1. |
0.99999999999999c (mind) |
26 sor |
(cikkei) |
2. |
vakufolia (mind) |
28 sor |
(cikkei) |
3. |
oregedes (mind) |
16 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: dupla porgettyu (mind) |
36 sor |
(cikkei) |
5. |
Re:Re:hogyisvan ez? (mind) |
51 sor |
(cikkei) |
6. |
Hawking (mind) |
21 sor |
(cikkei) |
7. |
re: fekete lyuk (mind) |
42 sor |
(cikkei) |
8. |
vaku - a megoldas (mind) |
9 sor |
(cikkei) |
|
+ - | 0.99999999999999c (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Haliho'!
>Ezek szerint a neutron tomegenek en ugyanazt merem 0.9999c ertekkel
>haladva a szobamban mint a nyugvo? Ezek szerint az hogy vegtelenne valik a
>tomeg c-nel csak a kivulallo szamara nez ki ugy? Vagy nem ervenyes az
>m=m0/(sqrt(1-v^2/c^2)) osszefugges?
'Stimmt'! ( - gondolom en 8:-))
Viszont nem valik a tomeg vegtelenne c-nel, mert 'nincs ra ideje' (meg
modja). Sot az ido(tartam!)-ra hasonlo 'transzformaciok' vonatkoznak,
mint a tomegre meg a tavolsagra(me'retre) - igy marad koherens a dolog,
meg az állandok' is igy maradhatnak ugyanazok.
Veges tomeg nem erheti el a fenysebesseget (,csak vegtelen energiabe-
fektetes, vagyis LEHETETLENSEG a'ra'n ).
Az idezett osszefugges ervenyes, csak az ertelmezesi tartomanyaban nem
szerepel a v=c .
(Hasonlo meggondolas teszi szamomra enyhenszolva gyanussa a feketelyuk-
koruli kovetkezteteseket is - oromomre: nem vagyok egyedul.)
De az Isten szerelmere: Vakkantson ma'r bele egy szakmabeli tudos is,
mert en is csak a 'hitemet' irtam le (nem biztos, hogy jol), Jozsi sem
tolem va'rja a valaszt (meg a sarki fuszerestol). Bocs:HFeri
|
+ - | vakufolia (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A kiserletbol szamomra egyaltalan nem zarhato ki, hogy ho"hatasra keltett
levego-hullam zorgeti meg a foliat. Ha viszont a kiserletet vakumban
vegezzuk, akkor meg nem hallunk semmit. Mi lenne, ha az egesz kiserletet
vakumba vagy legalabbis a normalisnal lenyegesen ritkabb gazterbe
helyeznenk, de a folia elmozdulasat optikai uton detektalnank? (Merthogy
a folia azert csorog, mert a folia elmozdulasa hanghullamokat gerjeszt.)
Peldaul kis energias lezert lehetne a foliara iranyitani. E celra a
diakepes eloadasokhoz hasznalt koznseges lezer-pointer megfelelne. A lezer
nyalabot a foliara iranyitanank, ami arrol visszaverodne, majd a
visszavart sugarat egy tavoli ernyore (praktikusan meszelt falra)
vetitenenk. A folianak mar egeszen kicsi mozgasa kovetkezteben is
elmozdulna lezer vetulete a falon. Es minel messzebb van a fal, annal
erzekenyebb lenne az erzekeles.
A kiserletet eloszor normal legterben vegeznenk el: ugy allitjuk be
kiserletet, hogy egyidejuleg halljuk amint csorog a folia es elmozdul a
lezer vetulete a falon. Ezzel garantalnank, hogy az elmozdulast a kerdeses
jelszint korul biztosan erzekelni tudjuk optikailag is.
Kovetkezoleg megritkitjuk a levegot (egy kozonseges pumpa megteszi), es
ujra agyuzni kezdjuk a foliat a vakuval. Kerdes, hogy ekkor megmozdul-e a
lezer nyoma a falon?
Mit szoltok?
__o
__o -\<,
-\<, __________O / O
__gabor____O / O
|
+ - | oregedes (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves tudosok!
Nem tudom, hogy volt-e mar itt tema az oregedes.
Arra lennek kivancsi, hogy mit tud ma a tudomany rola.
A sajtoban nincsenek hasonlo sikersztorik, mint pl. a klonbirka, de
engem meglepne, ha itt nem szuletnenek eredmenyek, vagy nem lenne
fontos kutatasi terulet (csak esetleg politikailag kenyes).
Ket konkret kerdes (de aki ert hozza, biztos tud erdekesebbrol is
irni):
1. Tudjak-e mar, hogy szuksegszeru vagy csak mondjuk az evolucio
termeke? (Mert akkor gensebeszettel meg lehetne tole szabadulni.)
2. Milyen, az oregedest jelentosen befolyasolo hormonokat talaltak
eddig?
Titusz
|
+ - | Re: dupla porgettyu (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
ImRe:
> > Egy tengelyre csapagyazzunk ket azonos kereket es porgessuk fel oket
> > azonos fordulatszamra, de ellentetes iranyban. Ez a rendszer
> > porgettyukent viselkedik, vagy eldol?
>
> Jo. Belatom, hogy hulye voltam. Csak hat nagyon szemlelettes valamitt
> akarttam talalni.
Es mi akadalyoz meg ebben?
hjozsi:
> Kicsit menjunk tovabb, ne csak ket tarcsa legyen, hanem daraboljuk a
> korongot egyre tobb fele (a szomszedosok ellentetesen forognak), es menjunk
> le a szeletvastagsagban a molekularis szitnig. Ha ezzel megvagyunk,
> adhatunk tengelyiranyu es radialis sebessegkomponenseket (persze csak kis
> utat engedve, hogy rezges jojjon letre) is a molekulaknak/atomoknak,
> mikozben vigyazzunk arra, hogy a sebessegek osszege vektorosan nulla
> legyen.
>
> Ezzel eljutunk egy jo forro koronghoz, ami ugy eldol, mint egy liszteszsak.
> :)
> Na drusza, milyen gondolatmenet?
Otletes. A kerdesemre ugyan nem valasz, de meg jobban ramutat, hogy hol
van a bibi.
> Nincs benne egy arva egyenlosegjel sem. :)
Kulon dicseretes. Egyebkent epp ez volt a kiindulo pont; hogy a
porgettyu mozgast, vagy legalabb a porgetyu elvet szemleltessuk. Vagy az
teljesen remenytelen?
Varga Joska
|
+ - | Re:Re:hogyisvan ez? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok,
Ujszulottek kedveert az eredeti kerdes (eleg regen volt):
>>Felado : [Hungary]
>
>>Ugy tudom az egymashoz kepest egyenletes sebesseggel mozgo rendszerek
>>egyenranguak.
>
>>Megmerem egy neutron tomeget, nyugalmi allapotban egy laborban.
>>Aztan a labort elinditom es eleri pl. a 0.999 c sebesseget. Ekkor mivel a
>>tomeg fugg a sebessegtol, a neutron tomege mas lesz.
>>tehat meg tudom kulonboztetni a labort hogy mozog e vagy sem ha megmerem a
>>neutron tomeget es megnezem mennyire nagyobb mint a nyugalmi tomege.
>
>>Hogy is van ez?
>'Felmondom a lecke't' (specrel - kivulalloknak) :
... Es itt reszletes, szakszeru magyarazata
kovetkezett, amire a viszontvalasz:
>Ezek szerint a neutron tomegenek en ugyanazt merem 0.9999c ertekkel
>haladva a szobamban mint a nyugvo? Ezek szerint az hogy vegtelenne valik a
>tomeg c-nel csak a kivulallo szamara nez ki ugy? Vagy nem ervenyes az
>m=m0/(sqrt(1-v^2/c^2)) osszefugges?
(...)
>Hurra!
Itt meg az en rovid, (es szakszerutlen) valaszom kovetkezik:
Soha senki nem allitotta, hogy nem tudsz megkulonboztetni egy
_hozzad_kepest_ nyugalomban levo es egy _hozzad_kepest_ mozgo
labort! A rendszerek egyenrangusaga _nem_ezt_ jelenti!
A m=m0/(sqrt(1-v^2/c^2)) osszefuggesben a "v" szerinted micsoda?
A "sebesseg" szonak csak akkor van ertelme, ha megmondod, hogy
mihez kepest.
Semmi koze az elobbiekhez..., csak ugy eszembe jutott,
hogy olvastam valahol a kovetkezo anekdotat:
A. Einstein eloadast tart a spec.rel.-rol, az eloadas vegen
felszolitja a hallgatosagot, hogy tegyenek fel kerdeseket.
Felall egy uriember es mondja:
- En a tabla jobb oldalan a masodik levezetest nem ertem.
Mire Einstein:
- Ez nem kerdes, ez allitas. Kerem a kovetkezot.
Udvozlettel:
Sailor
|
+ - | Hawking (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szaiasztok,
Gyerekek, tisztazzuk mar, hogy Hawking tisztesseges neve:
Stephen Williams Hawking, azaz Stephen W. (nem G.) Hawking.
Ha nem hiszed, nezd meg a konyved boritojan! (Ja igaz, a Tied
elveszett a kiberterben :))
Mar a tudomany#510 kornyeken, amikor utoljara volt rola szo,
tobben Stephen G. Hawking-nek (sot: Hawkins-nek) titulaltak,
hogy honnan vettek, rejtely szamomra.(A Hawkins-t valoszinuleg
Richard Dawkins biologus es evolucionista nevebol, de o sem G.)
> A neve Stephen G. Hawking, elmeleti fizikus; szerintem mar nem
> olyan fiatal, ugy 40 fele jarhat.
En is (so"t), de kikerem magamnak, hogy nem vagyok fiatal ! :)
(A porhuvelyrol most ne essek szo...)
Egyebkent Hawking 1942-ben szuletett, tehat legalabb 56 eves.
Udvozlettel:
Sailor
|
+ - | re: fekete lyuk (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Felado : Takacs Ferenc
> Temakor: Re: egyiranyu ido, fekete lyuk ( 97 sor )
> Ezert olyan gorbuletek jonnek letre a terben a tomegpontok
> kozeleben, amelyek sertik, illetve lehetetlenne teszik a
> kauzalitast.
> Es ez mindjart tovabbi osszehasonlitasokra ad lehetoseget.
> Az egyik, eppen az a felismeres, hogy csak a fenysebesseg
> feletti hatasok mukodhetnek a fekete lyukban.
Kedves Feri,
elnezest, ha ismetelni fogom magam, kedvenc vesszoparipamon
lovagolva, de azt hiszem valahol itt van a kutya elasva. A
Schwartzshild koordinataknak nincs sok ertelme a fekete lyuk-
ban. Ertelme van, csak nem szabad a kinti ertelmet eroltet-
ni.
Vegyuk ujra elo kedvenc beeso megfigyelomet. O a karorajan azt
latja, hogy igencsak veges idon belul benn van a horizon alatt.
Ugyanakkor, utkozben mindig tudja a megfelelo Schwartzshild ko-
ordinatakat, a terido minden pontjahoz hozzaillesztheto a meg-
felelo Scwartzschild r es t. Megfigyelonk mindig ki tudja sza-
molni ezeket, azt, hogy hol van eppen Schwartzschild kepben.
Ahogy esik, azt latja, hogy a horizont kozeleben t vegtelen
nagy lesz. Az igazan kellemetlen ezutan kovetkezik. Ahogy ater,
ami neki csak egy pillanat, a Schwartzschild t csokkenni kezd.
De ez nem a kauzalitas megserteset jelenti, hanem csak azt,
hogy a Schwartzschild t-r koordinataparos szerencsetlen
valasztas a fekete lyukban.
A Schwartzschild koordinatak helyett bevezethetok olyan koor-
dinatak, amelyek baratsagosan viselkednek a horizontnal.
Ilyenek peldaul a - ha jol emlekszem - Hruskal (v Kruskal,
nem tudom, melyik a korrekt) - Szekeres koordinatak. Eleg
bonyolult, de lenyeg az, hogy minden folytonosan valtozik,
vegtelen nelkul.
udvozlettel
kota jozsef
|
+ - | vaku - a megoldas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Mivel hjozsival ellentetben nincs vakuumszivattyum a konyhaban (szarnyast
belezel ki vele? :-) ), ezert kenytelen voltam o:nkiserletet vegezni,
belevakuztam a fulembe. Az eredmeny: akkora ho"hullamot erzekeltem, amivel
lassan magfuziot lehet beinditani. ;)
Udv,
marky
|
|