T. Szalon!
Csak penteken kaptam kezhez a Szalon 913-as szamat. Sajnalom, hogy igy --
most szandekom -- ellenere csak kesve valaszolok Balogh Eva modernizacios
temaju irasara, ami ebben a szamban jelent meg.
Eva irja:
> Azert hajlando vagyok valamit mondani errol a temarol, de attol felek, hogy
> nagyon negativ leszek, ugyanis nem hiszek a modernizacio elveben, mint
> tortenelmi fogalomban. Korulbelul 20 evvel ezelott lett divatos a
> "modernizacio"--bizonyos tortenelemi fejlodes, ami alapjabanveve kulonbozo
> mas korok fejlodesetol. Emlekszem egy konyvre egy amerikai-magyar
> tortenesztol, aminek a cime valami olyasmi volt, hogy "Jozsef Eotvos and the
> Modernization of Hungary," es mar akkor ugy gondoltam, hogy az egesz koncept
> igen eroltetett. Ami pedig a Horn-fele modernizaciot illeti, azt hiszem, hogy
> az egy meglehetosen zavaros valami.
Orulok, hogy Eva onmagahoz hiven a modernizaciot mint tortenelmi
folyamatot kezeli. E tekintetben Eotvos Jozsef ill. Szechenyi sikereinek
es kudarcainak emlitese a magyarorszagi kornyezetben tobbe-jevesbe
elkerulhetetlen. Az Eva altal emlitett konyvet nem olvastam, de szivesen
vennem -- talan tobb Szalonossal egyuttveve --, ha Eva rovidebb
ismertetot adna ez ugyben, a "koncepco eroltetettsegere" vonatkozoan is.
Hiszen ahogy az elozo levelemben azt a velemenyt vazoltam, ami logikusnak
venne az elozo kormany modernizacios teren elert sikereit, itt hasonlo
termeszetessegunek tekinthetnenk Eotvos es Szechenyi modernizalo
tevekenyseget es annak aldasos hatasat. A reformer/modernizator cimke
szinte a "naggyal" egutt automatikusan hasznalt az elobb emlitett parosra.
Mint ahogy elozo irasomban, most sem sajat poziciom gyanant irom
mindezeket, inkabb egy kozismert nezet idezesere. Tehat kivancsi vagyok,
Eva szemeben mitol "eroltetett" a modernizacio gondolata Eotvos es
Szechenyi eseteben.
A kerdes annal erdekesebb, mert Eva ugyanakkor engem roviditve idezve
vezeti fel sajat velemenyet, miszerint a jelenlegi kormany programja nem
modernizalo celu vagy eredmenyu:
> Gabor igy folytatja:
>
> >Az Eva altal Agh Attilatol idezett szavak alapjan valoban ugy tunik, Agh
> >Attila tezise valahogy igy foglalhato ossze:
> >
> >"[A jelenlegi] kormany modernizalo es europasito, mig az elozo kormany
> >nem volt az."
> >
> >A tezis alapveto es kozismert tenyek alapjan labilisnak tunik.
>
> Bizony, bizony. Tobb mint labilis, minden realitastol elrugaszkodo! Szerintem
> egy ilyenfajta osszehasonlitas teljesen ertektelen. Gabor jol le is irta,
> hogy miert. A kormany "modernizacios programja" homalyos es zavaros (egy jo
> angol szo ra: nebulous!) Jol hangzik, de mit is jelent? Kulonben, ha
> modernizacio alatt felzarkozast ertunk a modern nyugati, demokratikus,
> piazgazdasagon felepult politikai es gazdasagi strukturahoz, akkor ez a
> kormany bizony egy teljes ev alatt semmit sem csinalt. Sot, talan itt-ott
> vissza is tancolt.
[Ezt peldak kovetik.]
> Szoval az egesz koncepcio szerintem egy meglehetosen zavaros, sot mondhatnam,
> ertektelen valami, de ha azt ertjuk alatta, amit fentebb kifejtettem,
> valahogy az az erzesem, hogy ez a kormany meg kevesbe "modernizal" mint az
> elotte levo.
Ami a mult cikkemben irottakat illeti, annak teljes idezese egyertelmuve
tenne, sajat velemenyem sem azzal az egyszerusitessel nem irhato le, hogy
az ezt megelozo 89 utani kormanyok modernizalok lettek volona, sem azzal,
hogy a mostani lenne az (de ezek forditottjaival sem). Az ismertetett
allaspont minden eserte valos velemenyek pontos tukrenek tunik, hiszen
Eva hezitacio nelkul elfogadja az ott felhozott erveket.
De mit is ertunk modernizacio alatt? Eva azt mondja nem hisz a
fogalomban. Korabbi kerdeseim alapjan remelem kifejti majd miert. De
azert tesz egy ajanlatot, hogy mit erthetunk:
"felzarkozast a modern nyugati, demokratikus, piacgazdasagon felepult
politikai es gazdasagi strukturahoz".
Ez jo kiindulopont a modernitas mibenletenek vizsgalatara. Tennek nehany
javaslatot, miben is all a "modern nyugati, demokratikus piacgazdasag".
Ugyan a definiciobol nem egyertelmu, ugy gondolom a demokraciat es a
piacgazdasagot erdemes a modernitas fogalomkorebe bevonni, inkabb
minthogy a mellett targyaljuk oket. Ha valakinek ez a csoportositas,
illetve a lista mas elemei nem nyernek meg az egyeterteset, vagy a
listahoz hozzaadni kivan, esetleg pontositani, tegye meg. A listat
vitaindito munka-listanak szanom, a teljesseg igenye nelkul. Azt is
termeszetesnek tartom, hogy szukseges lesz a lista elemeinek reszletesebb
targyalasara ahhoz, hogy a modernizacio temakoret, illetve annak
magyarorszagi vonatkozasait a Szalon konkluziven targyalja es lezarja.
Tehat lista a modernitas jelenteserol:
1.) formalis es funkcionalis demokracia (rendszeres, mertekado szabad
valasztasok ertelmeben, mind az orszagos, mind a teruleti es helyi
szinteken)
2.) dontoen piacgazdasagi orientacio
3.) az emberi jogok altalanos tisztelete
a.) vallasi, etnikai, nemi, politikai nezetek alapjan valo
diszkriminacio hianya
b.) az (a.) pontban sorolt kategoriak szerinti szervezodesek
legitimitasanak elismerese
c.) altalanos szolas, gyulekezesi es velemennyilvanitasi szabadsag
tiszteletben tartasa
4.) sajto es mediaszabadsag
5.) nemzetkozi osszehasonlitasban elenjaro pozicio a kovetkezo teruleteken:
a.) egeszsegugy
b.) termeszettudomanyi muveltseg
c.) nyelvtudas/tobbnyelvuseg
d.) kozlekedesi es kommunikacios infrastruktura
6.) jogallamisag
a.) buntetojogi felelossegrevonas korulmenyeinek szigoru
megkotese az "artatlan amig bunosnek nem bizonyitott" elv
alapjan
b.) a maganjogi szerzodesek hatekony birosagi betartatasa
c.) altalanos adofegyelem
d.) szervezett bunozes hianya
7.) eselyegyenloseg a kovetkezo teruleteken:
a.) oktatasban
b.) egeszsegugyben
c.) egyeb szocialis szolgaltatasokhoz valo hozzaferhetesben
raszorulas eseten
8.) abszolut szegenyseg hianya / alapveto emberi szuksegletek kielegitese
a.) futott villany-vilagitott szallashoz valo hozzaferhetes
b.) biologiai szuksegletnek megfelelo minosegu, mennyisegu, es
osszetetlu tapanyagokhoz valo hozzaferhetes
c.) telefonszam es postai cim
Mint lathato, a modernitas elvarasainak a lista alapjan egyetlen orszag
sem felel meg.
Tobb pont ezek kozul Magyarorszagon magatol ertetodo, tobb egyertelmuen
hianyzik, tobb ketseges. Ha megallapitottuk, mi a modernitas -- erre
hivatott a fenti lista illetve annak leendo kiegeszitese -- eloszor
megvizsgalando pontosan miben nem "modern" Magyarorszag. Ha pedig ez
megtortent, akkor megvizsgalando miben -- ha barmiben -- lehetne,
szukseges, vagy kivanatos kormany vagy mas burokratikus/adminisztrativ
beavatkozas a modernitas letrejottehez/letrehozasahoz (vagy volt 1989-ben).
Ezek utan mod kerulhet az elmult kormanyok illetve a jelenlegi adminisztracio
"modernizacios" erenyeit es hianyossagait attekinteni. Mindaddig amig az
elobbiek nem tortennek meg, a "modernizacio" kerdese csak otletszeruen
lenne targyalhato, ebbol adodoan felesleges is lenne.
Udv.,
(Bognar) Gabor
|
