Kedves Szalonbuvarok!

Elnezest kerek, amiert szerdai vagy mikori vizlepcsos puffogasom nem volt 
tul magatol ertetodo, ahogy Elek Gabi erre noiesen celzott; mentsegem csak 
az, hogy epp igy is fel orat kestem a dog amitogep miatt, ami ketszer eldugta
majdnem kesz meltatlankodasaim, (most is itt rohog rajtam: a kurzorom cipeli
ezeket a fura karaktereket, amik fogadjunk hogy ott maradnak az uzenetem vegen,
szegyen-szalon-szemre), es igy minden valtozat egyre rovidebb es erthetetlenebb 
lett. 

Szoval. A statisztika, amit lemasoltam, a kovetkezo szeminariumon hangzott el
az "Energy and Resources Group"-nak: "Viz-gondok a 21. szazadban". A cim
maximalizmusa ellenre remek eloadas volt; Nagymaros annak kapcsan jott szoba,
amikor arrol beszelt, hogy a viz milyen lenyeges politikai konfliktusforras.
Ennek illusztralasara mutatta a tablazatot, ami azt mutatta, mennyire fuggenek
az egyes orszagok a kiaknazhato vizkeszleteiket tekintve mas orszagokon. Es
itt jott a megdobbenesem eloszor: Magyarorszag masodik volt a vilagrangsorban,
felszini vizeinek 95%-os hatarontuli eredetevel, csupa olyan orszag kozott,
mint Egyiptom, Mauritania, Kambodzsa, stb, tehat amikrol jol tudjuk, hogy
a viz a politika egyik legfontosabb mozgatoja. Beszelt a tortenelmi 
vizugyi konfliktusokrol, amik haborukkal "rendezodtek" (Izrael), es a mai
ilyen legfontosabb konfliktusforraskent jott Bos. En nem tudtam, hogy 
nemzetkozi szinten ez egy ekkora nagysagrendu problema; viszont amitol
bepipultam, az az, hogy akkor plane hogy intezheti egy kornyezeti NGO
(Non-Governmental Organization) azzal az ugyet, hogy de szerencsere ez   
bekesen megoldodott, vegulis nem lottek. 

Ami meg elgondolkodtatott, es amiert erdekelne a velemenyetek, az az itteniek
velemenye. Egy osztrakot vadoltam, hogy miert adtak penzt (ezek mind oko-
magusok, ahogy Elekgabi csufolna minket, errol majd vele szemelyesen),
mire azt mondta, hogy Ausztria vegulis a viszonylag "legtisztabb" energiaforrasn
ak a vizeromuveket tartja; persze hogy sok problema van veluk, de meg mindig
kevesebb, mint az atommal. Ez a vizes muki meg arra mutatott ra, hogy vegulis 
semmilyen torveny nem irja elo, hogy az "upstream" (bakker, hogy van ez magyarul
?) orszagok kotelesek lennenek a vizhozam 100%at biztositani a csoro lejjebb
levoknek. Es a nemzetkozi jog sajna ellenunk van, hiszen mi forditottunk hatat
az egyezmenynek, (na jo, de ha az egyezmeny egy baromsag volt, akkora, hogy
remekul katalizalta a rendszer osszeomlasat?); es amugy meg eszre kell venni
azt az oldalt is, hogy szegeny kis szlovakoknak kell a delej, es hat mi is
leszerzodtunk. 

JO. Akkor nezzuk nemzetkozi szemmel. "tiszta" energia, hajozhatosag, 
szocalista egyezmeny vs. okologiai hatasok, ivovizkeszlet (apropo, tud
valaki adatokat, legalabb kvalitative, mennyire ment lejjebb a talajviz-szint?)
, madarak, stb. Tfh minden szagerto kitunoen ismeri a dolog vetuletet a sajat
korrdinatatengelyere. A vizesek a vizes elonyoket, az okomagusok karomkodnak
(Gabi, azert szeretnem ha nem vonnad az osszeset egy kalap ala. Sok kokler van,
a masik meg hogy tul sok a bizonytalansagi faktor, FELELOS modellt tenyleg nem 
lehet csinalni, viszont kvalitative a trendekent es a potencialis hatasokat
valahogy erdemes elmorfondirozni); de mi legyen a skalaris ertek? Milyen
abszolut ertekben hasonlitjuk ossze a kulonbozo mertekegysegekben levo
hatasokat?          

Ket modszert szokas alkalmazni. Penz es kockazat. Hogyan mondod meg az 
okologiai karok penzbeli erteket? Persze, vannak mindenfele buveszkedesek,
de az meg bizonytalanabb, hisz ahhoz mar egy hatas-szenariot kell feltetelezni.
Kockazat? Ez az, amire Balazs ellenagalt, persze a foldrenges az csak az egyik 
kockazati tenyezo; "kockazat" az vegulis a kockazatba jovo embereletetket
meri; de itt igazan egyik oldalon sem embereletekrol van szo; csak pl. eletminos
eg, stb.
Persze, Jozsi bacsi sem mondhatja meg, bar valahol azert azt is meg kell
hallgatni, hogy mit gondolnak az ott lakok (azok persze mindig ellenzik-
mondanatok, ahogy en is mondtam 3 eve; de sajnos azota megtanultam a teljesen
elfogadott valaszt: meg lehet oket vesztegetni: a lakossag el tudja donteni,
persze ha maximalisan van informalva, hogy szep holtag kell-e neki, vagy
ingyen aram, stb - igy kozvetve mar egy penzerteket is hozza tudunk rendelni
az esztetikumhoz, stb-hez: milyen arert hajlandoak feladni); raadasul ki
tudja jobban megmondani? Mindegyik szagerto a sajat vetuletet fogja fujni.

Na ennyit az igen-nem dontesrol. Ezert erdekelne engem: ti milyen abszolut ertek
et hasznaltok? Persze eloszor mindenki sulyoz: az eletminosegi, technokrata,
vagy kornyezetvedelmi ervek fontosabbak-e neki; de, ha egyik suly sem 0, meg
mindig valamilyen ertekrendszerben ossze kell hasonlitani, hogyha meg akarjuk mo
ndani az osszelojelet.. Te, Elek gabi, es Te, Balazs, 
milyen sulyokat hasznalsz, es aztan hogyan hasonlitod ossze? Persze feltete-
leztem, hogy az ember ismeri pontosan a potencialis kimeneteleket.
Az egesz kalap bizonytalansag ellenere is donteni kell, es nekunk is 
donteni kell, sot, tal;an NEKUNK kell donteni.
Vagy a legkisebb ellenallas? Maximum Hoborgunk, az persze mindig a legkonnyebb, 
csak az idohuzas mind-mind a szlovakok malmara (gatjara) hajtja a vizet.

Na, eleg, mar igy is eljatszottam a jogom, hogy morogjak a 40 sor feletti 
iromanyok miatt. 

feletti cikkentyuk miatt... 
C
de azeN
SZALITI



 
Ennyi.  Kerem, kuldjetek be megint az elveszett irasokat. 
Udv, Roboz A. (moderator)
**********************************************************

Kedves Gyuri!

Bocs, csak most jo~ttem ra', hogy itt nem va'laszoltam a leveledre, csak
maga'nleve'lben, e's ott is ro~viden.

Fenntartom, hogy a gazdag orsza'goknak a'ltala'ban e'rdeke, hogy a szege'ny
orsza'gok mine'l gyorsabban fejlo"djenek, mert azzal no" a vila'gpiac, e's i'gy
nagyobb ese'llyel, jobb a'ron tudja'k eladni terme'keiket. E'rdeku~k, hogy
legyenek olyan termelo"k, akikto"l olcso'n megveheto" mindaz, amire szu~kse'gu~k
van. Ez a gazdag orsza'gok minden lakosa sza'ma'ra elo"ny, csak ez az elo"ny
egye'nenke'nt kisebb, mint az a ha'tra'ny, amit az a ne'ha'ny termelo" szenved,
aki nem bi'rja a versenyt a szege'ny orsza'gok u'jonnan megjeleno" termelo"ivel
(meg nem csak a szege'ny orsza'goke'val, l. a japa'n auto'k ko~ru~li
rinya'la'st). Ezek a termelo"k hangosan tiltakoznak (l. most e'pp a francia
parasztok rendes o"szi bloka'dja't: a terme's ma'r a magta'rban, a vete's me'g
va'rhat, mindig ilyenkor szoktak demonstra'lni), mi'g Te, a fogyaszto', nem
vonulsz az utca'ra gyujtogatni az olcso' japa'n auto', de'l-ko'reai video' e's
tajvani sza'mi'to'ge'p ve'delme'ben. A korma'nyok gyakran a leghangosabb
e'rdekcsoportra hallgatnak, i'gy hajlamosak beza'rni a gazdasa'got a verseny
elo"l, ezzel elso"sorban is saja't maguknak, orsza'guk polga'rainak a'rtva.

Te, mint egy gazdag orsza'g lakosa, elso"sorban is azzal segi'thetsz a
versenyke'pes szege'ny orsza'gokbeli termelo"ko~n, ha harcolsz aze'rt, hogy
terme'keik va'sa'rla'sa't ne akada'lyozza'k. Ez Re'szedro"l nem is a'ldozat,
hiszen ha te'nyleg versenyke'pesek, az azt jelenti, hogy olcso'bban jobbat
adnak, mint ma'sok. Teha't harcolj a GATT egyezme'ny ala'i'ra'sa'e'rt, a
ko~zo~s-piaci agra'rlefo~lo~ze'si e's ta'mogata'si rendszer elto~rle'se'e'rt,
stb. Ne aze'rt (ne azzal) harcolj, hogy segi'teni akarsz a szege'nyeknek, hanem
hogy Te igen is jobban akarsz e'lni, e's az a ne'ha'ny ti'zezer francia (meg
ne'met) paraszt tehet Neked egy szi'vesse'get.

(A GATT-ot szoka's szidni, e's a mostani mo'dosi'ta'sok persze a fejlett
orsza'gok ko~zu~l leginka'bb te'nyleg az USA e'rdekeit szolga'lja'k. Etto"l
me'g a GATT az egyetlen olyan egyezme'ny, ami valo'ban hate'konyan ve'di a
szege'ny orsza'gok gazdasa'gi e'rdekeit is. Ki kell figura'zni azokat a fejlett
orsza'gokat, amelyek azt a'lli'tja'k, nemzetu~k biztonsa'ga't a szege'ny
orsza'gok parasztjai e's texti'lgya'rai vesze'lyeztetik, e's ra' kell
ke'nyszeri'teni o"ket, hogy adja'k fel ezeket a korla'tokat. Ez alapveto"en
fogyaszto've'delmi kampa'ny ke'rde'se.)

Eggyel le'gy tiszta'ban: ha azt mondod, hogy az a'llam hozzon valamie'rt
a'ldozatot, akkor azzal azt mondod, hogy ado'fizeto" polga'rta'rsaid hozzanak
a'ldozatot. Teha't az a'ldozatot elso"sorban is szeme'ly szerint Neked kell
meghozni. Ma'sto'l csak akkor illik a'ldozatot ke'rni, ha Te anna'l sokkal
to~bbet hozol magadto'l is. Ha hajlando' vagy a'ldozatra, akkor pl. ott vannak a
Dritte Welt boltok. Ott kicsit dra'ga'bban, de garanta'ltan szege'ny orsza'gban
termelt a'ru't kapsz. E's a'ltala'ban jo' mino"se'get. Ha hajlando' vagy
a'ldozatra, akkor megkeresheted azokat a terme'keket ma'shol is, amiket szege'ny
orsza'gokbo'l importa'lnak. A'ltala'ban: termelo"ket azzal lehet segi'teni,
ha megveszed terme'ku~ket.

De azt is tudnod kell, hogy ezzel leginka'bb csak azokon az orsza'gokon tudsz
segi'teni, amelyek fejlo"do"ke'pesek. Vannak olyan szege'ny orsza'gok - fekete
Afrika majd minden orsza'ga -, ahol olyanok a ta'rsadalmi, gazdasa'gi viszonyok,
hogy a to~bbletbeve'tel, ha van, leginka'bb elfolyik, elpazarlo'dik, e's az
orsza'g nem fejlo"dik. Azt hiszem, az ilyen orsza'goknak szinte lehetetlen
segi'teni. Elo"szo~r o~nmagukat kellene tiszta'ba tenniu~k. Ez ki'vu~lro"l
szinte lehetetlen. Meg lehet menteni o"ket az e'hhala'lto'l, ja'rva'nyto'l,
lehet nekik utakat, iskola'kat e'pi'teni, lehet tana'rokat ku~ldeni. E's ezek
persze fontosak. Meg lehet pro'ba'lni az embereket iskola'zni - nem csak a
szoka'sos e'rtelemben, hanem pl. elemi gazda'lkoda'si ismereteket, ke'szse'geket
oktatva sze'les ko~rben, finanszi'rozni a kezdo" va'llalkozo'kat (volt ma'r,
ahol ilyesmi haszna'lt) -, de ami'g o"k magukon nem akarnak, nem tudnak
segi'teni, addig ele'g reme'nytelen e'rdemi ku~lso" segi'tse'ggel pro'ba'lkozni.

Azt gondolom, ez re'szben szerencse ke'rde'se. Pl. szinte a ve'letlenen mu'lt
20 e'vvel ezelo"tt, hogy Ki'na'ban beindult egy olyan politikai mozga's, ami
leheto"ve' tette a piac fejlo"de'se't. Ez a politikai mozga's azt eredme'nyezte,
hogy az ki'nai gazdasa'g az elmu'lt e'vtizedben e'vi a'tlagban kb. 8%-kal no"tt.
Gyanu'm szerint 20 e've ennek kb. ugyanakkora ese'lye volt, mint hogy
E'szak-Ko'rea'va' merevedik. Ma'zlijuk volt. Ez is kell.

Te legfeljebb ennek a ma'zlinak tudsz ese'lyt adni azzal, hogy ra'ke'nyszeri'ted
orsza'god korma'nya't, tartsa nyitva a hata'rokat a ku~lso" verseny elo"tt.
Ezzel megnyitod a leheto"se'get a szege'nyek elo"tt, hogy ha akarnak, e's ha
hajlando'k megtanulni, hogyan kell, akkor ne'mi szerencse'vel meggazdagodjanak.
E's saja't gazdasa'god is versenyke'pesen tartod, hiszen folyton u'jabb
kihi'va'sok e'rik. Ha segi'teni akarsz, harcolj a kereskede's alapveto"
szabadsa'ga'e'rt. Ez a szabadsa'g persze nem za'rja ki, hogy elo"i'rj olyan
ko~rnyezetve'delmi e's ege'szse'gu~gyi norma'kat, amiket saja't termelo"idto"l
is megko~vetelsz. I'gy a szege'nyeket arra is ra'ke'nyszeri'theted, hogy u'gy
fejlo"djenek, hogy a ko~rnyezetet csak me'rse'kelten terhelje'k. De erre majd
magukto'l is u'gyis ra'jo~nnek, hama'r megengedhetik maguknak az ilyen gondokat.

                          Ko"ro~si Ga'bor

elso"sorban az otthon levo"knek.

Ma'r to~bb pletyi eljutott hozza'm Pestro"l, kiket e'rint. Lehet valamit TUDNI
is? Ko~zo~ltek neveket? Ha nem, mondtak valamit arro'l, mikorra va'rhato'?

Ko"ro~si Ga'bor