Telegdy Attila   [Hungary] irta:

>VAti mai szamban levo valaszaval kapcsolatosan volna egy kerdesem
>hozza mint geologushoz. Mas velemenye is erdekel.

>Amikor a szupernova robban, abban a nagy kavarodasban szerintem
>minden mindennel osszekeveredik. Miert van az, hogy az uran megis
>csak az ugynevezett lelohelyeken talalhato meg magasabb
>koncentracioban? Miert nem oszlik el egyenletesen a Foldon, vagy ha
>mar osszegyult valahol, akkor miert nem gyult ossze surubben? Mitol
>fugg az ercek tisztasaga?

Ez  a kerdes engem is foglalkoztatott. Orommel vennem en is a
valaszt. De kiegeszitem a kerdest. Hogy az egyes elemek feldusulnak,
az meg hagyjan, de pl. a termesarany maga szinte 100%-os tisztasagu,
es telerekben, kis helyeken nagy mennyisegben fordul elo. Mi okozza a
koncentraciot? Az ilyen nagyon hatekony koncentraciot?

Udv, Peter.

Udv Nektek Szupernova Rajongok!

Csak egy momentumra szeretnem a figyelmeteket felhivni. A szupernova-
robbanas soran fordul elo egyedul a termeszetben (jelenlegi tudasunk
szerint), hogy az anyag atlatszatlan a neutrinok szamara.
	Mint tudjuk a neutrinok itt ropkodnek korulottunk, igen nagy
suruseggel. Legalabb egy millio szalad at masodpercenkent testunk minden
negyzetcentimeternyi feluleten. Ha jol emlekszem oly nagy az athatolo-
kepesseguk (ertsd; nem lepnek reakcioba az anyaggal), hogy egy 1 fenyev
vastag vizen is jo esellyel atmennek.
	Nos amikor mar a csillag a veget eli, es tomege nagyobb a
Chandrashekhar (javitsatok ki ha elbetuztem) hatarnal (1.4 naptomeg),
a kozepen elfogy minden szufla. Azaz mar majdnem teljesen vasbol all.
Mellesleg megjegyeznem, hogy az sem igaz, hogy csak a vasig epulnek fel az
elemek. Ugyanis nem statikus az egyensuly, hanem dinamikus. Azt is tessek
figyelembe venni, hogy 10^10 Kelvinnel melegebb van kozepen. Igy aztan a
vas feletti magok is letrejonnek, es persze vannak vas alatti magok is.
Hiszen pl az 50 protonos magba (hogy hany neutronja van azt most hagyjuk),
eppenseggel befogodhatna egy 5-6-7 protonos mag, de olyan mar nem nagyon
van. Csak eppen annyi, amennyi tormelek keletkezik a nagy magok utkozese
soran.
	De vegul is csak lecsokken az energia termeles. Erre csillagunk
osszehuzodassal szokott valaszolni. Ez esetben viszont az osszehuzodas (es
felmelegedes) kozben nem lepfel ujabb energiatermeles. Vagyis az egesz
megszalad, es egy oriasi reccs lesz a vege. Na de kozepen minden
talalkozik. Oriasi suruseg es homerseklet lesz. Kegyetlenul megno a
neutrino produkcio. Ha jol emlekszem a felszabadulo energia tobb mint
80-90%-a neutrinokba megy at. Ezek aztan kezdik elvinni az energiat. Egy
ideig ez szepen megy is, mig a kicsit kijebb levo suruseg el nem er egy
oly nagy erteket, hogy az anyag kezd atlatszatlanna valni a neutrinok
szamara. 
	Nefeledjetek, ekkor vegig nem egyensulyi folyamatok zajlanak le.
Szoval a neutrinokba fektetett energia tobbe mar nem tud elszokni, hanem
elnyelodik. Ez igencsak felfuti a beomlo anyagot. De az oriasi
sebesseggel jon befele, nem konnyu megallitani. Szoval itt van a bomba.
Ez mar szepet tud robbanni. Vagyis nem csak egyszeruen osszeesik a
csillag, es a vegen eldurran, mert ekkor max mindenki visszakapna a
salyat gravitacios energiajat, es csak odajutna vissza ahonnan jott.
	Hanem a belso reszek oriasi energiai a netrinok altal egyenest a
kulsobb reszekbe van pumpalva. Ezert mikor azok mar maguktol is
megallnanak, es a felhevules miatt elkezdenenek fuvodni, kapnak egy jo
nagy plussz energiat. Ettol tud aztan olyan nagyot szolni az egesz, hogy
a csillagkozi teret teleszorja hamuval. Ebbol a hamubol aztan lehet majd
embert gyurni kesobb.

	Orommel vannem, ha valaki elovenne egy konyvet (sajna nekem
nincs keznel), es kijavitana, ha valahol rosszul irtam volna. Koszi.

Horvath Pista

>Szemoldokemeles.
>Koszonom a szemoldokemelessel kapcsolatos valaszokat. Tovabbra is
>kerdes, hogy az aszimetrikus szemoldokemelok miert pont a bal
>szemoldokuket emelik eloszeretettel.


Sorry, hogy csak most.

Szoval szerintem az is belejatszik a dologba, hogy ugye, ha valamit
az ember nem ert ( nem csak az ember, hanem pl. kutyak is ), felre
billenti a fejet. Mivel alapveto dolog, hogy altalaban jobbra tesszuk
ezt ( mint mindent, mint pl. gyalog szembejovo ember kikerulese, stb ),
a bal szemoldokunk van felul. Tehat azt emeljuk feljebb. Ha pl. kiprobalod,
hogy a fejedet balra dontod el, akkor szinte automatikusan a jobb
szemoldokodet huzod fel.

  Tom

Cseh Tamas irta a TUDOMANY #283-ban:

> Ha csak ket doboz van, akkor is van egy tomegkozeppontjuk. Ez nem fog 
> elmozdulni!

	Kedves Tamas,

Nincs tomegkozeppontjuk, mert meg tomeguk sincs. Ugyanis az egesz 
gondolatkiserletet azert csinaljuk, hogy felfedezzuk a tomeget. Ezert
megkerlek ne vidd bele a tomeget elofeltetelkent. Koszonet.
	Egyebkent meg megkerlek keress meg egy magan e-mailben.
Remelem a Mach-elv megvitatasa nem volt meg tul regen. Ha erdekel meg
valakit a tema, en szivesen folytatom, mert meg eppen, hogy csak
elkezdtuk az egeszet. Szukseg eseten csinalhatok egy osszefoglalot az
eddig elhangzottakrol.


Gyula irta a TUDOMANY #285-ben:

> Hiaba keresed, mert ha tul sokat mesz vissza idoben, akkor a vilagegyetem
> tul suru volt, ami azt eredmenyezte, hogy a foton-anyag utkozesek tul
> gyakoriak voltak. Ez viszont homersekleti egyensuly kialakulasahoz vezet.
> Gyakorlatilag ha vissza tudnal menni, akkor csinos kis plazmat latnal,
> ami nem atlatszo. Ezt a plazmat viszont ma is latod, mint mikrohullamu
> hatter sugarzast, persze megfeleloen voroseltolodva. 

Ehez fuzott kommentart a TUDOMANY #287-ben Pozsgai Csaba:

> Csodalkozom, hogy erre nincs meg elfogadott magyarazat. Szamomra elege
> kezenfekvonek tunik, hogy a tavoli kvazarok, az univerzum akkori
> allapotat tukrozik: Nem voltak meg "rendes" galaxisok, csillagok, csak
> ezek a kvazarok, melyek (lehet hogy egy fekete lyuk tulso vegen
> csucsulve, fereglyukkent, de ez mar tul hipotetikus), rengeteg anyagot
> "dobnak ki". Az idok folyaman (es ahogy a hozzank mind kozelibbeket
> nezzuk), aztan lassan atalakulnak(tak), Seyfert, radio galaxisokka,
> majd spiralokka, aztan esetleg elliptikusakka. Olyan nagy hulyeseg
> lenne ez?

	Nem Csaba, egyatalan nem hulyeseg. Olyannyira nem, hogy a
csillagaszok is pontosan igy kepzelik el.
	Gyula altal irtakhoz egy megjegyzes.
Azert nem latjuk a forrobb, fiatalabb vilagot, mert az akkor
keletkezett fotonokat mindet elnyelte kesobb az anyag. Mindaddig mig 
2-3 ezer Kelvinnel magasabb a homerseklet, rengeteg ionizalt atom van.
E homerseklet alatt az elektronok szepen befogodnak, es csupa semleges
atom van csak. Ekkor a fotonok szabaduthossza gyakorlatilag vegtelenne
valik. Ezert tudjuk megfigyelni a hattersugarzast. Ennek homerseklete
2,7 K, vagyis z=1000-nel van. z > 1000 felett semmi nem latszik.
	Miert? Azert mert a sok ion miatt a fotonok szabaduthossza
veges. Ezert rovid idon belul mind elnyelodik. Egro egy sem juthatott
el ide a Foldre.

						Horvath Pista

Orommel latom, hogy megszaporodott a Tudomany tabora.
Az viszont igen sajnalatos, hogy a temavalasztek nem bovult. Itt van maris
elso masfajta temanak ez a jelenseg.
	Miert van az, hogy foleg fizika szerepel az etlapon? (ebben is elokelo
helyen a csillagaszat es a kozmologia)


A masik temam tortenelem.
	En ugy tanultam, hogy a NGV (nagy gazdasagi vilagvalsag 1929-33)
megoldasara ket dolog szuletett.

1. A fasizmus (Nemet es Olaszorszag)
2. New Deal (USA)

	Tegnap beszeltem egy osztrak sraccal, es azt mondja, hogy az NGV nem
ert veget 1933-ban, hanem szep lassan lett csak vege ugy 36 korul. 
	Eppenseggel az USAban se a New Deal oldotta meg a valsagot, hanem
Hitler hatalomra kerulese. Ugyanis a franciaknak, de foleg az angoloknak igen
csak megnott a fegyverigenyuk.
	Szoval az o interpretaciojaban a fegyverkezes es vegso soron a haboru
oldotta meg a valsagot (ami nem volt egy olcso megoldas).

	Na akkor hogy is van ez?
Volt meg valsag 34, 35-ben?
							Horvath Pista

Mszaros Laci irta a TUDOMANY #305 -ben:

> Szerintem a zuhano liftben az elektron nem sugaroz.
> Ezzel szemben a lift mellett allo ember kezeben levo elektron sugaroz.
>
> Az altrel szerint a zuhano lift egyenes vonalu egyenletes mozgast vegez,
> csak a gonosz Fold tomege altal elgorbitett terben ez gyorsulo mozgasnak
> latszik. A lift mellett allo ember ezzel szemben egyenletesen gyorsulo
> mozgast vegez (a talpan erzi a gyorsito erot), csak a Fold tomege altal
> elgorbitett terben allni latszik.

	Szerintem a szabadon eso toltes sugaroz. Az asztalon levo nem.
Keretik erre egy meres. Ismer valaki cikket ezzel kapcsolatban.

> Kiveve persze, ha a tehetetlen tomeg es a sulyos tomeg megsem ekvivalens,
> csak veletlenul nagyon hasonlit, de akkor valami mas magyarazatot kell
> talalni azokra a jelensegekre, amiket csak az altrel magyaraz helyesen.
>
> Vagy pedig ha rosszul gondolkodom. De akkor tegyetek helyre.

	Eleg nehez jol gondolkodni ebben a temaban. Helyretenni ugyanilyen
nehez, mivel meg nincs meg a kvantumgravitacio elmelete.
	Szerintem:

1. Az alt.rel. egyelore eleg jonak tunik (magaban).

2. A relativisztikus QM nincs elmeletileg jol megalapozva.
	De ugy tunik mukodik (valamelyest).

Tessek kerem hozzaszolni!

	Idevag az un. Unruh effektus.
Vegyuk azt a szep gyonyoru relativisztikus QM -t. Vegyunk hozza vakuumot,
vegul tegyunk be a vakuumba egy reszecske detektort. Szinte mindegy
milyen reszecskeket ohajtasz megfigyelni. 
	Termeszetesen a muszer nem jelez.
Viszont!
	Tegyuk ra a detektort egy raketara, azaz gyorsitsuk. Lassatok
csudat a detektor ketyegni kezd. Mit mer? Hiszen vakuum van, es a
vakuumban nem lehetnek reszecskek (legfeljebb nehany parkeltett).
	Ez csak egy gondolat kiserlet, de a problemara szepen
ravilagit. Vegyel egy relativisztikus kvantummechanikai vakuumot. Ha
ezt gyorsulo kr.-bol szemleled, mar nem lesz vakuum, hanem megtelik
mindenfele reszecskevel. (Ezt nem en mondom, hanem a rel.QM.)
	Es ez csak egy sima gyorsulas! Hol van meg a gravitacio!?

Orulnek ha nemi reszecske fizikusok hozzaszolnanak. Haho Hidas Pali!
(talan meg Hajdu csaba is)

						Horvath Pista