Alacsony hofoku geotermikus energia
      hasznositasa hoszivattyuval

  A 60-as evekben a geotermikus energia kihasznalasa hazankban oriasi fejlodest
 
ert el. A vilag elvonalaba kerueltuenk e teren. A melyfurasokbol nyert hevizeknek
 a 
gyogyhatasa reven gyogyfuerdoink szama megtoebbszoeroezodoett. A hevizek 
hotartalmat is hasznositottak nemcsak fuerdoinkben, de lakotelepek, kerteszeti 
telepek es mas letesitmenyek futesere.
  E teren azonban sulyos karok is keletkeztek. A hevizek magas sotartalmabol 
keletkezo lerakodasok a vezetekeket es a koernyezetet is karositjak. A noevekvo 
igenybevetel es a banyaszat vizszintcsoekkento hatasa miatt egyre melyebbrol kel
l 
szivattyuzni a kezdetben szabadon feltoero hevizeket. A felhasznalt hevizet 30-4
0 
foknal alacsonyabb homersekleten mar nem tudjak hasznositani. Ezt a vizet 
hatalmas energiatartalma ellenere veszni hagyjak, karositjak vele a befogadokat
, 
ezert vagy huteni kell vagy viselni az ismetlodo koernyezetvedelmi birsagokat. 
  Ezek a nehezsegek nem csak nalunk jelentkeztek. Az olaj- es gazar emelkedese 
miatt vilagszerte uj technikakat vezettek be az alternativ energiak, koeztuek 
elsosorban a geotermikus ho kinyeresere.  
Ilyenek a napelemek, a szeleromuvek, a vizieromuvek es a hoszivattyu. 
  Hazank vizrajzi, meteorologiai sajatossagai miatt csak a hoszivattyu joehet 
komolyan szamitasba.
  A hoenergia nagyobb reszet nem az iparban, hanem a haztartasokban, 
intezmenyekben hasznaljak. Az itt felhasznalt energia ketharmada futest es 
vizmelegitest szolgal. Ezeket hoszivattyuval eredmenyesen lehet kivaltani. 
  Ausztria peldajat tekinthetjuek koevetendonek. Ott az alternativ energiak koezuel
 
kiemeltek a hoszivattyut. Tiz evvel ezelott kormanyprogram irta elo, hogy az 
ezredfordulora el kell erni a hoszivattyus hotermelo kapacitasban az 1000 
megawattot. Ezt megfelelo tamogatasi rendszerrel tamasztottak ala. Ma 
Ausztriaban koezel 200 000 hoszivattyus egyseg mukoedik, nehany szaz watt 
teljesitmenytol toebb megawattos egysegekig. Tiz kisebb-nagyobb gyar gyartja a 
gepeket es az eves eladas oet- es tizezer egyseg koezoett van. Az 1000 MW 
hoszivattyus hotermeleshez az osztrakoknak csupan 300 MW meghajto 
elektromos energiat kell biztositani. Ezt a villamos energia mennyiseget az 
eromuvek 40 %-os hatasfokat szamolva 750 MW hotartalmu energiahordozoval ki 
lehet termelni.  Ezzel szemben 1000 MW hoenergia eloallitasa koezvetlenuel fosszi
lis 
energiahordozokbol legalabb 1200 MW hotartalombol lehetseges. A megtakaritas 
550 MW kapacitas, 1100 GWh, feler egy eromuvel.
  Az uj lakasok epitesenel a tervezok messzemenoen figyelembe veszik a 
hoszivattyu elonyeit. Ausztriaban minden oetoedik, Svajcban minden harmadik uj 
lakasba hoszivattyus futest es vizmelegitest terveznek. A szigoru hoszigetelesi
 
eloirasok segitsegevel jelentosen lehet a lakohazak hoigenyet csoekkenteni. Mig 
nalunk nem ritka a 40 - 60 W/m3 fajlagos hofogyasztas, addig Eszak- es 
Nyugat-Europaban 10 - 15 W/m3-rel szabad szamolni. A nalunk regebben epitett 
hazaknal, kueloenoesen koezepueleteknel ez elegendo is. Jo pelda erre a mult 
szazadban epuelt Esztergomi Tanitokepzo Foiskola melynek 35 000 m3-es epueletet 
oetoedik eve futjuek 2 db 160 kW teljesitmenyu hoszivattyuval. 
  Az uj lakohazaknal mar gyakran jelentkezo igeny a nyari hutes. A hoszivattyu 
egy atkapcsolassal ezt a feladatot is el tudja latni. A Fovarosi Vizmuvek 1978-
ban 
befejezett toronyepueleteben nyaron a futesi rendszerben hutoett viz keringetesev
el 
a kivant hofokot lehet beallitani. 
  Nalunk jobbak a termeszeti adottsagok a hoszivattyus uezemhez, mint 
Ausztriaban, ahol keves a talajviz es a geotermikus energia. Ok kenytelenek 
levegohot es talajhot hasznalni energianyereshez. Mi 1000 MW-ot 200 MW 
meghajto energiaval nyerhetuenk, a megtakaritasunk elerheti a 800 MW-ot, azaz az
 
1 600 GWh-t. Meg lehet vele takaritani. 180 millio m3 foeldgaz importjat.
  A talajviz es az alacsony hofokon elfolyo termalviz hotartalmanak nagy reszet
 fel 
lehet transzformalni hasznosithato szintre, sot, a viz kivetele nelkuel is kinye
rheto a 
geotermikus ho.
  Ezen a teren az USA es Japan jar elol.
  Az USA-ban az elmult 20 ev alatt a hoszivattyu szerepe a geotermikus energia 
hasznositasaban 10 %-rol 60 %-ra emelkedett. 
  De vilagszerte teret nyer a hoszivattyu. Elterjedese nagy lendueletet adott a 
geotermikus hotermelesnek.
  A hoszivattyu nagy elonye, hogy kepes alacsony hofoku, egyebkent nem 
hasznosithato hotoemeget magasabb hofokra transzformalni es igy gazdasagosan 
felhasznalni. A bevitt meghajto energianak toebbszoeroeset tudja hasznositani. 1 
kW-tal akar 6 -7 kW-ot. 
  A hoszivattyu elmelete 150 eves (Carnot - koerfolyamat), de az elso korszeru 
hoszivattyut 1948-ban, Zuerich-ben epitettek, a fiatal Heller Laszlo, a kesobbi 
muegyetemi professzor koezremukoedesevel, aki ekkor es ebbol keszitette doktori 
disszertaciojat. Azota millioszam gyartjak es telepitik. Az elorelato kormanyok
 
magas tamogatasban reszesitik. 
  Amig mas megujulo energiaforrasok helyhez koetoettek, kinyeresuekhoez nagy 
beruhazasok szueksegesek, addig a hoszivattyu barhol hasznalhato, viszonylag kis
 
befektetessel. 
  Hazankban a meredek geotermikus gradiensnek hala igen kedvezo a hoszivattyu 
hasznositasa. Rengeteg a feltart es szunnyado magas hofoku termalvizuenk. Ennek 
gyogyaszati, balneologiai felhasznalasa utan 25 - 35 fok homerseklettel veszni 
hagyjuk latens hotartalmukat. 

____| Gyurmo o) HXP
        ________