wrote:

> haat. en meg nem tapasztaltam, hogy az infra egy fluoreszkalo ernyon
> zold fennye valna. viszont  lehet, hogy a foszforeszkalo ernyobol az
> infra kilokdosi az elozoleg eltarolt fenyt?

> okosak?
  ^^^^^^^   ez se nekem szolt......


Hat nekem olyasmirol van tudomasom, hogy:

 Van olyan anyag, amelyik felgerjesztes utan teljesen sotetbe helyezve
rogton kisugarozza a megszerzett energiat lathato feny formajaban.
Na persze nem egyszerre. Szep folyamatosan halvanyodik el a fenye.
De a lenyeg, hogy az elektronok maguktol visszaugralnak az alacsonyabb
energianivoju palyakra. [ilyen a legtobb foszforeszkalo anyag]

 A masik fajta anyag elektronjai maguktol egyaltalan nem,
vagy csak kis reszuk (???) ugrik vissza az alacsonyabb energiaszintre.
Tehat felgerjesztes utan sotetbe helyezve az anyag is sotet marad.
Viszont kb. 300-400 Celsius fokos homersekleten visszaugranak az
elektronok. Ekkor sugarozza ki a fenyenergiat, de ezt az energiat nem
az infra sugarakbol szedi, hanem elotte a felgerjesztesbol. Az infra
csak segit neki megszabadulni ettol a felhalmozott energiatol.
[ilyen asszem a kvarc]

 Egy fizikakonyvben olvastam a kov. kiserletet:
Venni kell egy doboz suroloport, beleonteni egy edenybe, es addig
aztatni vizben (es egy darab textilben(?)), amig a lug kiazik, es csak
a kvarcpor marad ott. Ezt a port be kell tenni lampa ala egy idore.
Kozben bekapcsolni a villanytuzhelyet, hogy jo meleg legyen a lapja.
Azutan le kell kapcsolni a lampakat, es maris latjuk, hogy nem latjuk.
(Marmint vilagitani a kvarcot.)
Ekkor ra kell szorni a port a tuzhely lapjara / Rezsora.
A konyv szerint vilagitani fog a por. [En meg nem probaltam.]

        -Oli-

 wrote:

> Elvileg van egy keplet ami eleg sokmindennek alapja, s ha jol emlekszem,
> talan 0-val valo osztas jonne ki, ha atlephetnenk a fenysebesseget...

 Na megint a legilletektelenebb fog belekotyogni a temaba:
 Az a keplet, ami sok mindennek az alapja, a Lorentz-transzformacio.
[hopp most elbizonytalanodtam, hogy Lorentz-nek hivjak-e, de asszem igen]

 A lenyeg, hogy a fenysebesseghez kozeledve eszreveheto hatasa kezd
lenni a tomegnovekedesnek, hosszkontrakcionak, idodilattacionak, meg
ezeknek. (Ezek mindig ervenyesek, de a kutya eszre nem veszi oket.
 (mint ahogy irtad is a sebessegek osszeadasanal))
Szoval a mozgo test tomege a nyugalmihoz kepest:

   m = m0 / sqrt( 1- v^2/c^2 ) ;

Ahol m=mozgo tomeg, m0=nyugalmi tomeg, v=sebesseg, c=fenyseb,
sqrt(x) = x-nek a gyoke,  x^2 = x-nek a negyzete.

Allo helyzetben a tomeg a nyugalmival egyezik meg, a sebesseg novekedesevel
nol, fenysebessegnel lenne vegtelen, de akkor tenyleg 0-val osztanank.
(mint ahogy emlitetted fentebb.)

Ezert nem erheto el a fenysebesseg, mert minden dv infinitezimalisan csekely
[ooajj de szep kifejezes] sebessegvaltozashoz kene m(v)*dv^2 /2 energia.
Csakhogy ha v->c akkor m(v)->oo, tehat a befektetett energiaadagok is a
vegtelenhez tartananak, szoval veges energiaval csak fenysebesseg ala lehet
gyorsitani a targyat.

Azert tunik ugy, hogy ez a keplet mindennek az alapja, mert a hosszkontrak-
ciora is pont ez az aranyossagi tenyezo igaz, de a cucc hossza csokken.
Az idodilattaciora is ez igaz, de az ido is "lassul".
A sebessegek osszeadasanak kepletere nem emlexem pontosan, de az is valami

  sqrt( 1- v1v2/c^2 ) -tel szorzodik vagy ilyesmi. Kerek valaki okosat,
irja meg pontosan, most lusta vagyok utananezni, fejbol irok mindent.
Ennyi lenne a temarol.

MAS:
Mindenki arrol beszel, hogy "atlepheto-e" a fenysebesseg, holott inkabb ugy
fogalmaznek, hogy "elerheto-e", mert inkabb ez tunik lehetetlennek.
Valamikor regebben volt itt szo a "tachyonok"rol, amiknek az also hatar-
sebesseguk a fenysebesseg, a nyugalmi allapotuk a vegtelen seb,
Szoval a fenysebessegnel nagyobb sebesseg (ha ezt elhisszuk) letezik.
Csak a fenysebesseg nem letezik, pedig arrol dumalunk a legtobbet.
Hogy is van ez?

MAS:
Az en fejemben is uralkodik egy paradoxon, varom, hogy valaki feloldja:
Elso allitas:
A feny sebessege mindenkor, minden koordinatarendszerben c. Fuggetlenul
attol hogy milyen inerciarendszerbol nezzuk.
Masodik allitas:
Ha a feny eltero toresmutatoju kozegek hatarat nem merolegesen lepi at,
akkor a terjedes iranya megvaltozik, a fenytoresre vonatkozo szabalyok
alapjan. Ez a jelenseg azzal magyarazhato, hogy a terjedesi sebesseg a
ket kozegben mas. Mert ugye a c-re is aszontak az okos bacsik, hogy az a
vakuumban ertelmezett fenysebesseg.
Akkor most annyival megy mindig vagy nem? hol van a kutya elesve?

MAS:
Van az a Cserenkov-sugarzas, atomeromuben, meg ilyen helyeken, ahol valami
reszecske vagy sugarzas (vegulis ugyanaz...) az adott kozegbe
(Bo'ros viz (?)) a kozegben ervenyes fenysebessegnel nagyobb sebesseggel
erkezik be. Ekkor olyasmi jatszodik le fennyel, mint hangrobbanaskor a
levegoben a hanggal. Csak itt nem durrog, hanem kekeslilan vilagit.
Legutobb Pakson nem mutattak meg, pedig szet volt kapva a reaktor...
Kerdes: akkor megiscsak tulleptuk a fenysebesseget, nemde?
Vagy ezt most ugy kell erteni, hogy a feny sebessege az csak egy dolog, es
van nekunk egy fizikai allandonk, nevszerint c, erteke: 3e+8 m/s, ez meg
egy masik dolog. Az hogy vakuumnal ez a ketto epp megegyezik az a mi mazlink?

        -Oli-

On Sun, 27 Jun 1999  wrote:

> Gyula ):
> > Tegnap egy foiskolai fizika tankonyvben azt olvastam, hogy az idealis
> > gazok eseten az egyatomos gazok C_v-je 3/2R (C_v C alsoindex v-t jelent
> > azaz allando nyomason vett molhot.) a ketatomosake (es mas hosszukasake)
>                ^^^^^^^^ ez biztos eliras
> 
> > 5/2R a es a tobbie (harom iranyba tud forogni) 7/2R.
> > Nos ez utobbit nem tudom ertelmezni a kinetikus gazelmelet alapjan
> > ugyanis 6/2R kellene legyen.
> > Ezt elmondtam a baratomnak is, akinek a konyveben talaltam, de
> > elbizonytalanodtam, mert a szerzo egy masik helyen ir egy fel mondatot,
> > hogy a 7/2 jobban egyezik a meresekkel.
> > Tudtok errol?
> 
> En nem. Felcsaptam a termeszettudomanyos ismeretek osforrasat
> (Negyjegyu fuggvenytablazatok, 1988), es az is azt irja, hogy 6/2.

Regen tanultam mar termodinamikat/molekulafizikat, de a ketatomos
molekulara a 6/2, azaz a 6 szabadsagi fok logikusnak latszik.
Harom szabadsagi fok a harom terbeli eltolas (x,y,z), ket forgasi
szabadsagi fok van, ugyanis az atommagokat pontoknak tekintehetjuk, amiket
nem lehet forgatni azon tengely korul, ami a kettojuket osszekoti.
Rezgesi szabadsagi fok pedig egy van, ez viszont az osszekoto tengely
menten.

A vizgoz fajhoje eleg magas lehet, mert haromatomos, raadasul
aszimmetrikus molekula, azaz a ket hidrogen es az oxigen nincs egy
vonalban. A harom eltolasi szabadsagi fok mellett tehat 3 forgasi van.
Rezgesi modus gyanum szerint szinten harom van. Azt mar nem tudom, hogy
nagyon eros kotes eseten rezgesi modus nem tud-e, ugymond befagyni. Ha
nem, akkor 9/2 lehet a vizre a kerdeses faktor.

Hidas Pal

T. relativistak!

Takacs Feri remek elemzeseben ket apro hibat talaltam, azokat szeretnem
kijavitani:

 - "Tudnivalo, hogy valamirevalo relativisztikus sebessegnovekedes eleresehez
akkora nagy gyorsulasra van szukseg, amit sem ember, sem nagyobb meretu targy
nem kepes elviselni."

 Szo sincs rola! Akarmilyen kis gyorsulassal el lehet erni tetszolegesen nagy
(persze c-nel kisebb) sebesseget, csak ido kell hozza. Legyen pl a gyorsulas
allando, mondjuk egyezzen meg a foldi g-vel (az urhajo rendszereben, azaz az
urhajosok mindig a foldi sulyukat erzik). Ekkor az urhajo Foldhoz 
viszonyitott
sebessege t idovel az indulas utan

		v = gt/ sqrt (1 + g^2* t^2 / c^2)

(tanacs: elobb ird vissza normalis jelolesekre, aztan nezd sokaig, es 
abrazold).

Ezt legcelszerubb ugy felfogni, hogy a c es g parameterek definialnak egy ido
dimenzioju karakterisztikus mennyiseget ( T = c/g ), ami kis kerekitessel 
pont
egy foldi ev. Ha ezt valasztjuk idoegysegnek, akkor a fenti keplet lenyegesen
egyszerusodik:
		v/c = t/sqrt (1 + t^2)

Ebbol latszik, hogy ha t ebben az egysegben merve eppen 1, azaz az indulastol
szamitva 1 ev telt el, akkor a klasszikus mechanika v=gt keplete szerint epp
elernenk a fenysebesseget, mig a fenti keplet szerint csak annak 1/sqrt(2),
azaz 0.7-szeresevel haladunk a Foldhoz kepest. Tehat emberszabasu, 1 g-s
gyorsulas is vezethet relativisztikus effektushoz, csak ki kell varni... Meg
persze csomagolni kell az utra jo sok antianyagot, hogy az urhajo hajtomuve
egy evig folyamatosan birja a gyorsitast...


- "De mivel a spec.rel. kereteben nem szokas targyalni a gyorsulast..."

 Ujabb tevedes! A specrelben eppoly kivaloan leirhatjuk a reszecskek gyorsulo
mozgasat, mint pl a klasszikus mechanikaban. Egyszerubb esetben egzakt veg-
eredmenyekhez is juthatunk, lasd a fenti peldat az egyenletesen gyorsulo
urhajorol. Amivel a specrel nem foglalkozik, az a _vonatkoztatasi rendszerek_
gyorsulasa - ez tenyleg az altrel asztala... Epp ahogy a klasszikus mechanika
kepletei is inerciarendszerekben a legegyszerubbek, torvenyei itt a leginkabb
attekinthetoek. De attol meg jol elboldogul azzal a - nem ritka - esettel,
amikor a vizsgalt reszecske gyorsul... Sulyos tevedes a specrelt lekezeloen
"az egyenes vonalu egyenletes mozgassal foglalkozo legbonyolultabb tudomany"-
kent emlegetni (egy egyetemi professzor egyetemes baromsaga). Amig kulso, 
azaz
mas testek altal okozott gravitacios ter (az altrel nyelven gorbult terido)
nincs jelen, addig a specrel a tomegpont akarmilyen bonyolult mozgasaval jol
elboldogul. Nem varhatjuk viszont tole a pontrendszerek mechanikajanak rela-
tivisztikus altalanositasat, hiszen az abban feltetelezett pillanatnyi tavol-
hatas mar ellentmond a relativitaselmelet szellemenek (es betujenek is) - e
problema (tehat a pontreszecskek kozti kolcsonhatas)  korrekt leirasa csak a 
mezoelmeletektol varhato. Ezek persze eleve relativisztikusak, am az elvi
sikerek, valamint a lassan evszazados fejlodes dacara meg mindig alapveto
strukturalis nehezsegekkel es ellentmondasokkal kuzkodnek - pl nem tudjak
korrektul leirni a toltott reszecske altal kibocsatott elektromagneses hullam
visszahatasat a reszecskere. Am ez a nehezseg mar vegkepp nem a specialis
relativitaselmelet hibaja, valoszinuleg sokkal melyebb hianyossagokra utal...

						udv
						    dgy     
				(10 oranyi intenziv specrel vizsga utan...)

Hello
Tudnatok mondani nekem konkret fotolumineszcens anyagokat?

   >Infravoros fenydioda fenyet egy foszforeszkalo
   >ernyo zold fennye alakitja.
   haat. en meg nem tapasztaltam, hogy az infra egy fluoreszkalo ernyon
   zold fennye valna. viszont  lehet, hogy a foszforeszkalo ernyobol az
   infra kilokdosi az elozoleg eltarolt fenyt?
Nem hiszem. A foszforeszkalo ernyo bele van epitve a LED diodaba, es
biztos vagyok benne, hogy sotetben is vilagit, sokaig :)
Udv: Po:li