Kedves Zita!

Koszonet a beigli receptert, mar alig varom, hogy
kiprobalhassam! (szoval, hogy itt legyen a
karacsony! ;-))

Szeretettel,

Agi  ;-)


__________________________________________
NetZero - Defenders of the Free World
Get your FREE Internet Access and Email at
http://www.netzero.net/download/index.html

Sziasztok!

Kedves Odette!

>> ebben a kis faluban, milyen sok anya hagyja el a
>>csaladjat.
>Emlekszem ra.
Tenyleg?:)
Pedig akkoriban nagyon keszulodtetek haza!:)

>>A mi eltunt tanito nenink erre nem gondolt.
>Van par pedagogus ismerosunk. Meg a babavarast is igyekeztek ugy idoziteni,
>hogy az osztalyukat ne evkozben kelljen atadniuk masik pedagogusnak.
>Mi lehetett az a hatter, amibol igy kellett menekulnie a tanitononek?
A gyerekek azt mondjak, hetfotol talan lesz uj tanito neni.
Ugy tudom nagyon nem jol voltak a ferjevel.De furcsa.Meg Jugoszlavianak
hivtak a helyet ahonnan eljottek. Megtelepedtek, hazepitesbe fogtak, es
vallaltak egy harmadik gyereket.Mara mar ovodas. Es kozben valamikor, jott
egy harmadik. Az elkoltozes oka allitolag az volt, hogy ennek a harmadiknak
elege lett az igeretekbol, es ultimatumot adott.Vagy ot valasztja a holgy,
vagy tobbe nem latja. Valasztott, es itt hagyot csapot, papot.
Azota annyi tortent, hogy a ferj, visszahozta a gyerekeket, es azok azota is
itt vannak.
A tanito neni pedig kilepett.

>>Haaaaaaaat.
>>Lehet, hogy nekem nem sikerult magasztos hangulatba kerulnom, de azt kell
>>mondjam,jottem mar haza szinhazbol nagyobb elmennyel.

>Az eloadas nem tetszett, vagy maga a darab sem?

Amikor irtatok rola, ugy gondoltam a darab jo, vagyis amit mondana.
De az eloadas ezt nem hozta ki.Tehat maga az eloadas nem tetszett.Az volt az
erzesem, es itt most nem szeretnek senkit megbantani!,hogy a szinvonal egy
jo gyerek eloadas szintjet is csak surolja.
Nem volt termeszetes a szineszi jatek, inkabb mesterkelt, eroltetett, mint
amikor tulhangsulyozunk valamit, hogy _ertse_, aki hallja. Szoval, lehet,
hogy a szineszi teljesitmeny volt gyenguska, es ezert nem jutott el hozzam a
tobbi.
Es azert az is hozza tartozik az egeszhez, hogy kozben Markot lestem, hogyan
reagal, mennyire erti, elvezi, szoval, hogy elmenyt tudtam-e adni neki
azzal, hogy elmentunk.:)

>erdekelne, hogy van-e abban elorelepes, hogy az ilyen gyerekek szulei
>koreben terjed-e az, hogy tudjak, ismerjek a jogaikat. Mihez ragaszkodhat
>egy szulo ha dyslexias, dyscalculias, vagy egyeb ilyen problemaval kuzd a
>gyereke? Az iskolakban mennyire lehet ervenyesiteni ma a jogokat?

Azt hiszem, mint mindenhol az elet teruleten, gyerek cipoben jar a jogok
ismerete es ervenyesitese.A szulok tobbsege nem tud a jogairol.Nem
mindenkinek jut eszebe elolvasni a meglehetosen terjedelmes, es kacifantos
nyelvi fordulatokban gazdag, magyarul nem igazan kozertheto, 93-as
kozoktatasrolszolo torvenyt, a modositasokrol mar nem beszelve.Es persze nem
csak ez taglalja a szabályozasokat.:(
most, hogy belebonyolodtam meglepodtem, hogy ki mindnkinek volna feladata, a
gyermekorvostol kezdve a  gyogypedagoguson at a tanintezmenyekig
felvilagositania ezekrol a szuloket.:(
Es az is _termeszetes_, hogy ok errol nem is tudnak.
Hogy totalis a fejetlenseg, meg a legfelsobb korokben is..(
Tehat hogy valaki ezeket megismerje attol fugg, milyen tanarral , fejleszto
szakemberrel hozza ossze a josorsa.
Sajna sajat peldam azt mutatja, hogy a Nevelesi Tanacsado, amelyik a
gyerekek vizsgalataval, fejlesztesevel is foglalkozik, es ahol leginkabb
elvarhato volna, hogy  a gyerek is, a szulo is megkaphatna a segitseget,
tulzsufolt, nincs ido, sokan akik ott dolgoznak nem hivatast, hanem csak egy
8 oras melot vallaltak, es ami meg szembe tuno, hogy az ember fele helyezik
magukat, faggatozasodert cserebe talan dobnak egy kis morzsat, de nem kotnek
semmit az orrodra, meg azt sem ami torveny adta kotelesseguk volna.:(
ha Szakertoi bizottsag ele jut egy gyerek, kicsit tobb esélye van a
szulejenek is felvilagosulni. Ez a tapasztalat.:(
A jogok ervenyesitese teren megint semmijo hir.Ez is kontaktus fuggo.:(
A legtobb esetben a hozzalasa az iskolanak az ilyen gyerekekhez, ha nem
specialisan fejlszto, alapitvanyi, stb. iskola, hogy megszabadulni tole.Ez
leginkabb a hiperaktiv gyerekekkel szemben fordul elo. A dys-eseket
megturik, de plussz energiat ne varj. Hiaba a kiemelt fejpenz ezekert  a
gyerekekert, az intezmenyek nem igazan jutnak hozza, mert elveszik valahol,
az egyeb tamogatasok kozott.Igy semmi erdeke anyagilag, vagy epp nem tudna
honoralni a nevelok plussz munkajat.
Valoszinuleg ez lehet az oka, hogy amit tudnak sem verik nagy dobra.De sokan
nem is tudnak semmit, tovabbkepzesek ide, vagy oda.
Ha egy gyerek gondja nem annyira sulyos, hogy specialis intezmenyt
jeloljenek ki a tanulashoz, tehat sima iskolaba jar, ki van teve az átlagos
elvarasoknak, es persze ebbol kovetkezoen a kudarcoknak.
Ha elsz a lehetosegekkel, hogy felmenteted egyes tantargyakbol, elvagod az
utjat a tovabb tanulás elol, hisz melyik iskolanak kell olyasvalaki, aki nem
osztalyozhato magyar nyelvbol.
Van lehetoseg csak az irasbeliseg aloli felmentesre, ez vizsgalathoz kotott,
amit fel evente ismetelnek, ez azonban kulonbozeti vizsga megtetelere is
kotelez, ha a jegyet akarod. A hatulutok, hogy nem vagyunk felkeszulve a
toleranciara.
Mit szolnak a tobbiek, hogy ez a gyerek nem kap jegyet, nem kell dolgozatot
irnia, mit szol az oraado tanar, hogy van egy, vagy ket kuloncke, akit nem
vehet egy kalap ala a tobbivel?
Szoval ha az ember tisztaban van is a jogaival, ki is harcolhatja
ervenyesitesuket, megfontolando, hogy el ezekkel, vagy sem, mert ezzel meg
inkabb a megkulonboztetes,kirekesztodes fele sodorja gyermeket.

Persze azert, nem mindenhol van ez igy, de orszagos szinten meg eleg
ramatyul allunk.Talan Budapesten, es egy-egy nagyobb varosban a lehetosegek
jobbak, de csak azert, mert itt egybol ilyen tipusu suliba kerulhet a
gyerek, es akkor ezek a gondok rogton nem is gondok mar. De iskola, es
tanulasi nehezseggel kuzdo gyerek nagyon sok van,mashol is.

Szeretettel, Jutka

KRISZTINA
> Szerintem azt a gepet amit leirtal tuzfalnak kellene
> hasznalni. Vagy futtathatsz rajta valamit, aminek hosszan
> kell futnia. Mondjuk beszallhatsz a SETI programba, ha ez
> erdekel. Vagy olyasvalakinek tudod hasznosan odaadni, aki
> ilyesmi dolgokkal foglalkozik. Mondjuk ir ra egy programot,
> ami folyamatosan figyel valamit, es jelez ha kell.
> Ertesz, ugye? :o)

  Tuzfalnak, bar nem igazan tudom, mi az, nem jo. Ha ezen a gepen
keresztul kapcsolodom a netre, @lassu lesz. Ezenkivul nem tudom hova
tenni, gyakorlatilag talpalatnyi hely nincs a lakasban -- plane nem
ugy, hogy parancsot is tudjak adni a gepnek --; szabad konnektor meg
kevesbe. Ugyhogy nalam ez a gep nem tud mit csinalni.
  A SETI-programban talan valami szamitoerore lenne szukseg, nem
hiszem, hogy nagy hasznat veszik egy 386-osnak. De ha az, akinek
odaadom, SETI-t futtat rajta, tegye. Nekem se helyem ra, se kedvem, se
aramom.

ROBI
>> Egyik baratom elmondta, hogy az o gimnaziumi biologia tanarnoje ezt
> sikerrel
>> praktizalta. Allitasa szerint, ha a fogamzas kozvetlenul a peteeres
> utan
>> tortenik, akkor lany lesz a baba, ha nem sokkal a menstruacio elott,
> akkor fiu.

  Az nem ugy van. Igazibol ugy van, hogy a homok homerseklete szamit.
Nem emlekszem a pontos szamra, harmincvalahany fok lehet; ha ennel
huvosebb a homok, akkor fiuk kelnek ki, ha melegebb, akkor lanyok.
  Igy mondtak egy teknosbekakrol szolo nagyon komoly filmben.

Frančoise Dupré csalódottan járkált a hallban. A fiúk már az utolsó
szekrényt ürítették ki, régi ruhák voltak benne, ócska cipők, mindet
megnézték, nem gyömöszöltek-e papírt bele, de nem találtak semmit. Az
egész házat feltúrták már, tegnap Yvonne-nal a lakószintet is
átfésülték, hátha mégis ott lenne a cédula, de sehol semmi. Kettőkor
felhívta madame Dupeyront a rendőrségen, azt mondta, a telefonszámok
háromnegyede távolabbi ismerősöké, a többi valamilyen üzlet, cipész,
kozmetikus, hasonló. Akadnak ugyan azonosíthatatlan számok, de a
legtöbb mellé női név van írva, alkalmi barátnők lehettek. Frančoise
megkérte, nézzen utána a maradéknak, de érezte, hogy úgysincs köztük
az a telefonszám, az apa telefonszáma vagy valakié, aki ismerte. Nem
tudta, honnan, de érezte. Mást is érzett. Valahol egy hang belülről
azt mondta, igenis _van_ ilyen cédula.
    -- Hát megvagyunk -- lépett oda Jacques. -- Kezdjünk visszapakolni.
    -- Jól van -- mondta Frančoise csak félig odafigyelve. Nézte, ahogy
Jacques felemel egy könyvekkel megrakott ládát és a kert felé indul vele,
mert kerülgetni kell a szanaszét heverő ládákat. Tényleg, a kertet nem
nézték meg. Lehetséges, hogy ott van a cédula? Gazdasági épület itt nincs,
az meg elég fura volna, hogy valaki elásson egy ilyen telefonszámot az
utókor számára. Hisz éppen arra építették az egész keresést, hogy Jeanne
Vaudrois nem vette észre a kedvese számát tartalmazó cédulát, így nem tudta
kidobni. Ha megtalálta, akkor szét is tépte és eldobta. Nem, a kertben nem
lehet.
    Jó két órát tartott, míg mindent visszarakodtak. Háromnegyed ötre járt
az idő, ma legalább meg tudnak otthon uzsonnázni rendesen. Már csak két
doboz állt a hallban, amikor Frančoise visszatért a pincéből. Fölkapta az
egyiket, konyhaeszközök voltak benne, kávédaráló, csorba reszelő, kések. A
többieknek nem volt már munkájuk, a hallban üldögéltek leverten, nem örültek
a kudarcnak. Jacques mellette haladt Jeanne Vaudrois varródobozával, amit
legelőször hoztak le a padlásról. Amikor a lépcsőhöz értek, Frančoise
megtorpant. Jacques továbbment fölfelé.
    -- Mi van? -- nézett le, s csodálkozva látta, hogy a lány meredten bámul
egy pontot a lépcsőkorláton. A szája kicsit nyitva maradt, ebből már
lehetett tudni, hogy megint eszébe jutott valami. Válasz nem érkezett, a fiú
továbbment.
    Egyszerre csörömpölést hallott, mint amikor valaki félredob egy doboz
konyhai szerszámot, aztán Frančoise vágtatott utána a lépcsőn. -- Jacques,
állj meg! Tudom már!
    A padlásajtóban utolérte, kikapta a kezéből a varródobozt és
visszaszáguldott. Jacques követte, magában megállapítva, hogy Frančoise-nak
alighanem megártott valami, hisz a varródobozt régesrég átkutatták.
    Frančoise Dupré lecsapta a varródobozt a hall asztalára a többiek elé, s
felkapott egy fonalgombolyagot. -- Hát itt nem néztük meg!
    -- Nem a fenét -- dörmögte Joachim --, azzal kezdtük.
    -- Csak a dobozt! De _ezeket_ nem -- mutatta Frančoise a gombolyagot.
    -- Gondolod, hogy a titkosügynökök fonal közé rejtik a kódokat?
    -- Hagyd, Frančoise -- csatlakozott Yvonne --, a fiúknak fogalmuk sincs,
hogy kell fonalat gombolyítani. -- Kivette a matekfüzetét a táskájából,
kitépte a középső két lapot és kettészakította. A felét odaadta
Frančoise-nak. -- Tessék, enyém ez a piros.
    A többiek vigyorogva nézték, ahogy a két lány négyrét hajtja a
füzetlapot, rátekeri a fonal végét és gombolyítani kezdi. Aztán Marcel
ráébredt, miről van szó. -- Gondoljátok, hogy Jeanne is ilyen papírcetlire
tekerte a fonalat?
    -- A fonalat csak _valamire_ lehet tekerni -- magyarázta Yvonne Boisson, a
keze járt közben, mint a motolla. -- Tekerheted az ujjadra is, csak amikor
lehúzod róla, szétesik az egész. Mi másra tekernéd, ha nem egy darab
papírra? Mire vártok? Ott a többi, gombolyítsatok.
    Céline kivett egy lila gombolyagot és tekerni kezdte a fonalat. A fiúk
közül csak Jacques és Marcel csatlakozott, Joachim és Yvette ellenzékbe
vonult. Pedig még volt fonal a dobozban.
    -- Tiszta hülyék vagytok -- méltatlankodott Yvette Frémont. -- Úgyse lesz
semmi azokban a gombolyagokban.
    -- Ezt mondtad akkor is, amikor kitaláltam a ház átkutatását -- vágott
vissza Frančoise --, aztán tessék, több száz cédulát találtunk.
    -- Csak éppen _a_ cédulát nem találtuk meg.
    -- Majd most előkerül. Céline gombolyagjában lesz.
    Céline Lanviers keze megállt a levegőben.
    -- Csak tippeltem -- nevetett Frančoise --, ne vedd komolyan.
    Ő készült el elsőnek, s valóban volt papír a gombolyagban -- de üres.
Másodiknak Céline, aki azt a papírszalagot találta a gombolyagban, amivel a
motringot eredetileg átkötötték. Yvette megjósolta, hogy a többiben is ez
lesz. Azok nem hallgattak rá, fölkaptak egy-egy új gombolyagot és tekertek
tovább. Yvonne nagyobb gombolyagja később fogyott el, abban is üres papír
volt. Marcelében egy összeadásokkal teleirkált papírszelet, Jacques-éban egy
számla.
    -- Fogadjunk, hogy az utolsóban lesz -- mondta Joachim Pontignac --, a
filmeken is mindig az utolsó szokott lenni a nyerő.
    Még négy érintetlen gombolyag várt a dobozban.
    Joachim-nek nem lett igaza. Céline második gombolyagjának utolsó
métereinél valami tarkabarka kezdett kibontakozni.