Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 83
Copyright (C) HIX
1997-05-04
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 kvarc (mind)  60 sor     (cikkei)
2 Re: tomegvonzas (mind)  14 sor     (cikkei)
3 Helium,Venusz,hofok (mind)  32 sor     (cikkei)
4 fenysebesseg (mind)  17 sor     (cikkei)
5 Nitrogen, Gravitacio, Alom (mind)  100 sor     (cikkei)

+ - kvarc (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Nem akarok ebben (is) :) vitatkozni, de ez is belefer annyira mint az
alomfejtes.

Zoltan irta:

>Nem visszahat a rezgokorre, hanem maga a kristaly mechanikai rezgesbe
>jon es ez a rezges feszultseget kelt a kristalyra gozolt elektrodak
>kozott. A kondenzatorok kapacitasa *nem* valtozik az ugyanis
>frekvenciaeltereshez vezetne meg az ekvivalens modelben is.

A kvarc szigetelo anyag, ha elektrodak koze helyezzuk akkor megvaltoztatja
a ket elektroda alltal alkotott kondenzator kapacitasat. Ha rezgesbe hozzuk
akkor mozog az elektrodak kozott, emiatt megvaltozik a kondenzator
kapacitasa.
Persze letrejon indukalt feszultseg is. De mindenkeppen visszahat a(z
oszcillator)
rezgokor(e)re, mert ellenkezo esetben csak egy csillapodo rezgest kapnank.
 

>Namost. Egyfelol, tekintettel arra, hogy egy normalis rezgokor nem
>rezeg a felharmonikusokon, mindjart levonhato a kovetkeztetes, hogy a
>kristaly modelje nem azonos a kristallyal. Masodsorban, kristalyok
>hajlamosak a rezonancia pont felett tovabbi rezgespontokat mutatni
>(mintegy 200kHz-en belul a nevleges rezgesponttol), ami tovabb erositi
>ezt a hitunket. Harmadreszt, meg ha az ekvivalens modelt hasznaljuk
>is, ami mint tudjuk csak a rezonanciapont kozeleben hasznalhato,
>akkor is kiderul, hogy az elektrodakapacitas gyakorlatilag eldugja az
>egesz rezgokort a kulso hangoloelemek elol. Kulso kapacitassal a
>kristalyokat < 100ppm mertekben lehet elhuzni nagy hokuszpokusz
>nelkul, egy 100MHz-es kristaly eseten ez mintegy 10kHz.

Ha gondolod kuldok egy egyszeru oszcillator kapcsolast ahol egy 10..48
MHz-s kvarcal akar 10 MHz mertekben is elhangolhatsz egy tekecs es egy
varikapp- tehat a tapfeszultseg vatoztatasanak- segitsegevel az 'elmeleti'
frekitol.

>Ezen tartomanyok mind az 50C felett vannak. Biztos, hogy van
>termosztatos kvarc, de egyfelol a termosztat 50C felett van, masfelol
>azt ketlem, hogy minden 'jobb' szgepben ez lenne, akkor ugyanis
>a kristalykatalogusban legalabb egyet talatam volna ('96-os).

Az eredeti SB16, nehany halokartya, videovezerlo ilyet tartalmaz es nem 
a leadott radiofrekvencias teljesitmeny miatt melegszenek.
Nezd meg az RT 97' evkonyvet es valamelyik 97-es RT-ben ki is beleznek egy
ilyet.
Ezeknek olyan stabil a frekvenciajuk hogy a 33MHz-s oszcillatort
tobbszorozve
stabil 1290 MHz-s jelet tudnak eloallitani.
Ilyen merteku frekvencia tobbszorozosnel egyszeru kvarc oszcillatort
hasznalva csak a kvarc erintes altali melegedese is nagy elhangolodast
okoz. (Ezt tapasztalatbol mondom)

Egyebkent mas az uzemi homerseklet tartomany es mas az a tartomany ahol
megfelelo pontossagu az eszkoz.

A katalogusokrol meg szerintem ugyanazt lehet elmondani, amit Churchill
mondott a statisztikarol. ;-)

Udv
Csaba
+ - Re: tomegvonzas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Gimnazista koromban mutattak nekunk egy bemutato eszkozt, mellyel
> gravitaciot lehetett merni. A te'rkelto tomegek 10 cm atmeroju olom(?)
> gombok. A torzios szalon fuggo testek kb. fel cm atmeroju gombok. Itt
> pl. nem olyan nagy a tomegek kulonbsege. Ne vette'k volna hamarabb eszre
> az "ismert"  gravitacios torveny seruleset?

  Mi fizikus szakon nemcsak lattuk, hanem hasznaltuk a berendezest. Az a
baj, hogy ugy 20 %-os hibaval mertuk ki az allandot. Az erotorvenyben
a korrekcio ezrelek alatti a fenti meretekre (tomeg kobos a merettel).
Nem latok epeszu modot a pontossag tobb nagysagrendu novelesere. Egy
mod van, majdnem azonos tomegek kellenek. Elvegezte valaki a kisrletet?
Vagy legalabb sajat szemevel latta?

Gyula
+ - Helium,Venusz,hofok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Venusz ugybe:
--
>gaz, allandoan a bolygot elhagyo koronat kepez es a felso
>legkorben a koncentracioja JELENTOSEN megno. Joval tobb, mint
>0.1 %. Es ugye algakat ide szandekoznank telepitni...
De azokkal az algakkal az egesz legkort akartak atalakitani,
nem csak a felso reszt. (A leendo telepeseket nem a felso legkorbe
akarjuk telepiteni, hanem a felszinre...)
---
Igen de a felso legkorben kezdenenk el es ahogy az algak
alkalmassa tennek az alsobb legreteget is ugy kerulnenek egyre
lejjebb.

Helium ugybe:
--
A helium mint a legkonnyebb gazok masodika
nagyon gyorsan vezeti a hangot. (A hangsebesseg aranyos a suruseg
negyzettgyokenek forditott ertekevel.)
--
En ugy tudtam minel surubb a kozeg annal nagyobb a hangsebesseg.
Ezert vizben nagyobb mint levegoben es vasban megtobb mint
vizben. Minel surubb a gaz annal jobban terjed benne a hang.
Vagy megsem igy van?

Mas: Kulonbozo konyvekben van info a fold legkorenek a magassag
fuggvenyeben valo homersekleterol. Eszerint 800 km magasan
a levego hofoka 1000 celsius. Meg tudja ezt valaki magyarazni?

Jozsi

"All good things must come to an end"
( Q )
+ - fenysebesseg (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello Tudomany olvasok!

1. A fenysebesseg a maximalis sebesseg??? 
  En ugy tudtam, hogy a sebesseg az relativ dolog. Attol fugg, hogy mihez   vis
zonyitunk. Ha en 50 km/ora sebesseggel haladok, akkor a sebessegem egy
kozlekedesi tablahoz kepest 50 km/ora. Egy szemben jovo autohoz kepest pedig 
100 km/ora, ha o is 50-nel halad. Ha utkozok vele, akkor kb ugyanannyira serulo
k
meg, mintha 100-zal egy allo autoba rohannek. Egy szemben jovo fenysugarhoz
kepest pedig fenysebesseg + 50 km/ora a sebessegem. 
Vagy megsem?? Ki tudna megmagyarazni egy laikusnak.

2. Ha a sebesseg novekedesevel egyutt lassul az ido, a fenysebesseget elerve pe
dig megall, akkor  mindannyian orok eletuek lennenk, hiszen mindenkivel szemben
 allandoan szaguldoznak fenysugarak, vagyis hozzajuk viszonyitva mi is fenysebe
sseggel+x -szel szaguldozunk. 
    Koszonet a valaszokert, udv: Kiss Laszlo
+ - Nitrogen, Gravitacio, Alom (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Felado : Telegdy Attila

>A pontos narkotikus hatasmechanizmust nem ismerem, de feltetelezem hogy
>ugy mukodik, hogy elbomlaskor taplalja a szervezetben folyo biologiai
>egest mikozben a felszabadulo nitrogen a verben feltelik. Gyanitom, hogy
>ez a nitrogentelitodes okozza a narkozist.

Hat en sem vagyok biztos benne, de ugy tudom, hogy a nitrogen nagyon rosszul
oldodik a verben, tehat ha az N2O bomlasa utan felszabadulna, abbol nagy
gondok lennenek.

Az mas kerdes, hogy nagy nyomason azert kepes oldodni, de ez az oldodas csak
fizikai oldodas, tehat sokkal kisebb merteku, mint pl. az oxigen oldodasa
(megkotodese).

Tehat ha nagy melysegben a nitrogen miatt lep fel a mamor, akkor az
mutoasztalon nem igen ismetelheto meg.

En inkabb arra tippelek, hogy a mamor pusztan a nyomas miatt lep fel (hogy
miert, arrol fogalmam sincs)

>A ver N2-vel valo telitodesenek narkotikus hatasat a jolismert
>buvarbetegseg is megerositi.

Itt ketfele betegsegrol szoktak beszelni. Az egyik a melysegi mamor, amirol
Te irsz, a masik a keszonbetegseg, ami a gyors felemelkedeskor kovetkezik
be. Itt mar biztos, hogy a nitrogen a foszereplo, mert epp az iment emlitett
fizikai oldodas miatt, a nyomas csokkenesevel sokkal gyorsabban szabadul fel
a verbol, mint a tobbi gaz. Tehat nitrogenbuborekok keletkeznek, ami
halalhoz vezet.

Meg egyszer mondom, nem vagyok biztos benne, de maganak a nitrogennek
szerintem csak ez utobbinal van szerepe. Ha valaki biztosan tudja, irja meg.
-------------------------------
>Gravitacio:

>> A meresi eredmenyek alapjan Newton gravitacios erotorvenye

>>                   F=Gm(M-m)/r^2

>Peter a szokasos modon felcserelte a tomegeket
>es azt mondta, hogy igy meg kell kapja a terkelto tomegre hato
>visszahtatasi erot.

Csak a pontossag kedveert: ez Pista otlete volt, en "beertem" annyival, hogy
a ket tomeg szerepe nem egyforma, tehat a torveny alapvetoen nem szimmetrikus.

>Ha ezt a feltetelt hozzavesszuk, akkor alapvetoen maradhat a keplet (igy
>masodik ranezesre), csak tovabbra is furcsa lenne, hogy a nagyobikk >tomeget a
>kissebbiktol elteroen kell matematikailag kezelni. (A keplet nem
>invarians a tomegek felcserelesere.) Ez az elmeleti fizikusoknak okozna
>nagyobb fejtorest.
>Ez a felcsereles szerintem nem
>teljesen trivialis. Ezt szinten ki kellene merni. 

Mar ki van merve.

Voros Jozsi darabolos kiserletebol nagyszeruen kiderul, hogy a keplet
szerint a gravitalo tomeg nem lehet additiv. A tehetetlen tomegrol eleg jol
tudjuk, hogy additiv, Eotvos (nem Edit :-)) pedig igen pontosan kimerte,
hogy a gravitalo es a tehetetlen tomeg azonos. (Ha azonos, akkor a gravitalo
tomeg is additiv kell legyen, tehat a keplet nem igaz.)
> ----------------------------------------------
>Felado :  [Hungary]
>#Teszolg irja:

>Szoval mindebbol arra kovetkeztetek, hogy almaban azert nem hal meg az
>ember, mert meg eleteben sem halt meg, ergo nem ismeri a halal elmenyet.
>---
>#Errol arra kovetkeztetek, hogy
>
>#1: vagy tudsz repulni vagy legalabb mar ejtoernyovel kiugrottal
>valahonnan
>
>#2: valaki mar radlott egyszer.
># vagy ha erre az a valasz hogy mar lattal meglott embert akkor mar
># lattal biztos halott embert is. Szoval nem ertem...

Most irhatnam, hogy mar ugrottam ejtoernyovel, es hogy ram is lottek, de ki
hinne le? :-)

De komolyra forditva: en magarol a halal elmenyerol irtam, hogy meg senki
sem elte at, es nem is tudja elkepzelni. Ezert ezt nem almodhatjuk meg.
(Attol, hogy lattam mar haldoklo embert, meg nem tudom elkepzelni, mit
erezhetett.) A repulest viszont mindenki konnyeden el tudja kepzelni, mint
ahogyan azt is, hogy ralonek.

Az elmeletemet az is alatamasztja, hogy a lovest koveto fajdalmat nem
ereztem, mint hogy azt sem tudom elkepzelni, hiaba lattam mar kommandos
filmeket. 

Attila alma is ezt tamasztja ala, hiszen azt irta, hogy latta a sajat
temeteset (nyilvan kivulrol), de magat a halalt nem elte at az alomban.

Szoval szerintem az a lenyeg, hogy vannak dolgok, amelyeket ateltunk, es
vannak, amelyeket konnyeden el tudunk kepzelni. Ezeket meg is tudjuk
almodni. Amit viszont nem eltunk at es nem tudjuk elkepzelni, azt megalmodni
sem tudjuk. Maradjon ez az allitas a vita alapja.

Peter

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS