Tisztelt VITAZOk!

Folmerult, hogy lehet-e szemnek lathatatlan dolgokat lefenykepezni. Elhangzott
ezzel kapcsolatban az aura fenykepezese.

Ez engem is izgatott es minthogy nehany itteni baratomn ilyen es hasonlofele
klubok rendszeres latogatoja es dicsekedtek is azzal, hogy nekik megvan a
sajat aura felveteluyk, meg ok neha latrjak is, hat kikunyeraltam toluk es
kisse alaposabban (>10 sec) megtanulmanyoztam kettot.

A fenykepeken a test kkorul bizonytalan korvonalu kodos foltok uszkalnk, ez
ketsegtelen teny. Csakhogy a film kozonseges polariod szinesfilm volt. Magam
nagyon sokat fotoztam es jol ismerem a filmek erzekenyseget, ezert ha az, a-
mi a foton volt, az szemmel nem lathato, kisse megrazonak tunt.

Megkerdeztem a korulmenyeket. Nem utcan, hanem muteremben keszultek. Fekete
draperia elott es a delikvensnek a keset valamire ra kellett tennie. Csak
a fotos allt vele szembe, a delikvenst nem engedtek oda.

Nos, az egyik no feje folott hatalmas feher aura lengett es az arcat EZ vi-
lagitotta meg! Sargasfeher fennyel. Az arnbyekok felolrol jovo fenyt jeleztek
es nem a test vilagitott. A felvetel ketsegtelenul beallitott volt es villa-
noval keszitettek. Akar a test korul kialakult melegedo levego keveredesenek
fenyszorokepesseget, akar mikrohullamu jelenseget produkaltak is a szemely
kore, kihasznalva a fekete draperia fenymodosito hatasat,  mindegy, ekkora
fenyt szabad szemmel latni kellene. Hogy a delikvensek nem lattak, csak a film,
ez arra utal, hogy a jelenseg addig elt, amig a fenykepezogep lencseje a feny
szamara nyitva volt.

Furcsa aura, ami azt erzekeli, hogy mikor fotozzak es akkor felerosodik,
nemde?

Endrenek UFOkrol.

Az, hogy elvileg lehetseges, vagy lehetetlen, azon nem vitazunk. A gond az,
hogy eddig valamennyi bizonyitek, amit szamomra "produkaltak" (nem szamitva
a 'sajat szememmel lattam" c-t, ami barmilyen pszichikai, azaz belso hatas
is lehetett) csak egyet bizonyitott: ott valami van, leginkabb valami feny-
jelenseg. A jelenseg "pattogasa" az egen, a hirtelen iranyvaltasai toke-
letesen ertelmetlenek es az "UFO" tomegnelkulisegenek a jelei voltak. Ami-
kor pl. "hitelt erdemlo" fotokat mutattak (pl. egy holttest a nehany meteres
cseszealjban), akor sajna ot volt egy nagyonis foldi formaju es meretu szem-
uveg is a holttest mellett, ami a foldontulisagot nem eppen bizonyitja, sot,
leginkabb cafolja. Publikalt fotok kozul az ujsagban publikaltak nem ertekel-
hetok, mert annak raszteres kivitele nem teszi lehetove, hogy a kep elemezheto
legyen. Finom kivitelu fotoknal a hamisitasok kezenfekvoek voltak.

Sajnalom Endre, szeretnem en is hinni, hogy a foldi problemak urlenyekkel
megoldhatoak, de eleddig NINCS hitelt erdemlo bizonyitek a jelenletukrol.
Elvileg letezik szamtalan mas civilizacio is a foldin kivul. Gyakorlatilag
semmi bizonyitek sincs ra, hogy foldon kivuli civilzacio korulottunk jelen
lenne. Legkevesbe arra, hogy koztunk elnenek. A dimenziokkal valo buveszkedest
meg azt hiszem hagyjuk, raerunk elovenni akkor, ha majd lesz EGYETLEN hitelt
erdemlo bizonyitek arra vonatkozoan, hogy egy nem azonositott repolu test az
egy foldon kivuli civilizacio kepviseloje.

Udvozlettel:   Cser Ferenc

 irja :

>>Az sokszor elofordult, hogy pl. csodatevo fakirokat korulvevo tomeg
>>minden tagja egyforman latta, hogy egy fiatal fiu felmaszik egy feldobott es
>>fuggolegesen maradt kotelen, majd a fakir elvagja a kotelet alul, a 
fiu lezuhan
>>veresen, vegul felall es semmi baja. Ugyanaz a jelenet filmre veve 
azt mutatta,
>>hogy a fakir ul a nezocsoport kozepen es semmit sem csinal -- tomeghipnozis.

Ez az eset sohasem tortent meg, igy tehat le sem fenykepeztek.
Az egesz sztorit a szazad elejen talalta ki egy alneven iro amerikai ujsagiro
(S.L. More, ertsd Sell More, azaz adj el tobbet), majd a hiszekeny 
olvasok elterjesztettek, mint valodi tortenetet.

Ennek a hirlapi kacsanak a pontos tortenet leirja Rath-Vegh Istvan a
Legendak es tortenelmi hazugsagok (nem biztos, hogy pontosan emlekszem
a cimre).

A hiszekenysegnek valoban nincs hatara.

Kedves VITApartnereim !

Ime, amit igertem: meggyozo, tudomanyos ervekkel es hivatkozassal
alatamasztott bizonyitek a Fo:ld uregessegerol.

A Fo:ld uregesseget egy szazad eleji, orosz foldrajztudosokbol
allo expedicio bizonyitotta be. Az expedicio az eszaki tengeren
a Novaja Zemlja egy szigete'n bukkant ra a Fold belsejebe vezeto atjarora.
A Fold belsejeben egy izzo kis egitest (vagy inkabb folditest :-) van.
Erre bizonyitek is van: koztudott, hogy a Fold belseje fele haladva
egyre melegebb van (hogy egyuttal VK Janos maganlevelere is valaszoljak).
A Fold belso felszinen a jura korbol visszamaradt allat- es novenyvilag
el, de eppugy vannak ott heygyek, volgyek es folyok, mint a Fold
kulso felszinen.

Az expedicio minden szempontbol hiteles, valoban tudomanyos igenyu
leirasat adja a hirneves orosz geologus, V. A. Obrucsev (1863-1956)
Utazas Plutoniaba c. konyveben (Mora Kiado, Budapest, 1964).

Sokakban felmerulhet, miert epp a Mora Kiado es miert ilyen meseszeru
cimmel adta ki a konyvet. Ifjabb olvasoimat emlekeztetnem kell arra,
hogy nem mindig volt ilyen Szabad a sajto ! Bizonyos konyvek csak
"fedonevvel", mas kiadonal es a konyv tartalmat mintegy negalo
eloszoval jelnhettek meg. E konyv is ilyen. Persze hamar rajottek a
turpissagra es az akkori kulturpolitika aczelkerekei az el nem adott
peldanyokat bezuztak. Szerencsere nehany peldany van meg az orszagban.

S hogy miert van meg mindig oly' nagy titkolozas a temaban ? A valasz
nyilvanvalo. Az expedicio nem sokkal a NOSzF kitorese elott tette a
nagy felfedezest. Az orszag kesobbi vezetoi ugy gondoltak, a dolgot
el kell titkolni es a Fold belsejet gyarmatositani kell. Csak talalgatni
lehet, mi is van ott most ! Meg szerencse, hogy Obrucsev megirta a konyvet.
Csak bizhatunk abban, hogy a szazad ketsegtelenul legnagyobb foldrajzi
felfedezese majd az emberiseg javat szolgalja.

Udvozlettel:	Feri