Kedves Tudosok es "Tudosok" !

Sajnos par nap mulva le fogom mondani a Tudomany. Probalnam magam
visszafogni, de Kiss Gabor tegnap nevemen szolitott, ezert hat az
illendoseg kedveert valaszolok.

        Kedves Gabor,

Ne haragudj meg, de mielott egy temaba beszallok, elotte nem artana
tanulmanyokat folytatni. Kulonosen, ha meg publikalni is szeretnek. En nem
ertek igazan a foldrengesekhez. Csak kodos emlekeim vannak, de azok
legalabb tankonyvekbol szarmaznak. Mindenre nem emlekszem, de nem is
szukseges. Bar igen kellemes lenne egy Foldtudos megszolalasa.
        De mar csak az amire emlekszem eleve ellent mond annak amiket te
allitasz. Az adatok amiket kersz pl. terjedesi sebesseg, alapveto dolgok,
amik szerintem helybol benne vannak az egyetemi tankonyvekben. Talan, ha
besetalnal valamelyik egyetem konytaraba, akkor nem tolunk kerdezgetned
ezeket az adatokat. 
        Kezdjuk az energiaval. Ami cikket es konyvet lattam ott a
viszonylag kozepes foldrengesek energiaja is nagysagrendekkel meghaladta
az altalad targyalt energiakat. Csodalom, hogy aki ebbol cikket irt az nem
jutott hozza az adatokhoz.
        Tovabba a zoldekre jellemzo modon azzal sem vagy tisztaban, hogy
mekkorak a kiserleti atombombak. Kozlom veled, hogy egyre kisebbek.
Manapsag mar 20 kt ala jutottak. De tajekoztatasul megjegyzem, hogy az
eddigi legnagyobb bomba a Novaja-Zelmjan robbantott orosz volt. 
        De mindez teljesen kozonbos, mert a foldrengesek ezerszer, sot
millioszor nagyobb energia skalan mozognak.

        A masik dolog amirol meg irnek, az a be nem jelentett robbantas.
Nos a foldrenges megfigyelo halozat direkte azert olyan fejlett, hogy
ezeket kimutassak vele. Vagyis tok mindegy Kina bejenli e a robbantasait,
ha USA ugyis "latja" azokat.

                                                        Horvath Pista

Tisztelt TUDOS kollegak!

Sarkadi Dezso az ellenervek haritasat sajatos modon vegzi: olyan
ponton kot bele egy ellenvelemenybe, amely folott a sajat oldalan
siman atsiklik. Ezt illusztralando, nezzuk csak, milyen egyszeruen sopri 
le a kettoscsillagokra epitett ellenervet:

>  Egy kettos csillag nem igazan tekintheto szigoru ertelemben ket 
>  tomegpontnak [...]
>  Tomegeloszlasok es 3, 4, 5, stb. tomegpont gravitaciojat eddig melyebben
>  nem vizsgaltam.

Szoval egy csillag a masiknak nem tomegpont, de ugye egy olomgolyo egy 
masiknak mar az, igaz??!!! Lassuk csak: ahhoz, hogy egy 12 kg-os tomeg 
15 cm tavolsagbol tomegpontnak tunjon (legyen a latoszoge mondjuk 1 fok
alatt), nemigen szabadna 2-3 mm-nel nagyobbnak lennie... Szep suruseg,
a neutroncsillagoket ugyan nem eri el, de a szobahomersekletu olomenal
azert egy kicsivel nagyobb. Arra mar gondolni sem merek, hogy a kiserletben 
nem is tomegpontok szerepelnek, hiszen tomegeloszlasokra az uj elmelet
nincs is kidolgozva, ergo tul sok kovetkeztetest nem vonhatunk le belole
a kiserleti berendezes vonatkozasaban :o/

Fiuk, szerintem adjuk fol a gyozkodest, mert kulonben egy ido utan ugy
jarunk majd, mint az, akinek domino kozben golt rugnak :o(  Ami eddig 
tortent, amugy roppant tanulsagos volt, hiszen ravilagitott arra, hogy
a tudomany belso koherenciajara hagyatkozni kenyelmes es megbizhato dolog
(mellesleg szep is, nekem pl. nagyon tetszett a sulyos es tehetetlen
tomeg aranyossagara vonatkozo ellenvetes), de azert nem art, ha megtalaljuk 
azokat az izolalt jelensegeket is, amelyek epp a regi es a rivalis elmelet 
kozotti kulonbsegre hegyezik ki a jatekot (pl. palyaadatok aranyai a
gravitacios allando nelkul, valoban szellemes es egyszeru, es szerintem
KO is, nem csak OK, ugyhogy a biro nyugodtan emelje csak fel a Newton
nevu versenyzo kezet :o).

Udv,
KZ

Hi all,

A szkeptikusok szerint a halalkozeli elmenyek akkor keletkeznek, amikor
az agy "belemerul" a nemmukodesbe, vagy -- es ez a valoszinubb -- amikor
"felmerul" a nemmukodesbol. Az elmenyek kozvetlen oka valamilyen sajat
termelesu hallucinogen anyag lehet. Ezen hipotezis szerint a frigid no
agya nem a 0 fokos allapotban, hanem (a mindennapi almodashoz hasonloan)
a feleszmelest megelozo percekben-masodpercekben keszitette el a leirt
"alomfilmet".

Ennek a jol hangzo elmeletnek egyik gyengeje: amig a szintetikus hallu-
cinogen anyagok a legkulonbozobb hallucinaciokat valtjak ki a kulonbozo
emberekbol, a halalkozeli elmenyekrol beszamolok eleg pontosan egy vezer-
fonalhoz konvergalnak. Masik gyenge pont, hogy az agy sajat keszitesu
vegyszereinek van valamilyen evolucios elonye, ennek a feltetelezett
hallucinogen szerrol ez nehezen elkepzelheto (olyan ritkan fordulhatott
elo a felig halott allapotbol valo visszateres).

A temaban klasszikus R. A. Moody ket (vagy harom) konyve.

Udv/Laci

> Felado : Sarkadi Dezso                                       V6.TXT
E-MAIL: 
Tel: 75/317-898, lakas 75/311-383
Lakcim: 7030 PAKS, Kishegyi ut. 16.
Paks, 1997 majus 31.

> Temakor: Gravitacios kerdesek es valaszok. I. resz.

Most szeretnek valaszolni nehany kerdesre, ugyanis valamelyik korabbi 
cikkemben erre igeretet tettem. Annyiban szeretnek egyszerusiteni 
a dolgon, hogy osszevonom a kerdeseket, illetve a sajat gondolkozasmodom
ismertetesevel szeretnem ravezetni az erdeklodo /szakember, illetve nem
szakember/ olvasokat, hogy hogyan lehet megkozeliteni a fizikai problemakat 
az elmeleti fizikus szemszogebol. A gondolkozasi modszeremet hosszu
evek soran tudatosan fejlesztettem ki a fizika fontos eredmenyeinek 
tanulmanyozasaval, valamint a mai fizikaban kialakult modszerek alapjan.
DESCARTES szerint a tudomanyban a MODSZER a legfontosabb, ehhez meg
hozzateszem, a KONCEPCIO is.

1./ Az elmeleti fizika alapveto modszere, hogy megkoveteli az un. 
  kerettorvenyeket, amelyek olyanok, mint a boxoloknal a ring.
  A legfontosabb kerettorvenyek a teljes energia, a teljes impulzus es
  perdulet, valamint a tomegkozeppont megmaradasa. Ez annyira termeszetes 
  kovetelmenyrendszer, hogy a fizikusok le sem szoktak irni. Ugyancsak 
  megszokasbol en sem irtam le kulon ezeket a kovetelmenyeket, mivel 
  termeszetesnek tartom azokat. Tehat amikor itt a HIX-ben leirtam a 
  hipotezisemet, miszerint valoszinuleg

                       F=Gm(M-m)/r^2;  (M>=m)
  
  szerint kell pontositani a newtoni gravitaciot, en teljesen tudataban
  voltam az alapveto megmaradasi torvenyek ervenyesulesenek. 
  Egyszeru nyelvre leforditva, a fenti torvenynek az "ertelmezesi
  tartomanyahoz" csak azok a megoldasok tartozhatnak, amelyek teljesitik
  az alapveto megmaradasi teteleket.
   Ha "tudomanyosan es roviden" akartam volna elintezni az energia
  kerdeset, akkor azt mondom: a fenti erotorvenybol U=-Gm(M-m)/r
  potencial kovetkezik, amelynek "rotacioja" zerus, azaz konzervativ
  eroteret definial, kovetkezeskeppen a teljes /potencialis es kinetikus/
  energia megmarad. De amint mar korabban is irtam, sokkal fontosabbnak 
  tartom a fizikai gondolatot es az ertelmezest. En ugy erzem, hogy elegge 
  megindokoltam az uj keplet fizikai hatteret es a mogottes koncepciot. 
  A tudomanyokban talan a kiindulo KONCEPCIO az elsodleges. 
  Csodalatos peldak:

   Bolyai Janos "csak" abbol az egyszeru allitasbol indult ki, hogy egy 
   egyenessel a rajta kivuli ponton nemcsak egy parhuzamos huzhato, es egy
   uj vilagot alkotott.
   
   Einstein "pusztan" abbol az egyszeru logikai koncepciobol indult ki,
   a fenysebesseg minden inerciarendszerben ugyanaz, mivel ha nem lenne
   azonos, akkor kulonbseget tudnank tenni az inerciarendszerek kozott.
   Tiszta logikaval es matematikaval vegigment ezen az "egyszeru"
   allitason, es egy uj vilagot alkotott. Kozben tiszteletben tartotta
   az alapveto megmaradasi teteleket, amelyek kiegeszito feltelekkent
   megjelenve, hozzasegitettek az elmelelet sikeres kidolgozasahoz.

"VASKALAPOS" Janosnak:

  "Nem jo a keplet, mivel nem szimmetrikus m es M tekinteteben."

  Irtam, elvileg tetszoleges S=S(m,M) fuggveny szerepelhet a szamlaloban
  amely m=0 vagy M=0 eseten zerus. Az M>=m feltetel miatt ez teljesul.
  Tovabbi kovetelmeny S(m,M)-re, hogy hataresetben a newtoni mM-nek 
  feleljen meg. Aztan van az elmeleti fizikaban egy elegge bevalt
  kovetelmeny, hogy egy alapveto fizikai kepletben a fizikai mennyisegek
  csak alacsony hatvanyon, a legtobb esetben masodik hatvanyon szerepel-
  hetnek. Ez nem egzaktul bizonyithato kriterium, csupan tapasztalat.
        Az S(m,M) tehat altalanos esetben egy ketvaltozos masodrendu 
  polinom is lehet elvileg:
  
            S(m,M)=a1*M^2+a2*mM+a3*m^2+a4*M+a5*m+a6 >= 0.
  
  Az m=0, illetve M=0 eseten S=0 feltetel miatt a tomegben nulladrendu
  konstans es a linearis tagok kiesnek. A kiserletek szerint m=M eseten 
  minimum van, a legegyszerubb a zerus felteves, hiszen akkor G mellett 
  egy ujabb gravitacios allandora is szukseg lenne.
  /Egyebkent ez nincs kizarva: Fischbach "Otodik ero" hipotezise/
  Nem ragozom tovabb, a fennmarado lehetoseg mindent figyelembeveve az
  altalam javasolt kifejezes.

Ha "VASKALAPOS" baratomnak meg mindig vannak kifogasai az S(m,M) 
kepletemre vonatkozoan, akkor javaslom a maganlevelezest. Nem mindenki 
fizikus, matematikus vagy elmeleti szakmernok, ezert ne faraszzuk 
tovabb a HIX olvasokat. 

FIZIKA ES KEPLET
  
  Foglalkozzunk meg egy kicsit az erotorvenyek "keplet szimmetriajaval".
  Archimdesz torvenye szerint a vizbe martott test gyorsulasa, ha 
  eltekintunk a surlodastol:

                  a = const.(RO(test)-RO(foly)) = allando
  
  Beszorozva a test m tomegevel:

                  F=ma = const. m(RO(test)-RO(foly))

  elosztva a test V terfogataval, a testre hato erosuruseg:

               f = ma/V = const.RO(test)(RO(test)-RO(foly))

A keplet, az erotorveny matematikai szerkezete megegyezik a pontositott
gravitacios torvennyel, megsem feltetelezi senki, hogy Archimedesz
torvenye szemben allna az energiamegmaradassal /pedig nem szimmetrikus/.
A kepletek, a fizikai erotorveny matematikai alakja semmit nem mond
a hozzafuzott fizikai kep nelkul. A fizikai kepet magunkban alakitjuk
ki, tovabbi fizikai ismeretek es megmaradasi tetelek tukreben.
A fizikai kepbol kovetkezoen egy adott problema megoldasa soran
tovabbi felteleket es megszoritasokat teszunk.
Itt szokas elkovetni a hibakat, vagy a helytelen alkalmazassal, vagy 
elhanyagolassal, vagy a "jozan esszel". A gyakorlott fizikus azonban 
csakhamar rajon a hibara, es korrigal.
A hibas fizikai kepekbol szuletnek a "paradoxonok", amelyek tenyleg 
sokszor nagyon meglepoek, ugy a relativitaselmeletben mint a 
kvantummechanikaban. Megis nagyon hasznosak, hiszen ravilagitanak a 
szemleletunk korlataira.

MIG EL NEM FELEJTEM!
   
   Nagyon koszonom mindazoknak, akik felajanlottak segitseguket a
publikaciot illetoen. Akik kertek reszletes anyagot az uj gravitaciot
illetoen, es megadtak a cimuket, azoknak nehany het mulva kuldok 
ilyen anyagokat.
   A pillanatnyi helyzet az, hogy az ingakiserleteimet meg szeretnem
ismetelni, ugynevezett "rezonancia" modszerrel. Ez azt jelenti, hogy
az inga also tomege korul vizszintes sikban korpalyan, villanymotorral
fogom a forrastomeget forgatni. A forrastomeg keringesi idejet
hozza szinkronizalom az inga lengesi idejehez. A meres teljesen
automatikus lesz es hosszu ideju. Remelem, hogy ezzel a mereseim 
statisztikai pontossaga lenyegesen javulni fog.

A valaszok folytatasa kovetkezik a II. reszben.

Udvozlettel: Sarkadi Dezso
--------------------------