> Felado :  [Hungary]
> Azon gondolkodtam, hogy egy pok hogyan tud halot szoni ket oszlop
> koze majdnem 2 meter magasan, ha az oszlopok kb 1.5 meterre vannak
> egymastol? Hogy jut at az egyik oszloprol a masikra, amikor meg
> nincs kozottuk halo? Tudja az a ket centis pok, hogy masfel meterre
> van egy masik oszlop, vagy csak veletlenul talal oda? Lat olyan
> messzire pl egy keresztespok?  Tudja valaki a valaszt?

Egy 2 centis pok mar egy jokora nagy pok, tehat, megfeleloen nagy
szemei is vannak, ezert 1.5 meter nem nagy tavolsag szamara. 
Sajnos, pontos adataim nincsenek most keznel, es nem ertem ra most
jobban utananezni.
Minden esetre a pokok tobbsegenek 8 kulon allo, a 'homlokuk'-on
tobbfajta lehetseges elosztasban szereplo, ugynevezett 'ocellum' szeme
van. Mindegyikben sok (esetleg 2-300, talan me'g tobb is) latoideg
van. A rovarok eseteben azt tudjuk, hogy a rovarok a nagy, osszetett
szemukkel eszlelnek tavolsagot es mozgast, mig a naluk szinten
meglevo, tobbnyire 3 ocellum, inkabb csak fenyerzekeleshez szolgal.
A jol lato rovarok kepesek 1-2 fokos szoget megkulonboztetni (az
emberi szem a legelesebb latotereben, a foveaban, valamivel 1
iv-percnyi szogenel is kisebb szoget kepes me'g megkulonboztetni). A
kimondottan jol lato pokoknal (pl. az ugro pokoknal) a latas minosege
-szerintem- hasonlo lehet, mint a jol lato rovaroknal. Me'gis
elofordul, hogy egy apro ugropok (nem 2 centis, de inkabb csak 3-4
mm-es), felreszamitja a tole mindossze nehany centire levo tavolsagot
(1-2 mm-el), es melleugrik a beiranyitott celjanak. {Ezert is tapaszt
az ugropok, az ugras pillanataban egy selyem szalat az elugrasi
pontjara es ereszti azt maga utan, hogy esetleges felreugras eseten
sem essen a 'semmibe', hanem visszakapaszkodhasson a kiindulasi
pontjahoz}.


> szerintem fogalma sincs, hogy hova szovi a halojat, csak elindul 
> valahol es a szellel elviteti magat.
>                                        Gallo Peter
Szerintem is ez tortenik nagyabol, hogy a pok szelnek ereszt 1 fonalat
a pok-selymet kepzo mirigyebol, amely aztan vamely targyhoz erve
megtapad. Apro pokok, inkabb vedetebb teruleten, surubb novenyzet
kozott szovik a halojukat, ahol az eleresztett fonal nagy
valoszinuseggel 'celbe' talal rovid tavon belul. Nagyobb pokok meg mar
nagyobb tavolsagok kozott szohetik a halojukat. Szerintem (mondom, nem
neztem utana) a pok a halokeszites eseteben nem akarmennyi mennyisegu
selyemszalat bocsajt ki, hanem, mondjuk csak "egy adagra" valot.
Amennyiben az celba er, ugy atmaszik rajta es elkezdi szoni tovabb a
halojat. Amennyiben nagyobb szalat bocsajtana a szelnek, hogy esetleg
egy, szamara nem is lathato targyon fennakadjon majd, tobb meter
tavolsagban, akkor mar nagy annak az eselye, hogy az a szal akar
magaval is viheti a pokot. Igy repulnek a pokok (nem minden fajrepul).
Persze, csakis az apro, fiatalok. Hiszen nekik kell ujabb
'vadaszteruleteket' talalniuk. (Foleg keso nyaron figyelhetjuk ezt
meg; u.n. "o:kornya'l" => venasszonyok nyara). 

> Van egy masik lehetosege is a poknak. Magasabb helyek kozott log a
> fonalan, es a szel atfujja a masik pl faagra. Utana szinten
> kozlekedik a sajat halojan.
> Sot, egy pokfonallal messzebbre is tud utazgatni a szel
> segitsegevel. (Gondolom fajtaja valogatja). Holegballonnal is
> talalkoztak mar utazo pokkal.
>
> hjozsi

Legalabb 4500 meter magassagba is eljuthatnak igy a pokok, es az
ottani legaramok es szel segitsegevel nem is csoda, ha messzire (tobb
szaz km-re is) elvitetik magukat. Ezert talalunk pl. szarazfoldtol
tavoli, uj vulkani eredeti szigeteken, pokokat az elso telepesek
kozott. 


> En mar megfigyeltem ilyesmit, hogy tortenik. Nem egy modja van. 
> A pok le tud maszni az oszloprol, es fel a masikra, mikozben huzza
> maga utan a fonalat. Aztan azon kozlekedik, es csinalja a tobbi
> fonalat. 
Kedves Jozsi, ezt jol megfigyelted. De, ez a
'maga-utan-huzza-a-fonalat' tevekenyseg mar azutan tortenik, hogy
lehorgonyozta az elso ket fonalat 2 targy kozott. A legelsot pedig a
szelnek eresztette. Kivetel persze van, mert mi is van, ha nincs szel?
Ha ugye a szobam sarkaban szovi a pok a halojat, akkor tenyleg maga
utan huzza az elso szalat. Viszont akkor ehhez vizszintesen kozlekedik
a falon. Majd, miutan 'feszesre' roviditette ezt a szalat,
lehorgonyozza azt a masik falon. (2) Utana ezen a kifeszitett szalon
visszafut az eredeti kiindulasi pontjaig, mikozben egy masodik szalat
huz maga utan. (3) Aztan ismet befut a masodik szal kozepeig, majd
onnet lefele ereszkedik egy ujabb szalon, amit aztan (4) valahol
lejebb lehorgonyoz. Ezaltal mar letrejott egy szep haromszog. Ezek
utan (5) me'g megszerkeszti a tobbi tarto szalakat, amiutan (6) pedig
azok koze (azokra) fonja a kerek halojat.
Termeszetesen leteznek a pokhalok 101 valtozatai. Nemcsak, hogy a
keresztes pok haloja lehet kulonbozo, a merolegestol eltero szogben
is, de ott vannak azok a pokfajok, melyek kimondottan vizszintes,
"baldahin" halokat szonek. Ja bocs, most mar eltertem az eredeti
kerdestol... de hat nagyon erdekes a pokok viselkedese is :-)
Udv.  Istvan

Sziasztok, Szia Laci!

1. molnarka:
A molnarka labain szorok vannak, amik reszben nem nedvesedoek, tehat a 
vizen jarast segitik, reszben pedig nedvesedoek, amik a vizbe lognak, ezek 
alkalmasak arra, hogy az allat hajtsa magat (evezzen). Amugy a bogar nagyon 
konnyu, tehat nincs szukseg nagy erore. 

2. cica:
Ha az ember egy jol csapagyazott forgoszeken ul, es a feje folott folyamatosan
korbe lobalja a karjat, akkor a perduletmegmaradas miatt a szek el kezd 
forogni az ellenkezo iranyban. Ha abbahagyjuk a lobalast, a szek megall, 
meghozza nem az eredeti helyzeteben. (eletszerubb pelda: a MIR uralomason 
van egy nagy suly, amit neha jo sokszor elforgatnak, hogy az allomas 
poziciojat be tudjak allitani). A macska is valami ilyesmit csinal, nehez 
szavakba onteni hogyan, de azert megprobalom. Kepzeljunk el egy sulytalan U
alaku csovet, melybe belefer a macska. Az U alaku cso 180 fokot fordul, mig 
benne a macska szinten 180 fokot fordul az ellenkezo iranyban, tehat a 
csohoz viszonyitva 360 fokot. (Ha a tetak egyenloek, a perduletmegmaradas 
teljesul.) Vagyis ha a macska kidomboritja a hatat (hattal lefele), es
vegigviszi  a fent leirt mozgast, vegul hatat kidomboritva, talppal lefele
fog zuhanni. Sokat  eroltettem az agyam mire ezt sikerult magam ele
kepzelnem, de vegulis a latvany megeggyezett azzal, amit a TV-ben lattam. 
Erdekes adat, hogy a  macskak gyakrabban serulnek meg sulyosan alacsonyabb
esestol, mint  kozepesen magastol. Ennek az a magyarazata, hogy a tul rovid
esesi ido nem  eleg a macskanak felvenni az optimalis esesi poziciot (itt
nem csak az atfordulasrol van szo).

Udv.: Sebestyen Balazs )

 [Hungary] irta nekem itt:

> Ez nem valasz Laci kerdesere, mert hiaba gorbe a rud, attol meg lesz
> perdulete, ha forogni kezd. Persze valamivel kisebb, mint ha egyenes
> lenne. ...

Hat pedig ez lenne az igazi valasz. Ezerszer lattam, hogy csinaljak a
cicak. Persze korantsem voltam eleg reszletes, viszont Halasz Feri igen.
Tehat a meggorbult rud, ha eleg rugalmas anyagbol van (mint a cica), akkor
tud a sajat gorbe tengelye korul ugy forogni, hogy kozben az u alak kevesbe
forog (sima feldobas esete).

Viszont en meg nem lattam a farkat sebesen korbe lengeto cicust, pedig
tenyleg jopar porgeteses feldobast is elkovettem (szegyen oreg fejemre).
Eddig kizarolag a derekkorzeseshez hasonlo megoldast lattam. 

Hogy jol lassuk: ha perdulettel dobom fel a cicat, ugy, hogy ket kezzel
fogom a hatat (megbizik bennem :)) es a feldobas utolso pillanataban
igyexem a hossztengelye korul forogva elengedni, nos akkor a cica felveszi
azt a bizonyos u alakot, ami kenytelen forogni, de azon belul a cica meg a
sajat gorbe tengelye korul forog ugy, hogy kozben mindig lefele van a laba.
Ez egy intenziv derekkorzesnek felel meg. (Ezt mar tenyleg konnyu
elkepzelni). Mintha egy kifli forogna az U alak szimmetriatengelyere
meroleges, az U sikjaba eso tengely korul, csak kozben a sajat gorbe
tengelye korul is, es mindig ugyanaz a fele lenne lefele.

Azt viszont nem tudom, hogy ha tok sotetben tortenne a dolog, akkor is
lefele lenne-e a cicus laba. (Tegyuk fel, hogy egy szerkezet tudna olyan
legaramlatot biztositani, hogy az alapjan ne tudja erzekelni a fuggolegest
a zuhanasi huzatbol. (Osszevissza legaramlat, vagy oldaliranyu) Ha megis
tudna, elgondolkodtato, hogy honnan.)

hjozsi

> Felado : Telegdy Attila

Hello!

> Ha sikerul elokeresnem, akkor szivesen elkuldom a programot,
> ha magan email-ben keritek.

johet ;)

> A 4D-s kocka 3D-s vetuletenek ket nezete jelenik meg a ketdimenzios
> kepernyon, de gyakorlassal (keresztbe nezve) valosagos 3D-s terbeli
> alakzatot lehet latni. 4 dimenzioban forgatva a formajat valtoztatja a
> latott
> alakzat.

nem valtoztatja a formajat, csak ugy latod :)

> hogyan fog engem meggyozni, hogy o valoban latja azt, amit kell. :))

ez a nagy kerdes, de majd lehet, hogy megprobalkozok vele :))

Bye,
	Panther / mnemonic

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
> A 3D-s kocka, ami az agyadban osszeall az igenis valtoztatja
> a formajat. Ez ugyanaz, mint ahogy a sima korlap sikra eso
> vetulete is valtoztatja az alakjat.
> Udv.
> Attila

Kedves szakertok!

A segitsegeteket szeretnem kerni.
Van itt egy Astra (C 14 NZ, azaz Astra Start, 60 LE-s), szeretnek a
biztonsag kedveert bele egy kis motorolajat utantolteni. A nehezseg az,
hogy epp Franciaorszagban vagyok. 
Megtudtam otthonrol, hogy elozoleg Mobil Superrel (asvanyi) toltottek fel.
Vettem is egy kannaval ilyet, de csak utana neztem meg, hogy mi van a
kocsi leirasaban a motorolajrol:
1. SAE 15W-40
2. API-SG, vagy ennel jobb minoseg.

Most az en olajam tudja a SAE 15W-40-et, viszont az API besorolasban nem
vagyok biztos. Az van rairva, hogy API-CD/SH.
A kocsi leirasa azt mondja, hogy abece sorrendben egyre jobbak az olajak,
es hogy "jelenleg" (5 eve) a legjobb minoseg API-SG. Azt is irjak, hogy
vannak mindket uzemu motorhoz valok is, de erre csak olyan peldat hoznak,
hogy API-SF/CC vagy API-SG/CD (legjobb esetben is nekem forditva van).

A kerdeseim:
1. Miert van forditva az en olajamon a minosegjelzes?
2. Fejlodhetett 5 ev alatt az olajipar egy betunyit?
3. Tuleli a kocsi, ha egy fel litert ratoltok az uj olajbol?

Az olaj dobozan az alabbi kodokat olvasom: Mobi Super (Minerale) 15W-40,
API CD/SH, ACEA B3-96/A3-96, VW 505/501 (11/92).

Elore is koszonom,
 Titusz

Hello evribodri !

Felmerultek a kovetkezo kerdesek:

> Miert csap a villam a 100 eves diofa mellet fekvo 10 cm magas
> vasbetontombbe?

Nos, valoszinuleg jobb elektromos vezetonek bizonyult az adott
korulmenyek kozott...

> A villamharitos haz melleti legkabelbe?

 ....a legkabel maga is legalabb annyira "villamharito" mint a
celtudatosan villamharitasi cellal megepitett, esetleg rosszabb
foldelesi tulajdonsagokkal rendelkezo villamharito berendezes.
(A villamharito berendezes felfogobol, levezetobol es foldelobol
all. Az iment emlitett reszek nem mindig ilyen egyertelmuen 
elkulonithetoek, sot neha reszet kepezik a vedett objektumnak.
Pl. felfogo lehet az ereszcsatorna, levezeto lehet az epeitmeny
femszerkezete es foldelo lehet a beton alapozas.)
A villamharito nevevel ellentetben nem akadalyozza meg vagy nem
tereli el a villamot, csak karos hatasait csokkenti.

> Tudja e valaki hogy mi az eloiras a csaladi hazak villamharitasara?

A magyar szabvany (MSZ 274) szerint a csaladi hazak legnagyobb 
reszet nem kotelezo villamvedelemmel ellatni, mivel nem erik el
a 20m magassagot es tetoszerkezetuk altalaban nem egheto anyagbol
keszul.

Bizonyos kornyezeti tenyezok hatasara a becsapasi veszely fokozodik.
Pl. ha a haz:
hegyteton onmagaban all, vizfolyas mellett van, siksagon onmagaban
all vagy olyan helyen van ahol a talajvizszint nagyon megkozeliti 
a terepszintet, magas fak kozott van... stb. (a szabv. reszletezi)

Minden tudornak ajanlott rovid haziolvasmany:
	Dr. Horvath Tibor, Csaladi hazak villamvedelme.
	(Kotelezo es ajanlott megoldasok)
	Muszaki Konyvkiado Bp., 1993.
ill.
	William Harrytow, Lesujto enem c. muve.   :-) 

Udv.
						Kis Sandor (Godollo)