Hali Sándor !

 írta "atomrobbantasos godorben
maszkalas" témában (03-Nov-98)

 s> A napokban nezegettem reg elavult ujsagaimat, es feltunt, hogy tobb
 s> olyan keppel is talalkoztam (pl. India), ahol az orszag vezeto
 s> szemelyisege nyugodtan setalgat a fold alatti kiserleti atomrobbantas
 s> utan maradt kraterben.

 s> Mivel nem vagyok teljesen tisztaban az ott alkalmazott folyamatokkal,
 s> nem igazan tudom elkepzelni, hogy ez miert nem karos, es miert volt
 s> karos pl. Csernobil kozeleben dolgozni mielott a szarkofagot emeltek
 s> volna.

 Manapsag egy jol kivitelezett fold alatti robbantasnal a felszinre
legfeljebb minimalis mennyisegu radioaktiv anyag juthat ki. ( Talan
eppen ezt akartak demonstralni a tetthelyen fenykepezkedo
politikusok:-) ) A krater amit lattal valoszinuleg a robbanas altal
osszetomoritett talajban keletkezett suvadas volt. Csernobilban
viszont az egesz kornyek tele volt a reaktorbol kiszorodott radioaktiv
hulladekkal.

 s> Azon gondolkodom, hogy relative sok gyer hajzatu not latok, hogy ez
 s> lehet-e ennek a balesetnek a kovetkezmenye, vagy egyszeruen a varosi

 Nem hiszem, a mar hajhullast is okozo dozisnak egyeb, merheto hatasai
is vannak, ezt az ottani orvosok biztosan kiszurtak volna. Irodalmi
adatok szerint a hatterbol felveheto dozis akkoriban ennel sokkal
kisebb volt Nyugat- Europaban. Az esetleges izotop feldusulasbol adodo
karosodasok pedig jellemzoen mas szervekben jelentkeztek volna. Nem
lehet inkabb, hogy ez az uj divat?:-)

                                                                Kibuc

Egyszer mar volt szo arrol, hogy a bolygok, csillagok kozepen nincs
gravitacio.
Ez igy nem igaz.
A tomegkozeppontban minden iranybol hat a gravitacio, ezert ugy
ereznenk,
hogy minden iranybol "huz" az ero.
Ha a gomb tomege eleg nagy, legyozheti a mageroket is.
Ez lehetett az oka az osrobbanasnak is, ha volt.

                M.Gy.

> Felado :  [Hungary] irta:

>Errol jut eszembe! Milyen erdekes!! Ha megnezitek, a gyemantkemeny
>gyemantban es a grafitpuha grafitban _ugyanazok_a_szenatomok_vannak_. Csak
>a racsszerkezet mas. Az is csak egy arnyalatnyit: a gyemantban a
>David-csillag alakzatok egymas folott, a grafitban egy kicsit elcsuszva
>helyezkednek el. Igy is keletkezik grafitbol gyemant: nagy nyomason a
>helyukre csusznak az atomok (deformalodik, pontosabban !in-formalodik! a
>racsszerkezet) es beall a stabilitas. Ugyanez a szerkezete pl. a
>szama'riumnak, ami koztudottan egy bivalyeros magnes. Ha egy kicsit
>kiterjesztjuk a latoszogunket, akkor feltunik, hogy a David-csillag
>valojaban egy sikrakepezett Tetraeder,

Ez csak az apropot adja, nekem ez a "David csillag alakzat" mar
meghaladja a
terszemleletem korlatjait.

A gyemant kristalyformaja oktaeder. Es az oktaeder lapjainak iranyaban
nagyon jol hasithato. De a kristalyszerkezete ha jo tudom tetraederes.

Tudja valaki a magyarazatot arra, hogy egy tetraederes kristalyracsu
anyag miert oktaederesen kristalyosodik, es miert az oktaeder lapjaival
parhuzamosan hasad konnyen?

Udv, Peter.

> Temakor: bolygok gomb alakja

Kedves Endre es VAti,

Kosz a reagalasokat es a helyesbitest.

A bolygok gomb alakja vitat nem kovetem az elejetol fogva, tehat nem
ismerem a fo kerdeseket. Egyszeru fizikai es kemiai ismereteim alapjan
probaltam hoozzaszolni, foleg ehhez az *uveg* vs. szilard test temahoz
minthogy egyszeru kemikuskent valamit en is tanultam errol.

Uveg ugyben ugy latom nincs is problema.

Piramis ugyben hitetlenkedesemnek szeretnek hangot adni. Szinte el sem
tudom ke pzelni amit Endre ir, hogy ti. a piramisnak a *tukorkepe* is
ott van a fold alatt. Hat valamilyen alapja nyilvan van, marmint  az
epitmenynek:-), de hogy egy teljesen hasonlo *forditott* piramis is ott
legyen.... Ahhoz a godrot ki kellett volna asni, a legaljan EGY (1)
kovet e lhelyezni es arra szelesedo formaban, geometriailag pontosan
(1), ratenni az ujabb es ujabb eleme ket. Jo lenne, ha egy melyepitesz
is beleszolna ebbe a dologba. En technologiailag tart om kicsit
abszurdnak. Es orulnek a forras megnevezesenek  ahol ezt a felfedezest
kozoltek.

A femek kemenysegere biztos van kezikony. Nekem most ilyen nincs a
kezem ugyeben, de mintha egy regi szervetlenkemia tankonyvben az elemek
ismertetesenel ilyen adatok is lettek volna.

Hirtelen ihletet kaptam es szetneztem a net-en. Pl. ilyesmit talaltam:

http://www2.shef.ac.uk/chemistry/web-elements/main/index-nofr.html

Erdemes tanulmanyozni! A kemenyseg  gondolom a hardness (physical
properties etc.), es en pl. vanadiumra meg is talaltam, nem is egyet,
rogton harmat, de az egesz atbongeszesenek elvezetet nem akarom
senkitol sem elvenni.

Az lehet, hogy a David-csillag tkp. egy lekepezett tetraeder, de ez
szerintem inkabb a misztika igy, pl. a PARA temaja...:-) lehetne. Ami
attol persze meg lehet erdekes is ....na de akkor mit jelent? stbstb

Hat tobbek kozott szilard-test fizikus sem vagyok, ez most orszag vilag elott k
iderult. 

> Nem jo amit irsz.
> 
> Eleg regen tanultam szilardtestfizikat de utolso ismereteim szerint ha
> veszel egy kis gyemantkockat, rateszel 50 tonnat aztan varsz par
> szazbillio evig akkor laposra lesz folyva a gyemant:) Mert a rendszer
> entropiaja csak ugy tud noni. Meg ha lehutod abszolut nulla fokra akkor is
> folyni fog.  Es kvantumeffektusok is vannak a vilagon.

Ertem amit irsz, elmeletileg (matematikailag) valoban igy is lehet. De
azt gondolom, hogy ha az *idot* ilyen Salvador Dali modjara kezeljuk
akkor egy teljesen magara hagyott csiszolt gyemant megfelo ido alatt
gomb alaku lesz, mert a tomegkozpontja gravitacios tere miatt csak igy
csokkenhet az entropiaja. Vagy nincs igazam? Es persze ez minden testre
igaz es ezert nem talaljuk meg Attila kardjat :-).   A palas kozet
peldaja biztos igaz, geologus sem vagyok. De azert fennmarad a kerdes:
a fold garvitacioja (es forgasa) okozta erohatas eleg-e, hogy nem amorf
anyagokban folyast indukaljon. Meg ha igen, akkor sem hinnem, hogy a
gomb alak kialakulasaban ez jatszott volna fo szerepet, pedig meg
asztro-fizikus sem vagyok :-).

> Ismet nem mind jo.
> Melegebb volt, stimmel. Tobbszaz fok, valoszinu stimmel.  Innentol
> nagyon nem ertem, a forgas hogy jon ide azt meg vegkepp nem ertem.
> Szerintem nyomast akartal irni.  Az, hogy a kozetnyomasnak mi koze van a
> szemcse fajsulyahoz, megint nem ertem. A foldrenges nehany nagysagrenddel
> nagyobb jelenseg, de az okai es kovetkezmenyei csak tavolrol hasonloak ha
> eleg messzirol nezem:))) Foldrengesnel _mindig_ van tores, nyirodas.
> Makroszkopikus.

Szoval en ugy gondoltam, hogy a gomb alak tkp. a garavitacios surosodes
es a forgas kovetkezmenye, es nem pedig valamifele feluleti feszultseg
altal letrehozott jelenseg (pl.  higany, viz stb). Bar, ha az egesz
anyagmennyiseg folyekony allapotban volt (talan meg lehetett is) akkor
ezzel a lehetoseggel is szamolni kellene es akkor az egesz kerdes
leegyszerusodik, nincs is mirol (uveg, stb) beszelni. Akkor a bolygo az
egy *csepp* es kesz.

Ha ilyen-olyan  anyagok pl. egy gyuru alkotoreszei kezdtek surusodni,
akkor a surosodes folyamata maga is kb. gombszimmetrikus (ellenkezoje
pl. egy robbanasnak). Ha ezt nem fogadjuk el, akkor az egesz kerdes
eszkalalodik es jon az, hogy miert gomb alaku pl. a Nap stb. Nem? Tehat
ha egy bolygo ilyen surosodes kovetkezmenye akkor a _kozel_ gomb alak
eleve adott. A bolygo forgasa szerintem az egesz rendszer forgasabol
kovetkezik hasonloan ahhoz ahogy pl. egy hurrikan kialakul a legkorben.
Az ellenkezoje lenne paradoxon.  (Coriollis??, hirtelen nem is tudom,
latszik hogy hulyulok....)

Ha az ilyen-olyan anyagok, kozotte pl. szilard, kristalyos anyagok (is)
alltak ossze, akkor a helyzet sokkal bonyolultabb. Alapvetoen ket
erohatas mukodik: a gravtaciobol es a forgasbol adodo. Midkettonek
jarulekos hatasai lehetnek. Gravitacio: nyomas, melegedes, dilatacio,
olvadas, viszkozitas magvaltozasa stb. Forgas: ha az anyag nem homogen,
egyes szegmentumok fasuja szilardsaga stb. kulonbozo (marpedig en igy
kepzelem hiszem) akkor olyan feszultsegek lehetnek (leptek fel) mint
pl. egy hibasan ontott vonatkerekben mikozben a vonat 160-al megy.
Ezeknek az eroknek az eredmenyekepp johetnek(tek) letre olyan mozgasok
amire en azt irtam *foldrenges*.

Persze a *folyast* olyan ertelemben is hasznalhatjuk ahogy pl. a homok
vagy a soder *folyik*. Az az, a reszek egymason tobbe-kevesbe szabadon
elgordolhetnek. Es egy-egy ilyen *foldrenges* utan a relative nagy
gravitacio miatt az ujrarendezodes persze egyre tokeletesebb gombot
(illetve ellaposodott gombot) eredmenyezett.

Valtozatlanul ugy _erzem_, ha a kristalyos anyagok, de akar az amorf
anyagok *folyasat* ebbe komolyan belekalkulaljuk, akkor kerlek ne
vegyetek gyemantgyurut a felesegeiteknek, felesleges penzkidobas, mert
ha a holgyek eleg szerencsesek es jo hosszu kort ernek meg (Sara) akkor
a szep csiszolt ko ugyis ellaposodik a foglalatban :-). Megint:
Salvador Dali.

Szoval ez az en mezei kozmologiam. Kosz, hogy figyeltetek, minden
megjegyzesnek orulok.

Barna Istvan