Tisztelt Hangosok !
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Ez+Az ( 70 sor )
> Idopont: Fri Dec 11 04:00:51 EST 1998 HANG #280
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
> > Az Audio Note is buszkelkedik a litze szerkezetevel. Ott nem csokkenhet
> > jelentosen a Skin-effektus, mert a filmszeruen szigetelt szalak ugyanugy
> > szorosan egymas mellett maradnak. Lehet, hogy ez is okoz javulast, de
> > nem tudom miert. Miert?
>
> Az egyik titok a szigeteloanyagban van. Az AN a drothuzast kovetoen
> azonnal bevonja az elemi szalakat poliuretannal, raadasul olyan
> technologiaval, hogy a drot feluletenek ne legyen ideje oxidalodni, ami
> ugye novelne a feluletet (rucskos) es a skin hatast. Az uretan egy kedvezo
> anyag erre a celra, mert szemben a szokvanyos PVC-vel, alatta nem
> oxidalodik a drot felulete. Az ezust huzalt ugyanigy kezelik, de ott
> elony, hogy a felulet simasaga eredendoen jobb, mint a reznel.
> Szerintem az AN kabelekben nem a litze szerkezet a poen, hanem a
> feltunoen nagy belso kapacitas. Ez valamiert igen simava teszi a hangot,
> valoszinuleg az erositoikhez ezzel allitjak elo az optimalis terhelest.
>
Nehany megjegyzesem lenne :
Eloszor is kivancsi lennek az AN forrasodra, mert tobb targyi tevedes van a
leirtakban. Ha huzal felulete novekszik csokken a skin effektus. A litze
huzalok feluletet soha nem vontak be PVC-vel mert alkalmatlan ra.
Modifikalt poliuretant is csak akkor hasznalnak zomancozasra, ha
forraszthatova akarjak tenni a huzalt. Egyebkent ma erre a celra
polieszterimid modifikaciokat alkalmaznak.
> _________________________________________
> Felado : Hajdu Csaba
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: Hang es adat ( 41 sor )
> Idopont: Fri Dec 11 08:01:31 EST 1998 HANG #280
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
>De ha digitalisan kodolt hangokrol van szo
> > van egy kis muszaki fricska. Ha eljatszuk azt, hogy ezt a digitalis
> > jelsorozatot egy vezetekszakasszal visszuk at egyik pontbol a masikba
> > es a szakasz kabeleit kulonbozo felepitesuekre cserelgetjuk annyifele
> > hangzasi jelleget kapunk, amennyi a probadarabok szama volt.
> > Termeszetesen ugyelve arra, hogy ne legyen adatvesztes. El lehet
> > kepzelni ezutan, hogy egy millioszor bonyolultabb IC mit muvel a
> > hanggal.
>
> Sot meg azt is pontosan tudjuk, hogy ezek a kulonbsegek mitol vannak: ez a
> jitter, merthogy az adatokkal egyutt az orajelet is at akarjuk vinni, de
> az idozites bizony el tud konyulni. Viszont ezt ki is lehet javitani, ha
> egy buffert, es tetszolgesen preciz uj orajelet hasznalunk. Vagyis semmi
> szukseg nincs kodos megfogalmazasokra es a tudomany hatarainak
> emlegetesere.
>
Ugy gondolom a megfogalmazasaim egyaltalan nem kodosek csak nem akorok
abba a hibaba esni, hogy szakembereknek magyarazok nyilvanvalo dolgokat.
Szamomra a jitter nagyon alcsonyrendu problema a digitalis rendszertechnika
egyeb problemai mellett. Egyebkent az elobbi kabeles utalasomat kiegeszitve
megkerdezem ugye nem gondolod, hogy mondjuk 10 cm-nyi kabelatkotes
olyan merteku jittert okozna ami hallhato jelenseget produkal. Akkor
viszont
miert hallhato megis jelentos kulonbseg??
>Felado :  [Hungary]
> Temakor: I. resz. ( 136 sor )
> Idopont: Fri Dec 11 19:19:22 EST 1998 HANG #280
> Tehat nem ott van a vita lenyege, hogy kont. mech. terminologiaval, vagy
> klasszikus terminologiaval dolgozunk, hanem ott, hogy ezek az
> elhanyagolasok az adott [MDF lemez] eseten megengedhetoek vagy sem. En
> is megemlitettem az elhanyagolt anyagtulajdonsagok jo reszet, de
> emlithetek meg egy parat: kuszas, keplekenyseg, relaxacio... amelyek itt
> velhetoen elhanyagolhato szerepet jatszanak
Nagyon furcsallom, hogy meg mindig a rugalmassagtannal foglakoztok.
A vitaindito kerdesem fakra es fahelyettesito anyagokra vonatkozott.
Mint koztudott a fak aniziotropok. Az anizotrop anyagok altalanos Hooke-
torvenyebol levezetheto 3 Young modulus, 3 nyirorugalmassagi modulus
es a 30 kolcsonhatasi tenyezo sem mond semmit a szerk. anyagok
dinamikus visekedeserol. A #275 hix-ben roviden leirtam mirol van szo.
Talan ott kellene folytatni....
Üdvözlettel Bese Attila
|
Kedves HANGosok!
 irta:
> Azt hiszem, itt az ideje hogy induljak koncertre... Csak az a baj, hogy
> altalaban egy ideig nem tudok otthon zenet hallgatni utana...
Na azert ne tulozgassunk!
En nagyon is elvezem az otthoni zenehallgatast.
Nekem ez nem egy kenyszeru "koncerthelyettesito", hanem egy vele
egyenrangu kikapcsolodas. Az otthoni zenehallgatasnak is van egyfajta
varazsa, es vannak olyan specialis tulajdonsagai, amit a koncert nem adhat,
persze ez forditva is igaz. Ha ez nem igy lenne, akkor nem koltene senki
vagyonokat berendezesekre, valamint nem aldozna annyi idot
a beszerzesukre es beallitasukra.
Szerintem igy vagyunk ezzel a legtobben, meg ha nem is valljuk be.
 irta:
> Van egy uj (?) temam. Tudom, hogy mindenki szerint szebben szolnak a
> csoves ketyerek. De miert? Most egy "A" osztalyu erolkodon dolgozgatom
En is a "mindenki"-be tartozom, de errol meg nem tudtak meggyozni.
Hallotam nagyon szephangu csoveseket es tranyosokat, valamint talalkoztam
csapnivalo tranyossal es botranyos hangu csovessel is.
Csak ennyi a tapasztalatom.
Viletel Istvannak:
> Hogy Te mindent eszreveszel?! A hasonlosag megvan,de
Ez pozitiv, vagy negativ megjegyzes volt?
 irta:
> Az egyik titok a szigeteloanyagban van. Az AN a drothuzast kovetoen
> azonnal bevonja az elemi szalakat poliuretannal, raadasul olyan
> technologiaval, hogy a drot feluletenek ne legyen ideje oxidalodni, ami
> ugye novelne a feluletet (rucskos) es a skin hatast. Az uretan egy kedvezo
Ez nem csokkenti a skin-effektust!
Csak akkor csokkenne, ha a szalakat eltavolitanak egymastol, az oxidacio
es a skin-effektus kozott nincs semmifele kapcsolat.
Meg most sem ertem, hogy ez hogyan idezi elo a javulast.
Hajdu Csaba irta:
> > Ez pontosan igy is van ! De ha digitalisan kodolt hangokrol van szo
> > van egy kis muszaki fricska. Ha eljatszuk azt, hogy ezt a digitalis
> > jelsorozatot egy vezetekszakasszal visszuk at egyik pontbol a masikba
> > es a szakasz kabeleit kulonbozo felepitesuekre cserelgetjuk annyifele
> > hangzasi jelleget kapunk, amennyi a probadarabok szama volt.
> > Termeszetesen ugyelve arra, hogy ne legyen adatvesztes. El lehet
> > kepzelni ezutan, hogy egy millioszor bonyolultabb IC mit muvel a
> > hanggal.
>
> Sot meg azt is pontosan tudjuk, hogy ezek a kulonbsegek mitol vannak: ez a
> jitter, merthogy az adatokkal egyutt az orajelet is at akarjuk vinni, de
> az idozites bizony el tud konyulni. Viszont ezt ki is lehet javitani, ha
> egy buffert, es tetszolgesen preciz uj orajelet hasznalunk. Vagyis semmi
> szukseg nincs kodos megfogalmazasokra es a tudomany hatarainak
> emlegetesere
Hat ez az!
Bese Attilatol kerdezem: Szerinted egy atmeneti tarolo utan, egy uj orajellel k
iolvasva, milyen regi informaciot hoz magaval a digitalis jel?
Konkret valaszt irjal, ne azt hogy merre "barangoltal" es, hogy
"mikrostrukturak hatasa..." stb. Eddig csak altalanossagokkal erveltel, irjal
neha konkret tapasztalatokat es magyarazatokat is.
Kovary Peternek:
Latom nem hagy nyugodni ez a rugalmassagi tema!
> A kontinuum mechanika nagyon fiatal todomany. Lenyeges fejlodeserol csak
> a 70-es evektol beszelhetunk. Persze a fiatalabbaknak ez a vilag. De
> volt fizika a 70-es evek elott is. A kontinuummechanikai felfogas, mivel
Nem tudom mit ertesz Te "kontinuummechanikan"?
Az egesz elmeleti mechanika, sot az elektrodinamika is, a mult szazadban
mar ki lett dolgozva. Azota csak csiszolgattak, neha egyes reszeit
egyszerubb es "szebb" modon ujrafogalmaztak.
> De a kontinuum mechanika altalanos es specialis elmelete ugyanugy
> modell, mint a klasszikus modellek, ugyanugy csak kozelito leirasat
Te mit ertesz "klasszikus" alatt?
> alapjan. Hasznos volt, mert igy precizebb a kep. De azert en nem
> hulyesegeket irtam, hanem csak egy masik, kevesbe modern modell
Az az erzesem, hogy Te ugy vetted, mintha a mernoki, szakmai
onerzetedbe gazoltak volna. Hidd el, itt errol szo sincs!
> >Szakmailag a tenzoros hozzaszolas minden tekintetben korrekt volt,
> >a vilag bizony ilyen bonyolult.
>
> A vilag meg ennel is bonyolultabb, mert mint emlitettem a kont. mech. is
> csak egy modellje, kozelitese a valosagnak. Mas kerdes, hogy jobb
> modelrol nem tudok. Az elmelet annal konnyebben hasznalhato a
> gyakorlatban, minel tobb dolgot elhanyagol. A kont. mech. konyvek is
> nagyreszt ugy neznek ki, hogy az elso partucat oldal altalanos kont.
> mech. Aztan a tobbi parszaz oldal meg linearizalt kont. mech.
> gyakorlatilag Hooke. Talan nem veletlenul.
Pontosan kell tudni, hogy mik az elmelet hatarai. Mar banom, hogy
leirtam a "tenzor" szot, de _minden_ anyagnal a feszultseg es a deformacio _eg
y pontban_ egy feszultsegtenzorral, valamint egy deformaciotenzorral
irhato le. Ha feltetelezzuk, hogy a deformacio utan visszaall az eredeti allapo
t, akkor rugalmas anyagrol beszelunk. Ha feltesszuk, hogy homogen az
anyag, akkor ezek a ternzorok minden pontban azonosak.
A kulcskerdes az, hogy MILYEN FUGGVENYEI EZEK EGYMASNAK.
Itt lehet egyszerusiteni.
Eloszor is foltesszuk, hogy nem fugg ez a fuggveny a deformacio
sebessegetol es az idotol.
Minden pontjaban egy fuggveny kozelitheto egy linearis taggal.
Ez a kozelites annal pontatlanabb, minnel tavolabb megyunk az illeto ponttol.
A Hooke torveny ennek a fuggvenynek linearis kozelitese az egyensulyi,
deformalatlan allapot korul.
Itt konstansokkal jellemezhetoek az anyag rugalmas tulajdonsagsagai.
"Legrosszabb" esetben 21 ilyen egymastol fuggetlen konstans lehet.
Ha szimmetriak vannak az anyagban (ktistalyok stb.) akkor egyre kevesebb
is eleg. Az izotrop esetben (nincs kituntetett irany) csak ketto marad.
Ezekkel nemcsak a deformacio, hanem a kis amplitudoju hullamok is
leirhatoak. Peldaul kiszamithato a torzios, vagy a longitudinalis hullamok
sebessege, toresek, visszaverodesek stb.
> >Ez nem igy van, mert a nemlinearis deformacio mindennapi, _tipikus_
> >jelenseg,
>
> Mondhatnal partucat peldat, mert hirtelenjeben nem jut eszembe egy
> tipikusan nemlinearis deformacio a mindennapokbol. Direkt kimentem a
> konyhaba megnezni a rugos merleget. Ebben eleg jelentos fajlagos
> alakvaltozas lep fel. A skalaja vegig linearis. Persze ez nem egy
> "muszer". Folyt kov.
Vedd eszre, hogy a rugonal KICSI a deformacio, eppen azert linearis viszonylag
nagy rugouton. Ezt ugy erik el, hogy spiral alakba tekerik fel a drotot, tehat
mikor osszenyomod, akkor egy kis drotdarab alig deformalodik!
A "kozepiskolas gatyamadzag" is extrem pelda.
Vegyel egy darab deszkat, tamaszd fol a ket veget (megjobb, ha satuba
fogod) es terheld kulonbozo sulyokkal. Kozben merd le a deformacio merteket. s
tb. stb. stb.
Udv, Gruiz Marton.
|
