Kedves "starters" !

Elnezest a megszolitasert, de mivel ezt az egy azonositot tartalmazza irasod
Rolad, igy ezt tudom hasznalni.

> Magsan ? Kerdojelezhetetjen ? Kulonben OK.
Igen, mar az elejen ket suuujos hibat vetettem, elnezest kerek, helyesen
igy lett volna : Magasan ; Kerdojelezhetetlen :-I

> A tudomanyban a "gyalogos" modszerek 99.99%-a ertektelen, pazarlas,
Egy osszeadas is jobban nez ki, ha elotte integralunk majd derivalunk,
ezen keresztul bizonyitva az eredmeny helyesseget:-)))
Megis-csak 'pazarlas' lenne annyi szellemi toket veszni hagyni,
egy vacak oszzeadas azonnali elvegzesevel :-)

> >Szukseg van a nagy mennyisegu elmeleti tudasra, hiszen oly sok hatalmas
> >eredmeny bizonyithatoan nem lenne ma a birtokunkban. Az atomenergia
abszolut
> >peldaja ennek, de pl. a relativitas-elmelet is ma mar gyakorlatta valt.
> Igen, nagyon jo, hogy ezt nem akarod kikerulni.
Eleg jol megtanultam ezt, miutan kb. huszonot eve vagyok "tudomanykozelben"
(...Akademiai Intezettol ...Foiskolaig).

> A miniszterek regen a kiralyt szolgaltak, nem a 'nep'-et.
Igazad van, az eloljarokat, mert ok voltak az osszekoto kapocs a nep es az
uralkodoja kozott. Nincs ez maskepp ma sem????

> >es az uticelunk mindkettonknek a hegy tetejen levo var. Minden faradsag
> Nagyon jo pelda!
Koszonom:-)

> Nezzuk kicsit altalanosabban: mindketten otthonrol indultok.
> Ugye nem fogsz a 250 km-re levo varig gyalogolni ?
Semmikeppen! Minthogy nem is "otthonrol" indul egyikonk sem. Egy adott
tudomanyos tema megkozelitesenek feltetelei vannak. Minimum sejteni kell
azt, es valamilyen szitu elokepzettseg (ismeret) nelkul nincs is motivacios
alap az elindulasra.
Nem "otthonrol" (u.m. irastudatlanul) indulunk, hanem egy talalkozasi
(tobbe-kevesbe kozos 'alap'ismeretek) pontbol.

> vannak. Olyan eszkoz, amely eljon erted es letesz az ismeretlen var
> kapujanal, a tudomanyban NINCS.
Szerintem sincs!

> A "full extras" Mercedes-t Te nem tudod
> megfizetni. Viszont, ha "stoppolsz" (a konyvtarban, a tudomanyos
> konyvespolcon), a soforje - aki ugyis arra megy - elvisz _a hegy
> aljaig_. Azert nem tovabb, mert meg o sem tudja az utat.
Erre probaltam en is ravilagitani, azzal a kiegeszitessel, hogy a "sofor"
mar jobban sejti mi lehet bent.

> Na itt van a gond. A tudomany csak a sajat utjan tud vinni. Ez vagy a
> kiepitett ut, vagy most epitik. Vagy eler a varig, vagy _me'g_ nem. Ha
> nem, akkor altalaban nem 2 egyszeru lepes hianyzik...
A Hortobagyon jarva megkerdeztem egy ottanitol, miert vannak az (orszag)uton
azok az eles kanyarok, pedig sik videk az egesz. Erre O azt mondta "mert
midig ott jart a gulya, es az mar jo kemeny fold volt". De sokszor van igy a
tudomanyban is, hogy elodeink mar-mar nevetsegesen egyszeru kijelenteseik,
szegenyes kutatasaik eredmenyen epul tovabb.

> Ne feledd: nem latod, hogy merre van a var, csak sejted.
Aki nem latta, nem hallott a varrol, az el sem indul felderiteni azt, vagy
csak osszevissza barangolasaiban jut el hozza.
Ezek a "kutatok" bizony neha nagyon meg tudjak neheziteni a felkeszultebbek
dolgat.

> >100-200 metert Te is kenytelen vagy gyalog megtenni, hogy bejuss a varba.
> Hacsak kozben nem epitenek oda is felvonot.
Hat igen, fejlodik a tudomany.....

> Igen, de ne felejtd el, hogy ez most meg egy ismeretlen var es azt sem
> tudni, merre van.
Azert azt pedig jo tudni, merre induljunk, anelkul tenyleg el se induljon
senki!
En is hadd kotekedjek egy kicsit:-)) feledd, vagy felejtsd :-I=

> >mintha vajjal igenis lehetseges acelt reszelni.
> Kapaszkodj meg: vizzel (es ne'mi csiszoloporral) pl. lehet acelt vagni,
> reszelni. Csinaljak is.
Nagyon sokfele anyaghoz alkalmas, az adalektol fuggoen. Ismerem az eljarast,
a multkor lattam ezzel a technologiaval kivagott !falemezt! . Eleg jo
feluletet adott, es meglepoen alig azott be. Mindig igyekszem nyitott
szemmel jarni.

> >amit keres, esetleg a zsakutca vegen levo kis osvenyen keresztul. Azert
Neki
> Ha van. Lehet, hogy a tudos mar felderitette es _99.99%-ra_tudja_, hogy
> nincs.
Elg pazarlo a termeszet, egy fogamzashoz egy pete, meg egy ondo sejt kell,
es megis egy ejakulatumban tobb millio ondosejt van. Az eredmeny megis
nagyon fontos, pedig itt a "hatekonysag" nem 0,01%-os, hanem ennek is csak
_1%-a_ alatt marad.
Kar lenne az egyetlen sejtnek visszafordulni, mert az elottejaro mar
visszafele jon:-()

> Igy igaz, de csak ugy nem viheted az erdobe az embereket. Eleg, ha a Te
> felszerelesed/munkad/eleted kockaztatod.
Ezt inkabb a "penzfeltalaloknak" kellene tudniuk:-)

> >Koszonom megtisztelo figyelmedet, es attol en nyugodtabb termeszetu
vegyok,
> Attol "vegyok" nyugodtabb ? Talan "annal". Brrrrr.
Ez is eliras, de a masodikat vedd tajszollasnak:-.)

> >A mediak szabadsaga mar-mar zavaro, mikor tipikus esetet latom az "ugyis
> Media vagy mediumok. Ha magyarul akarsz beszelni, akkor inkabb
> hirkozles.
Ugy erzem, tudok valamannyire magyarul (mar tobb mint negyven eve
gyakorolom, talan vegul belejovok). Igen, a mediakra gondoltam, es nem
kizarolag a hirkozlesre. Tehat az irott, es elektronikus sajtora, a mozikra,
stb.

> Ez nem dogmakat jelent, hanem vizsgalati modszereket. Ezzel egyutt igen
> kis eselye van arra, hogy _ujat_ fedezzen fel.
DE TOBB, MINT NULLA!

>......csak "tapogatodzas" a sotetben. Hogy ezt a sotetseget a feny hianya
okozza,
> >vagy csak a szemunk van csukva..........
> Dontsd el, mennyi _sajat_ eroforrast szansz a kutatasra...
Nem ertem az osszefoggest!

> >>> Valamilyen tudomany muvelese akkor ertekes, ha azt minel tobben
> >>> -meg a "kisemberek" is- megertik, es adott esetben sajat hasznukra
> Nem igaz. Eleg sok, kesobb nagyon jol hasznalhato felfedezes abszolut
> erthetetlen es elkepzelhetetlen meg a tudosok egy reszenek is - DE
A ketto nem zarja ki egymast. Azert, mert valamit meg a tudosok sem ertenek
teljes osszefuggeseiben, attol meg lehet alkalmazni a hetkoznapi eletben. Az
pedig ugye valahol hasznos lehet.

> Sajnos a tamogatasrol tobbnyire nem tudosok dontenek, pedig nem csak az
> "ertheto" tudomanyt kell tamogatni, ld. fent.
Sajnos igazad van! Ezert vannak a tudomanynak olyan vadhajtasaik, amit
mindannyian ismerhetunk.

(en azert elkoszonok:-))
Udv : Pista

>>Jo, tehat az igazsaggal ossze nem fuggo okbol kifolyolag allitja, hogy
>>ufokkal tarsalog. Ez legalabbis nekem meg mindig nem igazan meggyozo...
>Pedig nagyon egyszeru. :) Akinek van ra szeme, meglatja, akinek nincs,
>az nem latja meg, nekem volt szerencsem az utobbi hetekben megismerni,
>de _nem_ fogom leirni, hogy mi a dolog oka.
2 eset lehetseges:
- Valami miatt nem arulhatja el az igazsagot. Akkor miert beszel
egyaltalan ??? O nem arulhatja el, de mas kitalalhatja ? Ilyen csak a
filmekben van...
- Nincs ellenorizheto mondanivaloja.

>Tekintve, hogy mutatott nekem a Kisfaludy nehany mukodo kutyut, eppen
Te elarulhatod, hogy mit mutatott ? Ellenorizted is, legalabb a
legelemibb dolgokat ? Gondolom, valami "energia-kicsatolo" keszulek volt
es volt betaplalas (elem, konnektor) is. Megnezted, hogy tobb energia
jon-e ki, mint ami bement ?

>Ketes leletek, vagy leszallo urhajo, abbol kilepo idegen, akivel kezet
>>foghatsz, nos ez utobbi egeszen mas sulycsoport. Nem azt mondom, hogy
>ugy volt, felreertes ne essek, csak azt, hogy ne varj olyat, ami
>ugysem tortenhet meg, miszerint egy ilyen talalkozast lekozoljon a
Elobb-utobb, egyik vagy masik, TV vagy ujsag/internet - mindenkeppen
lekozolne.

>teve. Mert foldonkivuliek nincsenek, ez annyira igaz, hogy meg az sem
>valtoztat ezen, ha leszall a retre az urhajoja es kilep az nauta. :)))
Szeretem a koanokat. Azert ennel vilagosabban is irhattal volna.

>> Szerintem egy allo targy nem kelt gravitacios hullamokat. Az igy nem keltett
>> gravitacios hullamok nem letezesuk miatt nem okoznak valtozast diffrakcios
>> kepekben. Erre gondoltal?   :-)))
>Igen, de meg nem eleg jo. :)) Nincsen allo targy. Az elektronok pl.
>baromi gyorsan cirkulalnak. Egyreszt. Masreszt mi a gravitacios hullam
Az elektron es a tobbi elemi reszecske - nyugalmi allapotban -
klasszikus modon NEM MOZOG, nem megy semmilyen "palyan", nem "cirkulal".
Ezt elhiszem, hogy eleg nehez felfogni, mert mindenfele elkepzelesunkkel
ellenkezik es NEM EGYSZERU megerteni.

>definicioja? Mert szamomra logikai, fizikai keptelenseg, hogy egy
>targynak van gravitacioja, DE NEM ad le gravitacios hullamokat, csak
>mert all. Akkor _hogyan_ lehet gravitacioja, akkor mi kozvetiti a
>gravitacios hatasat?
Szerintem jo analogia a viztukor. Nyugalmi allapotban nincs hullam, csak
vizszint/viznyomas. Ha valahol valtozott a vizszint, az hullam
formajaban jut el a tobbi helyre, utana megint nincs hullam...

> az is keves lenne, mert csak a bizonyos idofizika, helyesebben
>kronofilozofia terminologiajaban ertelmezheto, mivel arra epul. Tehat
>ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag le kellene irnom tobbtiz oldalnyi
>levezetest abrakkal. Ugyanazt osszefoglalva, ami ott olvashato azon a
- jelentesd meg egy tudomanyos lapban,
- josolj meg vele valamit, amit a regi elmelet mashogy mond es
ellenorizheto.

>> Sci-Fi konyvekben neha az iro elhatarozza, hogy roviden elmeseli, hogyan is
>> mukodik valamilyen hajtomu, teleportacios eszkoz stb. Ez egy jopofa leiras,
>> nem tunik altalaban teljes hulyesegnek.
>Ja, ez poen szokott lenni. :)) Az igazan durva poen az lenne, ha
>kiderulne: jol irta le, intuitive... :-DDDD Es mar evtizedekkel
Ez elofordulhat (marmint, hogy valamit kitalalt, amit akkor meg nem
fedeztek fel), ezert foglalkozik a NASA egy csoportja Sci-Fi olvasassal.
Ilyen alapon viszont mar a gorogok is "felfedeztek", hogy a Fold
gombolyu... de ez illegalis modszer, mert azt is "felfedeztek", hogy
lapos, csak a masik tippjuk jott be. Egyiket sem ellenoriztek.

>ezelott lecserelhettuk volna a raketahajtomuveket halkan zummogo
>anti-G hajtomuvekre, vagy terkomprimacios hajtomuvekre vagy
>fazisterhajtomuvekre vagy valoszinuseg-hajtomuvekre... :-DDDDD Uhh..
Az ember elkepzeli, hogy mit szeretne - kesobb _esetleg_ kiderul, hogy
meg is valosithato, de nem ugy, nem pont az es egyebkent mindenben
mashogy mukodik...
Egy pelda: regebben ugy gondoltak, hogy a mostani a'gyu'k majd 200 km-re
fognak loni. Nos, nehany km-nel messzebb ma sem szokas haboruban
lovedeket loni, de vannak sok ezer km-es hatotavu raketak. Raketa mar
akkor is letezett, amikor ezt kitalaltak, de a kutya nem gondolt ra...

>ez fajna... :))))
Miert ? Hiaba sejti meg valaki az elvet, az NAGYON messze van a
megoldastol. Pl., ha Matyas kiralynak a kezebe adtal volna egy
geppisztolyt, biztos, hogy nagyon orult volna neki, meg is ertette volna
a mukodeset, de 100 ev alatt sem lettek volna kepesek legyartani a hozza
szukseges szerkezeti elmeket es loszert - meg 5-szor akkora meretben
sem, tomegtermelesben vegkepp nem. Ahhoz tovabbi felfedezesek kellenek:
acelrol, robbanoanyagrol, sorozatgyartasrol, stb. - es mind eppen ilyen
nehez, mint az alapotlet.
Meg jobb pelda, ha a gyemantkeszites modjat arultad volna el: hogy
allitana elo pl. a hozza szukseges nyomast ?
Az aranycsinalasrol mar nem is szoltam... pedig lehet, hogy az
antigravitacio nagyobb problema nekunk, mint neki lett volna ez.

>kreativ feltalalo legyen: mas kell. Ha valaki arra a kovetkeztetesre
>jut, hogy nem epitkezhet a kvantumelmeletre, lejjebb mennie, nem
>epitkezhet a sztringelmeletre, lejjebb kell mennie, es lejjebb is megy
Igen, de ahhoz NAGYON SOK tudas kell, hogy barmi ujat (ami mukodik is)
fel tudj epiteni. Ezert szkeptikus mindenki.
Egyetlen dologrol tudok, amihez mostanaban "csak" egy otlet kellett: a
fulleren felfedezese. Pl. kormozo langban keletkezik, ha a langot kulon
_melegitik_is_. De ehhez is, elemeletben mar sejteni kellett, hogy _van_
ilyen anyag es a tulajdonsagait, kulonben miert kerestek volna a
keletkezo maszatban ?

>es onnan epiti fel ujra az egeszet, de mukodokepesen (en mar
>megertettem, hogyan epul fel egy reszecske a sztringekbol, de a KGY
>leirasa alapjan, nem mashogy, mashogy _nem_ epul fol reszecske a
>sztringekbol, szupersztringekbol), akkor azt mar ki is zartad.
Mondom, jelentesd meg. De elobb mutass eredmenyt es csak utana szamits
tamogatasra.

>De az is erdekes, hogy senki sem mondta, "Na! Ott van az ELTE-n
>szukseges keszulekpark, optikai asztal stb. Mis is megismeteljuk a
>kiserletet! Es kinyomozzuk, hogy mi minden lehet, mi minden nem lehet
>oka a jelensegnek!" Nem tilos.
Ha a kiserlet viszonylag olcson megismetelheto es _egyertelmuen_ mutat
valamit, amit idaig nem tapasztaltak, akkor meg fogjak ismetelni -
kulonben kerits tamogatokat vagy kutatokat magad. Ha mar tobben is
reprodukaltatok a jelenseget, elobb-utobb megjelenik tudomanyos lapban
is, utana pedig egyre tobben kapnak kedvet a kutatasra. Jobb helyeken a
_sikeres_ kutatasert Nobel-dijat (is) szokas kapni - es ez nem attol
fugg, hogy mi alapjan jutottal el odaig...

>> A siker az, amely valaszt
>> a klubok kozott. A tudomany mar mutatott ezt-azt, Egely meg mindig jovore
>> keszul el az orokmozgoval.
>Ez kecsegteto. :) Csak el is kene olvasni a tudositast arrol a
>bizonyos sikerrol. :)) Mert ez igy akkor 22-es csapdaja: Ha nincs
>siker, nem veszunk komolyan. Mivel nem veszunk komolyan, nem olvassuk
Ha barmi, valoban uj dolgot tudnal mutatni, ez nagyon hamar megvaltozna.

>el mert minek a "siker" leirasat. Mint ahogy nincsenek ufok: mivel
>nincsenek ufok, ezert nem filmezgetjuk. Ha netalantan megis, akkor meg
>nem mutatjuk be, mert nincsenek ufok, tehat nem is filmezhetjuk le oket. :)))
Ne'mi bizonyitek itt sem artana, mert mar eleg sokan probaltak UFO-t
mutatni.
Egyebkent menj el Roswell-be, ott nyugodtan bemutathatsz barmi ilyet.

Sziasztok!

Logikus, tudomanyos erv:
Endre:
 >Akinek van ra szeme, meglatja, akinek nincs, az nem latja meg,

Es akinek nincs, az tehet-e valamit, hogy legyen neki?
Vagy erre szuletni kell? Aki jeles volt matekbol, az nem szokta
meglatni, ugye?
Az ilyen kijelentesek altudomany-indikatorok.

 >mutatott nekem a Kisfaludy nehany mukodo kutyut
Bizonyit ez valamit? Lehet, hogy Kisfaludy remek buveszi
keszsegekkel rendelkezik (buveszetet persze az ufonautaktol
tanult, de ugysem hisznek neki, ezert eredetibben adja elo
musorat). Nem ez donti el a kerdest, hanem az, hogy masok
is kepesek-e letrehozni ilyen kutyuket, illetve fuggetlen
kiserletezok is arra az eredmenyre jutnak-e, mint o.
Endre, soraid alapjan meg nalam is hiszekenyebbnek tunsz,
olyannak, aki kepes magat becsapni.
Mindenesetre turelmesen varom az OMH eredmenyeit a
Kisfaludy fele jegyzokonyvvel kapcsolatban.

Udv,  Kalman

Az az alapkerdes, hogy mi tortenik akkor, ha az ember el van szigetelve a
Foldtol, es megerinti a 220V-ot. Nem ket fazist fog meg, nem fazist es
foldet, hanem egy darab fazist. Igaz-e, hogy ilyenkor nem tortenik aramutes,
vagy valamilyen egesi serules?

Ott van pl. a sas, amelyik gyakran megegeti magat a magasfeszultsegu
kabelen. Nem tudom, hogy az o eseteben mi tortenik pontosan: egy fazissal
van kolcsonhatasban, vagy szuksegszeruen valamilyen aramkor reszeve kell
hogy valjon az aramuteshez? (akar ugy hogy a levegon keresztul atut az aram)
Az egyeb madarak viszont, pl. galamb siman raulnek a vezetekre, ez
alatamasztja azt, hogy az aramkor szukseges. Vagy ezek megis kulonboznek
valamiben a sas esetetol?

A problemam a kovetkezovel van: A fold ugyebar egy nagy kapacitasu, alacsony
potencialu valamit jelent. Az hogy valami le van foldelve, azt jelenti hogy
hozza van kotve egy ilyen testhez. Lehetseges-e, hogy mondjuk az ember, vagy
a sas is mar onmagaban eleg nagy kapacitasu ahhoz, hogy nagy
feszultsegingadozasok eseten aramok induljanak meg benne? Ha az ember raul
az 50Hz-es vezetekre, es mindig egy potencialon van vele, az azt kell
jelentse hogy folyamatos toltesaramlas van az ember es a drot kozott, ez
aramot kell hogy jelentsen. A botantenna egy pelda arra a jelensegre, hogy
ugy is folyhat valamiben valtoaram, ha nem zart a kor.

Szoval nekem az a tippem, hogy elmeletileg, megfelelo parameterek mellett
(kapacitas, ellenallas stb.) lehetseges ugy is aramutes, hogy az illeto
nincs lefoldelve. Mas kerdes, hogy a valosagban ezek a parameterek
elofordulnak-e, pl. a sasnal.

Vegezetul: hogyan nez ki egy aramutes a valosagban? Hogyan lehet az, hogy a
sima utcai cipo, amin sose tudnank atvezetni a halozatot, megis vezetokent
mukodik amikor megfogjuk a konektort? Hogyhogy nem eleg jo szigetelo pl. a
ko vagy parketta padlo amin allunk? Elsore ugy tunne, hogy ezek a
szigetelesek joval nagyobbak mint az 1mm-es muanyag ami a deroton van.

A valaszokat elore is koszonom, nagyon erdekelnenek ezek a dolgok.

SB

> Felado :  [Finland]

Kicsit aggodok, mert mintha lassan a szokasos ertelmetlen Egely-vitaba
kezdenenk beleesni, most eppen Kisfaludyval.
> Tekintve, hogy mutatott nekem a Kisfaludy nehany mukodo kutyut, eppen
> a minap is, nem tartom valoszinunek, hogy az enyemen. :)

Miert csak neked mutatja, miert nem mindenkinek? Miert nincs cikk komolyan
veheto folyoiratban?

> teve. Mert foldonkivuliek nincsenek, ez annyira igaz, hogy meg az sem
> valtoztat ezen, ha leszall a retre az urhajoja es kilep az nauta. :)))

Ez egy hit, amivel nyugtatod magad, hogy miert nem fogadja el a vilag
Kisfaludyt. A vilag vaskalapos es osszeeskuvo egyben, akkor se mutatja a tv
az ufot, ha megall a varos felett, es akkor se hiszi az idofizikat, ha
mukodo keszulek va. No persze.

> Igen, de meg nem eleg jo. :)) Nincsen allo targy. Az elektronok pl.
> baromi gyorsan cirkulalnak. Egyreszt. Masreszt mi a gravitacios hullam

Az atomban adott kvantumallapotban levo elektron elektromagneses hullamokat
sem bocsat ki. Ha ezt tenne, elfogyna az energiaja. A gravitacios hullamok
energiat hordoznak (kettoscsillagok palyaja modosul az elvitt energia
miatt), az elektron vagy nem bocsat ki ilyen energiat, vagy az olyan kicsi,
hogy a vilag fennallasa ota nemigen valtozott meg emiatt. Ezzel a
diffrakcios kep valtozasat magyarazni vicc.

> definicioja? Mert szamomra logikai, fizikai keptelenseg, hogy egy
> targynak van gravitacioja, DE NEM ad le gravitacios hullamokat, csak
> mert all. Akkor _hogyan_ lehet gravitacioja, akkor mi kozvetiti a
> gravitacios hatasat?

Ha tenyleg erdekel ez a kerdes, meg kellene nezned az altrelt. Ha masert
nem, azert, hogy lasd, hogyan tevelyegnek azok, akik nem ismerik az
idofizikat...   :-)
Ha valami egyszerubbet szeretnel megerteni, ami hasonlo, akkor a klasszikus
elektromagneses elmeletet, Maxwellt ajanlom, a statikus ter, elektromagneses
hullam kapcsolatat. De ha _tenyleg_ erteni akarod, akkor nem csak ugy
altalaban, holisztikusan, nagysiluen, mert NINCS KIRALYI UT. Meg kell erteni
a matematikai modellt, mert ha azt nem ismered reszleteiben is, akkor nem
ertesz belole semmit.

> irni, az is keves lenne, mert csak a bizonyos idofizika, helyesebben
> kronofilozofia terminologiajaban ertelmezheto, mivel arra epul. Tehat
> ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag le kellene irnom tobbtiz oldalnyi
> levezetest abrakkal. Ugyanazt osszefoglalva, ami ott olvashato azon a

> > Az a benyomasom, hogy te az ismeretterjeszto leirast osszekeverted
magaval
> > az elmelettel.
> Ezt igy most nem tudom, mire gondolsz.

Az a keves, amit olvastam, az jobban hasonlitott egy sci-fi konyv leirasara,
mint egy tudomanyos cikkre. Ezert irtam, hogy szerintem kevered a
nepszeru-tudomanyos ismertetot az adott targy  tudomanyos igenyu leirasaval.
Ezen nem segit az, hogy hosszabb "filozofikus" ertekezest irsz. Akkor
tudomanyos igenyu, ha csak ismert es elfogadott eredmenyekre alapoz, vilagos
matematikai modell van, stb. Ha valami gyokeresen uj, az nem baj, csak akkor
az elejen kell kezdeni a leirast.
Meg egyszer, az olyan tipusu leiras, amit olvastam, az majd akkor kell, ha
az igazi mar atment, megjelent komoly lapokban, es szeretnel kozolni egy
ismeretterjeszto cikket nem szaklapban is...

> :) Egyreszt. Masreszt ezzel a filterrel kizarod azokat a leirasokat,
> amelyek nem az eddigi eredmenyekre epulnek, hanem egy teljesen uj, a
> _kezdetektol_ujraepitett_ vonalat jelentenek. Es ez bizony veszteseg a

Az a baj, hogy az ilyen "kezdetekto ujjaepitett" nem szokta kezdetektol
felepiteni a dolgot, hanem kodosen filozofal, ha az elmeleti alaprol
kerdeznek, akkor mukodo kutyukre hivatkozik. Ha a mukodo kutyukre kerdeznek,
akkor meg vagy szabadalmi erdekre hivatkozik, vagy arra, hogy meg nem
tokeletes, de ott van a forradalmi uj elmelet.
Ez pedig a nemtudomany ismerve.

> kutatashoz. Vagy masik pelda: a filozofiaszakon _NEM_ filozofusokat
> kepeznek, hanem filozofiatorteneszeket. (En meg nem hallottam nagy mai
> filozofusrol, csak okorirol. Pedig akkor nem voltak

Pedig vannak elegen. Az en szemelyes, nem megalapozott velemenyem, hogy a
filozofia alol elegge kihuzta a talajt, hogy a szakteruletek tulsagosan
elbonyolodtak, mar nincsenek olyan emberek, akiknek ertelmes holisztikus
kepe lehetne az egesz tudomanyrol. Sokan vannak persze, akik allitjak, hogy
van nekik. Viszont ezekre meg altalaban azt mondjak a szakteruletek
kepviseloi, hogy nem tudjak ugyan a tobbi szakteruleten mi a helyzet, de
amit az ovekrol mond, az vagy semmitmondo vagy hulyeseg, egy latszik
tisztan, aki irta nem erti a lenyeget...

> es onnan epiti fel ujra az egeszet, de mukodokepesen (en mar
> megertettem, hogyan epul fel egy reszecske a sztringekbol, de a KGY
> leirasa alapjan, nem mashogy, mashogy _nem_ epul fol reszecske a
> sztringekbol, szupersztringekbol), akkor azt mar ki is zartad.

Olyan szinten vagy matematikabol, hogy kepes vagy a targyhoz kapcsolodo
szakcikkek megertesere? Vagy szo sincs rola, viszont kitunoen megerted KGYt,
es most mar ugy veled, holisztikusan tokeletesen aterzed a sztringek
szerepet a vilagban?    :-)))

A tobbiek megnyugtatasara, ezentul ebben a kerdesben legfeljebb Mizsei
stilusu egysoroskokat fogok leirni, mert en se szeretnem, ha egy
vegeerhetetlen, dogunalmas, atraghatatlan idofizikus hitvita bontakozna ki.

Udvozlettel, Jozsef

> Felado :  [Hungary]

> 2. A galaxisok tavolodnak, tehat valamikor kozel voltak.
> Nagyon kozel... A Hubble-fele tavolodasi torvenybol
> megsaccolhato, hogy mikor volt a start.

Errol jut eszembe, a 'Voros oriasok - feher torpek' c. tudomanyos
kepeskonyv annak idejen lehozott egy kepet ket utkozo galaxisrol. Az a ket
galaxis nyilvan kozeledett egymashoz es nem tavolodott. Ez persze nem
donti meg a BB elmeletet, de azert erdekelne a magyarazat az elmeleten
belul.

Udv.,

Necc Elek (az ezermester)

> =======================================================
>Felado :  [Hungary]
  Irja:
>Valaki itt a multkor celzott az osrobbanas-elmelet
>megbizhatatlansagara.
  Egy Origo hir kapcsan tevodott fel a kerdes. A fenyrol volt szo. Espedig
azokrol a lelasult, hattersugarzaskent kezelt fotonokrol esett szo, melyet
mar szabadszemmel nem latunk, es azt mondjuk hogy ok a robbanaskor, vagy
utanna kialakult elso fotonok.
Kerdesem arra iranyult lehet e igazolni hogy a robbanas fenye, vsgy az elso
kialakult csillagok fenyerol lenne szo?
Tudjuk, hogy a fotonok nem hagyjak el az Universumot, eletben maradnak, mig
nem utkoznek. Igy mar a Nap fenye is visszaterhetett miota sugarozza
fotonjait.
A tovabiakban nem is maga a robbanas megbizhatatlansagarol lenne szo, mint
annak az interpretalasaban, eloadasaban.
Ahogy Kalman is fogalmazta, minden jel arra mutat, hogy ha visszavezetnenk a
tomegek haladasi iranyat, nagyjabol egy kozos kiindulopontot kapunk, tehat a
tomegek egy helyrol indultak.
Azt is tudjuk, hogy a 'semmi' mindeg is az marad. Ha pedig nem semmi es
erzekelheto tomeg, az o lete mindeg is volt, a semmibol nem keletkezhet. Nem
vehetunk egy kezdesi, keletkezesi idopontot, a tomeg lete is vegtelen
kellene legyen. Ha a korulottunk levo tomegeket vizsgaljuk, tomorseguk,
suruseguk eleg laza. Csillagvarosokhoz hasonloan szabalyos rendszerek utan
epulnek fel.
  Mind a mai napig nagy kerdes milyen torvenyek uralkodnak es mik a
felelosek a tomeg osszetartasaban? A terben uralkodo kulso erok, vsgy az
anyag kepes lenne onmagat karbantartani? Elegge megkerdojelezheto.
  Ez a kerdojel akkora nagy, hogy eljut a BB elotii esemenyekhez, as
megkerdezzuk, mi tartotta karban az ossztomeget?
Es talan egy kicsit itt santit, hogy epp attol a pillanattol vesszuk a
kezdetet, az idot. Elkepzelhetetlen, hogy azelott semmi sem volt, majd a
semmibol egyszerre szuletik a ter, az ido, az anyag, az esemenyek?
  Meg termeszetesnek veheto, hogy esemenyek azelott is kellett hogy legyen.
Maga a robbanast is eroegyensulyok feszultsegek, stb. idezhettek elo.
Az egeszen mas, hogy mi csak a robbanas utani idovel foglalkozunk, de
ugyanaz az ures ter amelyben mind a mai napig tagul az Universum anyaga,
akkor is megvolt.  Hapedig az idot visszafele is vezetjuk, ki tudja mi ota,
mennyi ideje volt az Universum tomege suritve? Az sem egeszen biztos, hogy
epp ez az elso es egyetlen tagulasi folyamat.
Hasonlo is feltevodhet, hogy a vegtelen ter mas pontjain is letezhetnek
Univerzumok, akar suritett, akar tagulo formakban. E feltevesek utan
ertelmezhetobb a suritesi folyamat, maga a gyorsulo tagulasra is
magyarazatot adna, de sajnos bizonyitani nem tudjuk, leven egyeduli
informacionk a feny, mely el sem hagyhat bennunket. Korlatpzptt, masodperc
toredeknyi eletidonk pedig tul keves a makrovilagbeli feltarasokra.
   Udv. Csaba.


_________________________________________________________________
MSN Photos is the easiest way to share and print your photos:
http://photos.msn.com/support/worldwide.aspx