy hol kell a draga 
>alkatresz, es hol nem.

Bar tudom, hogy ezzel tovabbi tamadasokat zuditok magamra, de nem
mondhatok mast a valosagos velemenyunknel. _Minden_ alkatresznek
kivalonak kell lennie. Meg az RCA csatlakozoknak, belso
huzalozasnak, ellenallatoknak is. Egyetlen kondenzator azonos
ertekure [azonos parameterure, de mas gyarto termekere] valo
kicserelesevel tonkre lehet tenni egy jo erolkodo hangjat. Ezert
annyira hossszadalmas a "fejlesztes", es ezt kell megfizetni a
johangu termekek araban.

>>Es ez a _teny_
>>bizony akarhogy is nezzuk szegyene a villanymernoki tarsadalomnak.
>Egy fraszt. A villamosmernokok 99%-anak nem az a dolga, hogy hangerositot 
>tervezzen, s a maradeknak sem az, homalyos specifikaciok alapjan dolgozzon.

Nem is tekintem villanymernoki tevekenysegnek az elvonalbeli hifi
elektronikak kifejleszteset. Sokkal inkabb hasonlit a
hangszerkesziteshez. Ezer empiria, ezernyi kiserlet es probalkozas.
Es a vegeredmenybe leginkabb a mester fule, "zenei izlese" jatszik
bele. Sokkal, de sokkal inkabb, mint villanymernoki tudasa. [A zenei
"izlest" azert tartom _itt_ megfelelonek, mert azert meglehetosen
sok "audiofil szakerto" tevekenykedik a piacon erosen kritizalhato
hangminosegu termekeket fejlesztve. Ezek azonos modszereket
hasznalnak, mint a valoban eredmenyes fejlesztok, tehat
kiserleteznek, es fulelnek, de zenei izlesuk [slagerzenekedvelok] es
auditiv kepessegeik folytan rossz iranyban haladnak. Persze az is
igaz, hogy a valoban johangu es szuksegszeruen draga erolkodokre nem
lenne jelentos fizetokepes kereslet. Draga hifi gyartasabol nem
nagyon lehet megelni.] 

>De elotte meg gondolkozz el, hogy van e szerepe a bejaratas soran a
>frekvencianak. Mert elofordulhat, hogy az 50 hertzen bejaratott kabel mas
>fre
kvenciakon meg nem
bejaratottnak minosul. :-)

Mar megtortent. Az erre a celra gyartott keszulekek, es erre
hasznalt "bejarato CDk" feherzajhoz kevert sweepelt jeleket
hasznalnak. :-) Nem vagyok meg meggyozodve ennek
szuksegessegerol.

>Szoval, megegyszer: ez a tudomany lista.

Pardon! Akkor alljon itt egy verprofi elmeleti fizikusnak a
Hang-listara irt levele.
**********************************************
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: interkonnekt bejaratas ( 21 sor )
> Idopont: Wed Nov 22 09:43:40 EST 2000 HANG #961
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
  Regota megy a vita az audio osszekoto kabelek
bejaratasarol. A hajend guruk egyontetuen allitjak, hogy
igenis hallhato effektust eredmenyez egy uj kabel
akar honapokig tarto "jaratasa". Eddig tudtommal magyarazat nem volt
erre a megfigyelesre.
  A napokban rakerestem az Applied Physics Lettersben
interconnects jelszoval a temara. Talaltam egy rakas
csikket "elctromigration in Cu interconnects" temakorben.
Hat ebbol jott az otlet, hogy az elektromigracio jelensege lehet
a felelos a jaratasert. Ez nem mas, mint az atomok mozgasa
az elektromos aram hatasara. A kristalyhibak
egy rezkabelben atrendezodhetnek az elektromigracio hatasara. Minel
nagyobb az aram, annal nagyobb az un. elektronszel ero, ami
jelentosen
deformalhatja lokalisan a Cu kristalyt. Ez meglepo volt szamomra is,
ui. eddig azt gondoltam, hogy foleg az elektronok szorodnak a
kristalyracson.
Ezek szerint az el. aram is fejt ki nem elhanyagolhato "nyomast" a
kristalyra. Mezoszkopikus meretu "repedesek" a kabelben viszont
lassan ilymodon vandorolhatnak a bejaratas folyaman, amig be nem
all egy nyugalmi allapot a rendszeren belul.
***********************************************

Hozzateszem meg, hogy prima hifi kabeleket gyartanak [a vilagon
harom gyarto] specialis folyamatos ontessel. Ennek soran atlagosan
125 meter hosszu kristalyok keletkeznek. [A szokasos kabelben a
kristalyok atlagos hossza 0.007 meter, amit meg a drothuzas soran
osszetordelnek.] Ezek a "monokristalyos" kabelek valszeg nem
kivannak hosszas bejaratast. Lasd: www.neotech.com.tw, es ha
rakerestek a Harmonic Technology Cable-ra tovabbi infot is talaltok.

Tovabba 220 ugyben irom, hogy nagyon jo eredmenyt lehet elerni
kulonfele "halozatpotlokkal". Ezek a 220-as halozatbol jovo kakaot
egyeniranyitjak, agyonszurik, majd nagyteljesitmenyu es kis
torzitasu [tuske- es radiofrekisen szemetmentes] szinuszgenerator
jelet adjak ki. Az Accuphase keszulekeinel az elolapon muszerek
mutatjak a halozat jellemzoen 6% koruli, es a kijovo kakao
jellemzoen toredek szazalekos torzitasat.

Udv, Peter.

> E-mail :  [Germany] irta:
>En csak egy fizikai jelensegrol szeretnek
>olvasni, ami megvaltoztatja a tapfeszkabel akarmilyen parameteret
>_olymodon_, hogy ez a _szabalyozott_ tapegyseg kimenetere kotott
>erositonek barmilyen parametereben valtozast okoz. Feltetelezem ugyanis,
>hogy az erosito parametereinek valtoztatasa nelkul a hangminoseg sem
>valtozik.

> Felado :  [Hungary] irta:
>> Az eromubol jovo kabelek a rajtuk folyo hatalmas aramsuruseg miatt
>> nagyon rovid ido alatt bejaratodnak.
>Milyen parametert ertesz ezalatt?

>> En azt allitottam, hogy uj hazba koltozve, a
>> falban futo vadiuj vezetekek bizony sokaig gondot okozhatnak. 
>Itt is az a kerdes, hogy a 220-as villany mely parametere lesz mas, amelyet
>a halozati tap nem fog tudni megszurni?

Csatlakozom az elottem szolokhoz! :-)

En orulnek a legjobban, ha ezekre tudomanyos magyarazatot kaphatnek
valakitol.
De az nem modi, hogy egy vilagszerte nagyon sok _hidegfeju_ hobbista
szerint valosan letezo jelenseg letezeset eleve ketsegbe vonjak,
mert hihetetlennek tunik az aktualis muszaki ismereteink szerint. A
magyarazatokat nem a zeneszereto audiofilektol, hanem eppen a
tobbe-kevesbe szakerto fizikusoktol kellene kovetelni. Eppen
azoktol, akik szkepticizmusbol eleve elzarkoznak komoly kutatasok
elol. En ebben nem tudok segiteni.

Udv, Peter.