Sziasztok!
> Egy keressel fordulok hozzatok. Megprobaltunk egy ismerosommel uveget
> kesziteni, de ugy mint az egyiptomiak.
> Arrol lenne szo, hogy szuksegem lenne receptekre, leirasokra azzal
> kapcsolatban, hogy hogyan lehet ily modon uveget csinalni.
Az uveggyartas kezdetenek rovid tortenete.
Forras: Lo''csei Be'la: Uveggya'rta's / 1959 /
"Az uveg eloallitasanak kezdetei a tortenelem elotti korba
nyulnak vissza, pontos ismereteink nincsenek rola. Biztos,
hogy nem a termeszetes uvegek adtak az eloallitas gondolatat,
mivel ezek a regi tuzelesi viszonyok kozott nem voltak
megolvaszthatok. Idosebb Plinius a Historia Naturalis cimu
muveben kozol egy leirast az uveg feltalalasarol. Eszerint
foniciai hajosok egy homokos tengerparton kikotve, kovek
hianyaban hajorakomanyuk nitrat kockaibol keszitettek
tuzhelyet. A fozes befejeztevel az alkalmi tuzhelyet elbontva,
fenyes uveget talaltak, amely a nitrat es a homok
osszeolvadasanak volt a leiras szerint a kovetkezmenye.
Termeszetesen nem szabad mai ertelemben vett homogen
uvegre gondolni, nyilvan tartalmaznia kellett olvadatlan homokot,
nem beszelve a zarvanyokrol. Ennek ellenere valoszinubb, hogy
az uveggyartas a mar korabban kialakult keramiai ipar
ma'zkeszitesebol fejlodott ki. Zold mazzal bevont
cserepmaradvanyt az i.e. 12000-bol ismerunk, mely Azsiabol
szarmazott Egyiptomba. I.e. 9000-ben mar Egyiptomban is
allitottak elo mazzal bevont csereptargyakat. A legregibb
uvegemlek i.e. 7000-bol szarmazo, Mezopotamiaban gyartott,
Egyiptomban talalt zoldszinu amulett. Kesobb Egyiptom lett az
uveggyartas kozpontja. A gyartas termeszetesen igazi egyszeru
eszkozokkel, kezdetleges tuzelesi eljarassal, tuzallo fazekban,
nagy nehezseggel tortent. Az alakitast kezi erovel, gyurassal,
csipeszekkel, fogokkal vegezte'k. Az uveg ga'zzarvanyokat
tartalmazott, zold, kek, es fekete szinu volt. A foniciai kereskedok
eljuttattak mind a termeket, mind a gyartas muveszetet tavolabbi
orszagok: Indiaba, Kinaba is. A sziriai uvegkeszitok hasznaltak
eloszor fuvocsovet, addig az uveg ritka kincsnek szamitott."
Tehat 1959-ben meg biztos nem tudtak, hogy hogyan
keszitettek a regi egyiptomiak uveget.
----------------------------
>Meg a teljesen ures uvegnek is meg volt a paprika illata.
>Amugy anyukam az orolt pirospaprikat kemenyre tomoritve befottes
>uvegben szokta tarolni, a befozes pedig tobbszoros uvegmosassal
>szokott kezdodni.
Az uveg tisztitasa.
Forras: Dr. Lengyel Be'la: A'ltala'nos es szervetlen ke'miai praktikum
"Ha vizzel nem sikerul a tisztitas, kemiai tisztitast alkalmazunk.
... Altalaban a tomeny savak egyike, tomeny lug vagy kiralyviz
hatasos. ... Egy igen erelyes tisztitoszer, amely egyuttal
zsirtalanit is, a kromkensav. Ez ugy keszul, hogy 2-3 g elporitott
kaliumdikromatot 100 ml cc H2SO4-ben razogatas kozben oldunk.
Gyengen felmelegitve meg jobban old szerves es szervetlen
szennyezest egyarant. A tisztitast ugy vegezzuk, hogy a vizmentes
edenyt teljesen megtoltjuk kromkensavval, 1 napig allni hagyjuk
benne. ... Ugyanez az oldat tobbszor felhasznalhato, amig az oldat
zold szinure nem valtozik. Tisztitas utan az edenyt tobbszor
kioblitjuk csapvizzel. ..."
>Azt gondolom, hogy az uveg megis porozus legalabb
>annyira, hogy belediffundalnak klf. molekulak, amelyek
>azutan kioldodnak a befott levebe a tarolas soran.
Az uveg nem hiszem, hogy porozus lenne, maximum a felulete
egy kicsit egyenetlen, rucskos, es igy meg tud kotodni,
abszorbealodni a paprika, hagyma, ecet, stb.. Ha porozus lenne,
atfolyna rajta a folyadek, vagy kidiffundalna a gaz. De akar porozus,
akar rucskos, ez a kromkensav a szennyezes irmagjat is eltunteti,
csak nem biztos, hogy erdemes ezekkel a veszelyes vegyi anyagokkal
bibelodni. A befottesuvegek feliratozasa sokkal gazdasagosabb
es biztonsagosabb. A surusegme'ro eszkozt, amire moszatok
tapadnak, egyszerubb szivaccsal megtisztitani folyo viz alatt,
esetleg egy keves mososzert hasznalva megtisztitani.
Azt azert hozza kell meg tennem, hogy az uveg csekely mennyisegu
Cr(VI)O3-at kepes megkotni, ami lehet, hogy artalmas az
elolenyekre. Peldaul a krom -(IV)- oxid 0,6 grammja halalos lehet.
---------------------
Folyadekok surusegme're'se.
>Egy olyan uszo, aminek a tetejen egy hosszu, vekony, levegovel teli ,
>leforrasztott es skalaval ellatott uvegcso van. Ez jo pontossaggal mutatja
>az alkohol-viz keverek suruseget, rogton atszamolva
>alkohol-koncentraciora .
>Ha az aljara raragaszunk egy kis nehezeket, akkor jo lesz a sos vizhez is,
>csak a skalat kell ujraszamozni. Kaphato, valoszinuleg, minden borasz es
>ilyesmi szakuzletben.
Ennek az eszkoznek a neve areome'ter /Nem aerome'ter /, a vegyeszek
is hasznaljak. Az iparban es a boraszatban hasznalatos areometerek
skalajan nem a suruseget, hanem az ezzel aranyos mennyiseget jelolik
(pl. mustfokot, szeszfokot, Baumé-fokot, stb.). Lehet ilyet kapni minden
bizonnyal kulfoldon is. Budapesten a Kalvin te'ren van ilyen "eszkozbolt".
A pontos cimet nem tudom, de ha'la's lennek, ha valaki megadna'.
Pontosabb meresre alkalmas a mar Zoli altal emlitett
ketkaru merlegszeru valami, amit Mohr-Westphal-fe'le merlegnek
neveznek, pontossaga mg/ml is lehet. Piknometerrel lehet a leg-
pontosabban merni. Ez egy kalibralt uvegedeny, hasas, felul uvegcsoben
vegzodik. Analitikai merleg segitsegevel szamolhato a suruseg.
Az utolso ket meroeszkozzel az a baj, hogy dragak, es hosszu ideig
tart a meres. A piknometernel annal pontosabb, minel tobbszor mersz.
>Van egy olyan megoldas, ami ket fix
>meretu elektrodat alkalmaz /a surusegmereshez/, valamilyen alando terfogat
mellett es az
>atfolyo aramot meri. Mivel a ph meres is igy tortenik, mi a biztositek,
>hogy a ph ertek valtozasa nem okoz meresi hibat?
Semmi biztositek nincsen ra. Ha ragaszkodsz az elektronikus
mereshez, akkor meg kell merned a pH-t is egy titralassal, ami
negyed ora minimum. Ha ez megvan, valamilyen keplettel bizonyara
korrigalni tudod a surusegmeresedet. Ha nem ragaszkodsz az
elektronikahoz, akkor mar reg elmondtak a megoldast.
----------------
>Szuksegem lenne az ammonium-hidrogen-karbonat ( NH4HCO3 ) bollasi
>adataira. (gazfejlesztokepesseg X fokon, cm3/g, bomlasi hofok,
>esetleg gorbe).
Ket adatot sikerult csak talalnom. Az egyik az
ammoniumhidrogenkarbonat termikus bomlasanak egyenlete:
2 NH4HCO3 = (NH4)2CO3 + H2O + CO2 , a masik az, hogy ez a folyamat
hatvan fokon megy vegbe. Ebbol mar szamolhato a gazfejlesztokepesseg.
Egyebkent nem lehetseges, hogy 60 fok alatt nem bomlik, es a folott
pedig egyforman, tekintet nelkul a homersekletre?
-----------------------
>A heten a baratnom olyan kerdest tett fel, amit nem tudtam igazan
>meggyozodessel megvalaszolni: miert hataguak a hopelyhek?
>A kristalyosodasi iranyokkal kapcsolatban mar csak halvanyan rezeg
>valami az emlekezetemben az anyagszerkezettannal kapcsolatban.
>Tudtok rola irni egy par sort?
En valoban csak nehanyat tudok irni, de mivel ennyit
kertel, biztos eleg lesz.
A viz 0 es -80 fok kozott dihexagonalis piramisos kristalyrendben
kristalyosodik, ezert hatagu.
Nem minden iranyban no'' azonos sebesseggel, ezert lesz lapos.
Ezeknek az okait a kristalykemia biztosan meg tudja
magyarazni, ha valaki ismeri ezeket, leirhatna' roviden.
-------------------------
Vegul pedig volna egy kerdesem:
Hogyan kell rendezni a kovetkezo egyenletet?
.........+ TiO/2+/ + H2O2 = Ti(O2)(OH)(H2O)x/1+/ + .......
A kezdeti oldathoz keves kensavat kell meg onteni.
Ha valaki valaszol, elore is koszonom.
1999. marcius 30. Bence / /
|