SZevasztok!

 A megfigyelotol tulsagosan tavol allo idoleptek, kulonosen 
extrem esetekben ertelmet veszti, ui. a karosszekbol szemlelve
a vilagegyemet csak egy lehetosegunk van, az idoben valo visszavetites
kauzalis sorokon keresztul. Amelyek viszont, ahogy haladunk az idoben 
visszafele, szem elol teveszthetok. 

 En a magam reszerol ilyen kijelentesekkel mint aszongya hogy
"a kezdet kozeleben az idodimenzio a terdimenziobol
fordult ki", nem nagyon tudok mit kezdeni. Ez olyan mint a hol nem
volt, egyszer volt... 

 Valaki egyebkent megvilagithatna nekem, hogy a Hubble-fele es a Cobe muholdas
meresek miert sugalljak egyertelmuen az Osrobbanas kepet?
 Ezek a meresek csak azt mondjak, hogy most tagulo periodusaban van
a vilagegyem. Tehat elvileg nem zarjak ki az allando univerzum lehetoseget
ki fluktuaciokkal (plazma kozmologiai elmelet).

 Szadai Jozsinak: De igen, valoban Zegen voltam tapos.



   Udv. P'eter





--------------------------------
  S"ule P'eter  
  Dept. of Theoretical Physics
  Kossuth Lajos University
  Poroszlay u. 6/C, P.O.B. 5
  Debrecen-4010
  FAX: +36 52 431 722/1291
  phone (home) +36 52 340 118
        (office) +36 52 417 266/1265,1280
  E-mail: 
--------------------------------

TIPP-ben irta :

> 8 evesen meg tudtam csinalni ma mar nem megy..
> 
> adva van egy 8x8-as sakktabla[...]
>
> Feladat: valahonnan kiindulva lougrassal telelepni, mindenhova 1x
> lephetsz. Van erre szabaly? trukk ? fugg a megoldas attol 
> honnan indulok ki?

Ez kerem, matematika :-)

Probalj meg csigaban haladni; egyszerubb, ha kivulrol befele haladsz.
Valahogy igy:

1       7
    8
92     6
    4
3       5

-- 

ERN0

Sorry, signature file is under construction...

Nekem sem tetszik, amikor az Osrobbanas elmeletet (aminek helyessege most nem
is erdekel, de amugy hiszek benne) ugy interpretaljak (pl. Hawking az Ido ro...
konyveben), hogy az Univerzum a semmibol szuletik, mintha ezzel filozofiai 
szintu "magyarazatot" adnanak a vilag letezesere. Nyilvanvalo, hogy a fizika-
i torvenyek letet elofelteteleznunk kell az egeszhez. Azt azonban mar igazan
senkitol sem varhatjuk, hogy a fizikai torvenyek geneziset is belepitse az
elmeletbe. Kulonben is, mindennek van metaszintje, tehat ilyen alapon a vegte-
lensegig, Isten szuletesenek elotorteneteig firtathatnank a torvenyek keletke-
zesenek torvenyszerusegeit. 

En a megoldast a fenti problemara ott latom, hogy ido letezese nelkul (ami az 
Osrobbanas elott volt) nem lehet torvenyekrol beszelni. Nincsenek okok vagy
okozatok, sem eselyek, ui. ezek a fogalmak mind szoros szimbiozisban elnek az
idovel. Talan az idotlen vilagban elkepzelheto egy vegso esetlegesseg,
mely semmilyen torvenyszerusegnek sem engedelmeskedik, tehat nincs metaszintje.
A normalis vilagban ilyen torveny nelkuli veletlen nem kepzelheto el (lasd 
Bertrand paradoxon). A vegso ok csak a tokeletes semmi lehet. Ez persze inkabb 
mar a kolteszet vilaga, de nem en kezdtem. Talan nem feszitem tul a hurt, ha
egy mondatban megjegyzem: Isten a vallasosak szamara a vegso torvenyszeruseg,
tehat eppen tukorkepe annak amit en mondok, es valoszinuleg egyenjogu azzal.

Ami pedig az egyebb erveket illeti, pl. a kicsiny es oriasi idotartamok egyutt
hasznalatat, nem ertem hol a problema. Az ido haladtaval a kezdeti minimalis
hatasok vagy hatvanyozodnak, vagy elenyesznek. Mindkettore van pelda a kozmo-
logiaban, es az elso nagyon is alkalmas arra, hogy visszakovetkeztessunk a 
kezdetekre.  
 
       Udv.: Sebestyen Balazs

>>Hello Mindenkinek!
>
>>Regota igyekszem megerteni, miert mulik lassabban az ido egy olyan
>>szerkezetben ami "fenysebesseggel" halad. Sajnos, Einstein relativitas
>>elmeletet nem, csak ennek magyarazatait olvastam, azonban ezekbol nem
>>igazan ertettem meg (termeszetesen az en felfogokepessegem sem simara
>>csiszolt) a fenti fenys.-ido kapcsolat miertjet.
>
>Nincs ra magyarazat, ugyanolyan tapasztalat, mint hogy a pozitiv es negativ
>toltesek vonzzak egymast, vagy mint az impulzusmegmaradas tetele.
>
>>Konkretabban az erdekelne, hogy a fent emlitett szerkezetben utazo
>>emberke erzekeli-e az ido lassulasat, vagy mindez csak a Foldrol tunik
>>igy.
>
>Mivel az urhajoban minden folyamat lassabban zajlik, az urhajos
>termeszetesen nem erzi az idolassulast. Az csak kivulrol lathato.

Pontosabban: 
Az ido _nem_ telik lassabban az urhajoban igy az urhajos nem is erezheti.
Az ido csak lassabban telni latszik a Folrol es epp igy az urhajobol nezve
a Foldon latszik lassabban telni az ido.

Itt emlekeznek meg arrol a nepszeru felreertesrol, hogy bizonyos tavolsagok
elerhetetlenek, mivel tul sokaig tartana odaerni, ha elfogadjuk, hogy a
fenysebesseg nem meghaladhato (marpedig fogadjuk csak el).
Ha eleg jol tudjuk gyorsitani az urhajot es viszonylag hamar elerunk egy
fenyhez kozeli sebesseget az urhajon csak nehany nap telik el mig bejarhat
fenyev milliokat azaz egyaltalan nincs szukseg "hyperter ugrasokra" csak
meg kell erteni a letezo elmeleteket. Az urhajorol nezve persze nem az
latszik, hogy a tavoli csillagok orjasi sebesseggel rohannak felenk
mikozben olmos nehezkessegggel mozgunk mert "lelassult az ido", hanem egesz
egyszeruen nagy sebessegunk folytan a kulso kordinatarendszert sebessegunk
iranyaban megrovidulni latjuk, azaz az egyebkent tavoli csillagok
(elottunk) nehany nap "jarofoldre" kerulnek.

Szoval odaerunk ugyan a tavoli csillagra nehany nap allatt de termeszetesen
a Foldrol nezve utunk tovabb tart mint amennyi idore a fenynek lett volna
szuksege ugyanehhez az uthoz, igy az igazi baj akkor van, ha el akarunk
menni egy masik csillagra, visszajonni a Foldre es eletben talalni valakit
is akit ismertunk. Na ez, nem megy! 
(Szoljatok ha hazudtam...)
 
SzP.

--
Peter Szaszvari
Institute for Applied Physics - ETH Zurich
phone: (41) 1 633 21 26
fax  : (41) 1 633 11 05
http://iap.ethz.ch/users/szp/szp.htm

.... figyelmebe
    
    tetel: A "mesterseges" hideg eloallitasa nincs munka nelkul
    bizonyitas: a hutot nezd meg hatul, ahol tobb meleget csinal, 
                mint hideget a belsejeben. 
                
                csa:
                       janos

 wrote:
> Szerintetek az auto gyorsulas a teljesitmenytol vagy a motor
> forgatonyomatekatol fugg?
>  Szerintem a forgatonyomatek ero jellegu mennyiseg, az auto tomege
> adott, igy ez utal inkabb a gyorsulasra. A teljesitmenytol inkabb talan
> a vegsebesseg fugg, termeszetesen a legellenallasi tenyezovel egyutt.
>  Varom velemenyeteket!

> ______________________________________________________

EZ nem   tunik nagyon nehez kerdesnek . TErmeszetesen a pillanatnyi
gyorsitasi lehetoseget a motor nyomateka a nyomatekatviteleken a kereken
erove alakulva adja. Nem elfelejtve a pilanatnyi osszes ellenallas lekuzdese
utan marado nyomatek foditodhat mindossze a gyorsitasra. A motornak frankon
meg van a nyomateki jellegorbeje vagyis milyen fordulaton milyen nyomatekot
ad le. Hogy azt te mire hasznalodel az a te egyeni szoc problemad.    Az
adott nyomatek es ford szam mint azt mar megirtak ad egy teljesitmenyt ami
uzemanyagfogyaskent jelentkezik elsosorban. Hogy ezt   a motor altal leadott
teljesitmenyt kuplungegetesre, vagy  aircondira vagy busz legtartaly
toltesre hasznalod az teljesen fuggetlen attol a jarmu haladasa soran az
ellenellasokra mekkora teljesitmenyt hasznal  el.illetve termeszetesen felso
korlat a motor teljesitmenye miserint legkondira generatorra es haladasra
egyuttveve csak annyit tudsz elhasznalni amennyit a motor lead.
Amikor nagyongyorsanmegy az auto e menet es legellnallasok emesztik fel a
teljesitmeny 99 % at. tehat a vegsebessegnel fontos a nagy teljesitmeny. ES
az alasnbol gyorsulasnal fontos a nay nyomatek. Minden koztes allapotban
kell mind a ketto.     Udv      Vince

>>?P = F * v               (vonoero * haladasi sebesseg)
>
>>?vagyis nagyobb sebesseggel halado autonal ugyanolyan gyorsitoerohoz
>>?nagyobb leadott motorteljestmeny szukseges. Kozvetlenul a motorra
>
>>Lehet, hogy en vagyok tudtalan
>>de ilyenrol meg nem hallottam. Arrol
>>viszont igen, hogy v=a*t es a=f/m meg w=f*s vegul P=w*t.
>
>Itt peldaul van egy apro hiba, bar szerintem csak eliras: P=W/t
>
>De ha ezt jol irtad volna fol, abbol kijott volna a vitatott keplet is:
>
>P = W/t = (Fs)/t = F(s/t) = Fv


>Helyesen P=W/t es nem =W*t ahogyan irod.
>Igy a P=F*v is helyes hiszen:
>1. W=F*s
>2. P=W/t
>1. es 2.-> P=F*s/t=F*v
>Amit Meszaros Laci irt az bizony helyes.

Udv!

Latszolag helyes, latszolag a sebessegtol fugg a teljesitemeny a keplet
szerint. A keplet betui ezt mondjak.
Valojaban mindenki elkovettetek egy hibat: a fenti ervelesben s az ut
"az ero hatasara megetett ut", nem pedig ugy altalaban az ut, amit az
auto megtesz (az fugg a koordinata rendszertol is!), marpedig az adott F
ero hatasara elso kozelitesben ugyanakkora utat tesz meg az auto.
Ha nem autoban goldolkoztok, ahol az ut fogalma azonos a hetkoznapi uttal,
hanem mondjuk hajoban (vizi, vagy urhajoban) akkor konnyebb belatni
hogy a sebesseg es a megtett ut attol fugg, melyik koordinatarendszerbol
figyeljuk a testet. A hajonak mas a sebessege a vizhez mas a parthoz 
kepest, s megint mas egy masik hajohoz kepest. A motorjanak teljesitmenye
nem fugg attol, hogy mi honnan nezzuk.

Amiert az alap allitas megis igaz, azaz nagyobb sebessegnel nagyobb 
teljesitmeny szukseges a haladashoz, az a legellenallas, ami miatt nagyobb 
F ero kell az egyenletes haladashoz.

Udv

tamas 
tgaal @  Hungary.org

Hali,

> Feladat: valahonnan kiindulva lougrassal telelepni, mindenhova 1x
> lephetsz. Van erre szabaly? trukk ? fugg a megoldas attol honnan indulok
ki?
> Szeretnek publikus valaszolat de ne ide hanem a .
> Koszi

mivel senki sem valaszolt, megprobalok jomagam.
a feladat, amit emlitettel egyik kedvenc temaja a logikai programozasi
konyveknek (pl Prolog), illetve a 3. generacios nyelvek un. backtrack
(visszalepeses) megoldaskereso algoritmusanak.

ez utobbira igen szep peldakat talalhatsz pl. N. Wirth: 
Algoritmusok+Adatstrukturak=Programok cimu konyveben (a lougrasos
feladattal is foglalkozik, ugy emlekszem).

udv
Yoss

>Meghajtas:
>Lehet, hogy autoba nem eri meg, de peldaul nagyobb gepeknel pontosan
>igy csinaljak (peldaul az M62-es orosz diesel mozdony): a diesel motor
>folyamatosan porog az optimalis fordulatszamon, forgatva a generatort,
>ami termeli az aramot a tengelyeket meghajto elektromotorok szamara.
>Semmi valtomu, nem kell kuplungolni, csupan a delejt szabalyozni.


Olvasom ezt a vontatasrol szolo cikkeket...
Szerintem az idealis vontatasi gorbe a hiperbola, ahol is
a vizszintes tengelyen a sebeseget es a fuggoleges tengelyen
a vonoerot (vagy forgatonyomatekot) abrazoljuk. Nulla sebessegnel
a legjobb a vegtelen vonoero, mig vegtelen sebessegnel nem kell
semmilyen ero :-).

Ilyen vonoerot leginkabb a soros gerjesztesu egyenaramu villanymotor
es a gazturbina ad. En a soros motort ismerem jobbban:
    
     M = k*fi*I ;  U = k*fi*w 

     ahol k =geometriatol fuggo allando
          fi=fluxus
          M =forgato nyomatek
          I =armatura aram
          U =kapocs feszultseg
          w =omega, szogsebesseg.

    A fluxus fugg a gerjeszto aramtol es a magneses permabilitastol, amit
    most tekintsunk allandonak (nincs telitodes). A gerjeszto aram egyenlo
    az aramtura arammal (soros gerjesztes!).

    Indulaskor minel nagyobb az aram, annal nagyobb a gerjesztes, fluxus.
    Igy a forgatonyomatek az aram negyzetetol fugg. Vegtelen kicsi
    terheleskor (megemeljuk a villamost :-) a fordulatszam vegtelen 
    nagy lesz.

Egyebkent a diesel-elektromos mozdonyoknak is van alapjaratuk, indulaskor
felporgetik az uzemi fordulatra, aztan indulhat a mozdony. A fordulatszam
linearis a kapocsfeszultseggel, ezert konnyu a sebessegszabalyzas. 
Most az gondoljatok, hogy van egy kis bibi, mert hirtelen feszultseg
ugrasra a mozdonynak hirtelen sebeseget kell valtania. Ez csak reszben
igaz, mert a kapocsfeszultseg elmeleti dolog, a valos motor modellben
az idealis motorral sorba van kapcsolva egy ellenallas, veszteseg.
Tehat hirtelen feszultseg-ugrasra, a kapocsfeszultseg nem valtozik,
viszont a kulso es kapocs kozotti ellenallasra nagyobb feszultseg jut,
azaz az aram el kezd novekedni -> nyomatek novekszik, ami az esetek
donto tobbsegeben el kezdi gyorsitani a motort -> kapocsfeszulseg
novekszik -> aram csokken ...

A gazturbina kisse maskepp mukodik, ott a munkaturbina lapatjainak
szoget allitjuk, a teljesitmeny az aramlo gaz sebessege, a turbina
szogsebessege (lapat keruleti sebessege) es a lapat szoghelyzetetol
fugg. Indulaskor a szog maximalis (talan 45 fok, nem tudom???) a
turbina sebessege nulla, teljesitmeny maximalis. A teljesitmenyt
addig ad le, amig a turbina sebessege el nem eri az aramlo gaz 
sebesseget.

Gazturbinat kiprobaltak autoban is, eredmenye, hogy egy 40-50kW-os
gazturbinahoz nem kell sebessegvalto, allando uzemben (nem 
csucsforgalomban) kevesebbet fogyasztott, mint egy Otto motor, de
tobbet mint egy diesel auto. A baj csak a magas aramlasi sebesseg 
miatti zajjal es az arral van. A levegon felhasznalasra azt mondta
egyik ismerosom, hogy ez nem baj, mert az autonak nem lesz legellenalasa,
ami levego elotte van azt majd beszivja :-).

Udv: Nemeth Zoltan