Foto vegyszerek
Hello Kornyeszek!

Ezt a kerdest nemregiben a TIPP-ben feltettemm de hatha Ti tobbet tudtok...

Tavolletemben Balaton kornyeki hazamat egy fotos akarja kiberelni a masinajaval
egyutt.

Az nyugtalanit hogy mit fog csinalni az elhasznalt vegyszerekkel. Tudja-e
valaki:
- mennyire veszelyesek ezek a kornyezetre (elbomlanak egy ido utan?)
- lehet-e egyszeruen a lefolyoba onteni (deritogodor-szippantokocsi rendszer) -
ez a fotos javaslata
- mi a nagyuzemi modja a hasznalt vegyszer
megsemmisitesenek/ujrahasznositasanak?

Koszonettel

Kokuti Robert

Mail*Link(r) SMTP               Kornyeszeti periodikak

Tudom, tonnanyi van.  Az alabb bemasolt hirhez annyit: a Berkeley ERG (Energy
and Resources Group) ezt valasztotta megrendelni, akkor lehet benne valami,
mert a program szegeny mint a templom egere.

Amugy meg mindig el a kerdes: ki milyen szakirodalmat olvas otthonrol?  Egy
listat mar kaptunk, de ki melyiket tartja erdemesnek a megrendelesre?  Melyik
az, amit rendszeresen olvastok?

En a magam reszerol a KOrnyezet es Fejlodest szoktam elolvasni, nehany szamot
nagyon jonak tartok, mert jol tukrozi a jogrendszerunkben levo valtozasokat; az
uj kormannyal jott iranyzatokat,stb (legalabbis innen kinntrol); ha irok
valamit, magyarul azt is nekik szoktam elkuldeni (bar rettento lassan kozlik
le).  A K&F-nek meg egyaja van: pofatlanul draga...  Bar, ha az ember ir neha
bele, akkor elvileg ingyen is megkaphatja, azt hiszem (en mar kopasz modon
kifizettem az elejen).

Az OKO is jo meg; tetszik a kivitele is.  Csak szerintem mindkettobol
hianyoznak a rovidebb lelegzetu irasok, hirek, stb. Ha az epp megjelent 4-5
cikkbol egy sem erdekli az emebrt; akkor vegulis hiaba is kapta meg (es
raadasul en altalaban 2-3 peldanyt is kapok, nemtudom, ezzel csak engem
tuntet-e ki az OKO...).

A Lelegzetet is olvastam egy ideig; azt egy kicsit amatornek erzem neha; vagyis
nem az en erdeklodesi stilusom.  Meg energiaugyben szoktam olvasni az
Energia-hireket es a Gazdasag es Energia c. lapot.  Ezekbol jol lehet
informalodni, viszont nem akademiai kozeget celoznak (foleg intejuk, stb.
vannak). 

Ti?

--------------------------------------
ERG has ordered a new publication called "DOWN TO EARTH" for the library.
The publication deals with environment and development type issues, and often
has some quite interesting articles on contemporary hot issues (trade, biodiv,
intellectual property rights etc.).  It is pitched at a broad (NGO, academic,
civil servant) audience.

Valaki kerdezte a napenergianak Szaharaban valo kitermelesebol fakado
kovetkezmenyeket. Ime egy gondolatkiserlet:

A Nap a Szaharaban egy negyzetmeterre (tovabbiakban m2) kb. 1kW energiat
sugaroz. Ezt kb. 10%-os hatasfokkal lehet hasznositani, azaz 100W/m2
(es itt majdnem mindegy, hogy kozvetlenul villannya alakitjuk - ennek
hatasfoka manapsag tobbe-kevesbe 10% -, vagy a hoenergiat hasznositjuk
hagyomanyos modon (az atalakitasnak igen rossz a hatasfoka, de a nap-
kollektor hatasfoka nem is olyan alacsony).

Ma Magyarorszag atlagos villamos energiafelhasznalasa 4-5000 MW (4-5 GW). 
Konnyen kiszamithato, hogy ehhez a Szaharaban 40-50 negyzetkilometer
(km2) feluletet kellene beboritani napkollektorral. Ez nem nagy, a
Balaton feluletenek a 8%-a (a Balaton allitolag 605 km2, de nem szoktak
kozolni, hogy az utobbi 20 ev "partrendezese" ezt mennyivel csokkentette).
Persze ennek a feluletnek a ket- haromszorosa kell, hiszen csak nappal
mukodik.

Ez  a felulet csak "egy homokszem a Szaharaban". Jollehet Nyugat-Europa
mind egysegnyi teruletre, mind pedig lakosra vetitve tobb energiat 
fogyaszt, mint mi, a szukseges terulet nem lenne ott sem ijesztoen nagy.
Valoszinuleg sokkal kisebb kornyezeti hatasa lenne, mint pl. a CO2
kibocsatasnak.

A termelt energiat legegyszerubben ugy lehetne elhozni, hogy oda kellene 
vezetni csovezeteken vizet, ezt elbontani es a hidrogent kriotartalyokban
elhozni. (A tavvezetek nem egy biztos dolog a Szaharaban.)

Itt mar jelentkezik egy-ket kornyezeti problema:
1./ Mi lesz a visszamarado soval ? (nyilvan tengervizet kell odavezetni)
2./ A felszabadulo oxigen globalisan bizonyara elonyos, de helyileg is ?
    (pl. ha nem fuj a szel, ott maradhat az egesz, iszonyu tuzveszelyes.)
3./ A kriotartalyok rettenetesen robbanasveszelyesek.

A masik problema a koltseg: ha 1 m2 kollektort csovezessel egyutt
potom 10000 Ft-ra vesszuk, akkor a szukseges 100 km2 ara ezer-milliard
(1 billio - magyar billio, nem amerikai, azaz 1 000 000 000 000 ) forint.
Csak osszehasonlitasul: A magyar eves GDP kb. 36 milliard dollar, 
azaz 3.9 ezer-milliard forint.

Ez csak a kollektor. Ehhez meg kellenek az eromuvek (ugyanolyan eromu,
mint a mostaniak, csak kazan nelkul), meg a csovezetek a viznek.

Mas:

Wolf Gyuri irt a gyorsitos eromurol. Ezt Rubia professzorek talaltak ki.
(Ha sikerul megvalositani, bizonyara megkapja a masodik Nobel-dijat !)

Ennek ket fo elonye:

1./ Nem termel hosszu felezesi ideju izotopokat. (Sot, bizonyos beallitas-
    ban az eddigi eromuvek altal termelt hulladekot is at lehet vele
    nem sugarzo izotopokka alakitani !)
2./ Nincs benne lancreakcio - nem tud "megszaladni".

DE: (amirol nem szoktak beszelni)

1./ Van neki primer vizkore, amiben a csotores a mai eromuveknek is a
    legnagyobb kockazati tenyezoje.
2./ Termel csekely sugarszennyezettsegu szemetet, mint a maiak (ruhak,
    cipok, tisztitoszerek).

A legnagyobb technologiai problema azonban a kovetkezo:

A reaktortartaly egy nagy nyomas alatt allo forro fazek. A gyorsito
egy vakuumtartaly, amit a szupravezeto magnesek miatt erosen hutenek.
A gyorsitott reszecske-nyalabnak a hideg vakuumbol at kell lepniuk
a forro nagynyomasu reaktorba. Ezt egy olyan "ablakon" kell megtenniuk,
ami nem nagyon all nekik ellen, azaz eleg vekony. Rubia professzor
szerint ezt az apro technologiai kerdest bizonyara konnyen megoldjak,
de azert azt hiszem, addig meg vannak "el nem csokolt csokok".

Uedv.

ifj. Eroe Janos

Kedves KORNYESZek!
Mar egy honapja rendszeresen kapom a KORNYESZT (ugyanis ekkor iratkoztam
fel), itt az ideje, hogy az akkori elmaradt bemutatkozasomat potoljam.

Hartman Matyasnak hivnak, tavaly vegeztem a Godolloi Agrartudomanyi
Egyetemen, jelenleg itt is dolgozom. Az egyetemi Zold Klub egyik vezetoje
vagyok. Fobb temak, melyekkel foglalkozom: alternetiv mezogazdasag, ezen
belul is a novenyvedelemmel bovebben; valamint a hulladekgazdalkodas.
Amugy minden egyebre probalok odafigyelni.

Nehany szot az atomenergiarol. Eloszor is maximalisan megegyezik abban a
velemenyunk, hogy elso az energia6ekonysag. Lehet hogy szubjektiven
itelem meg, de en nem erzem biztonsagosnak az atomeromuveket. Itt nemcsak
az elhasznalt futoelemekrol van szo, es a mukodo eromurol.Mi lesz a
elavult, bezart eromuvekkel? Csernobil megoldas, vagyis betonszarkofag
legalabb 800 evig. Orizni is kellene, meg allandoan javitani.
Milyen megoldas lehetseges? Fogalmam sincs. A nagyobbik baj, hogy otlet
mar felmerult tobb is de egy sem kapta meg a tokeletes jelzot.

A heten egy sajtotajekoztaton vettem reszt, melyet a Lipcsei Vasarok
magyarorszagi kepviselete szervezett.Nehany rovid informacio:
TERRATEC Kornyezetvedelmi szakkiallitas 1995. marcius 1-4-ig Lipcseben .
 20 orszag, 750 kiallito (Magyarorszagot nem kepviseli senki).
Fobb temak (kapott hangsulyossaguk szerint)
    -   hulladekgazdalkodas
    -   szennyvizkezeles
    -   tarolasi megoldasok
    -   meres es szabalyozasi technologiak
    -   energia
Masik erdekessege lesz az u.n project tozsde, ahol kulonbozo
kornyezetvedelmi projecteket mutatnak be.
Ezzel egyidoben szinten a Lipcsi Vasarvaros teruleten Csomagolastechnikai
Vasar lesz.
 Bovebb informacio:
Kovacs Reka, Interpress Kiallitasok Kft.
1356 Budapest, Iranyi utca 1.,posta cim: 1364 Bp., Pf.: 290
telefon: 266-0783, 266-0785, fax: 266-3434


Udv: Matyas