Kedves Gabor (Fichtinger)!
Eloszor is tunkolas ugyeben: menjel moziba! A tegnapi TV-hiradoban
lattam, hogy a nemet Voroskereszt ugy nepszerusiti a tevekenyseget,
hogy a legujabb Drakula filmet vetito mozikban hirdeti a veradas
fontossagat, es aki jelentkezik veradasra, az ingyen mozijegyet
kap. Lehet, hogy nem tul izleses modszer, de nekem tetszik :-)
(egyebkent a film is tetszett, meg ha a "story" nem is bovelkedik
eredeti gondolatokban).

A leendo magyar gazdasagi csodat illetoen en nem sok joban
remenykedek. Tavaly augusztusban Rev Endre lekozolte a Szalonban
Francis Fukuyama: "A tortenelem vege es az utolso ember" c.
konyve 9. fejezetenek forditasat (koszonet erte!). Maga a szoveg
eleg hosszu, ezert nem masolnam ide, erdeklodoknek szivesen
elkuldom magan e-mail-ben ( remelem, Edo ezt nem tekinti a szerzoi
jogai megsertesenek :-) ).

Ez az iras szerintem jol elmagyarazza, hogy a delkelet-azsiai "kis
tigrisek" hogyan tudtak kiemelkedni a Harmadik Vilagbol, mig sok
mas, latszolag hasonlo helyzetbol indulo (pl. del-amerikai) allam
megmaradt a "fejlodo orszag" szintjen. A magyarazat lenyege az volt
(ha jol ertettem :-)), hogy a delkelet-azsiai diktaturak a gazdasagi
fejlodes szempontjait a szocialis szempontok ele helyeztek, es igy
(bar valoban nagyfoku kizsakmanyolas es elnyomas aran) egyreszt be
tudtak csalogatni az orszagaikba a multinacionalis cegeket (ugy, hogy
azok ott jelentos termelo es szolgaltato tevekenyseget folytassanak), 
masreszt az eros importverseny miatt a hazai cegek kozul is csak azok
maradtak talpon (ill. olyanok jottek letre), amelyek a vilagpiacon is
versenykepesek. A del-amerikai diktaturak viszont igyekeztek nepszeruek
lenni, egyreszt szamos szocialis kedvezmenyt nyujtottak a szegenyebb
retegeknek, a gazdagabb retegek pedig vagy allami tisztviselokent
(felduzzasztott apparatus jo jovedelemmel, ha masbol nem, hat a
vesztegetesi penzekbol) vagy helyi tokeskent (erosen vedett belso piac)
kaptak tamogatast. Ez persze azt eredmenyezte, hogy a multinacionalis
cegek nem nagyon ruhaztak be (magas adok, hatranyos megkulonboztetesek),
a helyi ipar pedig nem valt versenykepesse a vilagpiacon. Igy aztan
maradt az elmaradottsag.

A magyar allam a jelen helyzetben (40 ev szocializmus utan, meg kulonben
is) nyilvan nem viselkedhet ugy, mint egy del-koreai diktatura. A
nepszerusegi szempontok eloterbe helyezese viszont valoszinuleg a
del-amerikai pelda megvalosulasa iranyaba fog hatni (meg ha nem is
diktatorikus, hanem demokratikus allamrenddel - mar ameddig a szegenyseg
es a belole taplalkozo populizmus ala nem assa a demokraciat).
Elismerem, ez egy nagyon pesszimista kep, es nagyon orulnek, ha
valaki egy ennel szebbet tudna felvazolni. Akar meg egy olyan
kiindulasi alapot is hajlando vagyok elfogadni, hogy "majd most
mi magyarok megmutatjuk a vilagnak, hogy olyat tudunk csinalni, mint
amit meg soha senki", csak ezutan ne olyan szakallas (es jol ismert
hatasu) receptek kovetkezzenek, mint pl. importhelyettesiteses
iparpolitika.
Udvozlettel mindenkinek: Kecskes Csaba

Ui: Tulajdonkeppen meg amator kozgazdasz se vagyok, eleg lesz a
kisebbik fejszet hasznalni :-) (lasd meg fent a tunkolasrol irottakat).

Kedves (Korosi) Gabor !

	A tegnap elotti SZALON-ban a kovetkezoket irtad:

> Szinte'n nem teljesen pontos a magas va'mok miatti panaszkoda's. Az a'tlagos
> magyar va'mszint alig magasabb, mint a sve'd vagy osztra'k, e's a korma'nynak
> nincs mo'dja'ban a va'mszintet emelni, ezt tiltja a GATT. Ha emel egy va'mot,

Szinten a HVG-ben olvastam tavaly egy adatot (az uj vamtorveny elokeszitesevel
kapcsolatban), miszerint az atlagos vamdij Magyarorszagon 13 %, szemben a GATT
ajanlasaval, amely 5 %-os atlagvamot tart elfogadhatonak. Svedorszagban minden
termeket 4 % vamkdij terhel. Figyelemre melto adat, hogy 1992 elso 10
honapjaban a vambevetelek elertek a 80 milliard Ft-t, ami majd 10 milliarddal
tobb, mint a vallalkozasi nyeresegadobol szarmazo koltsegveteso bevetel.
Persze a vamon kivul leteznek egyebb piacvedo gazdasagi eszkozok, mint peldaul
a vedoarak, amit Svedorszagban es altalaban Nyugat-Europaban eloszeretettel
alkalmaznak a mezogazdasagi cikkekre.  Magyarorszagon hasonlo hatasa van az
1600 cm3-nel nagyaobb hengerurtartalmu gepkocsikra kivetett fogyasztasi adonak,
amely a bimbozo magyar gepkocsi gyartast hivatott tamogatni (a vammal egyutt).
	A magyar gazdasag talan inkabb kivulrol zartabb,mint belulrol (persze
ha eltekintunk a szerintem magas vamtetelektol fogyasztasi adotol stb.) Az
EK-val kotott megallapodas leginkabb az EK szamara volt kedvezo, amennyiben
sikerult kiszoritania a versenykepes kelet-europai termekeket az EK piacairol
(a cseh acelipari termekeket, a lengyel textilipari termekeket es a magyar
elelmiszert). Termeszetesen par ev alatt leepitik majd a korlatozasokat (kiveve
a magyar elelmiszer importjat), de a brusszeli szamitasokban valoszinuleg az is
benne van, hogy export lehetoseg (tokebefektetes) hijjan ezek az iparagak
teljesen elsorvadnak. Magyarorszag persze akadalytalanul exportalhat az EK
orszagokba mondjuk szuperszamitogepeket vagy raketa hajtomuveket (micsoda
nyitottsag) csak ezek gyartasaban nem igazan versenykepes. Ez szerintem
bizonyos fokig izolalja Magyarorszagot. Ebben az osszefuggesben igen fontos
tenyezo a kis belso piac. Magyarorszagon sohasem lesz 15 elelmiszerarusito
uzletlanc vagy 5 fele sportszergyar, amelyek egymassal konkuralva torik le az
arakat, leszoritvan az inflaciot. A vamokkal egyeb piac vedo intezkedesekkel
korulbastyazott kis belso piaccal rendelkezo magyar gazdasag melegagya a
monopoliumok es a kartellek kialakulasanak. Egy loval nem lehet loversenyezni.
Amig a magyar es ny-europai termekek nem lephetik at teljesen szabadon a hatart
Hegyeshalomnal, addig rendkivul szigoru versenyszabalyokra es azokat hatekonyan
ellenorzo kartellhivatalra lenne szukseg.
	Nehany szo a magyar tokehianyrol. A jelenlegi helyzetben valoszinuleg
pezsditoen hatna a tetszhalott magyar tokepiacra, ha a magyar gazdalkodoszervek
szabadon vehetnenek fel nyugati bankkolcsont, vagyis a keleties szolgaltatasi
szinvonalu magyar bankok egy kis nyugati konkurenciat kapnanak. Elvben persze
van lehetoseg az ilyesmire, azonban MNB engedely kell hozza, ami szokasos
magyar megoldas, a versengesben az egyik versenytars a biro.  Pedig a jelenlegi
helyzetben, amikor eros a nemzeti valuta es magasak a belfoldi kamatok
kifejezetten jo uzlet lenne kulfoldrol penzt kolcsonozni. Ha az MNB iden is
felertekeli a forintot 10-15 %-kal, ennyivel kevesebbet kell visszafizetni es
ehhez jon meg a 6-7 %-os USA vagy 10 % koruli nyugat-europai kamatszint a 23-28
%-os magyarral szemben. Az egyetlen problema csak az, hogy a forint magas
arfolyamat az MNB es PM deviza restrikcioi biztositjak. Kis bizonytalansagot
okoz, hogy mi lesz egyszer, ha valodi piaci folyamatok hatarozzak meg majd az
arfolyamot.
	Bekesirol. Tobbek kozott az o lelken szarad a szovjet exporttoblet. A
szovjet exportot mar 1988-89-ben le kellett volna allitani, mivel a SZU mar
akkor fizeteskeptelen volt. A KGST sajatossaga az un. promt inkasszo
kovetkezteben a szovjet fizetesek elmaradasa nem a termelo egysegeknel
jelentkezett, hanem allami koveteles formajaban. Csakhogy a Nemeth kormany nem
akarta felvallani a szovjet exportra termelo gyarak bezarasanak nepszerutlen
intezkedeset. 1989-ben a gyakorlatilag nem volt munkanelkuliseg Magyarorszagon,
ennek egyetlen oka azonban a veszteseges uzemek szubvencionalasa volt. Sajnos
nem tudok fejbol adatot idezni, de ugy remlik, hogy ez a koltsegvetesnek kb.
20%-at emesztette fel. A dotaciok leepitese megint csak nepszerutlen lepes lett
volna. Sokkal batrabban foghatott volna hozza a Nemeth kormany az artamogatasok
leepitesehez, ami kisse elobbre hozta volna az Antall-kormany idejere eso
arszint emelkedest is.

Szabo Kalman

Kedves Gabor (Fichtinger) es Minden SZALON-olvaso!
Felveted, hogy mennyiben alkalmazhato az ujsutetu "azsiai termelesi
mod" nalunk, es hogy az hogyan fugg ossze a keleti ember elet- es
munkastilusaval, vilagkepevel, termeleshez es fogyasztashoz valo 
viszonyaval stb. Csak abszolut roviden, mindenfele indoklas nelkul,
elmondom azt a szereny egyeni velemenyemet, hogy szerintem rendkivul
eros az osszefugges, es teljes mertekben kopirozhatatlan a szamunkra
az a modszer. Valami olyanfele erzes sugallja ezt nekem, hogy a keleti
ember ertekrendjeben sokkal elokelobb helyen all a tisztes, szorgalmas,
igazan ertekteremto munka, szemben a gyors meggazdagodast megcelzo,
pusztan kereskedelmi-penztechnikai modszerekkel amik - tegyuk szivunkre
a kezunket - valojaban nem sok uj erteket allitanak elo. Sajnos nalunk
is jol megfigyelheto, hogy mar a '80-as evek reformevei ota elsosorban
a boltok, ujraeladassal foglalkozo vallalkozasok szama nott meg a
termeles rovasara.

Mindenkinek udv: Simanyi Nandor