Fiuk,


a 78-as lemezekrol kerdezett bennunket Bartha Agoston
hifis kolleega (HANG 253):

> Aki tud olyan helyeket - antikvariumokat, ahol ilyesmi
> fellelheto, kernem dobjon meg a helyek cimeivel. Ko:sz.

Pl.: valamikor meeg volt pl. a Muzeum-koruti zenemuboltban,
a Nemzeti Muzeummal szemben. A Soos foto-regisegboltban
ma is van, Jozsef Attila utca (Erzsebet ter). Sajnos ezekben
eddig meeg jobbaara csak agyonhasznaalt, tonkretett,
lejatszhatatlan lemezeket talaaltam. Nekem tobb olyan
lemezem van, melyet a mufaj miatt voltakepp nem gyujtok,
csak van, esetleg cserelhetunk. En regi jazz szolo-zongora
lemezeket, valamint szalonzeneet gyujtok es Karady-t...
Sajnos ma maar nagyon nehez ilyesmit talaalni, inkaabb
csak a veeletlen muve raalelni ezekre, foleg a hallgathato
allapotuakra.

A 78-as lemeztipusnaal kulonosen fontos, hogy ne legyen gorbe
(a magas fordulatszam miatt azonnal leugrik a tu) es
lehetoleg egyaltalan NE legyen osszekarcolva.

> Egyuttal batoritanam az okosokat arra, hogy irjanak
> a normal(regi) lemezekhez hasznalatos tu"k lelkivilagarol !!!
> Annyit tudok, hogy egy tuvel 5 lemezt lehet lejatszani, de
> az utobbi idoben nagyon sok fele alaku ilyen tu" fordult meg
> a kezemben. Van peldaul sargarez szinu is. Azokra is ervenyes
> ez az otszori elettartam ?  Aztan olyasmit is hallottam, hogy
> rozsafatusket is hasznaltak ilyen celra. Az biztos, hogy ez
> utobbi mondat szep is, jo is, nem is bant meg senkit, csak epp
> az a kerdes, hogy igaz lehet e?

78-as tuk:
A 78-as lemezek jellegzetes sistergeeseet az okozza, hogy
a lemezek anyagaaba nagyon finom karborondum szemcseeket
kevertek, mely az egyik legkemeenyebb anyag, es az volt a feladata,
hogy az aceltuket a baraazda profiljaaba koptassa. Emiatt aceltu
eseteen egy tuvel gyakorlatilag csak egy lemezoldalt SZABAD
lejatszani. A fa-tuk valooban leeteztek, ezeknek szebb volt
a hangja, es a sistergeest is keveessee lehetett hallani.
Termeeszetesen ez a tu is csak egyszer volt hasznaalhatoo.
A sargarez (szinu) tuket nem ismerem.

> Tovabbi kerdes, hogy ujabban
> gyartanak e valahol ilyen tu"ket talan hosszabb elettartammal,
> netan pont az az ertelme a "puha"saguknak, hogy
> kb 100 g-os tunyomas mellett ne a lemez kopjon?
  ^^^^^^^^    ^^^^^^^^
Bocs, hogy pontosiitok:
A 100 g legyen inkaabb pond, azaz 100 p.
Mivel a suly ero jellegu mennyiseg,
itt tuerorol van szo. A nyomas az
nyomoero/felulet dimenzioju lenne.
(Mellesleg a nyomas az borzalmasan nagy
a tu hegyeeneel, tessenek csak utanaszamolni...)

Ma a regi 78-as lemezeket "modern" hangszedovel
celszeru lejatszani, pl. a Shure is gyart az MM jellegu
hangszedoibe valo 78-as (gyemant)tut, en is ilyennel
jatszom at szalagra a regi lemezeket. Lejatszas elott
a lemezt nagyon gondosan meg kell tisztogatni. Es vigyazni
kell, eros karcolas kitorheti a meregdraga tut.
78-as lemezjatszonak az egyik legjobb a Lenco L-75.

> Ilyen korulmenyek kozott hanyszor jatszhatok le a normal
> bakelit lemezek? A tu"k hegyet fel lehet valahogy ujitani?
> Mert anyag marad benne eppen elegendo.
> Vegul letezik e 78-as fordulatu barmilyen merolemez?

"Elegendoen sokszor" le lehet jatszani. A kopott aceltuk
tudomasom szerint nem ujithatook fel, de egyes hifi cuccok
alaa, valamifeele foglalatban, tuskeenek meeg talaan
hasznaalhatook ;-). Bizonyaara volt 78-as merolemez is,
de meeg nem laattam ilyesmit.

Minden hanglemezes-hifis kolleegaanak tisztelettel
ajaanlanaam Degrell Laszlo, a volt dorogi hanglemezgyar
mernokeenek hanglemezekrol szolo konyveet, de ebben a

digitalis korban sajnos maar csak a muszaki konyvtarakban
es esetleg antikvariumokban letezik.

Udv: ppa

Kedves HANGosok!

Konkret kerses erkezett pipa ugyben, ezert megis valaszolok.

> P.s. Hulye kerdes, de mintha ugy remlene, hogy a pipa fustot es a szivar
> 
> fustot nem nyeli le a pipazo, szivarozo. Igaz ez? Akkor meg mint csinal
> vele? Megszivja es kiengedi a szajabol? Akkor meg minek csinalja, hiszen
> a nikotin ha jot tudom a tudon keresztul szivodik fel a verbe. Vagy a
> nikotin

Igen megszivja es kiengedi. De ez nem ugy megy, mint a ciginel!
Lassan es valamivel surubben. A jo pipas a pipajan keresztul "lelegzik".
Ha jol eg, akkor kicsi szivasokra is megfelelo fust jon, de az viszont hideg.
A forro fust borzalmas. Ez az egyik titka a pipazasnak. 
Ez erosebb fust, nem is lehetne letudozni, de nyilvan a szaj nyalkahartyajan
is sok minden felszivodik, arrol nem is beszelve, hogy a nyalban oldott
 anyagokat lenyeljuk. (Ezert itt a szaj es a gyomorrak a kockazat.)
Hasonloan tortenik a szivarnal is.
Nikotin fuggoseg itt valoban kissebb lehet, de hat senki sem azert akar
dohanyozni, hogy nikotint fogyasszon!  
 
>  Egyebkent szaga alapjan
> en
> a pipara szavazok, a szivar lehet, hogy jo, de mocskos budos tole minden

Egyetertek! Erdekes, hogy cigire sohasem vagytam, mindig is budosnek
 talaltam, de amiota pipazom meg budosebbnek tunik, olyan "savanyu" a
szaga. Ez is mutatja, hogy itt meroben mas dologgal allunk szemben. 
 
>  (Itt az USA-ban a kormanyok igen nagy baromsaga miatt
> minden kubai dolog, kozottuk a szivar is be van tiltva!).

En is voltam az USA-ban es termeszetesen nincs a szivar betiltva, mint ahogy 
egyebb dolgok sem. Kubara embargo van es nem lehet importalni semmit, 
ilyen egyszeru. Amugy csodalkoznek, ha Fidel alatt a szivatgyartas nem
 zulott volna le. Egyebkent sok minosegi szivar kaphato az USA-ban amit 
kubai emigransok allitanak elo mas orszagokban . 

Udv, Gruiz Marton.

Hallo hallo !
Ott tartottunk, hogy a dallam szolama mellett megjelent
egy masik szolam, az alaphangon hallhato ritmuskiseret.
Kesobb megjelentek olyan hangszerek, amelyeken a
dallam mellett mindig szol az a bizonyos alaphang. Ilyen
peldaul a duda vagy a tekerolant. Ez nagyjabol ezer eves
tortenet. Mindket hangszeren a dallam es az alaphang
mellett megoldott a ritmuskiseret is. Mondjak, hogy
egesz zenekart helyettesitenek tobbfunkcios kepesseguk
miatt. Erdekes, hogy vannak helyek a vilagon, ahol egeszen
az otvenes evekig napi hasznalatban maradtak ezek a 
hangszerek. A duda Irorszagban vagy Skociaban, a tekero
pedig epp ideheza a Csongrad kornyeki tanyavilagban.
Utobbit rengeteget kutattam, megsem irnek most tobbet
rola. Maradjunk tehat a csak dallamjatszo hangszereknel.
Mondju vegyunk ket hegedust. Az biztos, hogy nem pont
egyforma tudasuak vagy tehetseguek. A jobb fog dominalni.
A masik, kulonosen ha kezdobb, a dallam egy kezdetleges
valtozatat fogja jatszani nagyon ugyelve a helyes ritmusra
talan eppen a "kritika"tol valo felelemtol vezereltetve.
Ennek a jatekmodnak a legprimitivebb formaja, ha a dallam
tehat a tanc ritmusaban csak az alaphangot ismetelgeti.
Mivel ez igy hosszutavon eleg unalmas, elobb-utobb
kiserletezni fog. Megprobalja jobban megkozeliteni a
dallamot, de megtartja a tanchoz elengedhetetlenul
szukseges ritmust. Muszaj neki, mert kulonben jon a kritika.
Igy hamar kialakul egy a dallamra hasonlito ritmuskiseret,
ami egyben a masodik szolam. Mar a valosagos ketszolamu-
sagnal tartunk. Egyszer csak valakinek eszebe jut, hogy
lehet egyszerre a kiserohangszeren ket hurt is hasznalni.
A hangszer igy nagyobbat szol. A kozonseg persze dijazza. Ok
lesznek a leg nepszerubbek. Ezt hallva masok is igy jatszanak.
Innen mar egyenes ut vezet a bogoig, a basszust jatszo dal-
lamhangszerig. Szerintem igy alakult ki a vonos zenekar.
A dallamot kisero ritmikus akkordkisero a kontras vagy
bracsas. Kezdetben csak duplahangokat fogott. Azon belul
is kvinteket vagy kvartokat. Ezek a konnyu fogasok. Kia-
lakultak igy a modalis-duros, majd sokkal kesobb(Kb200ev)
utan a molos es funkcios kisereti modok. A korai duros
modalis kisereti modra legjobb pelda a PALATKAI vagy a
SZASZCSAVASI zenekar. Mindketto erdely szegenyebb, tehat
elszigetelt falvainak zenekarai. Ugynevezett haromhuros
kontrat hasznalnak megpedig kettot. Lenyeguk, hogy csak
es kizarolak durharmasokat jatszanak egyszerre harom huron.
Emiatt modifikaljak a hangszert. Levagjak az ivelt labat
egyenesre, hogy a harom hur egyszerre szolalhasson meg.
(A tekero mellett ez a masik hangszerem.)
Ket hegedus nyomja a dallamot oly iszonyu erovel, hogy  a
balfulukre nagyot vagyis kicsit hallanak sajat jatekuktol. 
Nem csoda, hiszen E-hur helyett gitar H-hurt tesznek fel,
ami egy vastag drot ugye. Mindket kezuk technikailag maga a
tokely. Zsenialis vonokezelesuk lenyugozoen ritmikussa teszi
jatekukat, amit a balkez diszitese meg jobban kiemel.
Palatkan a bogos egyetlen huron jatszik vagy inkabb ritmust
nyilatkoztat ki. A ket kontras mindig ugyanazt az akkordot
fogva a zenehez jol alkalmazkodo ritmusokat nyomnak ugy,
hogy a ket esetleg kulonbozo ritmus egy lenduletes es
energikus kiseretben talalkozzon a hallotartomany kozepen.
A zenejuk csupa asszimmetria. Ha  az embert korululi egy ilyen
zenekar, es az o szamat jatssza csak neki,   akkor batran a
mennyekben erezheti magat barki. Nem is teszik ingye. Szorenyi
Levit is elvittek egyszer oda. Gondolom nem feledi soha.
Ez a zenekar a mult egy darabja a mai vilagban. Ugy tudom,
eddig harom CDjuk jelent meg. Nekem kb 12 oranyi civilizalatlan
de remek anyagom van toluk. Eddig egyedul ok kaptak
nyiltszini tapsot a tilos az a-ban. Tortent ugy 89 tajan, hogy
sztargazsit kaptak az Almasi teri szabadidokozpontban. Mondtak,
hogy ok Lej-ben kerik. Jo. Hoztak nekik egy rettenetes kupac
szazLejest. Tobbszor leizzadtak, mert nem birtak elosztani.
Az otodik probalkozaskor jottem el mert akkor mar kezdodott
a veszekedes. Kulonben nem ismerik a kottat es a betuket sem.
A zenei fejlodes persze folytatodott, de arrol majd legkozelebb.
Udv, Agoston

Hallo hallo !
A zenei fejlodes egy bizonyos pontjan mondjuk 300 eve
tehat megjelentek a mol akkordokkal kisert dallamok. A moll 
szo egyik ertelme, hogy "LAGY". A zeneertok tudjak, hogy az 
ilyen akkordban az alaphang es a kvint mellett nem  a nagyterc,
hanem a kisterc szolal meg lagyabb hangzast eloidezve. Szinte
barmely dallamot beskatulyazhatunk duros(kemenyebb) vagy a
mollos(lagyabb) kategoriaba. Mollos, tehat lagyabb dallamok is
lekiserhetok duros, tehat kemenyebb kiserettel. A melodiak
hangnemi gazdagsagukat tekintve tehat legalabb ezer evvel
megeloztek a kiseret hangnemi alkalmazkodasat a dallamhoz.
Tehat sokaig mollos dallamokat durosan kisertek. Ez az ugyne-
vezett regizeneben is elfogadott dolog. A korabban emlitett 
PALATKAI es SZASZCSAVASI zenekar, de a SZEKI-ek es meg
sokan masok a mai napig is igy harmonizalnak. Mindezt nem tuda-
tosan teszik, hanem osztonosen. Erdekes megfigyeles, hogy
eloszor a gazdagabb tajak falvaiban kezd terjedni a mollos melo-
diak mollos, tehat zeneelmeletileg helyes kisereti modja. Ez a
jelenseg a radio es a gramofon terhoditasaval megyarazhato.
A zeneszek kezdenek fejlettebb varosi zenet is hallani. A tehet-
segesebbek mindigis fogekonyak az uj, raadasul a hallhatoan
jobb kisereti modra. Erdekes, hogy a falusi tancmulatsagokon
maguk a tancosok sokaig megkoveteltek meg a kemenyebb
hangzast hordozo duros kiseretet. Termeszetesen nekik
fogalmuk sincs a dur es a moll kozotti kulonbsegrol. Valami oda
nem valo dolgot hall, amit szova is tesz. Jol ismerem Csangalot,
aki a SZASZCSAVASI zenekar kontrasa. Csak durokat jatszik. 
A faluba ugy tizenakarhany eve vezettek be a villanyt. Allandoan
nyuz engem, hogy mutassam meg neki azokat a szep ujabb foga-
sokat, mert neki nagyon tetszenek azok. Komoly dilemmaim
egyike, hogy mi tevo legyek ezugyben. Biztos ertitek, hogy miert.
Szerdan este a FONOban fog eloben megnyilatkozni szomszed
falujanak hegedusevel es egy harmadik falu bogosevel az UTOLSO
ORA project kereten belul. E sorozatnak az a lenyege, hogy hetrol
hetre mindig mas zeneszeket utaztatnak fel pestre es jatszatjak
el veluk repertoarjuk leheto legnagyobb reszet hangfelvetelre.
A szerdai este a nagykozonsege. A tobbi studiomunka. Tehat a
kiseret mindinkabb kovetni akarja a melodiat. Teszi ezt annyira,
hogy, kulonallo szolamkent is szeretne megallni a helyet. Igy ala-
kulhatott ki az ugynevezett funkcios akkordkisereti mod. Nagyon
leegyszerusitve ez annyit jelent, hogy van egy torvenyszeruseg,
amely meghatarozza bizonyos keretek kozott, hogy egy adott
akkord mely akkordok fele agazhat el, tehat mely iranyban lehet
helyesen folytatni a kiseret akkordfuzeret. Mindezt termeszetesen
maga a kiserendo melodia vezerli, de tobb lehetseges megoldas
is letezik a kisero zenei kepzettsege, intelligenciaja, otletes-
sege es nem utolsosorban a tradiciok altal engedett mozgaster
hatarain belul. Minel komplikaltabb a kiseret akkordikusan,
annal individualisabb is egyban. Konnyen megerthetjuk, hogy ilyen
korulmenyek kozott nagyon ritka eset az, hogy ket individualisan
kisero bracsas egyforman gondolkodik. Ha csak durokat fognak,
az konnyebb eset. Abbol osszesen 12 darab letezik. Azt meg ossze
lehet egyeztetni es meggyozodesbol tiszta erovol egyutt harsogni.
A hangilag komplikalt kiseret ezert csak egy bracsast enged meg.
A mollos(lagyabb) kiseret mellett raadasul egyedul marad, ami be-
lathatoan hangerocsokkenest okoz. Az ujabb korok nepi zenekarai
tehat a masodik bracsas helyett ujabb hangszeren jatszo zeneszt
hivnak, aki ujabb szolamot hoz. O tovabb fejleszti es egyben
finomitja, bonyolitja az osszhatast. Mindent osszevetve az ujabb
korok nepzenei egyre cizellaltabbakka es igy puhabbakka is valnak.
Udv, Agoston