Hello
Takacs Ferenc irta:
>>Mindenesetre, ha egyszer eldontottuk, hogy mi legyen
a vonatkoztatasi rendszer, akkor azt nem valtoztathatjuk meg
onkenyesen, mivel a koordinatarendszer megvaltoztatasa egyet
jelent azzal, hogy nem inercia rendszerbol irjuk le a
vilagot. Ha nem inercia rendszert hasznalunk, akkor a spec.
rel. ervenyet veszti, es azzal is szembe kell neznunk, hogy
esetleg egyaltalan nem alkalmasak a valasztott
koordinatarendszerek a minket
erdeklo esemenyek leirasara.>>
++Szerintem pontosan ezert paradoxon ez a dolog a spec.rel.
szerint. B-nek valamilyen informaciora szuksege van arrol,
hogy o" valtott inerciarendszert, (az keves, hogy mi tudjuk
rola :)  ha nem tudnak kulonbseget tenni egymas kozott,
akkor bizony mindketto fiatalabb lesz a masiknal. A
spec.rel. nem foglalkozik a gyorsulassal, akkor hogy donti
el B? Figyeli, hogy a vilagegyetemhez kepest valtozott-e a
sebessege? Ez (is) a gyorsulas definicioja.
>>De az urhajo mogott tavolodo Fold a megfordulaskor nem
csak hogy szemben kozeledove valik, de egy jelentos
idotartamot is figyelmen kivul hagyunk a fold
eletvonalabol. Ugyanis a tavolodaskor egyidejunek velt Fold
pillanatnyi allapota a fordulas utan egy regmult allapotta
valik, es
amit a fordulas utan velunk a Fold egyideju allapotanak, az
a fordulas elott
meg csak egy tavoli jovobeli allapot volt. Vagyis a
sebessegvaltoztatas miatt a tavoli targyak eletvonalai
elvesztik a folytonossagukat, az uj koordinata rendszer nem
illeszkedik a valtas idopontjaban a regihez. A
sebessegvaltas iranyaban kimaradnak szakaszok az
eletvonalakbol, ellenkezo iranyban pedig ketszeresen is
figyelembe vannak
veve. >>
++Ez ugyanugy igaz ha az egyik nezi a masikat, mint ha a
masik az egyiket (spec.rel. szerint).
Ugyhogy ha mas eredmenyek jonnek ki alt.rel. alatt, en
inkabb annak hinnek.
Nem volt meg idom utananezni, tudja valaki?:
1. "A" marad a Foldon (1 G), B elgyorsit, lelassit,
visszafele gyorsit, majd lelassit es leszall a Foldre,
mindig 1 G-vel, sajat rendszereben merve. (Kicsit
belerondit, hogy Foldkozelben ez keves neki) Ha egyforma
idosek maradnak, akkor nem is szamit a kulonbozo sebessegu
rendszerekben eltoltott ido.
2. Klasszikus ikerparadoxon, de B nem gyorsul, hanem egy
hatalmas csillag korul szabadon esve parittyakent fordul
vissza. Ilyenkor A gyorsulni latja. Ennek mi a megoldasa?
udv, Sanyi

Pasteur-tol Ariane-ig: a tudomany es technologia honapja
           Budapesti Francia Intezet, 1999. junius 22-julius 14.


A Francia Nagykovetseg es a budapesti Francia Intezet esemenysorozatot
szervez a francia tudomany, kutatas es csucstechnologia bemutatasara.


                            Konferenciasorozat

A repulogep, a muhold, a tavcso: az egbolt meghoditasanak eszkozei
A vilagegyetem mint fizikai laboratorium
Nagy projektek, nemzetkozi egyuttmukodes es az Internet hasznalata
> Idopont: junius 22. 17h
Eloadok: Prof. Dr. BALAZS G. Lajos, az MTA Csillagaszati Kutatointezet
Igazgatoja valamint Françoise GENOVA, a strasbourg-i Csillagaszati Adatok
Kozpontja Igazgatoja (CDS - CNRS).

Repules es europai egyuttmukodes
> Idopont: junius 23. 17h
Eloado: Alain FONTAINE, az AEROSPATIALE AIRBUS programjanak Igazgatoja

Muholdas felvetelek: a szamos teruletre kihato francia-magyar egyuttmukodes
> Idopont: junius 25. 17h
Eloadok: Prof. Dr. DETREKOI Akos, a Budapesti Muszaki Egyetem Rektora, a
Magyar Foldmero es Terkepeszeti Tarsasag Elnokhelyettese bemutatja az
eloadokat : Dr. WINKLER Peter, a FOMI Taverzekelo Kozpontjanak igazgatoja es
Bruno BERTOLINI, a Spot Image Kozep- es Kelet-Europai felelose.

Kerekasztal beszelgetes "Ember a vilagërben, hatasa a tudomanyra"
> Idopont: junius 30. 18h
Eloadok: FARKAS Bertalan tabornok, magyar urhajos, Prof. Dr. ALMAR Ivan, az
Urkutatasi Tudomanyos Tanacs Elnoke, es Jacques RATIE tabornok, a CNES
urhajosainak Igazgatoja.



                        Tudomanyos filmfesztival

Junius 22-27-ig (a CNRS Images/Media Femis CICT, az UNESCO es magyar 
partnerek
reszvetelevel). A tudomany utjat kivanja bemutatni a mozi torteneten
keresztul, a 7. muveszet felfedezesei es magiaja kozott. Minden este 19 
orakor
egy film kerul vetitesre.



                              Kiallitasok

Francia technologiai vivmanyok
Junius 24-julius 14. A kiallitas feltarja elottunk egy ipari es technologiai
Franciaorszag kepet. A CNES (Ariane IV es V 1/33, SPOT 4 muhold felvetelei
1/10 kicsinyitesben, stb.) es az AEROSPATIALE (Airbus A319/320/321) makettjei
emelik a kiallitas fenyet.

Muholdfelvetelek Magyarorszagrol es Franciaorszagrol
Junius 24-julius 14. kozott a Spot Image es a FOMI (Foldmeresi es
Taverzekelesi Intezet) reszvetelevel. 15, egyenkent 1x1 meteres meretu
magyarorszagi es franciaorszagi muholdas felvetel kerul kiallitasra (a Spot 4
muhold elso felvetele: Baja es kornyeke, Nagymaros (a vizlepcso elotti es
utani allapot), a Kiskunsagi Nemzeti Park (a tuzkar elotti es utani allapot),
Balaton, Budapest es kornyeke, Szeged, Tokaj es kornyeke, Debrecen, Kiskorei
viztarozo, Arcachon-i medence, Parizs, Le Havre, Marseille).



A Tudomany es Technologia honapja Claude ALLEGRE, francia Oktatasi, Kutatasi
es Technologiai Miniszter vednoksegevel zajlik.

A kiallitasokat junius 24-en 1730 orakor Paul POUDADE, Franciaorszag
Nagykovete nyitja meg.

A konferenciasorozat Prof. Dr. DETREKOI Akos, a Budapesti Muszaki Egyetem
Rektora, a Magyar Foldmero es Terkepeszeti Tarsasag Elnoke vednoksegevel
zajlik.

Minden programhoz magyar nyelvu szinkrontolmacsolast biztositunk.

                                                      (Kozreadta: Tepi)

On Mon, 14 Jun 1999  wrote:

> Erdekelne a velemenyetek a tergorbulettel kapcsolatban, hogy hogy kell azt
> valojaban elkepzelni?
> Mit ertenek a tudosok az alatt, hogy pl. eros gravitacios terben a ter
> elgorbul?
> Egy paran vitatkozunk ezen a teman, es azt mondjak hogy mivel a gravitacio
> a tomegek kozott hat, azert a teret is reszecskekent kell elkepzelni (habar
> eleg abszurd dolog lenne ) hamar azt elgorbiti ?
> En legalabbis ugy kepzelem el hogy nem a szo-szoros ertelemben kell
> elkepzelni hogy a ter elgorbul, hanem hogy eros gravitacios terben a feny
> utja hajlik el, de mivel mi azt nem latjuk hogyha a feny utja elgorbul,
> ezert azt mondjak hogy a ter gorbult el !!!
> 
> Ha valaki tudja pontosan, akkor kerem irja meg !
> 
> Udv.

Szemleletesen harom helyett ket dimenzioban lehet konnyen elkepzelni.
Itt a gorbuletlen ter a sik, a gorbult pedig mondjuk egy gombfelulet vagy
egy nyeregfelulet. Az elobbinek pozitiv a gorbulete, az utobbinak negativ.

A koordinatakat a sikon ket egymasra meroleges, parhuzamos egyenessereg
jeloli ki, es ket pont tavolsagara igaz az r^2=x^2+y^2 osszefugges.

A gorbult terben ez mar nem igaz, ha pl. x(1)=teta, x(2)=fi a ket
koordinata, akkor egy kis tavolsag az

   r^2=Sum g(i,j)*x(i)*x(j)
       i,j

osszefuggessel adhato meg, ahol g a metrikus tenzor. Gorbuletlen, azaz
euklideszi terben g az egysegmatrix, azaz g(1,1)=g(2,2)=1 es
g(1,0)=g(0,1)=0. Harom dimenzioban a kiterjesztes matematikailag konnyu,
csak elkepzelni nehez mondjuk negy dimenzioban es haromdimenzios
gombfeluletet ;-)

Az altalanos relativitaselmeletben a tomegek "teritik el" g-t az
egysegmatrixtol. Mi persze azt latjuk, hogy a feny nem egyenes hanem
gorbe uton terjed a gorbuletlen terben nagy tomegek kozeleben, de az
alt.rel. szerint a gorbe terben terjed egyenesen.

Hidas Pal

On Thu, 17 Jun 1999, Varga Jo'ska  'jo'-szte't.edu wrote:

> Ertheto modon engem az altrel valasz erdekel jobban. Azt hogy kell
> kiszamolni? Kulonos tekintettel arra, hogy az utazo ikrek azonos
> gyorsulasi szakaszokon mennek at, csak mas utemezesben.
> 
> > a gravitacios idolassulas miatt oregszik lassabban.

Meg soha nem szamoltam ki, de nem tunik tul bonyolultnak. A gravitacios
idodilataciot (azaz lassulast, mert az 1 sec hosszabb lesz) osszefuggesbe
lehet hozni ugy, hogy megforgatunk egy cernara kotott testet. Ekkor az
az inerciarendszerunkben v sebesseggel halad egy korpalyan, itt a
spec.rel. szerinti idolassulast lehet kiszamolni. 

A testhez rogzitett forgo koordinatarendszerben viszont fellep a
centrifugalis gravitacios ter, es ez a ter ugyanakkora idolassulast okoz,
mint az elobbi spec.rel. eset. Ezzel megvan a gravitacio es az idolassulas
kozotti osszefugges,

Hidas Pal

> annyira va'gyunk az informaciora ? 
> Hosszu tavon statisztikailag igazolhatonak kell lennie, hogy 
> megiscsak elonyosebb tudni, mint nem tudni.
> Felteteleznunk kell, hogy mar az osember is
> vegzett fejben valoszinusegszamitast, illetve  
> keszitett statisztikat, hiszen maskepp
> hogyan is juthattunk volna el a tudomanyban
> es technikaban odaig, ahol tartunk.
> Vagy egyszeruen csak informacio-ehsegre 
> lennenk _programozva_ ? :)

Errol a kerdesrol igen erdekes konyv jelent meg nemreg:
"Csanyi Vilmos: Az emberi termeszet, Humanetologia",
Foleg a konyv masodik fele kapcsolodik erosen a temahoz.
kiba

> Tudnatok ajanlani, valamilyen irodalmat? 
Hirtelenjeben: W. Kaufmann: Relativitas es kozmologia (Gondolat Kiado,
1985) 7. fejezete, ill. most jelent meg magyarul S. Hawking: Einstein
a'lma c. konyve, abban is erinti egy kicsit. Azaz tenyleg van ilyen,
legalabbis az alt. rel. teregyenleteinek bizonyos megoldasai szerint.
Hawking azonban eleg szkeptikus abban a kerdesben, hogy valaha is
lesznek ezt felhasznalo menetrendszerinti csillagkozi jaratok...

Egyebkent a Contact - szerintem - az 1997-es ev egyik legjobb filmje
volt. Kapott is 1, azaz egy darab Oscar jelolest (a legjobb vagasert, ha
jol emlekszem...) Mellesleg azert (vagy ennek ellenere) Jodie eddigi
"legkasszasikerebb" filmje volt. Erdemes az eredeti Carl Sagan-konyvet
is olvasni, a film azert eleg hollywood-i lett ahhoz kepest. Van benne
nehany nem annyira ismert erdekesseg is, pl. a vak radiocsillagaszt
letezo szemelyrol mintaztak: Kent Cullers a SETI Phoenix program egyik
vezetoje. Meg nehany erdekesseg es tanulsag lelohelye: 
http://www.seti.org/phoenix/contact.html

Jano