Kedves Ferenc!

  Neked is, meg Konkoly Attilanak is irom, hogy jobban ertsuk egymast.
Nem akarok a Big Bang hivatasos vedougyvedje lenne, csak leirnam
altalanosabban, mikent gondolkodik a szakma rola. Nem is volnek erre
hivatott, mert nem belole elek, nem a Big Bang a szakteruletem. Viszont
az eloadasaimon, amikor a temat erintem, jomagam is a Big Bang-et
magyarazom el, mint akarki mas is.

  Legjobb most a Thomas Kuhn fele fogalomrendszert hasznalni. Szerinte
a tudomanyok fejlodeset az jellemzi, hogy a "normal tudomany" epulesenek
szakaszait "tudomanyos forradalmak" szakitjak meg. A normal tudomanyt
valamely "paradigma" jellemzi. A pradigma lehet egy altalanosan elfogadott
elmelet, peldaul a biologia szamara ilyen az evolucio, a mikrofizika
szamara a kvantummechanika, ahogy az egyetemen tanultuk, vagy modellek,
fogalmak rendszere, amelyek megszabjak, mi az adott teruleten a kutatas
iranya, celja. A normal tudomany idoszakaban megbizhatobb adatokat gyujtunk,
realisztikusabb modelleket keszitunk, az elmelet megbizhatosagat ellenorizve
pontosabban, meg tobb tizedesjegyre szamolunk.

  Mi tortenik, ha olyan kiserleti adat, vagy adatok jelennek meg, amelyek
az adott keretben nem magyarazhatok meg?  Ezeket az "anomalis" eredmenyeket
eloszor is el szoktak hanyagolni, mondvan rossz lehet a meres, egy eszleles
meg nem eszleles, stb. Ha azonban az anomaliak mar nem kezelhetok ilyen
modon, akkor az bevezetnek valamilyen onkenyes hipotezist. Ilyen volt a
az, amikor a Michelson-Morley kiserlet eredmenytelenseget a Lorentz
kontrakcioval magyaraztak, vagy amikor Bohr modelljeben a korpalyakon mozgo
elektronokrol beszelt, amelyek a feltetelezes szerint nem bocsajthattak ki
elektromagneses sugarzast.

  Ha mar tul sok az anomalia, termeszetes az, hogy ketelkedni kezdenek az
alapul szolgalo elmelet ervenyessegeben. Ez meg nem jelent azonban tudomanyos
forradalmat, ehhez kell egy uj, versenykepes elmelet. Az igencsak
elbonyolodott ptolemaioszi modellt a heliocentrikus leiras, az agyon
toldozott-foltozott  Bohr modellt vegul is a kvantummechanika valtotta le,
ezeknek megjelenese jelentett paradigmavaltasokat, tudomanyos forradalmakat.
Ilyen valtast jelentett a relativitaselmelet is, nem kellett egy sereg
homalyos eredetu hipotezissel dolgozni, az einsteini leirasban minden a
helyere kerulhetett.

  A modern kozmologia paradigmaja, a kiserleti eredmenyek rendszerezoje, a
kutatasi iranyok kijeloloje a Big Bang elmelet. Vannak meresi adatok, amelyek
kilognak, kiloghatnak belole. Ilyen egyes mert voroseltolodasi ertekek, a
sotet anyag problemaja. A szakma felfogasa szerint ezek jelenleg nem
kerdojelezik meg a keretelemelet, vagyis a Big Bang ervenyesseget.
Feltetelezik, ezek a kerdesek a jovoben ezen belul magyarazhatok  lehetnek.
Peldaul ha a neutrinonak van egy icike-picike tomege, vagy felfedeznek eddig
ismeretlen reszecskeket, meglelik a sotet anyagot. Ralelhetnek arra a
modszertani buktatora, vagy egyeb effektusra, amelyek elvezetnek az eddig meg
nem magyarazott voroseltolodasok ertelmezesere is.

  Jelenleg nincs versenykepes  elmeleti keret, amely a Big Bang-et esetleg
felvalthatna, nem is ereznek erre szukseget. A kozmologia raadasul igen
erosen osszefonodott az altalanos relativitaselmelettel, meg a modern
reszecskefizikaval is. A paradigmavaltas csak akkor kepzelheto el, ha a
Big Bang alapjaiul szolgalo eszlelesekre legalabb ilyen jo, es ugyanakkor
az anomaliakat eltavolito elmelet bukkan fel. Ilyennek eddig se hire, se hamva.

  A Big Bang esetleges kimulasara celozva megjegyzed:
>Persze, hogy ennek egyes elmeletekre esetleg katasztrofalis hatasa van, az
>mas kerdes.
>Gondolok itt a "vilagegyetem az eletre van hangolva" c. hangzatos es latszolag
>csudalatosan szep elmeletre.

  Az eletre hangolodott  vilagegyetem modellje elsosorban a csillagfejlodest
megszabo magreakciok tulajdonsagaira epul. Ezert ne remenykedj, ha a
Big Bang-et netan levaltja az utoda, megszabadulsz az antropikus elvtol. A
magreakciok finomhangoltsagara pont az a Fred Hoyle figyelt fel, aki,
tudjatok, a Big Bang modell legfobb ellenfele. Ertheto, a Big Bang az o
altala is alkotott steady-state modellt valtotta le.

  Fred Hoyle egyebkent az elmeleti fizikusok azon  kisebbsegehez
tartozik, amely hisz
Istenben. Szerinte a vilagmindenseg szervezodeset egy szuperintelligencia
vezerli, annak fejlodeset a kvantummechanikai bizonytalansagok altal
lehetove tett modon szabalyozza. Tovabba Hoyle Istene
egy meghatarozott jovo
fele kormanyzo Isten. Szerinte Isten a kvantum szinten mukodve kepes akar
gondolatokat, teljesen kesz otleteket is agyunkba juttani. Hoyle
feltetelezesen kar mosolyogni, ha valakire mondhatjuk, hogy sohasem
szukolodott otletekben, az pont o, nyilvan erteni akarja ennek okat is.

     Minden jot kivan  Laszlo