Kedves Balazs!

    Koszonom irasodat'! Csak a pontositsss kedveert jegyzem
meg, hogy a verseny elott megkaptam az IBM hivatalos bulletinjet
a Deek Bluerol, az itteni  "USA TODAY" brancs szerkesztoitol. 
Innen tudom, hogy Deel Blue "Brute Forcet" alkalmazott. Egyebkent
a Risc metodusnak sem lett sok szerencseje a sakkban (nekem is
van egy Risc sakk komputerem) ugyanis akarcsak a Shannon program-
mozasnal, a gep vizsga'lod'as kozben itt is " elhanyagol" ugyneveztt
"magatol ertetodo" lepeseket, s rendszerint pont ott esik a maga asta
( vagy ellenfel asta...) verembe. Mint emlitettem, s ha valaki, 
Te megjobban tudod: a "brute force" soran a komputer abszolut 
nagytakarit'ast rendez a variansok es lepesek egymasutanjaban.
   
   Lajos

> Felado :  [Japan]

> Feherjek gyonyoruen kepzodnek abiotikus uton is katalizalt kondnezacios reakc
io
> val.
> Szukseges es elegendo feltel, hogy legyen aminosav (van vagy 200 kulonfele fa
jt
> a ami a termeszetben szabadon is elofordulhat).
> kell hozza so, eleg sok (oldatban ugy mondjuk magas ionerosseg), zeolit vagy 
ma
> sfajta agyag (pl  a kozonseges hydroxyapatit is megteszi) meg kb 60-80 fok me
le
> g. Mindezt egy tengerpari pocsolyaban vagy egy melytengeri vulkanikus kurto k
or
> nyeken bosegesen elofodul.  Ezek kozot a korulmenyek kozott akar 300 aminosav
 h
> osszu (elvileg random)  felherjet is lehet "teremteni".

Pontositok: te a polypeptidek spontan kepzodeserol beszelsz. A feherjek a
polypeptidek egy specialis reszhalmazat alkotjak, miszerint van jol
definialt terszerkezetuk es thetmodinamikai stabilitasuk. Ennek
kovetkezteben biologiai aktivitasuk is van. A terszerkezet viszont az
aminosav sorrend kovetkezmenye. Igy a feherjek egyaltalan nem random modon
osszekapcsolt aminosavakbol allnak.

De ez mind lenyegtelen a chemoton elmelet szemszogebol. Eredeti
hozzaszolasom lenyege az lett volna, hogy az elmelet nem koveteli meg a
feherjek jelenletet, azok nelkul is mukodokepes a rendszer. Persze ha
vannak, az sem baj. 

Necc Elek (az ezermester)

 wrote:
> Csak egy dologra hivnam fel a figyelmet: a veletlen folyamatokhoz rengeteg
> azaz RENGETEG ido allt rendelkezesre. Ezt nehezen fogja fel aki nem gondol be
le

Nem olvastam vegig a fenti vitat, ezert bocs, ha mar masok erre
reagaltak. Fontos viszont, hogy az evolucioban a veletlennek
masodlagos a szerepe. A veletlen a variaciohoz kell, es kis
variaciohoz nem is kell nagy veletlen. A szelekcio viszont
NEM veletlen, es ez a lenyeg. A sok kis (veletlen, de egymastol
fuggetlen, egyenkent nem "nagyon veletlen") valtozas szabalyszeruen
(a szelekcio nem-veletlen hatasara) osszegzodik.      Peter

Mostanaban sajnos csak olvasni van idom. Azert el kell ismerni,
hogy a szinvonal emelkedett (mar eppen le akartam mondani a Tudomanyt :)).
Bar lehet, hogy csak a temaknak koszonheto. Sakk, szules, gravitacio.

    Most a sakk temahoz csak ket megjegyzesem lenne.
Valoban igaza van Kaszparovnak, hogy a gepnek versenyeznie kell. Egyreszt
semmit nem bizonyit, hogy 6 jatszmaban legyozte a vilagbajnokot, tegye ezt
folyamatosan versenyeket nyerve. Erdekes eddig meg nem nyert tornat egy
gep sem, pedig Deep Blue is indult mar tornan. Ez is igazolja azon
nezeteket, hogy most specialisan Kaszparovra keszitettek fel a gepet.
    Masreszt adjon eselyt a tobbieknek megismerni ot. Ha folyamatosan
ket-harom even keresztul hozza a stabil 2900-at akkor elismerem jobb a
gep. (Sot a geptol nemi fejlodest is elvarnek.)
    Tegyuk fel, hogy 4-5 even belul lesz egy generacio valtas a
szamitogepeknel, meg utanna is legalabb 5 ev mig eljutnak erre a szintre.
Lefogadom egy 5 puttonyos palackba, hogy 2007-ben meg nem lesz meg a
sakkozo szamitogep (marmint amely jobb mint az ember). Ki tartja?

    A masik megjegyzesem. Henrik irta:
> Es szerintem lesz ido, amikor gepek rohogve vernek meg nagy 
> valoszinuseggel barkit sakkban.

    Jo! De legyunk fair-ek. A gep az egy team munka eredmenye. Vagyis
a masik elvarasom a geptol, hogy verjen meg egy 3-4 fos csapatot, hogy a
levelezo sakkrol mar ne is beszeljek. Nem ismerem oket igazan, de ugy
gondolom a levelezo sakkban sokkal szinvonalasabb partik vannak, mint a
normal sakkban.

                        Horvath Pista

Bocsanat, de jottek az ujabb irasaid. Csak egy megjegyzes, en a
100-as veletlen szam sorba betettem volna 8 egyest es 7 nullat is. Pusztan
csak azert, mert ismerem a felharmonikusokat is. Sot 62 egyest es csak 38
nullat irtam volna. Mit szolsz ehhez?

    Aztan irtad meg:
> Igy en szeretnem ha Sarkadi Dezso akkor jelentkezne ujra, ha valami
> kozmeltosag elismereset is lobogtatja. Ellenben pocsekolja masok idejet
> bar ezt szabad. De ilyen alapon sem szeretnek itt vizbontasos autokrol
> meg perpetuum stabilerol olvasni. Mindezt irom ugy, hogy epszilon
> valoszinuseggel egy zseni ellen vallok.
 
    Mar megbocsass, de en Voltaire-el fogok most egyeterteni. Bar
homlokegyenest az ellentkezot vallom mint Dezso, de neki is ugyanannyi
joga van itt megszolalni mint barki masnak.
    Sot! mar elnezest, de sokan kozulunk csak ugy beirjak ami eszukbe
jut, Dezso meg eveket medidalt rajta. Szoval irjad csak Dezso, hatha
egyszer megis meggyozzuk egymast.

                            Horvath Pista

Attila irta:
Azt gyanitom, hogy az emesztokeszulekunk enzimjei szinten illeszkednek a
fogyasztott taplalekaink molekulainak a csavarodasahoz. Ha ez igy van,
akkor ezek a kulonleges emberek nem tudnak megemeszteni a mi taplalekunkat
sem ugy mint mi. Szoval nem lenne valami kellemes nekik kozottunk elni.
 
Mi a velemenyetek errol?
 
    Velemenyem nincs. De legjobb tudasom szerint igy van. A tukor
lenyek itt halnanak ehen kozottunk. Bar a masik oldal erdekesebb. Milyen
jo kis fogyokurat lehetne tartani tukor csult csirkevel.

    Lajosnak!
A hir igaz. Olvasom Glatznak a nyilatkozatait a napilapokban (Interneten),
es csak csodalkozom, hogyan mereszel ekkorakat hazudni.
"Nem bocsajtanak el egy kutatot sem."
"Nem zarunk be egy intezetet sem."
    Grammaitkai fordulattal az intezet bezarasokat osszevonasnak
nevezi. Milyen osszevonas az, ahol az egyik intezetet megszuntetik,
felszamoljak, eladjak az epuletet a berendezeseket a telket, majd egy
masik mar letezo intezet nevebe beleteszik ezen intezet nevet?
    Nagyon egyetertek a szakszervezet velemenyevel; milyen alapon
dontenek a tobbsegeben egyetemi alkalmazott kutatok arrol, hogy a
kutatointezetekkel mi legyen?
    Elnezest, de nem en kezdtem a temat, es kulonben is tudomany.

Horvath Pista

Udv a tudosoknak!

Attila kerdezte, hogy miert van az, hogy a szerves anyagok molekulai egy iranyb
a 
forgatjak el a polarizalt feny sikjat?
Ha jol emlekszem, nem minden anyag unyanabba az iranyba forgat: pl. a cukrok 
jobbra, az aminosavak pedig balra. De valoban igaz, hogy az azonos csoportba 
tartozok (pl. az osszes termeszetes cukor) egy iranyba forgatnak. Az Attila alt
al leirt 
vizio jol meg is vilagitja, miert van ez igy. Csak igy kompatibilisek az elolen
yek. 
Nem szabad elfelejteni, hogy az egesz bioszfera egyseges rendszerkent 
mukodik, es valoszinuleg egy szuk reszbol (egytlen sejt?) indult az evolucioja.
 
Dawkins kedvenc kifejezesevel elve, az evoluciosan stabil strategia (ESS) aztan
 
rogzitette a veletlenszeruen kivalasztodott forgasi iranyt. Csak hogy mindenki 
mindenkit megehessen. : - ) Vannak azert kivetelek, de ezeknek az ellenkezo 
iranyba forgato vegyuleteknek mindig valamilyen fontos szabalyozo funkcioja 
van, amit kis mennyisegben is ki tudnak alakitani.

A masik kerdesere: Az univerzalis kod nem teljesen univerzalis. A legismertebb 
pelda a mitokondriumok kodonhasznalata. Vagy egy masik jo pelda, amikor a 
kodszotar buvult, mert uj, kulonleges aminosavat kellett beiktatni. Pl. a 
szelenociszteinre mas-mas kodont hasznalnak a kulonbozo elolenycsoportok. 
A DNS-ben tarolt informacio leolvasasahoz termeszetesen kell egy dekoder is, ez
 
a sejt. A megfelelo leolvaso nelkul semmilyen informaciotarolo nem tudja 
egyertelmuen megadni az infot. Pl ez a szoveg ember nelkul nem informacio, csak
 
fekete vonalak halmaza. Ugyanakkor a DNS tarolja a leolvasoja (a sejt) 
felepitesere vonatkozo osszes informaciot is (bar ez csak bizonyos 
megszoritasokkal igaz), ebbol a szempontbol kulonleges. Az univerzalitas ugy 
ertendo, hogy ha egy feherjet kodolo DNS darabot kiveszel egy emberi sejtbol es
 
beteszed egy bakteriumsejtbe, akkor a bacisejt az alapjan ugyanazt a feherjet 
fogja legyartani. De kulonbsegek meg itt is lesznek, mert a feherjek utolagos 
modositasat (pl glukozilacio) maskeppen csinalja egy emberi vagy baci sejt. Es 
meg egy csomo egyeb kulonbseg is van.

Gabor

Szervusztok,

> Vagyis pl. ha 50% a valoszinusege, hogy juniusban 25C alatt van a
> homerseklet, es a szomszedos evek e szempontbol fuggetlenek, akkor 100
> ev soran lesz 7 olyan egymast koveto ev, amikor mindig 25C alatt van a
> juniusi homerseklet. Mindez 1 millio ev eseten 20 evet jelent. Egy
> Egy erzekeny alatfaj 20 ev alatt ki is halhat.
 
Pontositas: nem LESZ, csak VARHATO husz ilyen ev.

Nem csak statisztikai ingadozasok voltak az elmult evezredek idojarasaban.
A gronlandi jeget megfurva egesz pontos "idojaras-visszajelzeseket" tudtak
csinalni (hogy kik es mikor, azt nemt'om), egeszen addig, amig el nem ertek
a sziklat, ugyanis 250 ezer eve olyan meleg volt Gronlandon, hogy teljesen
elolvadt a jeg.

Mi tortenik, ha egy, Gronland deli reszen levo tengerobolbe halado gleccser
egy kicsit megszalad, es elzarja az obol bejaratat? Nem hosszu idore, csak
par evre. Az obolben felgyulik a tobbi, oda torkollo gleccser edes olvadek-
vize, a vizszint az obolben szepen megemelkedik. Aztan, amikor az oblot el-
zaro jegtorlasz nem birja tovabb a gyurodest, egysze csak atszakad, es sok
edesviz egyszerre kifolyik a nyilt tengerre, szetterul a nehezebb sos viz
tetejen, es csak jo sokara fog elkeveredni. Ez alaposan megzavarja a Golf
aramlatot, ami igy egy majd ideig elkeruli Nyugat-Europat. Az evi kozepho-
merseklet beall a szelessegi fokoknak megfelelo 0...-10 fok koruli ertekre.
Bar ez az esemenysor csupan hipotezis, feltehetoen ilyen eredetu eghajlati
valtozasok mar tortentek a multban. Kb. 130 ezer evvel ezelott, egy meleg
idoszak kozepen ket alkalommal is, egyszer 750, maskor 70 evre *hirtelen*
(par ev alatt) durvan lehult az idojaras. 13 ezer eve pedig egy ezereves,
hirtelen kezdodott es hirtelen vegetert "mini jegkorszak" volt Europaban.
Sot: az elmult 12 ezer evben Foldunk idojarasa *kulonlegesen* egyenletes
(osszehasonlitva a korabbi 250 ezer ev gyakori es jelentos ugralasaival).
Szerencsenk van.

A Fold eghajlatara a Nap koruli palyaban bekovetkezo valtozasok es a for-
gastengely precesszioja is kimutathato (sot: jelentos) hatast gyakorol.

(W.H.Calvin: A gondolkodo agy c. konyve alapjan.)

Udv/Laci