Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 373
Copyright (C) HIX
1998-03-24
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 u"rslaug (mind)  59 sor     (cikkei)
2 Re: Urallomas feltoltese (mind)  49 sor     (cikkei)
3 Re: Urallomas (mind)  29 sor     (cikkei)
4 Liptak Szabolcsnak (mind)  17 sor     (cikkei)

+ - u"rslaug (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A legnagyobb technikai kerdes az, hogy honnen hova vezetjuk a slaugot?

[A ESET] Felloves elott a slaug egyik veget a foldhoz kotozzuk, masik veget
az urhajohoz, hogy huzna azt magaval folfele a sztratoszferaba. Hat, ezzel
lenne nehany aprocska problema. Peldaul eleg komoly dinamikus igenybevetelt
jelent a slaug szamara, amint tudom is en hany g-vel beindulnak a
toloraketak es a kabeldobrol elkezd letekeredni a slaug. Szeretnem azt a
mechanizmust latni, amelyik ilyen szoggyorsulassal kezd el forgatnmi egy
nem is tudom hany megatonna sulyu kabeldobot. Es ha a slaug megsem szakadt
el, akkor a kabeldob tengelye fog hamuva egni a surlodastol. Es ha ezek
egyike sem tortenik, akkor a slaug parszor feltekeredik meg az Egyenlitore
is, amig a szerencsetlen muhold beall geostacionarius palyara. Persze,
semmi sem akadalyoz meg bennunket, hogy spiralban huzzuk ki a csovet az
urbe.


[B ESET] Az urhajo magaval viszi a slaugot, beall geostacionarius palyara,
aztan eloveszi a slaugjat es elegansan lelogatja. Mondjuk, hogy epitettunk
egy akkora raketat, mint a Babel tornya aminek csomagtartojaban ott a slaug
is. Lehet, hogy a slaug megis tul nagy lesz, es azt a tetocsomagtarton kell
vinni, kabe ugy, mint trabant kombin a rekamet. (Ho"allo rekamera gondolunk
itt, olyanra, amibvel a holdkompot vonjak be.) Tegyuk fel, hogy ezen a
reszleten elhatalmasodtunk es a slaug megiscsak folment valahogy. Ekkor az
ember odafenn egy felteglat kot az u"rslaugra, hogy logatna le azt mondjuk
Zimbabweba, akar egy fuggo"o'nt. Amint tekeredik lefele a spulni, kulonos
dolgok kezdenek tortenni. A feltegla elkezd belelogni az atmoszferaba.
Eloszor nem nagyon (mert asszem Boltzmann ota van az ugy, hogy hogy a
legkor exponencialisan csokken felfele menet, azaz ha'-minusz-Boltzamannal
novekszik lefele jovet). Egy szo, mint szaz, a felteglanak elobb-utobb
elkezd fujni mindenfele jet-szel, egyre erosebb.  Lejebb jovet a felteglat
elkapjak a passzat szelek is. Osszesegeben eleg nehez lesz celozni vele.

De a baj megse ez lesz, hanem hogy az ember lepesenkent lejjebb logatja a
buta teglat, es az mondjuk minden eresztesnel dR-rel kozelebb kerul a
Foldhoz. A lefele ereszkedo teglanak a joideig nem is jelentkezo surlodason
kivul semmi oka nincs ra, hogy keruleti sebessege megvaltozzek, a dR-rel
alacsonyabb korpalyan ugyanakkora sebesseghez nagyobb szogsebesseg tartozik
majd. Azaz elkezd elorefele szoggyorsulni a tegla a muholdhoz kepest, es ez
eleg kinos dolog. Hacsak a tegla nem eleg intelligens hozza, hogy lefekezze
sajat magat, akkor a slaug megint csak spiralban foltekeredik a Foldre,
csakugy, mint amikor folfele huztuk a a slaugot az urhajoval a Foldrol. Igy
egyreszt veszodseges lesz lelogatni Zimbabweba masreszt konnyen ugy
jarhatunk, hogy nem er le a slagunk eleg melyre es ugy jarunk, mint az
egyszeri ember a vecepapir-reklamban, amikor a Crepto-t ledobta a toronyhaz
tetejerol es a vege csak az elso emeletnel volt, csak kicsit meg ennel is
rosszabbul, mert nekunk nagyobb az oldaliranyu vesztesegunk, ami akar par
egyenlitonyi is lehet, ha tul sokat hezitalunk eresztes kozben.

Erdekes szamitasi problema, hogy a lelogatott slaug huzasra valo sajatsagos
mechanikai igenybevetele. A lefele negyzetesen novekvo nehezsegi gyorsulas,
a folfele jovet exponencialisan csokkeno folhajto ero (lasd Boltzamm
elobb)es az oldalszelekbol adodo surlodasok miatt kulonos igenybevetelnek
lesz kiteve. Nagyon jopofa dolog lenne kiszamolni, hogy a sztratoszferikus
slaug, amit az egyszeruseg kedveert kepzeljunk ugy, mint egy Monika
gyartmanyu porszivo gegecsovet, ami viszintesen uszkve cosinus hyperbolicus
szerint logna, mit csinalna a sztratosz es troposz es egyeb szferakon
keresztullogvast? 

-- Gabor
+ - Re: Urallomas feltoltese (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

On Sun, 22 Mar 1998  wrote:

>.... A kerdesem a kovetkezo:
>tegyuk fel, mondjuk egy geostacionarius palyan allo urallomasrol vagy
>barmirol a Fold fele egy rendesen vedett (elektromos, ho) egyebkent
>rugalmas anyagbol allo CSOVET leengednek, a Foldon rogzitik, majd azon
>pl. uzemanyagot, utanpotlast stb. kuldenenek fel.
>Miert nem ezt csinaljak, mi a bibi? Esetleg a nyomas? Az cso anyaga?


Nezzuk, milyen erok fordulnanak elo mondjuk a csoben. Egyreszt minden
porcikajara hat egy a Foldtol tavolodva negyzetesen csokkeno gravitacios
ero, ami miatt felfele haladva egyre nagyobb ero feszitene a csovet.
A Foldhoz rogzitett forgo koordinatarendszerben hat meg a kifele mutato
centripetalis ero, ami kifele haladva egyre csokkenti a gravitacio
hatasat. A legnagyobb ero a muholdnal hatna, ezt integralassal lehet
kiszamolni. Ha jol szamoltam ez az ero (a Fold kozeppentjatol 42 ezer,
azaz a felszintol 36 ezer km tavolsagra eso geostacionarius muhold eseten)
a muholdnal a cso sulyanak 62 %-a lenne. A cso sulyan itt azt a
gravitacios erot ertem, amni akkor hatna ra, ha teljes terjedelmevel
a Fold felszinen lenne, azaz a hetkoznapi sulyt.

Mar ez is problema, mondjuk vegyunk egy 10 dkg/m=100 kg/km fajlagos tomegu
csovet, ami egy konnyu cso lenne, ekkor a 36 ezer km-es cso tomege
3600 tonna lenne, azaz feszito ero a muholdnal kb. 2200 kp lenne.
Ez kb. egy urallomas foldi sulya. Ez befele huzna az urallomast, azaz
messze lenne a geostacionarius egyensulytol. Ha azt vissza akarnank
allitani joval tavolabbi palyara kellene a muholdat allitani, ami
csak novelne a cso sulyat es a feszitoerot. Eleg nehez technikai
problemarol lenne szo, de tegyuk fel, hogy megoldanank.

A masik problema a Fold felszinen a szivattyu szukseges nyomasa. Ugyanazt
az integralt kell kiszamitanunk, mint az elobb, az jon ki, hogy mondjuk
vizet pumpalva egy 36 ezer km 62%-anak megfelelo magassagu (azaz 22 ezer
km. magas vizoszlop nyomasat kellene kompenzalni, ami 2000-szer lenne
magasabb, mint a Mariana-arok, a nyomas pedig 220 ezer atmoszfera
lenne. Ez is jokora problema, azt hiszem, talan ez a nagyobb.

Nem vettuk figyelembe a viz belso es kulso (a cso falaval torteno)
surlodasat, ami a szukseges nyomast noveli, ha megfelelo aramlast
biztositani akarjuk, azonkivul a cso elkreulhetetlen belengese
extra feszitoerot keltene. A szamok, megegyszer ne felejtsuk, csak
amugy is csak laza also becslest adnak, hiszen a muholdnak joval
a szokasos geostacionarius palyan kivul kellene keringenie, vagy
legalbb 10 ezer km-rel - ennek mar nem szamoltam utana, de a muholdra
3 ero hat a geostacionarius ketto helyett. A gravitacio, a centripetalis
ero es a cso kenyszerereje.

Hidas Pal
+ - Re: Urallomas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok,

> Nos nagyon regota kiserem figyelemmel a Tudomanyt, de egyebkent nem
> igazan ertek a fizikahoz. A kerdesem a kovetkezo:
> tegyuk fel, mondjuk egy geostacionarius palyan allo urallomasrol vagy
> barmirol a Fold fele egy rendesen vedett (elektromos, ho) egyebkent
> rugalmas anyagbol allo CSOVET leengednek, a Foldon rogzitik, majd azon
> pl. uzemanyagot, utanpotlast stb. kuldenenek fel.
> Miert nem ezt csinaljak, mi a bibi? Esetleg a nyomas? Az cso anyaga?

  Ket nagy problema van:

1. A Coriollis ero (biztos elirtam). A perdulet megmaradas miatt ha
egy forgo koordinata rendszerben ulve tavolitani akarsz valamit, akkor
lassitani/gyorsitani kell *oldaliranyban*. Ez az, amit a 25000 km hosszu
csonek ki kellene birnia. Tudtommal ilyen anyag nincs. Az nem megoldas, 
hogy 'jol kifeszitjuk' a csovet, mert ez csak azt eredmenyezne, hogy
pillanat alatt magaval rantana az urallomast is. Ezen meg lehetne valamit
segiteni, ha ketiuranyu aramlas lenne a csoben, azaz pont annyi anyagot
(sulyban) nyomsz fel, mint amit leengedsz. Ez segithetne peldaul viz,
elelem, stb. ugyben, uzemanyagban nem, hiszen nincs mit visszakuldeni.
2. Eloszor ki kene vinni egy urallomast geostac palyara. Ez akkora technikai
problema, hogy nem csinaljak. Amennyire tudom, az ursiklo peldaul nem is tud
elmenni geostac palyaig uresen sem, nemhogy meg szallitson valamit.

  Aztan persze vannak olyan apro problemak, hogy a szel eltepi, repulogep
beleakad, stb, de ez masodlagos az alap problemakkal szemben.

Gyula
+ - Liptak Szabolcsnak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Liptak Szabolcs irta:

> tegyuk fel, mondjuk egy geostacionarius palyan allo urallomasrol vagy
> barmirol a Fold fele egy rendesen vedett (elektromos, ho) egyebkent
> rugalmas anyagbol allo CSOVET leengednek, a Foldon rogzitik, majd azon
> pl. uzemanyagot, utanpotlast stb. kuldenenek fel.

	Van errol egy sci-fi novella. Asimivnak van egy valogatasa;
great sciencist great sci-fi stories, gondolom magyarul valogatas a
nagy tudosok nagy sci-fi novellaibol.
	Vagy Clarke vagy Hoyle irta, nem emlekszem pontosan. Ebben
ez az otlet van kidolgozva. Cso helyett valami paternoster szeruseg
mukodik. Olvasdd el! Nekem tetszett.

Pista

ui. Majd megnezem a konytarban a pontos cimet.

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS