Riesz Ferenc reagalt progressziv rock temaju levelemre.
Orulok, hogy rajtam kivul legalabb meg egy progressziv "fan"
van a listan, de egyben kisse csodalkozom is, hogy ekkora
erdektelenseg ovezi ezt a temat. Bezzeg, ha a technorol
irtam volna ...

>> Regi kedvencem az un. progressziv rockzene, amely a 70-es evek
>> elejen elte viragkorat, es nagyszeru egyutteseket "termelt ki".

> [Itt szamos kituno lemez ismertetese kovetkezik, talan kesobb
> majd reszletesen kommentalom.]

Kosz, de tulzas lemezismertetesnek nevezni ezeket. Egyszeruen csak
nehany benyomasomat kozoltem roluk. A te kommentarjaidra azonban
tenyleg kivancsi lennek.

> Egyetertek. En azt hiszem, az egesz progressziv hullam elinditoja
> a 68-as diakmozgalmak bukasa, a hippi-kultura lehanyatlasa volt.
> 70 korul oszlik fel a Beatles, hal meg Jimi Hendrix es Janis Joplin.
> Ne feledd, hogy progresszivnek mondhato kiserletei voltak mar
> a Beatlesnek is, a Floyd is valamikor 67-ben kezdte mukodeset, s
> a Grateful Dead hippi-zenekar is mar elegge elvont zenet jatszott.

Azon kivul is egyetertek ezzel, hogy az idorendi egybeeses (ill.
egymas utan kovetkezes) szinte magatol kinalja az ok-okozati viszony
megletet. Azt azert megjegyeznem, hogy annak ellenere, hogy az emlitett
tarsadalmi viharok eppen Angliaban voltak aranylag a legcsendesebbek,
vagy legkonszolidaltabb lefolyasuak, megis ez az orszag lett a
progressziv rock fellegvara.

> Egyszeruen arrol van szo, hogy a korabban csirakent mar megjelent
> kezdemenyezesek, kiserletek mar termekeny talajra talaltak, a
> kozossegi-tarsadalmi mondanivalo helyett egy kisse muveszibb,
> magaba fordulo, hangveteleben pesszimistabb, a kiabrandultsag
> erzeset hordozo zene jelen(hetet)t meg.

Igen, szerintem ez is stimmel. Es a magam reszerol ezt egyaltalan
nem banom. Ugyan a fobb muveszeti agakban (irodalom, film, festeszet)
nagy a szerepe -persze koronkent, es mufajonkent valtozo mertekben-
a tarsadalomkritikus, a kulonbozo problemakra reagalo hangvetelnek
-es ez igy van jol-, e "szabaly" alol zenet kisse kilogonak tartom.
Talan azert, mert a legabsztraktabb muveszet leven nehezebben fejez
ki ilyen direkt tartalmakat. Viszont eppen elvontsaganak kovetkezteben,
a gondolkodasbeli, logikai utvesztoket kikerulve kozvetlenebbul tud
hatni. A nem instrumentalis zene persze mas, az nagyon is tud
"politizalni". Eppen emiatt, en szinte kulon mufajkent kezelem a foleg
instrumentalis, es az enekes, "verselo" zeneket.

> Meg talan az is lehet, hogy ahogy oregedtek a fiuk, egyre komolyabba
> valtak. :))

Ezen nem csak te mosolyogsz, en is. Sajnos sokan tulsagosan is komoly
uzletemberekke valtak, pedig a muveszet es az uzlet nem nagyon fer
ossze. Tudom, ez sokaknak ujdonsag.

> A komolyzene-parhuzamrol: Robert Fripp ugy hatarozta meg a prog-rockot,
> hogy olyan zene, amely hallgatasa epp olyan szellemi erofeszitest
> igenyel, mint az eljatszasa. Nem kivanom osszehasonlitani a prog-rockot
> a komolyzenevel, de a parhuzam tagadhatatlan. Eddig csak
> a komolyzeneben ismert hangszerek jelennek meg, gyakori egesz
> szimfonikus zenekarok es korusok kozremukodese; sok rockzenesz
> pedig egyenesen klasszikuszenei kepzessel rendelkezik; a hatas
> gyakran tudatos es bevallott. (Nemreg hallgattam Stravinskyt.
> Megdobbentem, hogy helyenkent mennyire Zappas. :))))

Ami nalad ereny, az az en szemeben "hiba". Es most csak a
hangszerelesre gondolok. E szempontbol az un, klasszikus komoly
zenek tobbseget remenytelenul osdi, elavult hangzasunak gondolom.
Tulzas persze, de a "falnak megyek", amikor pl. egy szimfonikus
zenekarban megszolal a vonosok vinnyogo korusa. Par eve olvastam
egy zeneszerzovel keszult beszelgetesben valamit, amit nagyon
talalonak erzek. Az ominozus szerzo termeszetesen "kotelezoen"
elitelte a konnyuzenet (sekelyes, primitiv, stb. (ilyenkor mindig
felmerul bennem, ismerik-e vajon pl. az en kedvenceimet)), de valami
olyasmit mondott, hogy a komollyal ellentetben pontosan reagalnak
korunkra, es fejezik ki azt. A regi zenek -eltekintve a csekely szamu
idotlen, es univerzals kiveteltol- elmult korok hangulatat, erzeseit
tukrozik, es nagyon tavol vannak a modern vilag eleterzeseitol. Pedig
ezt meglehetosen fontos tenyezonek tartom.

> A progressziv rock fenykoranak a veget pedig a punk es az uj hullam
> hozta el, megint eros tarsadalomkritikai mondanivaloval.

Most ugy hiszem, az a par ev is kesz csoda volt. A zene mara
-es mar akkor is ez volt a helyzet- kemeny uzlette valt, annak pedig
nem kifizetodoek a kozizlestol ilyen tavol eso dolgok.

> Meg arrol is szo lehet - mint ahogy nemreg az Ars Subtilior
> es "az uj egyszeruseg" kapcsan megtargyaltuk -, hogy
> az egyre kifinomultabb stilus elobb-utobb valami
> egyszerubbnek adja at a helyet.

Nem latom be, miert kellene ilyen "a-priori" muveszeti
torvenyszerusegnek -ha egyaltalan az- leteznie, hacsak nem bizonyos
izles-beli, es uzleti szempontok altal diktalva.

> Ismered-e, szereted-e a magyar After Cryingot?

Hallottam mar feloluk, de nekem ugy tunik, a legjobb magyar progressziv
egyuttesek (East, Panta Rhei, Syrius) sem erik el a mufaj
vilagszinvonalat.

PCS