Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TIPP 1119
Copyright (C) HIX
1993-08-19
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 torontoi szallas (mind)  8 sor     (cikkei)
2 Koszonet mindenkinek a madridi infokert! (mind)  1 sor     (cikkei)
3 Hozzaszolas a nyelvi vitakhoz (mind)  56 sor     (cikkei)
4 Latin igeidok es modok.... (mind)  41 sor     (cikkei)
5 Copyright =nem csak software= (mind)  32 sor     (cikkei)
6 Meg egy telekocsi: Bp-London (mind)  8 sor     (cikkei)
7 Spanyol igeidok (mind)  6 sor     (cikkei)
8 A - Searching... (mind)  5 sor     (cikkei)
9 ko:nyvek (mind)  10 sor     (cikkei)
10 macskako (mind)  4 sor     (cikkei)
11 Dr.Dr.Dr-nak (mind)  9 sor     (cikkei)

+ - torontoi szallas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tudna valaki Torontoban szallast adni egy ejszakara jovo het hetfon-kedd
tajekan ( tudok alkalmazkodni )? Semmi luxusra nincs szuksegem, akar 
ko"padlo' is megfelel, viszek felfujhato matracot. Ottawabol megyek a 
Niagarahoz egy napra, es szeretnek reggel odaerni, ezert kellene egy 
ejszakat aludnom utkozben ( ejjel nincs busz odafele, visszafele van ). 
Cucc szinte semmi. Kosz, 

					Andras
+ - Koszonet mindenkinek a madridi infokert! (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)


+ - Hozzaszolas a nyelvi vitakhoz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Eleg sok osszegyult az utobbi kb. ket heten, hadd tegyem ezeket
egy uzenetbe.
	
	(1) Macskako" a nemet kifejezes roviditett forditasa. O"k macskafej-
ko"burkolatot mondanak (mert szeretik a komplikaciot es utaljak a rovid sza-
vakat (:-)). Allitolag azert, mert hasonlitanak az igazi macska fejere (?).
NDK jo uzletet csinalt vele. Eladtak 3-4-szeres aran annak, amibe az aszfal-
tozas kerult, az NSZK-nak annak idejen (otthon meg azt mondtak "moderni-
zalnak").

	(2) A neo-latin nyelvek igeragozasa (igeido"k szama, rendhagyo igek
szama) eppen olyan komplikalt, mint a latinban, viszont latinban nem korul-
irt a passziv mo'd, hanem sajat ragjai vannak. Viszont, ha sorrendbe tesz-
szuk a kovetkezoket: komoly irodalom, tradicionalis ujsag, konnyu irodalom,
bulvar ujsag, tanulatlan iras, ..., koznapi beszed, akkor az a helyzet,
hogy mennel jobbra megy az ember, annal kevesebb igeidot hasznalnak. Persze
ugyanez lehetett igaz a latin/vulgar latin hasznalatban is, de tudtommal
keves olyan irasmu maradt fenn, amibol a beszelt nyelvre lehetne kovetkez-
tetni.

	(3) Az arabnak a spanyol (so"t a ladin) nyelvtanra semmi hatasa
nem volt. Az, hogy hany szazaleka a mai spanyol szavaknak arab eredetu,
az attol fugg, hogy milyen szohasznalatrol beszelunk. A 10%-ot mar eni
en is tobbszor olvastam. Ami viszont erdekes, hogy a helyi nepek,
amelyek a romai hoditas elott ott eltek, hogyan befolyasoltak a szokincset
a neo-latin nyelveknel. Ezekrol konyvtarakat irtak ossze.

	(4) Van multideju hatarozoi igenev a spanyolban is, sot multideju
gerundivum (gerundio pasado). Hasznalata ritkabb es beszedben eroltetett-
nek tunik. Erdekes me'g az, hogy sok igenek van passziv participo-ja ket
formaban, egy regularis es egy rendhagyo (pl. suspendido es suspenso,
soltado es suelto, stb.)

	(5) A latin-tanulas majdnem csak izles dolga. En az akkori nyolc-
osztalyos gimnazium elso osztalyaban kezdtem el es borzaszto boldog vol-
tam, amikor az otodik osztalyba lepeskor ujra lett a real -- latin he-
lyett tobb matematika, abrazolo geometria, tobb fizika, kemia, nemet ES
francia. Soha nem hianyoltam az elmaradt latin tanulast, az ember inkab
egy neo-latin nyelvet tanuljon meg es olvassa (ha akarja) a klasszikuso-
kat forditasban. (Ki olvassa Shakespeare-t az eredeti nyelven? Ugyancsak
van tobb "ketnyelvu" konyvem: mai es kozepkori francia (pl. Villon). Er-
dekes belenezni, de mint versek szamomra nem elvezhetok.

	(6) Butasag az orosz nyelvet (vagy a nemetet) es kulturat a kozel-
mult esemenyei miatt lenezni, vagy becsmerelni. Az embernek nem is kell
a legtobb nyelvet olyan mertekben megtanulni, hogy a klasszikus irodal-
mat az eredetiben jobban tudja elvezni, mint egy jo forditasban. Az en
szememben, a nyelvtanulas es hasznalat legfontosabb szerepe a kommunika-
cio, pl. utazas folyaman. A termeszet es mernoki tudomanyokban manapsag
alig akad olyan nelkulozhetetlen publikacio, amelyik ne lenne meg angolul
(is). Talan az egyik fontos kivetel a japan cegek technikai kozlemenyei,
de azok nagy resze is ma mar az NSF adatbankjaiban megvannak.

	Tobb pontifikalas nincs(:-).

	F. Miki
+ - Latin igeidok es modok.... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A Latinban van:
 Indicativus es annak 6 azaz hat ideje mindegyiknek activum-a es passivum-a.
 Coniunctivus es annak 4 (negy) ideje mindegyiknek activuma es passivuma.
Ezeken kivul letezik meg Imperativus amelyiknek nincsen 'rendes' ragozasa
csak osszesen 7 (het) ragozott ALAKJA (nemely alakok hianyoznak azert csak
ennyi) ebbol azonban csak kettot szokas hasznalni a tobbi otot elvileg mar
a Romaiak is csak torvenyszovegekben szoktak volt hasznalni. (En mar egyszer
lattam egyet versben is, azon kivul meg csak nyelvtankonyvben.)
 Az igenevekbol sok van es hasznaljak is mindet (meg a szornyuseges Angolnal
is tobbet). Jelentesuk tobbnyire allando, es peldaul a befejezett szenvedo
melleknevi igenevekbol kepzett osszetett igealakok is BEFEJEZETTEK!
 Ha valakinek van kedve (es ideje) meg foleg ERT HOZZA akkor leirhatna az
Ujlatin nyelvekre is ezeket az adatokat es akkor tenyleg ossze tudnank hason-
litani nem csak vitazni, mert szerintem ami nem valo sem a TIPP-ben sem
mashova az a sok teves/valotlan informacio (akinek nem inge ne turje gatyaba).
 A Latinban NINCS visszahato es muvelteto ige(ragozas).
Szerintem kevesebb a kivetel mint mondjuk a Spanyolban vagy legalabbis
kevesebb az olyan csoport amilyen 'ragozasi mintaba' az iget be lehet
sorolni. (Mint mar emlitettem nem tudok Spanyolul de meg a szotarak vegen is
vegtelennek tuno listak vannak ezekrol az igekrol.)
 Az, hogy kinek mi a konnyebb az sokmindentol fugg pld. az illeto anyanyel-
vetol is. Nekem a Latin konnyu volt mert azt ugye sziv-szerelembol tanultam
es nem haszonert mint az Angolt. (Igazabol rendesen a nyelvtanulas soran
csak a Latin nyelvtant neztem at, nekem az Orosz jeri-soros ragozas elment
a fejem folott, mire rajottem, hogy az Orosznak nyelvtana is van mar egy
kicsit megtanitottak beszelni rajta 'osztonosen mint az allat'. (Amibol sajnos
mar sokat elfelejtettem azota). Az Angolt meg munka kozben sikerult
megtanulni (ezen a nyelven volt a tananyag a nyelveszeknel).
 A Latin versidezetek meg olyanok mint a szorzotabla, ha az 'egyszeregy'-nek
is csak a dallamara emlekszik valaki es a szovegere nem akkor bizony nem
sokat er.
 Cser Ferinek: En nem a 'kitarult a vilag'-gal vitatkoztam, hanem a hozza
fuzott magyarazatot nem hiszem el. Kulonben meg, ha ornitologiabol akarsz
valamit megtudni akkor sem egy madarat hanem egy madaraszt kerdezel vagy ha
az elmebajokra vagy kivancsi nem egy bolondot [P.C. oh!] hanem egy elmeorvost
kerdezel (vagy a szakirodalmat nezed at) akkor nem ertem, hogy miert pont a
nyelveszet lenne az egyeduli kivetel ahol nem a terulet kutatojatol kell
informaciot kerni hanem bizonyos fokig a 'kutatas targyat' kepezo anyanyelvi
beszelotol (aki mint a fentebbi szovegbol is kitunik, tisztara osztonosen
is hasznalhatja a nyelvet, ami nem baj, csak az me'g nem NYELVTUDOMANY).
Zsoter Andras (Hong Kongbol)
+ - Copyright =nem csak software= (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szeretnem egy kicsit kiszelesiteni a szerzoi jogokrol es az illetektelen
masolasrol folytatott csevelyt. Ennek erdekeben egy vitaindito megfigyeles:

Egy USA-ban gyartott szorakoztato musort, egy nemet kereskedelmi
ado sugarzott par hete. Tegnap pedig egyik reszletet viszontlatom
az EGYIK magyar allami televizio musoran, egy kis diszkret szurke
teglalappal a bal felso sarokban, pont ott ahol a nemet ado ikonja
szokott lenni.

Tortenik mindez olyan idoszakban, mikor Magyarorszagot
a szerzoi jogok labbal tiprasaert, az itt folyo kazettahamisitasert,
video- es szoftverkalozkodasert kb. Szingapurral egy kategaoriaba
akarjak sorolni (az amik).

Marmost ez lopas volt? Elhangzott korabban a szoftverrel
kapcsolatban egy olyan velemeny, hogy "mivel ugysem voltam
fizetokepes kereslet, tettem nem szamit lopasnak, hiszen
kar nem erte a gyartot" (nem szo szerinti idezet).
Es ebben az esetben mi a helyzet? Vajon az amerikaiak is igy velik?
Minden szabad preda?

(A jo hirnev vedelme, a szemelyisegi jogok meg miegyeb miatt
konkretumokat nem kozolhetek, tehat a szoban forgo musor
a Playboy at Late Night, a nemet ado az RTL, a kalozkopiat
pedig az augusztus 17-diki Parabola adta le, az MTV1-en. :-)

(Az eset nem egyedi, lattam en mar az Magyar Televizioban
a Music TV-tol elorozott videoklipet, termeszetesen
az emblema gondosan kitakarva. Az oroszok legalabb
nem ilyen szegyellosek, azok nem tagadjak el a szarmazasat.)

Kiss Gabor
+ - Meg egy telekocsi: Bp-London (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szeptember 6-an reggel megyek (jovok) Londonba Pestrol.
1-2 utasnak, csomagnak meg lenne hely a kocsiban.

Aug 25-ig irhattok erre az email cimre, addig itt vagyok.

udv
Penzes Zoli

+ - Spanyol igeidok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Ki kell javitanom Torok Petert, ugyanis a kotomodnak nincs jovo ideje
spanyolban, ellentetben a franciaval. Van ket mult ideje, amelyek
mindegyikenek ket alakja van, de ez nem szamit ket kulon idonek, hanem egy
ido ket alakjanak.  Latinban az egyik szinten kotomod mult ido volt, a
masik meg valamilyen regmult, amelyet talan meg a 17. szazadban is igy
hasznaltak, ha jol emlekszem.
+ - A - Searching... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

...for Bobby Fischer - cimu filmnek ( amit szerintem erdemes megnezni ) ad 
aktualitast az a hir, mely szerint Polgar Judit es B. Fischer nagyjatszmara
keszul a kozeljovoben. Tud valaki esetleg bovebben kozuletek a kozelgo ese-
menyrol ?  
K.
+ - ko:nyvek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Akiket e'rdekel,
A'llando' te'ma, mennyibe keru:l a ko:nyvek ku:lde'se M.o.-rol USA-ba.
Ege'sz friss informa'cio' (2-3 napos, Magyar Posta): Bp-ro"l
Knoxville-be (Tennessee) - de gondolom, az ege'sz USA-ra egyse'ges
a di"jszaba's - 3 kg-ig az alapdi'j 750 Ft (ha nem ragasztod le a
csomagot, ku:lo:nben to:bb mint 2000 Ft), le'gipostadi'j u'jabb
750 Ft. Ez - a'lli'to'lag - kedvezme'nyes a'r, 3 kg felett sokkal
dra'ga'bb.

Imre Attila
+ - macskako (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Mint kb. 10,000 hasonlo XIX. szazadban alkotott osszetett szavunk,
a macskako is tukorforditas a nemetbol.  A magyarnyelv torteneti-
etimologiai szotara szerint is a Katzenkopf-ra, ill. a Katzenkopf-
steinre vezetheto vissza.
+ - Dr.Dr.Dr-nak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Nem igazan ertem, miert nem lehet egy versnek tobb forditasa. Ez a Villon
vers eppen jo pelda, mert mindket bekuldott forditas letezik, (az egyik,
altalad idezett talan Weores Sandor forditas) de mintha lenne egy harmadik is.
Egyebkent, ha jol emlekszem, a harmadik sorban hibaztal: "Most meter hosszan.."
az en emlekezetem szerint. Nezze mar meg valaki egy Villon-kotetben, hogy is
van, mert Dr.Dr. (ez olyan, mint az Ornagy Ornagy a 22-es cspdajaban) nem
fog tudni aludni.

Attila

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS