Piriti János irta:

> > letezik olyan anyag, aminek az atombombahoz szukseges kritikus
> > tomege olyan kicsi, hogy a komplett bombat ossze lehet dobni egy
> > kb. 60 cm magas es 30 centi atmeroju henger mereture?
>
> Pl. tiszta uran-235 izotopbol egy kover narancs nagysagu gomb mar
> kritikus tomegu...

Viszont a bombahoz meg kell egy-ket dolog ezen kivul is (burkolat (jo   
vastag, olombol), detonator, stb.). Mindenesetre nemreg olvastam egy   
kemregenyt (most hirtelen nem jut eszembe se a cime, se a szerzoje),   
aminek a temaja az volt, hogy a szovjetek (ez meg a 80-as evekben   
jatszodott) bejuttatnak Angliaba egy ugynokot es egy atombombat (az   
utobbit alcazva, darabokban, de az elobbit egeszben :-) ). Az   
osszeszerelt atombomba azt hiszem meretben kozel allt a fentebb   
megadottakhoz, viszont a sulya miatt egy kezitargoncan lehetett csak   
szallitani. Es a konyv nem egy fercmu volt, hihetoen hangzott (legalabbis   
tudomanyos szemszogbol).
Udv,
Peter

Olyan megoldast lattam a fenti problemara, hogy az uvegtabla tejfeherre valtozo
tt
feszultseg rakapcsolasa utan. Ezt igazan nagy meretekben is alkalmazzak. A muko
desi
elvet nem ismerem.

Karcsu

A kritikus tomeg csokkentheto azzal is, hogy az alaphelyzetben a kritikus tomeg
nel
kisebb meretu hasado anyagot egy gombszimmetrikus robbantassal az eredeti
terfogatnal legyegesen kisebbre osszepreselik.
Karcsu

hali

lehet,hogy valaki mar megjelentette ezt a gondolatmenetet,akkor viszont
elne-
zest,mert nemreg kapcsolodtam be

nos,mint tudjuk,a feketelyukak attol feketelyukak,hogy a kozeppontjukban ak-
kora gravitacio van,hogy az arra halado osszes fotont elteriti,sot a
legtobbet el
is nyeli,es ettol fekete lyuk,mert nem verodik vissza rola feny...nos,akkor
itt
jon az en kis kerdesem...mi tortenik azokkal a fotonokkal,amelyek foglyul
es-
nek egy feketelyuknak?ugyanis a feketelyuk vonzza oket,tehat van gyorsula-
suk,igy at kell lepniuk a standard fenysebesseget,nem?

a valaszokat elore is koszonom.

szittner karoly:
>A film lenyeget tekintve bizonyitott tenykent kezelte a fekete lyukak
>letezeset, ...
Nem lattam a musort, de ketsegtelen, hogy filmben szereplo Hawking
professzor elismert szaktekintely, tankonyvekben is szerepel a neve. Nem
reg ujra kiadtak a nepszeru "Az ido rovid tortenete" cimu konyvet. De a
fizikai bizonyitasoknak nem az adja meg a hitelet, hogy hanyan hisznek
az elmeletben, hanem az hogy a bizonyitast alatamaszto kiserletek eleg
meggyozoek-e. A feltetelezett fekete lyukak csillagaszati
megfigyelesenek megbizhatosaga nagyon kicsi, mivel nagyon tavoliak ezek
az objektumok. A fekete lyukak nem a teleszkop objektivjen koszontek be
a koztudatba, hanem az altalanos relativitas elmeletenek
mellektermekekent. Igy a fekete lyukak letezesenek legfobb tamasza ma is
az elmelet. De csak akkor, ha az elmelet hibatlan, es en mostanaban ezt
vizsgalgatom szabadidomben. A minap talaltam egy Einstein web-oldalt,
(http://ourworld.compuserve.com/homepages/eric_baird/einstein.htm)
amelyen olyan cikkeket is talaltam, amelyen Eistein gyakorlatilag a
halalaig kovetkezetesen ismetelgeti (1935, 1954), hogy a terido
szingularitasait ki kell zarni az alt.rel. ervenyesegi korebol. Ehhez
kepest az en velemenyem az, hogy nem csak a szingularitasokat, hanem
azoknak egy jol meghatarozhato veges kornyezetet is ki kell zarni.

Ikerparadoxon
-------------
SB:
>Mert itt a gyorsulason van a hangsuly,...
A konyvekben valoban ezzel szoktak elohozakodni a szimetria felborulasa
kapcsan, es sokan (engem kiveve) nem is gondolnak utana, hogy ez hibas
allaspont. A gyorsulasnak csak annyi a szerepe, hogy adott esetben
megfelelo modon megvaltoztatja a sebesseget, de a sebessegnek is csak
annyi a szerepe, hogy adott esetben megfeleloen megvaltoztatja az
utvonalat, de a lenyeg az utvonal hossza. Mint a korabbi levelemben
irtam, az idoszeru mozgasok sajatideje a negydimenzios ut  hosszabol
kaphato meg [ t0=s/(i*c); s=integral(ds);
ds=sqrt(dx^2+dy^2+dz^2-c^2*dt^2); ]. Nem minden gyorsulas hat ennek az
utnak a csokkentese iranyaban. Peldaul egy rezges nem gyorsitja fel a
testet az igenyelt sebessegre, sot a test gyakorlatilag helyben marad,
bar a rezgest kivalto gyorsulas igen nagy is lehet. A gyorsulas
hatasaval csak az alt.rel.-ben szamolhatunk.

szgyula:
>A megfordulas soran (amit a spec. rel. nem igazan tud szemleletesen
>leirni) a Foldnek mind a helye, mind az abszolut ideje megvaltozik.
>Azaz nem folyamatosan latod a Foldet (se idoben, se terben).
(Gyula osszekeverte a latvanyt a meressel.)
A fold latvanya az urhajobol nezve (es vica versa) folyamatos, mivel a
foldrol erkezo feny, es radiojelek a fordulas kozben is folyamatosan
haladnak az urhajo iranyaba. Csak a sugarzas frekvenciaja valtozik. A
tavolodaskor kisugarzottnal alacsonyabb frekvencia, a kozeledeskor
viszont magasabb a Doppler eltolodas miatt. A Gyula altal emlegetett
tores a szinkronizalt egyideju orak meressorozataban van, amennyiben
vannak ilyen orak (bar ilyen vegtelen sok szinkronizalt orabol allo
orasorozat inkabb csak gondolatban megvalosithato). A sebessegvaltas
elotti inerciarendszerhez egy egeszen mas orasorozat tartozik, mint a
sebessegvaltas utanihoz. A valtas elotti orasorozatbol a valtaskor a
fold mellett elhalado ora allapota (es vele a fold is) a valtas utan egy
multbeli, es tavolabbi esemenykent jelenik meg, tehat ha az uj
orasorozaton csak a valtas pillanatatol rogzitjuk az esemenyeket, akkor
a jelzett esemenyt nem fogjuk megtalalni, mivel az mar elmult. Nem
tudom, eleg szemleletes voltam? Bizonyara lehetne meg csiszolni.

Udv: Takacs Feri

Sziasztok!

Tudnatok ajanlani matematika vagy fizika lexikont? (neten)
Abban nem remenykedem, hogy magyar van (ami van, az gondolom
megvan a MEK-en). Amit angolul talaltam, az eleg idegesito
(beszkennelt lapok, gif formatumban). Elore is koszonom!

Ha esetleg valakit erdekel: matematikus szakdolgozatok:
http://www.cs.elte.hu/szakdolg/

Ezek is eleg idegesito, postcript formatumu filok. (nem
tudja valaki, hogyan lehet a gohstscript nezegetojen a
szineket allitani? A feher alapon fekete betuktol kiesik a
szemem). 

Udv.: Sebestyen Balazs

A mai "Modern" (5-10 eves) legkisebb bombak mar csak ekkorak. Az uranium
eseteben a minimalis kritikus tomegu anyag kisebb, minte gy kezilabda.
Sulya tizenegynehany kilo. Az osszes kiszolgalo rendszerrel egyutt egy kb.
30 kilos szerkezet epitheto.  Így is vagy tiz kilotonna. 

 Ezert johettek letre, a tarackbol kiloheto atomgranatok is.

Ezert van veszelye az atomterorizmusnak. Ha sikerul minimum 90 %-os
tisztasagu uraniumra szert tennie, nyert ugye van. Az nem jelent veszelyt,
hogy csinalhat, hanem az hogy szerezhet tiszta urant.


Tucsi

Hali!
> csak finoman jegyzem meg, hogy neutron le'zerrel es a Wigner effktussal
> kapcsolatos kerdesem elkerulte nagybecsu figyelmeteket. Mondhatnam ugy
> is, hogy atsiklottatok a tema folott kecses szo:rftechnikaval.

csak finoman jegyzem meg, hogy a HIX Tudomany 661-ben leirtam, hogy mi a
Wigner effektus lenyege. Ezek szerint nem _erre_ az effektusra
gondoltal? 

Jano

U. A neutron lezerhez nem ertek, bar az altalad megadott fluxus kisse
ijesztoen hangzik. Mit akarsz tenni vele? (Ha nem hadititok.-))

Almasy Laszlo wrote:
> 
> Szia !
>  Aruld el legy szives, hogy hol  hallottal te neutronlezerrol?
>  En nem hallottam, es nehezen is tudnam elkepzelni. Szeintem valoszinubb,
> hogy csak egy eros neutronnyalabrol van szo, amit lezernek lehet 'becezni'
> Ilyet viszont nem egyszeru csinalni, kell hozza legalabb egy atomreaktor,
> vagy egy reszecskegyorsito, amivel toltott ionokat, pl protonokat
> gyorsitanak, ezt belelovik egy un. targetanyagba, ahol
>  proton + atommag + energia -> neutron +  masik atommag + gamma sugarzas
> (+energia)      reakcioban viszonylag gyors neutronnyalabot lehet kapni
> 
> Laci
------Transcript of session follows -------
Connection to bali.saclay.cea.fr failed. No Ip address found from
isdn.net.il-192.115.104.11

Server received Winsock error Host not found

Szia Laci !
Feldobtam neked egy e-mailt ket scannelt fileval kb. 2Mb de
visszapattant, hogy a cimed nem letezik. Legyszi jeress megegyszer a
serverem altal elfogadhato cimmel. Neutron laser pedig van !!!!

Kedves mindenki!

Valoban, keszulget az eromu. A neve: ITER, es az USA neves szakmabelijei
kuszkodnek a dologgal.
A fo problemak:
1, Egyfajta "kritikus tomeg" kellene a folyamat
fenntartasahoz (ugy mint atomE.), e tomeg alatt mindossze nanosec-okig
tart a fuzio.
2, Valoban, a kulonlegesen magas homerseklet miatt lehetetlen az egesz
kocerajt egy hordoba beledobni. Az elektromagneses ter tokeletes
megoldasnak tunik a zseb-nap kontrollalasara.
3, Penz es ido. Azaz turelem, hamarosan megerkezik az elso mukodo ilyen
eromu. lehet, hogy egy-ket evbe meg beletellik.

Az eddigi kiserletekrol az Elet es Tudomany korabbi szamaibol is
informalodhatsz!

    _-____________________________________________________________
>>>  Udv: HiTaCs        /    <<<