> Felado :  [Romania]
> >A fenysebesseg kozeleben viszont ugy megno a tomeged, hogy ...
>  Kernem szepen, megmagyarazni miben all, hogy magyarazza a keplet ezt a
> tomegnovekedest?
> - az anyag elemeinek megsokasodasara vonatkozik?

Termeszetesen nem.

> - vagy ugyanannyi szamu atommag, elektron, neutron stb. egyszeruen kepes
> lenne tomeget novelni (csokkenteni) ha valtoztatja sebesseget?

Igen. Egesz egyszeruen a tomeg nem fuggetlen a koordinatarendszerol, amiben
leirjak. Fugg attol, hogy milyen a tomeg es a leiro rendszer relativ
sebessege.
(Hogy trivilalis hasonlatot mondjak: a sebesseg is rendszerfuggo, csak ez
annyira nyilvanvalo, hogy senki se lepodik meg rajta. A tomegrol ezt regen
nem tudtak, most mar igen. A tomeg is ilyen leiro rendszertol fuggo fizikai
mennyiseg.)
Ez nem annyira tavoli, egzotikus dolog, amit csak hatalmas gyorsitokban
lehet megfigyelni. A szines tv kepcsoveben az elektronok elegge
felgyorsulnak ahhoz, hogy lenyegesen befolyasolja mozgasukat a tomeg
novekedese.
Kozmikus sugarzasban nagyritkan megfigyelnek olyan gyors reszecskeket, amik
mozgasi energiaja kb. akkora, mint egy elutott golflabdae.

Szerintem nem lenne elpazarolt ido, ha Sarkadi meg Benko elmelete mellett
mondjuk Einsteinet is elolvasnad...   :-)

Udv, Jozsef

Peter,

>A tudomany#1965-ben mar kertelek "masodpercenkent egy 
>leutes  eseten hany even belul jon elo a Shakespeare 
>osszes 0,5  valoszinuseggel. Kerem a levezetett 
>valaszt!" 
Nem eleg jol definialt kerdes. minimum a Sh. osszes leuteseinek szama/ 1 ev mas
odpercben kifejezve ev kell hozza. Varhato ertekben pedig a leutesek szamat a k
ovetkezo keplet adja meg.
Legzen egy leutes esetan a a valoszinusege egy bizonyos betunek. Legyen S a Sh.
 osszes hossza leutesekben. A varhato ertek S+sum(i=0,vegtelen)(a^S*(1-a^i)*i).
 Ez biztos egz nagz szam S es vegtelen kozott valahol. Egyebkent ez a szam pont
osan ugyanannzi a SH oszesre nezve, es barmely konret "ertelmetlen" eredmenyre 
nezve.
Tovabba mit akarsz ebbol kihozni?

>Ha foglalkoztal volna vele, talan a fentieket nem irtad 
>volna.
Foglalkoztam vele, megis irtam.:) nem ertheto az osszefugges sem.

>Amit irtal reszben igaz. Hiaba jon ki a fej otszor 
>egymas utan hatodszorra is 50% a fej valoszinusege. De 
>ez egy jo valasz egy _masik_ kerdesre.
Nem. Ez a valasz A KERDESRE. Ugyanis ebbol kovetkezik, hogy egz fej utan ugyanu
gy varhato egy masik fej, mint egy iras. Tehat ha megkerdezlek, az elso fej uta
n, hogy mit varsz, akkor azt fogod mondani, hogy mindketto eredmenyt egyforman 
varod. Tehat ha utana megint fej jon, akkor nem csodalkozhatsz, mert kovetkezet
lenseg lenne.
Hasonloan, ha kihuztak az H1="1,2,3,4,5" szamokat a lotton, es megkerdezem, hog
y mit varsz: megint az H1-et, vagy inkabb az H2="23,43,54,62,89"-huzast? akkor 
azt kell, hogy mondjad, hogy mindketto ugyanakkora aloszinuseggel. nem csodalko
zol, ha H2-t huzzak ki, ebbol pedig kovetkezik, hogy semmi alapod arra sem, hog
y csodalkozz, ha H1-et huzzak ki.
Namost ha megkerdezem, hogy mit varsz H1-et vagy pedig E1={Osszes huzas-H1}-et,
 akkor azt mondod, hogy E1 valoszinubb, mint H1. Igen am, de ha megkerdezem, ho
gy mit varsz, H2-t, vagy pedig E2={Osszes huzas-H2), akkor itt is azt mondod, h
ogy E2 sokkal valoszinubb, mint H2. Ha tehat nem csodalkozol H2 bejovetelen E2 
elleneben, akkor nem csodalkozhatsz H1 bekovetkezten E1 elleneben. Mert a ket p
arositas teljesen analog valoszinusegekben.


>Mert a kerdes nem ez, hanem az hogy hany harom huzasbol 
>allo "blokk" eseten muszaj kijonnie egy olyannak, amely 
>blokkban a huzasokon kijott szamok mind megegyeznek. 
1) Sosem muszaly.
2) A "mind megegyeznek" verzus "nem egyeznek meg" kategorizalas az, ami tokelet
esen onkenyes. Tehat kiszamithatod a valoszinusegeket, es kicsi szamok lesznek,
 de mas kategorizalast is tudok mondani, amibol kicsi valoszinusegek jonnek ki,
 es az eppen kijott huzas megfelel a ketagorizalasnak.

>Maskeppen: Mi a valoszinusege annak,  hogy a harom 
>huzasbol allo lottoeredmenyek eseten azonos szamokat 
>huzzanak mindharom heten? Kb. 1/1x44Mx44M [Az elso 
>heten mindegy  mit huznak, mindegy melyik ot szam a 
>huzasok eredmenye] Ez a valoszinuseg [1/1,936x10^15] 
>Ilyen valoszinutlenseg kell  eloforduljon a harom 
>egymast koveto azonos lottoeredmenyhez!
Es akkor most essek hasra, mert kicsi a valoszinuseg? Neme sek hasra, mert neke
m ne szammisztikazzal itt. A szamaid hiaba kicsik, az erved rossz. Ugyanis anna
k a konkret huzasnak, amit kihuzol, tehat ami mindenkeppen bekovetkezett, ennel
 kisebb a valoszinusege. Nem ervelhetsz ugy, hogy csodalkozzunk, mert az ismetl
es valoszinusege p1 nagyon kicsi, ha annak a valoszinusege, amit kihuznak konkr
etan (es amin persze nem csodalkozol) p2 es p2<p1. 


>Es ez igen kicsi valoszinuseg. Sokkal kisebb, mint 1, 
>de meg az 1/44M-nal is sokkal kisebb.
es? nem esek hasra egy kis szamtol. a konret harmas huzas eredmenye, amit kihuz
nak, ennel kisebb.

>Ezert VAN okunk a csodalkozasra. Nagyon nagy okunk van.
ezert nincs,. mert ha csupan ez a kicsi valoszinuseg jo ok, akkor barmely konkr
ety huzasnal meg jobb okunk van.

>[Ha kitertem volna arra, hogy az eredmenyek 1,2,3,4,5 
>legyenek akkor csak elrejtettem volna a lenyeget. Ezert 
>nem tettem. De annak a valoszinusege meg sokkal kisebb.]
annak a valoszinusege pont az a p2, ami barmely konkret huzas valoszinusege. it
t zarult be az erved egy abszurditasba.

>A vilag nem csak matekbol all. Ha a halmazelmeletben 
>meghagyunk  egy ellentmondast attol meg ugyanugy 
>gyogyulnak a vakbeloperalt  betegek. Tehat a 
>tudomanyokra [altalanosan] nem igaz, amit irtal.
primitiv modon nem kulonbozteted meg a vilagot es az elmeletet. mi az elmeletek
 konzisztenciajarol beszeltunk. a beteg nyilvan azert gyogyul, mert a valosag k
onzisztens. de ha a halmazelmeletbe ellentmondast teszel, akkor utana a halmaze
lmeleten nyugvo elmeletek (azaz minden elmelet) ellentmondasos lesz, es tartalm
atlan. azaz a beteg gyogyul, de nem tudod megmagyarazni, hogy miert. a beteg el
, a megertes viszont meghalt. nekunk a megertes, az elmelet volt a kerdes.
mellesleg, ha az operaciot mar az ellentmondasos elmelettel tervezted, akkor le
het, hogy a beteg nem gyogyul meg, mert benne is maradt az ollo, meg ki is vett
ed belole.:) kerdes, hogy vegul az ellentmondasnak mi lesz az eremdenzye, bent 
hagyod, vagy kiveszed az ollot? es barmelyiket is csinalod, az elmeletbol az el
lenkezoje is kovetkezett volna. tehat az elmelet, mint tervezo modszer is csodo
t mond.

>>Elismerted, hogy az ellentmondas kikuszobolese mukodo 
>>modszer.
>Abban az ertelemben, hogy az ellentmondas kikuszobolese
>kikuszoboli az ellentmondast. Ez tautologia, semmit sem 
>er.
abban az ertelemben, hogy az elmelet tartalmat valamilyen (esetleg csokkent) me
rtekben 0 folott tartja, mig ha bent hagyod, akkor 0-ra csokken. "a beteg legye
ngult, de el, mig a masik esetben meghalt.":) lehet,h ogy nem "forrasztottad be
 kis dobozba, de halott".

>Egy ellentmondast sokfelekeppen ki lehet kuszobolni. Az 
>egyik "mukodik", a masik nem annyira. 
a kerdes az volt, hogy ki kell-e kuszobolni. a kikuszobolo modszerek mukodnek, 
a nem kikuszobolo modszerekbe "belehal az elmelet". a valasztas nem lehet ketse
ges ilyen lehetosegek kozott.

>>Az a lehetoseg nyitva all, hogy a temat ellentmondas
>>mentes modon megkisereld megkozeliteni.
>Akkor elo kell venni a korabban badogdobozba 
>hegesztettet. Ergo  a badogdobozba hegesztes korabban 
>nem volt jo modszer. Legalabbis nem feltetlenul volt 
>az. Azaz semmit sem er. Idoleges megoldas.
amikor eloveszed, mar elelntmondasmentesen kell elovenni. nem a badogdobozba he
ggesztes itt a lenyeg, hanem a "beteg elmeletbol valo kivetel".
1) a beteg elmeletbol annak halalat okozo ellentmondast ki kell venni. badogdob
ozba forrasztani nem muszaly
2) ha nem veszed ki, az elmelet meghal.
3) ha az ellentmondast gyogyitani tutod, akkor utana a gyogyult elmeleteszt vis
szateheted. de az is lehet, hogy maga az elmeletreszhez tartozo kerdes a "Beteg
". akkor a kerdest kell eliminalni, mert csak betegsegeket hoz letre.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: leo.analogic.sztaki.hu)

Szerbusz!

Nem lattam, de...

> Felado :  [Romania]
> Temakor: Latta valaki? ( 12 sor )
> Idopont: Fri Oct 25 13:33:26 CEST 2002 TUDOMANY #1987
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 
>    A tegnapi hirekben mutatta be a TV2 azt az idos 
egyedulelo bacsikat,
> aki szinte szenne egett, es korulotte semmi sem egett, 
nem gyuladt ki.
> Meg azt sem bizonyitottak, hogy egy egyo cigaretta lett 
volna a hibas.
>    Szakemberek velemenye szerint nemmeglepo a jelenseg, 
hisz hasonlo
> esetek magyarorszagon ketevente fordulnak elo (eddig 
egyet sem
> hallottam}. Valami "ongyuladasra" gyanakszanak, vagy 
gombvillamhatasra.
>   Hogy fogadja ezt a misztikusnak tuno esetet a tudomany? 
Hogy lehet
> magyarazni, hogy az emberi elo szervezet egyszerre 
belsoleg sajat
> energiajatol izzasig forrosodjon?
Nem lattam, de ehhez az utolso mondatodhoz hasonlo 
tokeletesen alaptalan
kijelentesekbol szuletnek napjaink ostoba legendai, ami 
ellen jo lenne
ha te is inkabb fellepnel mint ha terjesztened, sôt még alá 
is tennel
egy lapattal ("...sajat energiajatol izzasig 
forrosodjon...")
Adott egy megegett ember, adott az erintetlen kornyezet.
Kerdesek: Mennyire egett meg az illeto? Teljes terfogataban 
vagy csak
felületen? Teljes feluleten, vagy csak egyes reszeken?
A ruhajaval mi tortent? Vagy a ruhazata nem tartozik a 
kornyezetehez?
Ha a ruhazata is megegett, megegett-e a butor amin ült, 
vagy fekudt?
Azaz mennyire erintetlen az a bizonyos kornyezet? Volt-e 
cigarettasdoboz
es palinkasuveg a kozelben? Volt-e haragosa?
Kik azok a szakemberek, akik ket evente egy esettol lettek 
szakemberek?
(En sem hallottam meg rola, csak a "para" "irodalombol")

Gogy

Szerbusz!

Nem lattam, de...

> Felado :  [Romania]
> Temakor: Latta valaki? ( 12 sor )
> Idopont: Fri Oct 25 13:33:26 CEST 2002 TUDOMANY #1987
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 
>    A tegnapi hirekben mutatta be a TV2 azt az idos egyedulelo bacsikat,
> aki szinte szenne egett, es korulotte semmi sem egett, nem gyuladt ki.
> Meg azt sem bizonyitottak, hogy egy egyo cigaretta lett volna a hibas.
>    Szakemberek velemenye szerint nemmeglepo a jelenseg, hisz hasonlo
> esetek magyarorszagon ketevente fordulnak elo (eddig egyet sem
> hallottam}. Valami "ongyuladasra" gyanakszanak, vagy gombvillamhatasra.
>   Hogy fogadja ezt a misztikusnak tuno esetet a tudomany? Hogy lehet
> magyarazni, hogy az emberi elo szervezet egyszerre belsoleg sajat
> energiajatol izzasig forrosodjon?
Nem lattam, de ehhez az utolso mondatodhoz hasonlo tokeletesen alaptalan
kijelentesekbol szuletnek napjaink ostoba legendai, ami ellen jo lenne
ha te is inkabb fellepnel mint ha terjesztened, sôt még alá is tennel
egy lapattal ("...sajat energiajatol izzasig forrosodjon...")
Adott egy megegett ember, adott az erintetlen kornyezet.
Kerdesek: Mennyire egett meg az illeto? Teljes terfogataban vagy csak
felületen? Teljes feluleten, vagy csak egyes reszeken?
A ruhajaval mi tortent? Vagy a ruhazata nem tartozik a kornyezetehez?
Ha a ruhazata is megegett, megegett-e a butor amin ült, vagy fekudt?
Azaz mennyire erintetlen az a bizonyos kornyezet? Volt-e cigarettasdoboz
es palinkasuveg a kozelben? Volt-e haragosa?
Kik azok a szakemberek, akik ket evente egy esettol lettek szakemberek?
(En sem hallottam meg rola, csak a "para" "irodalombol")

Gogy

Hali Jozsi!
    
<jomatra=shaw.ca> írta "Egyiptomi piramisok...." témában:
(2002. október 25.)

> hol talalhatnek a te tanulmanyaidrol esetleg irasaidrol egy-ket
> *verziot*.
 Sehol. Mint emlitettem, semmi kozom az egyiptologiahoz, de ennek
ellenere sem erzek kesztetest arra, hogy tanulmanyokat irjak a
temarol. Ha elkerulte volna a figyelmedet, vitank Roberttel sem az en
velemenyemrol szolt, hanem arrol, hogy Robert jo par allitasa
tenyszeruen nem felelt meg a (nem alternativ:) egyiptologus szakma
altal publikalt leleteknek, felfedezeseknek. Ha elmesz egy jobb
konyvtarba, errol Te magad is konnyuszerrel meggyozodhetsz.

> Ugy ertelmezem,hogy a kepzeletbeli vonalat(2) felvetidet az urbe ami
> pontosan ket csillagot er el.A kozte mert tavolsag*ideje*adja meg a
> 9 honapos idotartamot.
 Ugy latszik remenytelenul nehezfeju vagyok, de ezt meg igy sem
ertem. Mit jelent szerinted a "tavolsag ideje"?


                                                          Kibuc

> Felado :  [Hungary] irta:

>>nem tudom megemeszteni, hogy szerinted semmi csodalkoznivalo nem
>>lenne, ha a bergengoc lotto elso harom huzasanal mindig
>>ugyanaz az 1,2,3,4,5 jonne ki. 
>Ha feltesszuk, hogy a huzasok egyenleetes eloszlasuak,es egymastol
>fuggetlen valoszinusegi valtozok, akkor bizony valoszinusegi alapon
>nincs nagyobb okunk csalasra gyanakodni ismetlodo eredmeny 
>eseteben, mint nem ismetlodo eseteben. A huzasok fuggetlensege 
>pont azt jelenti, hogy az egymasra kovetkezo huzasoknak semmi 
>kozuk egymashoz, azaz az elso huzas utan a masodik huzasban 
>ugyanannyi "joga" van ugyanannak az eredmenynek kijonni, mint 
>barmelyik konkret masiknak. Az ismetlodo eredmenyen valo 
>csodalkozas pont a ket huzas kozotti valamilyen  osszefuggest 
>feltetelez, a fuggetlenseg "szimmetriajat" serti, ellentmond azzal.

Na most kockaztatok. Mert math nyilvan sokkal jobb valszamban
nalam, aki csak "rendetlen" kurzust vegeztem es azt is baromi regen.
De az a velemenyem, hogy math itt vagy csal, vagy teved.
A tudomany#1965-ben mar kertelek "masodpercenkent egy leutes 
eseten hany even belul jon elo a Shakespeare osszes 0,5 
valoszinuseggel. Kerem a levezetett valaszt!" Ha foglalkoztal
volna vele, talan a fentieket nem irtad volna.

Amit irtal reszben igaz. Hiaba jon ki a fej otszor egymas utan
hatodszorra is 50% a fej valoszinusege. De ez egy jo valasz egy
_masik_ kerdesre. Es nem arra, amirol itt szo van.
Mert a kerdes nem ez, hanem az hogy hany harom huzasbol allo "blokk"
eseten muszaj kijonnie egy olyannak, amely blokkban a huzasokon
kijott szamok mind megegyeznek. Maskeppen: Mi a valoszinusege annak, 
hogy a harom huzasbol allo lottoeredmenyek eseten azonos szamokat 
huzzanak mindharom heten? Kb. 1/1x44Mx44M [Az elso heten mindegy 
mit huznak, mindegy melyik ot szam a huzasok eredmenye]
Ez a valoszinuseg [1/1,936x10^15] Ilyen valoszinutlenseg kell 
eloforduljon a harom egymast koveto azonos lottoeredmenyhez!
A kulonbozokhoz nagyon jo kozelitessel 1-1/1,93x10^15.
[Nem vizsgalom a reszleges egyezosegeket.]
Es ez igen kicsi valoszinuseg. Sokkal kisebb, mint 1, 
de meg az 1/44M-nal is sokkal kisebb.
Ezert VAN okunk a csodalkozasra. Nagyon nagy okunk van.
[Ha kitertem volna arra, hogy az eredmenyek 1,2,3,4,5 legyenek
akkor csak elrejtettem volna a lenyeget. Ezert nem tettem. De annak
a valoszinusege meg sokkal kisebb.]

>>Ketsegkivul megoldast jelent, esetenkent szukseges is
>>illegalisnak minositeni olyan dolgokat, amelyek
>>ellentmondashoz vezetnek. Ez az ellentmondasok
>>kikuszobolesenek egyik gyakori eszkoze. X ellentmondast
>>okoz, ezert berakjuk egy dobozba, lehegesztjuk, es
>>illegalisnak minositjuk a hasznalatat, megtagadjuk a
>>letezeset, kizarjuk a vilagbol, a gondolkodasunkbol.
>>Igy aztan az eliminalt X nem is okoz tobbe problemat.
>>De attol meg _van_. Benne a dobozban. Marad egy
>>ellentmondasmentes[nek latszo] gondolati, logikai
>>rendszer [a dobozon kivul]. Es mi ezt szertetjuk. De
>>messze nem vagyok biztos benne, hogy ez a legjobb
>>modszer. Hasonlatosan az emlitett Popper velemenyhez
>>ebben is ugy tartom, hogy ezzel eleve kizarjuk a
>>tovabbi vizsgalodas lehetoseget es emiatt esetleg egy
>>jovobeli, az ellentmondast szinten feloldo ujabb
>>ismeretekkel szolgalo jobb megoldas lehetoseget eleve
>>megakadalyozzuk. Rovid tavon kenyelmes, de nem ez a
>>fontosabb.

>ha egy rendszerben 1 db ellentmondas van, akkor abban a
>rendszerben minden bebizonyithato, minden es ellenkezoje 
>egyenerteku lesz, a rendszer tartalma 0-ra csokken. 

A vilag nem csak matekbol all. Ha a halmazelmeletben meghagyunk 
egy ellentmondast attol meg ugyanugy gyogyulnak a vakbeloperalt 
betegek. Tehat a tudomanyokra [altalanosan] nem igaz, amit irtal.

>Elismerted, hogy az ellentmondas kikuszobolese mukodo modszer.
Abban az ertelemben, hogy az ellentmondas kikuszobolese
kikuszoboli az ellentmondast. Ez tautologia, semmit sem er.
Egy ellentmondast sokfelekeppen ki lehet kuszobolni. Az egyik
"mukodik", a masik nem annyira. 

>Az a lehetoseg nyitva all, hogy a temat ellentmondas
>mentes modon megkisereld megkozeliteni.

Akkor elo kell venni a korabban badogdobozba hegesztettet. Ergo 
a badogdobozba hegesztes korabban nem volt jo modszer. Legalabbis
nem feltetlenul volt az. Azaz semmit sem er. Idoleges megoldas.

>Popper aligha csatlakozott volna ehhez a velemenyedhez.
Popper minden bizonnyal csatlakozott volna a _sajat_ velemenyehez.
Mert pontosan azt az ervet hasznaltam, amit o.

>nos, ha megnezzuk, hogy mit mondott Popper a valoszinusegrole s
>tudomanyrol, akkor azt mondhatjuk, hogy igaza is volt, meg nem 
>is. a teljes igazsag itt is akkor bontakozik ki, ha 
>megkulonboztetunk ket dolgot. Popper azt mondta, hogy ....

Amit irtal, az megint egy jo valasz egy _masik_ kerdesre.
Popper sok mindent mondott meg ezen kivul. Amikor hivatkoztam ra 
a szobanforgo problema ugyeben, megadtam a forrast [Szekely utan]
"Popper: A kutatas logikaja. 107-166, 253-328 o."
Ezen a 134 oldalon meg ezernyi mast is mondott, ugyhogy jelen
eszmefuttatasod nem cafolja azt, amit irtam. Sot. Egeszen mas
reszletkerdesrol szol az amihez a megjegyzesedet fuzted, mint 
az, amit en ismertettem tole.

Udv, Peter.

>   A tegnapi hirekben mutatta be a TV2 azt az idos egyedulelo bacsikat,
>aki szinte szenne egett, es korulotte semmi sem egett, nem gyuladt ki.
>Meg azt sem bizonyitottak, hogy egy egyo cigaretta lett volna a hibas.
Ha nem ugy vittek oda, akkor gombvillam. A Spectrumon volt egy eleg jo
film rola.

>   Szakemberek velemenye szerint nemmeglepo a jelenseg, hisz hasonlo
    ^^^^^^^^^^^ TV2-s "szakemberek"? 

>esetek magyarorszagon ketevente fordulnak elo (eddig egyet sem
>hallottam}. Valami "ongyuladasra" gyanakszanak, vagy gombvillamhatasra.
Zsirszovetet tiszta oxigenben lehet nagy nehezen egetni, mast meg ugy
sem. A csontok sem szoktak csak ugy "elegni". Nincs olyan, hogy
"ongyulladas", idult alkoholistanal sem.

>  Hogy fogadja ezt a misztikusnak tuno esetet a tudomany? Hogy lehet
Vizsgaljak, ha lehet. Nem tul surun fordul elo...

>magyarazni, hogy az emberi elo szervezet egyszerre belsoleg sajat
>energiajatol izzasig forrosodjon?
 ^^^^^^^^^^^^ ezt ki mondta?

>  Marcsak azert is kerdezem, talan ha az ember tudataban van hasonlo
>dolgoknak, valoszinuleg el is tudja kerulni.
Nem biztos. Gombvillam hirtelen johet, zart helyen is es kovethet is
Teged. Ha raadasul meg alszol is...

>>A fenysebesseg kozeleben viszont ugy megno a tomeged, hogy ...
> Kernem szepen, megmagyarazni miben all, hogy magyarazza a keplet ezt a
>tomegnovekedest?
>- az anyag elemeinek megsokasodasara vonatkozik?
Nem, nem keletkezik uj reszecske a gyorsitas hatasara.

>- vagy ugyanannyi szamu atommag, elektron, neutron stb. egyszeruen kepes
>lenne tomeget novelni (csokkenteni) ha valtoztatja sebesseget?
Ez egyforman igaz minden anyagi reszecskere kulon-kulon es egyutt is,
tehat a sebesseg novelesevel minden recsecskenek egyforman no a tomege.
Ez is relativ: a megfigyelo tapasztalja igy, a "reszecske" maga nem igy
erzi.
Van is belole gond a gyorsitokban (azokban, ahol nem egyenes palyan
gyorsitanak), mert a keringo reszecskek a tomegnovekedes miatt
fenysebesseg kozeleben nem gyorsulnak megfeleloen, ezert kiesnek a
szinkronbol...

Szasztok!

Olvasgatom itt a végtelennel, illetve a Világegyetemmel /VE/ kapcsolatos
irásokat. Gondoltam megosztok veletek pár elképzelésemet ezzel kapcsolatban:

Elsö esetben vegünk egy 4 cm-es és egy 8 cm-es szakaszt. Kezdjük el
mindketött elviekben felezgetni, és számoljuk meg, hogy hányszor tudjuk
megfelezni öket. Persze hogy mind ketött végtelenszer tudjuk
kettéválasztani. Viszont ez egy kis ellentmodást okoz: Ha 4 és 8 cm-es
szakaszt is végtelenszer tudom elosztni, akkor az azt jelenti, hogy
mindkettö egyforma hosszú, az végtelen. Ám ez a végtelen még is két pont
által határolt, söt gyakorlatilag a két szakasz nem is egyenlö hosszú... :o)
Na most akkor ki van kivel? Innen is látható, hogy azzaz vagadalkozni, hogy
egy bizonyos dolog végtelen kicsit gyerekes. Nekem már a matek tanárom is
bevágta az 1-est az ellenörzömben, mikor be akarta magyaráni, hogy létezik a
pont, aminek nincs kiterjedése... söt! Hogy ebböl végtelen sokat rakva
egymás után egy vonalban egy egyenest kapok, annak ellenére hogy nincs
kiterjedése, pedig hát a józan östermelö is megmodja, ha sok semmit
összeadom, abból nem sok minden lesz. Aztán persze az értetlenségem
eredménye az lett, hogy rám fogták: Akadályozom az óra menetét.
/Pszichológiailag kérdéses az 1-essel való fenyités :o)/
Na de a lényeg: Az hogy valaminek nincs kiterjedése, vagy éppen végtelen -
szerintem - az emberiség egyik legnagyobb tévedése.

Már pár évvel ezelött én is levontam a következtetést, hogy a VE-em nem
végtlen, bár annak tünik. Hisz ha ráteszek egy 2D-s "emberkét" egy 3D-s gömb
felszinére, hát tök logikus, hogy ö a 2D-ben gondolkodva végtelnnek fogja
látni a sikot /azaz a gömb felszinét/. Pláne ha az a gömb felszin még
irdatlanul is hatalmas hozzáképest, oly annyira, hogy a felszint görbülete
még 3D-ben is minimális hozzáképest. Igy a szerencsétlen még hiába is talál
ki egy 3D-be látó kézikészüléket, akkor is csak sikot lát /ami persze nekünk
végteln nagy kocka lenne, ami persze nincs :o)/. És hát a 2D-ben sem veheti
észre, hogy egy görbülö felszinen létezik, mivel ö maga is együtt görbül a
felszinnel. És mivel minden más is, igy semmilyen viszonyitási alapja sincs.
Szerencsétlen... :o) Innen pedig már csak a mi világunkat az emberke 2D-s
világához kell hasonlitanunk, mig VE-ünket a 4D-re kel kivetitenünk, ahol
lgoikusan egy olyan térben létezünk, aminek minden irányban - számunkra -
végtelennek tünö kiterjedése van, ám valójában ez csak egy 4D-s gömb
felszine, ahhol ha elindulink egy irányba, elöbb vagy utóbb visszajutunk
oda, ahonnan elindultunk. Azaz ha a mi kis VE-ünkben elindulnánk arra /és
csak is arra halandnánk/ elöbb vagy utóbb haza érnénk.

Az is helytáló ezen elmélet alapján, hogy e 4D gömb felszine "rücskös" a
gravitációs torzulásokmiatt - mint azt itt régebben valaki irta. Képzeljük
el, hogy a 2D-s "emberke" világában is léteznek 2D-s tér torzulások, melyek
számunkara /3D-s lényeknek/ úgy tünik, mintha a 3D-s gömb felszinének
sürüsége bizonyos pontokon kör alakban egyre nagyobb lenne. Vagyis a 4D-s
"felszinen" a rücskök tölcsérre kell hogy hasonlitsanak.... elvileg. :o)

Hol keressük hát a 4. dimeziót... szerintem az idö terjedési sebességében...
azaz a c-ben. Ugyan is amig semmi sem mehet nagyobb sebességgel c-nél, addig
lgikus, hogy az események észleléséhez szükséges információk /pl. egy
szupernova robbanásánk fénye/ sem terjedhet gyorsabban c-nél. Igy hát
számunkra az idönek lesz egy terjedési sebbessége. Ami azt mutatja, hogy egy
azon idöpontban a VE egyik pontján bekövetkezö eseményröl a VE egy másik
pontján lévö megfigyelö milyen gyorsan értesül. Pl. egy napkitörésröl 8,3
fényperc mulva értesül a földi megfigyelö. Pedig az ö órájával nézve az
esemény 8,3 percel elöbb történt...

Na enyit egyenlöre, mert szerintem már igy is besokaltatok... vagy én
száltam el, de redesen :o)

Várom a válszokat.Jöhet magánba is persze.

Misi