Valaki irasarol a MOKA-ban vagy a Parttorteneti Kozlemenyekben barki 
olyannak joga van, aki irodalmi izlessel rendelkezik, nem ertem a 
felhaborodast. Ha valaki kijelentene', hogy Shakespeare rossz iro volt, 
attol Sh. megmarad olyan nagynak, mint volt. Marpedig ilyen 
kijelenteseket, no talan civilizaltabb formaban, L. Tolsztoj es G.B. Shaw 
is tettek, az igaz, hogy nem a MOKA hasabjain. De ok ketten sem lettek 
kisebb irok ilyeten allasfoglalasuk miatt. Vagy nincs szolasszabadsag?
	Most pedig harom kereszteny-zsido vicc. Mind a harmat kiprobaltam 
ortodox rabbin: jo nagyot nevetett.
1) Kohnnak kikeresztelkedik a fia. Az a hagyomany szerint megszaggatja a 
ruhajat, de elmegy a rabbihoz is vigaszt talalni. A rabbi elhuzza egy 
ures szobaba es azt mondja neki: "Fiam, nagy titkot arulok el, az en fiam 
is kereszteny lett. Mast nem lehet tenni, mind az Urhoz imadkozni." 
Tustent bele is fognak a fohaszba: "Istenem, Istenem, kereszteny lett a 
fiam." Mire a mennyekbol hatalmas, de josagos hang dordul meg: "Az enyem is!"

2) Kohn kikeresztelkedik es egy olyan amerikai protestans szekta tagja 
lett, ahol a hivok predikalnak. Elerkezett az a nap, amikor rajta a sor, 
fel is ment a pulpitusra es kiontotte, ami a sziveben volt. Utana 
visszamegy baratjahoz es megkerdezi: "Hogy tetszett?". "Nagyon szep volt, 
csak az elejevel volt baj." "Hogy-hogy?" "Hat azzal kezdted, hogy `Draga 
goj hittestvereim'.

3) Egu fogadason a rabbi es a puspok egymas melle sodrodnak es az utobbi 
incselkedve megkerdezi: "Na rabbi ur, mikor kostolja meg mar a sonkat?" 
"Az on eskuvojen, nagytiszteletu uram" (Igy cimezik-e a puspokot 
magyarul? Az eredeti angolban "Your Excellency" szerepel).

Tobbet is tudnek, de valoban, ami serto lehet, azt nem szeretnem itt 
leirni. A fentiek legrosszabb esetben incselkedesek.

		Aldas Beke mindenkire (komolyan!)
					R

Kozkivanatra, Toldi esteje, elso resz (egy 2 evvel ezelotti Mokabol)

Toldi szerelme...

1 enek

Unnepsegre gyultek fenn, Budan a rendek,
Nemes lovagok: Csehek, Morvak, Vendek.
Lantok, dobok, kurtok harsonaja ordit,
Mindenki akarja unnepelni Toldit.
Mert, hogy nemhiaba josolta meg Bence,
Nagy ur lett Miklosbol, a kiraly kedvence.
Kinek ringyo nejet a halalba hagta,
Halakeppen Miklost lovagga testalta.

Szol im: "Lovagga utom most kendet,
Egyuttal atadom a nagy lovagrendet.
Nemesi cimered, ime kisse pajzan,
Amit nagyon szeretsz, az vagyon himezve rajzan."
Egy asito nagy picsa lathato a kepen,
Sterilizalt faszokkal korulrakva szepen.
Megkoszonte Miklos, s nyomban hozzalatott,
Otven uriholgyet azonnal meghagott.

Lora pattant Miklos aztan kevelyen,
Lelogo csulke a foldet szantja melyen.
Szol a kiraly aztan, Miklost odaintve,

Napoly kiralynoje gonosz fifikaval,
Megolte ocsemet mergezett pinaval.
Majd, hogy gonosz tervet ily modon elerte,
Sok jo magyar vitez pocset lemetelte.
Majd besozta oket elvetemult daccal,
Az osszeset megette fustolt lazaccal.
Kelj sereggel utra, leckeztesd a bestet,
S egy het mulva gyere, s szamolj be nekem tustent.

Eddig szol a kiraly szigoru parancsa,
Miklos csak bolint, s rezzen mar a kanca,
Aztan nyomban szazpinat orrzott,
S elvagtatott ugy, hogy csak nyoma porzott.



2 enek

Nagyfaluba indul Miklos elbucsuzni,
Mert merfoldes csizmat kell holnap felhuzni.
Nem szivesen megyek, morgott kesergon,
Mialatt lovaval atvagott egy erdon.
Amde hallga, mi ez, buvos enek csendul?
??
Csorgedezo patak hus toven leanyka.
Edesen dalolva puncijat mosta
Lagyan oblogette rozsaszinu kelyhet,
Ozek nyalogattak annak edes nedvet.
Hofeher feneke meg szerenyen ringott,
Izgalmaban Miklos dogletesett fingott.
Megriadt a lanyka, felsikoltott felve,
Mivel lovagot nem latott meg elve.
Szigoru apacak zardaban neveltek,
Figyelmet a faszrol ekepp eltereltek.
Reszketve figyelte Piroska a bokrot,
Es a locsot, mely a hosszu nadragbol kilogott.
Habar nem tanulta soha a szerelmi lecket,
Azonnal ugralni erezte a pecket.

De szep vagy galambom, szola Miklos lagyan,
Teged megkefelni volna leghobb vagyam.
Gyanakodva nezte meg tovabb a locsot,
Kozben Miklos kivett egy tegely kenocsot.
A lany puncijat jol bekente azzal,
Aztan nekiesett az iszonyu nagy fasszal.
S csoda tortent, a lanyka meg se csuklott,
Ugy nyelte a tubust, mint a kockacukrot.

Habar elotte meg sikoltott, mert furtak a hartyat,
De utana megszokta, mint cigany a kartyat.
Meg Miklosunk a tok aszt kivagta kemenyen,
Piroska valaga kontrazott serenyen.
Igy kefeltek soka, meg leszallt az este,
A lany nagy pirulva ruhajat kereste.
Ekkor szollott Miklos, bucsuzzunk szivecskem,
Holnap fel kell vennem vilagjaro mentem.
Talgyanorszag foldjet bejarom,
De vegul hazajovok, s teged veszlek majd felesegul.



4. enek

Miklos a ravasz hirt lelkendezve vette,
Es magat azonnal lovara vetette.
Am felordit, mintha furnak eles kesek,
Kinozzak valagat okolnyi kelesek.
Pancelnadrag szara pocset is torte,
Merges keles nott ra, nagyobb mint egy korte.
Mire elerte a napolyi piacot,
Szamolhatott meg, vagy feltucat barackot.

Fordulj vissza Miklos, keruld a kelepcet,
Tegy fajo pocsodre gyogyhatasu repcet.
Am Miklos a veszelyt nem talalja higan,
Szarvasbor kulacsat elokapja vigan.
Lekortyol egy liter rumos kavet zaccal,
Nekifohaszkodott, kevely magyar daccal.

Varta ot Gertrud, asito valaggal,
Punciat atkotve harci szallaggal.
Furta Miklos otet, het nap, het ejjel,
Minden numeranal fingott Gertrud kejjel.
Ahol vegigsepert a fertelmes ciklon,
Narancsligetekben lett a termes citrom.

Vadgesztenyeve lett az edes maroni,
Osszekunkorodott minden makaroni.
Egyiptomi csapas lett ehhez majalis,
Gertrud segge zug, mint a kanalis.
Miklos csak kotorja, dofkodi haraggal,
S nem boldogul megsem az iszonyu valaggal.

Am hetednap ejjel lohad Gertrud kedve,
Ha mod volna ra, nem is incselkedne.
Gyaszdalt fuj szaz csinos aprodruhas fattyu,
Nem all... el megsem az iszonyu dugattyu.
Naszhevero ropkod, selyem, csipke barsony,
Visit a kiralyno az iszonyu nyarson.

Egnekallo labbal kalimpal remegve,
De Miklos ezredszer kefel be rohogve.
Gertrud segge immar elettelen massza,
Am a duhos Miklos meg holtan is bassza.
Lerangatja Miklost otven hoher durvan,
Mazsas lakat csattan a meteres hurkan.
Raspolyozzak pocset szoges kalodaba,
Viszik kivegezni Napoly piacara.

Fohoher kezeben a pallos csikordul,
Amde Miklos faszan csakhamar kicsorbul.
Otvenszer csapott le meg vegul kifaradt,
Kozben eros zaj lett, megvivtak a varat.

Miklos seregei betortek a terre,
Hanytak a sok olaszt, landzsara, kardelre.
Nagy vitez tetteknek meglett melto ara,
Diadalmenetben ment Miklos Budara.

S vegul felkereste Piroskat, szerelmet,
Ki mar vart reaja, tartvan feher kelyhet.
Rozsafa ligetben basztak, nyaltak kurtak.
Meg ma is kefelnek, hogyha meg nem haltak.





Kedves Mokazok:

Csatlakozva Robi velemenyehez, szerintem is a vallas az egy annyira komoly lelk
i
ugy a vallasosaknal, es annyira felreertett a nemvallasosaknal, hogy a vallasos
vicceket jobb elkerulni, noha vannak engem szemely szerint nem banto vallasos
viccek  is, de masokra mas hatassal lehetnek.  A vallasos zsido viccekrol is
hasonlo a velemenyem, mint mas nem kereszteny vallasrol, de az is igaz, hogy a
legtobb zsido vicc az nem a zsido vallasbol csinal viccet.   Hogy ne csak
papoljak, elmeselek egy enyhebb viccet amit ministrans koromban mondtam el mise
elott a sekrestyeben, es egy kispap jol letolt erte.  Ime a vicc:

"Egy (oltonyos) cigany jon a templomba es aldozni akar.   Amikor az aldoztato
pap meglatta a zsirtol csillogo allat es a szaja kornyeket, megkerdezte tole:

Te Gazsi, te ma mar ettel!  Meghozza alaposan belakmaroztal!  Hat nem tudod,
hogy a Szent Testet ehgyomorra szabad csak venned?

-Hat tuttam, tuttam plehbanos ur, de ugy gondoltam, hogy jobb ha a Jezuska
fekszik a malackara, mintha a malacka fekszik a Jezuskara!"

Megjegyzes:  ez meg abban az idoben tortent, amikor ehgyomor volt a szabaly!

Salve,
Paco

Bosznia Hercegovina --> kanos a hercegno
  Luis Armstrong      --> Jujj de eros a keze
                          Eroskezu Lajos

                          Dr.Dr.K.S., 1995.VIII.6 USA