Nehany szoban reflektalok Tunde inteseire, megjegyzeseire.
>Sz. Tamas valaszaban - talan szandekosan - osszeteveszti a sajat
>eletunkhoz valo alapveto viszonyulast a kulso meghatarozo
>tenyezokkel, amelyek nem tolunk fuggnek.
De mi mas hatarozza meg a sajat viszonyulasunkat? Itt nem
oppoziciorol, mint inkabb diszpoziciorol van szo - szerintem.
> Iteletet viszont lehet mondani rola: esztetikait, etikait,
>tenyiteletet. Onmagarol meg plane. Arrol, hogy letezik-e a KAMPEC
>pillanata, nincs empirikus ismeretunk, tehat nem mondhatjuk, hogy
>nincs.
Erre inkabb a szavaiddal valaszolok kedves Tunde:
>Empirikus bizonyitek a tapasztalaton tulrol? Magad sem gondolhatod
>komolyan. Maradjunk inkabb a filozofianal. Szeretem a raciot.
Racio egyebkent regen egynapi elelmet, fejadagot is jelentett de ez
csak egy erdekesseg.
> > Annak tudasa, hogy a halal bizonyosan bekovetkezik teszi az embert
> > kiszolgaltatotta, erosse vagy eppen gyengeve.
>
> Ezzel nem mondtal semmit ;-)
Korrigalok: Ezzel nem mondtal ujat. Szerintem ezek toposzok, amiket
valoban el lehet meg ragicskalni, de akkor lett volna erdekes, a Steve
kijelent, allast foglal, es indokol, vagyis nem a kijelentes igazsagat
kerdojelezem meg.
>A halaltudat, ha rendelkezunk vele, tenyleg erosen hat az ember
>gondolkodasmodjara. Van akinek abszolut erkolcsi tartast nyujt, van
>aki emiatt minden elvezetet ki akar probalni, es van aki nem hajlando
>tudomast venni arrol, hogy egyszer o is meghal.
Na igen... Es akkor most mi van?
>a halal utani elet lehetosegenek
>felvillantasa, azaz a tulvilagi jutalom vagy buntetes igerete csak
>azokat motivalja, akik ketsegbeesnek a veges let gondolatatol. Es ez
>implicite azt is tartalmazza, hogy vannak olyanok, akik a veges
>letben is kepesek ertelmet es erot talalni. Vagy csak es kizarolag
>abban.
Itt tobb problemat is latok: elsosorban az AZAZ szo piszkal. Masreszt
a KETSEGBEESES fogalom remekul illusztralja azt a viszonyt, ami kozted
es a _masvilag_, par excellence a spiritualis let kozott feszul (vagy
lazul). A halal fogalom targyalasa nehezen kepzelheto el az altalad
vagyott racionalista tetelekkel. Ez egy impressziv tema, amit
meghataroz a fent emlitett viszony, ami ketsegtelenul szubjektiv. A
tobbi biologia... Amit te redundansnak tartasz esteleg a szavaimban, a
racioddal epp azt metszened ki, amely mozdulattal herelsz ,es igy -
egy ketsegtelenul - expresszivebb szoveget erthetetlenne teszel. Ez
inkabb ovas, mint intes. Eleg egy pillantas a taoista, buddhista,
krisztianus halal-teteleket vizsgalni, es ott vagy a rekettyesben.
Ugyanis neked is van egy n+1. attitudod.
>ezert kerdezem, hogy
>nyilatkozik a kortars ember es a mitosz viszonyarol is?
Frazer antropologus volt, es mint antropologus, Boas ota tudjuk,
elsosorban egy ilyen tudomanyagat muvelo ember sajat kulturajat
helyezi parhuzamba a kutatott kulturaval, hogy az azonossagok es
kulonbsegek miertjeire valaszt kaphasson. Ajanlott irodalom:
Frazer-Aranyag (nemreg jelent meg az Osiris sorozatban. Ha kell,
szivesen kolcson adom. Valahogy Mircea Eliade ellenhangja, ha lehet
ezt a viszonyt igy opponalni.)
>>Ha talalsz
>> egy ilyen pontot, amivel felulkerekedsz e kerdeseken, feltetelezem,
>> hogy olyan bizonyossagra gondolsz, ami targyi (lejon az Uristen, es
>> megveregeti a vallad, hogy no problem pajtikam, itt vagyok, aki
>> vagyok.)
>Empirikus bizonyitek a tapasztalaton tulrol? Magad sem gondolhatod
>komolyan. Maradjunk inkabb a filozofianal. Szeretem a raciot.
Ez egy a posteriori preszubpozicio. Egyebkent lazits.
>Epikurosz azonban a nyugodt elet, az ataraxia kedveert hajlando
>elsikkasztani azt, hogy nemcsak tapasztalo es nemcsak onmagunkat
>tapasztalo lenyek vagyunk.
Csak egy megjegyzes: az ataraxia a LELEK nyugalmara vonatkozik. Az
elet es a lelek fogalmat ebben az esetben annyiban fontos
megkulonboztetni, hogy a halal (remelhetoleg) csak az egyikre
vonatkozik.
A legmelyebb udvozlettel:
Szucs Tamas.
UI. A tudomanyos megkozelites hianyat felvallalom, es elnezest kerek
ezert.
|