Sziasztok,
A "tomanyos kiserlet" az ELTE nehany fizikus
professzoranak bevonasaval tortenne, es a kovetkezokeppen
nezne ki:
Adott ket szoba, melyeket egy zart ajto valaszt el
egymastol. Az egyik szobaban nem lenne mas, mint egy
asztal, a tetejen pedig egy szamitogep. A gep egy 5 jegyu
veletlenszamot irna ki a kepernyore. Ezt senki sem
lathatna, sem az alany sem a kiserletszervezok. Ekkor
kernek meg a masik szobaban ulot, hogy asztralprojekciot
alkalmazva lepjen ki a testebeol (innentol fogva nem kotik
a fizikai korlatok), majd "lebegjen at" a masik szobaba,
nezze meg a szamot, majd terjen vissza es irja le egy
papirra.
Annak az eselye, hogy veletlenul rahibazik mindossze
1:100000. A kiserlet minden reszlete dokumentalva lenne
(videokamerara rogzitve mindket szoba). Az egy fonotos
kriterium, hogy a kiserletvezetok se tudjanak arrol a
dologrol, amit a pacienstol kerdeznek, hogy kizarhato
legyen pl. a telepatia.
Hat roviden ennyi lenne.
Ja, meg valami:
Sokan osszekeverik az asztralprojekciot es az OBE-t (Out of
Body Experience), en is! Pedig nem ugyanaz. Lehet, hogy
ennek a kiserletnek a kapcsan inkabb ez utobbirol lenne szo.
Udv : Noki
|
Sziasztok !
Az elolenyek igen nagy zajban is kepesek megkulonboztetni
olyan hanghullamokat, melyeknek szubjektive kiemelt
jelentoseguk van. Az ember szamara ilyen a gepkocsi
rendellenes motorzaja, de elofordul, hogy a tomegbol
kihallik ismerosunk hangja, vagy a motorzaj alatt tan
meghalljuk meg olykor a gyereksirast is.
A macskak fule kulonosen kihegyezett az egercincogasra,
vagy az eger motoszkalasara.
Altalaban a szabalyszeruseget mutato hullamokat,
illetve jeleket sem lehet - egyszeru vizualis megjelenito
muszerekkel felismerni, ha mar egyeb jelekkel osszegzodve
latszanak.
Komolyabb muszerek kellenek, melyek bonyolult
matematikai eljarasok segitsegevel kepesek jelezni azt, hogy
a keresett, es ismert jellegzetessegu jel benne van-e
a vizsgalt zurzavarban.
A haboru elott kidolgoztak az ugynevezett
szort spektrumu adassal egyutt a korrelacios vetel elvet,
mely lehetove tette volna a felderit-hetetlen es
zavarhatatlan radiozast a katonasag szamara, de
az akkori technikai lehetosegek mellett oriasi meretu
berendezesekre lett volna szukseg, s igy komolyabban
csak az integralt aramkori technika koraban
kezdtek el ezek fejlesztesevel foglalkozni
hadiipari berkekben.
Miert is emlitem ezt ?
Kesobb kiderul.
Ezekkel a radioadokkal radiofrekvencias zajban, es kulonfele
zavarojelek kozepette is lehet kommunikalni.
Amiatt felderithetetlen az adas, mert a felderitok
vevoberendezeseinek spektrum-analizatoran az adas
sze'tkent zajnak latszik, es belevesz az amugyis mindig
jelenlevo eterzajba es a keszulekek sajat aramkori zajaba.
Az adas folyaman tulajdonkeppen egy bizonyosfajta
titkositasi eljarassal elkodoljak az eredeti informaciot.
Specialis szorzo-keverovel vegeredmenyul
olyan jelet sugaroznak ki, mintha igen nagyszamu,
de roppant kisteljesitmenyu ado mukodne szerteszorva
egyszerre a frekvenciaskalan.
Csak a titkos kodot ismero, specialis vevokeszulek kepes
dekodolni ebbol a kaoszbol a tenyleges informaciot.
A hasznos jelet matematikai alapon kidolgozott
trukkokkel lehet kiszurni, reprodukalni.
Zaj alatti vetelnek, illetve zajban eltemetett jelek
vetelenek is nevezik ezeket a modszereket.
A kisugarzott radiojel megjelenitve spektrumkepkent
- azaz _szinkep_ formajaban hasonlo az anyag homersekleti
sugarzasi szinkepehez.
( Ejnye, hogy a legtobb sarlatan es altudos is a
hasonlosagokra szokott epiteni.
Engem jaratnak le vele. :(
Az anyag sugarzasanak egyik nehezen kozelitheto,
energetikai vonatkozasu rejtelyet egy igazi tudos,
Max Planck fejtette meg a szazadfordulon.
Bebizonyitotta, hogy a sugarzasi szinkep nem lehet
folytonos - megha annak is latszik,
hanem vonalas kell legyen.
Az anyag sugarzasa is vegedmenyben zaj, vagy hat
legalabbis annak latszik, ill. hallatszik.
(A zaj, olyan veletlenszeruen valtozo jel, melyrol
feltetelezzuk, hogy hasznos informaciot nem hordoz.)
Node ki tudja megmondani meghallgatassal, vagy ranezessel
a zagyva jelrol, hogy az tenyleg zaj, vagy elkodolt uzenet,
mely megfejtore var ?
Kb. fel eve, egy konyvtarban veletlenul kezembe akadt egy konyv,
mely az evoluciorol meselt, es a szerzo roviden ismertette
a telapatia valoszinutlenseget - arra hivatkozva,
hogy az idegrendszer nem tunik alkalmasnak radiojelek
adasara, vetelere es feldolgozasara, es szerinte nem is varhato
mar, hogy kialakuljon ilyesfele kommunikacios kepesseg a Foldon,
hiszen a Foldon mar tulzottan intenziv a zavaro radiozaj.
Lehet, hogy igaza van.
Megis tamadt azota egy sejtelmem. Nem tudhatjuk,
hogy van-e meg olyan tovabbi kolcsonhatas, melyet
energetikai oldalrol kozelitve eddig keptelenseg volt
kimutatni - a kulonfele, sokkal intenzivebb zavaro
hatasok mellett, es meg ha befolyasolja is muszereinket
akkor is aramkori zajnak veljuk a jelenletet.
Az emberi agyban (is) hihetetlen hatekonysagu
korrelacios szurok mukodnek.
Ezek gyorsabb mukodesuek, mint a mai gepi eszkozok.
Nemcsak zajjal keveredett hangok, hanem zajos kepek gyors
felismerhetoseget is szolgalniuk kell.
Az alkonyati felhomalyban party-rol, vagy
allofogadasrol hazafele botorkalo osembernek pillanatok
alatt meg kellett tudnia allapitani a szelben hullamzo
rekettyes levelei mogul rameredo szemparrol, vagy felszemparrol,
hogy tulajdonosa jambor novenyevo, vagy ehes fenevad.
Azota persze kisse visszafejlodtunk, de meg vannak
nyomai eziranyu kepessegeinknek. :)
A termeszeti torvenyek felismeresenek kepessegehez is
korrelacios szuro-elvre van szuksegunk - azt hiszem.
Netan lehet az is, hogy a telepatikus uton nyert informaciok -
kedvencemben - a sejtmembran-potencialfluktuacionak - igazan
csak pofon utan hallhato - flicker-zajaban vannak melyen
eltemetve, es korrelacios vetellel nyerhetok ki onnan ?
Meg egy lapattal rateszek punktumelmeleti
zajongasaimra:
Lehet, hogy az anyag evolucioja is szort spektrumu
jelekkel tavvezerelt folyamat ?
Udv: zoli
|