Kedves (Szabo') Ka'lma'n!

Azt i'rod:

>                            A demokratikus allam szabalyai biztositjak a
> vegrehajto szerv lecserelesenek lehetoseget, ha az rosszul mukodik ez azonban
> nem egyenek, hanem a tarsadalom dontesen mulik.

Valahol e'pp erro"l van szo'. Aze'rt olyan do~nto" ke'rde's a demokra'cia'kban
a sajto'szabadsa'g, hogy a ta'rsadalom, vagyis a szavazo'polga'rok
megalapozottan i'te'lhesse'k meg a politikusok teljesi'tme'nye't, az a'llam,
vagy ba'rmely politikai csoport informa'cio's monopo'liuma ne vezethesse fe'lre
a va'laszto'kat. Eze'rt lenne fontos, hogy pa'rtsemleges legyen az a'llami tv
e's ra'dio', e's eze'rt is szu~kse'g lenne mine'l to~bb maga'n tv-re, ra'dio'ra,
hogy ne alakulhasson ki monopo'lium. E's tartok to"le, e'pp eze'rt nincs me'g
to~rve'nyi kerete sem a maga'nme'dia'knak, sem a ko~zszolga'latiaknak, mert a
korma'ny informa'cio's monopo'liumra to~r.

I'rod:

>         Nem tudok allast foglalni abban a kerdesben, hogy Gombar ervei,
> miszerint a kormanypart hegemoniara torekszik a Radional igaz-e. De ha meg igy
> is volna amit tesz azzal nem szolgalja a demokratikus gondolkozas ugyet. Egy
> demokraciaban, ha valakit serelem er, akkor birosaghoz fordulhat, de
> onhatalmulag nem lephet fel a vegrehajto hatalom ellen.

Az angolsza'sz jogrendszerben ez i'gy is van. A magyar jogrendszernek azonban
a ne'met az alapja, ami eredetileg az a'llam tu'lhatalma'nak inte'zme'nyesi'-
te'se't is szolga'lta. Ahogy a ne'met ta'rsadalom demokratiza'lo'dott, persze
ott is felmeru~lt az ige'ny az a'llamigazgata'ssal szembeni bi'ro'i ve'delemre,
de ott erre ku~lo~n inte'zme'nyt hoztak le'tre, a ko~zigazgata'si bi'ro'sa'got.
Ezt hajdan a magyar jogrend is a'tvette, de a szocializmus a ne'p hatalma't
jelentette, ahol az a'llam a ne'p e'rdeke'ben teve'kenykedik, e's eze'rt nincs
szu~kse'g ve'delemre vele szemben. A szocialista jogrend egyik elso" vi'vma'nya
a ko~zigazgata'si bi'ro'sa'g felsza'mola'sa volt, hiszen a ne'p neve'ben
teve'kenykedo" a'llam hatalma't nem szabad korla'tozni. Eze'rt Magyarorsza'gon
nincs olyan bi'ro'sa'g, ahol az a'llamigazgata'si do~nte'seket megta'madhatna'
valaki, az a'llamigazgata's hata'rozatai ellen to~bbnyire vagy nincs
fellebbeze's, vagy csak egy magasabb a'llamigazgata'si szervne'l
(fo"hato'sa'gna'l) fellebbezhetsz. A korma'nynak nincs fo"hato'sa'ga, i'gy a
korma'ny a'llamigazgata'si do~nte'sei ellen nincs jogorvoslat.

A szocializmus buka'sa'val persze a jogrend demokratiza'la'sa'nak ige'nye is
felmeru~lt. Ez alkotma'nyi szinten le'nyege'ben meg is to~rte'nt. Biztos nem
to~ke'letes az alkotma'ny, de sikeru~lt le'nyege'ben mu"ko~do"ke'pesse' tenni.
E's ott le'trejo~tt a szintnek megfelelo" bi'ro'sa'g is, aminek van joga arra,
hogy bizonyos alkotma'nnyal ellente'tes jogszaba'lyokat egyedi do~nte'ssel
megsemmisi'tsen, de nincs joga a joganyag szisztematikus felu~lvizsga'lata'ra.
(E's aze'rt az alkotma'ny e'rtelmezese'vel is vannak bajok, pl. ma'r to~bb mint
egy e've nem tala'lnak megolda'st arra a dilemma'ra, hogy a ke't egyenrangu'
alkotma'nyos jogelv: a szo'la's- (e's sajto')szabadsa'g biztosi'ta'sa e's a
(faji, nemzeti, valla'si) kisebbse'gek ve'delme ko~zu~l melyiknek van
elso"bbse'ge (Szentkorona u~gy).)

Az alacsonyabb szintu" jogszaba'lyok felu~lvizsga'lata kezdeme'nyeze's szinten
a'ltala'ban a korma'ny, azon belu~l az IM feladata, a to~rve'nykeze's meg persze
a parlamente'. Ezt annak ideje'n a Kulcsa'r-fe'le IM el is kezdte, megi'rta'k
pl. a ko~zigazgata'si bi'ro'sa'gokro'l szo'lo' to~rve'ny tervezete't is, de
ezek to~rve'nybe iktata'sa't a Ne'meth korma'ny az akkori ellenze'k egyse'ges
ko~vetele'se're o~ro~ku~l hagyta a demokratikusan megva'lasztott parlamentnek,
a demokratikus korma'nynak, hogy ne egy "illegitim", antidemokratikus parlament
alkossa meg a demokra'cia re'szletes jogi szaba'lyoza'sa't. A demokratikusan
megva'lasztott, o~nmaga't demokrata'nak (na igen, magyar demokrata'nak) nevezo"
korma'nynak azonban nincs i'nye're az a'llam hatalma'nak korla'toza'sa. Pedig
egy demokra'cia'ban a jogrend legfontosabb feladata az a'llammal szemben e'pp
ez lenne, hogy ve'dje az a'llampolga'rokat e's a ta'rsadalmat az a'llam
tu'lhatalma'val szemben. De a magyar korma'ny az erre vonatkozo' to~rve'ny-
tervezeteket rendre je'gre tette, e's lelkesen alkalmazta az o~ro~ko~lt, az
a'llam tu'lhatalma't biztosi'to' jogszaba'lyokat. (Gyakran nem is to~rve'nyeket,
hanem - esetenke'nt nem is nyilva'nos - minisztertana'csi, elno~ki tana'csi
to~rve'ny ereju" rendeleteket, amiknek egy demokra'cia'ban az a'llamigazgata's
belso" mu"ko~de'si szaba'lyoza'sa'n ki'vu~l semmi szerepe sem lenne szabad
legyen. Magyarul teha't fenntartja e's tudatosan felhaszna'lja a pa'rta'llam
mu"ko~de'si szaba'lyait.) Vagy ha ma'r olyan nagy a nyoma's, hogy musza'j
valamit beterjeszteni, akkor rendre a'ti'rja a korma'ny az eredeti, a
demokratikus norma'kat alkalmazo' tervezeteket u'gy, hogy a to~rve'nyek
biztosi'tsa'k a korma'ny beleszo'la'sa't olyasmikbe, amikbe a demokratikus
norma'k szerint a korma'nynak nem lenne szabad beleszo'lnia: l. jegybank
to~rve'ny, bi'ro'sa'gi to~rve'ny, illetve a mostani me'dia to~rve'ny tervezet.
I'gy a korma'ny gondoskodik ro'la, hogy a jogrendszerbe tova'bbra se e'pu~ljenek
bele a demokra'cia to~rve'nyi garancia'i. Ennek az antidemokratikus gyakorlatnak
egyik biztosi'te'ka az is, hogy a korma'ny do~nte'se ellen Gomba'r - vagy
aka'rki - nem tud bi'ro'sa'ghoz fordulni, kive've, ha a korma'ny alkotma'nyos
jogot se'rt. (Ezen az alapon fordultak a bi'ro'i tana'csok az Alkotma'ny-
bi'ro'sa'ghoz, amikor az igazsa'gu~gyminiszter a megyei bi'ro'sa'gi elno~ko~k
kineveze'se'ne'l semmibe vette (az a'ltala i'rt!) to~rve'nyben ro~gzi'tett
elja'ra'si szaba'lyt. Aze'rt o~nmaga'ban nem lehetett bi'ro'sa'ghoz fordulni,
hogy a korma'ny to~rve'nyt se'rtett, a keresetet csak arra lehetett alapozni,
hogy a korma'ny megse'rtette a bi'ro'sa'g fu~ggetlense'ge'nek alkotma'nyban
ro~gzi'tett elve't. A bi'ro'sa'gi elno~ko~k u~gye'nek egyik tanulsa'ga e'pp ez,
hogy a korma'ny jelenleg bu~ntetlenu~l szeghet to~rve'nyt, ha nem az nem az
alkotma'ny.)

Teha't defini'cio'd szerint ("Egy demokraciaban, ha valakit serelem er, akkor
birosaghoz fordulhat") Magyarorsza'gon ma nincs demokra'cia, e's a korma'ny
nem is akarja, hogy legyen.

Ko"ro~si Ga'bor

valo'ban o~ro~k e'rte'k lehetne, de me'g csiszolni kellett volna rajta.
Ne'ptestve'rek, me'g nem ke'so"! Javi'tsa'tok ki a hiba'kat! (Elvta'rsak,
vannak me'g hiba'k. De mi a hiba'kat kijavi'tjuk! Mi minden hiba't kijavi'tunk!
Hogy a bodogult Gelka o~ro~kbecsu" rekla'mja'ra emle'keztessek.)
Ka'lma'n Laci ma'r tett egy javaslatot, e'n most folytatom.

> Mi, a Nemzeti Charta alairoi megdobbenessel vesszuk tudomasul a
> magyarsagot megcsufolo, az orszagot bolseviki-liberalis rablotokenek
                                                          ^^^^^^^^^^^^
Karvalyto"ke testve'rek, karvalyto"ke! Ezt ma'r ke't e'vvel ezelo"tt
megtanulhatta'tok volna Bethlen gro'fto'l. Olvassa'tok gondosabban a Fu~hrer
mu"veit! (Nem a'rt esetleg a zsido' plutokrata jelzo"k haszna'lata sem.)

> 6.  Magyarorszag akkor lesz, ha megszunik Hazank megszallasa a csehek, a
>     romanok, a szerbek, az osztrakok, az ukranok altal.
Testve'rek! A horva't e's a szlove'n megsza'llo'kro'l megfeledkeztetek!

> 9.  Magyarorszag akkor lesz, ha felfuggeszti a kommunista rendszer altal
>     felvett es eltekozolt hitelek visszafizeteset, es nemzetkozi
>     szakertok bevonasaval atvilagittat minden egyes hitelszerzodest.
Testve'rek! Ne bi'zzatok a nemzetko~zi fina'ncto"ke szake'rto"iben! Nekik az
e'rdeku~k, hogy mindent rendbenle'vo"nek tala'ljanak.

Ko"ro~si Ga'bor