1. |
energiaforras (mind) |
69 sor |
(cikkei) |
2. |
Az avana hirlevelbol (mind) |
32 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: Fenysebesseg (mind) |
39 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: otlet (mind) |
16 sor |
(cikkei) |
5. |
szin es holeadas (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
6. |
vaku es szem (mind) |
21 sor |
(cikkei) |
7. |
Re: ho leadas (mind) |
15 sor |
(cikkei) |
8. |
Klapanciusz kiegeszites (mind) |
46 sor |
(cikkei) |
9. |
vegyes (mind) |
62 sor |
(cikkei) |
|
+ - | energiaforras (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szia,
> Van egy otletem, hogy hogyan lehet egy kb. ket meter magas (mint egy
> nagy huto) dobozban annyi elektromos aramot termelni, ami ellatja egy
> csaladi haz (futes, hutes, vilagitas, electric car) energia igenyet.
> A szerkezet nem hasznal egheto anyagot pl:gaz, olaj, szen, fa vagy
> szel, nap, csapvizet es hasado energiat. De hasznalja a haromfele
> termeszeti/fizikai jelenseg combinaciojat.
Eloszor miniatur fuzios reaktorra gondoltam, de mivel a csapvizet
is kizartad (a fuziohoz pedig hidrogen kell), ez is kiesett.
> Tud valaki ehhez hasonlo letezeserol?
Kb. ilyen parameterekkel rendelkezik az RQM nevu svajci ceg kacsaja.
> Milyen hatranyokat, veszelyeket vonhat maga utan ennek elterjedese
> (munkaleadas, olaj, szen-banyaszat lelassulasa stb.)
A tisztan elektromos autok sok gyakorlati problema miatt meg messze vannak
az elterjedestol. Az olajbanyaszat a vegyipar szamara is termel,
igaz, a benzinhez viszonyitva nem sokat (a legtobb muanyag koolajbol
keszul). A szenet nem lehet mindenutt kivaltani (pl vaskohaszat,
ahol nem csak olvasztja a vasat de redukalja is a vasercet). Es az
uj szerkentyu gyartasa munkat igenyel, sok olyan helyen is munka-
alkalmakat teremtene, ahol korabban az energiaellatas akadaly volt
stb. Persze lesz aki veszit de ez a haladassal jar (ahogy a lo mint
vontatoero gyakorlatilag elvesztette a jelentoseget a gozgep es a
belsoegesu motorok miatt, es ahogyan nehany tizezer evvel ezelott
a kohaszat rovid ido alatt padlora kuldte a kobalta- es szakoca-
ipart).
> "Minden otlet annyit er, amennyit megvalositanak belole".
Nem visszariasztasnak, hanem kihivasnak szanva: a tudomany bizonyos
teruleteken sokkal tobbet tud annal, amit a tevemusorokon nevelkedett
nep gondol rola (mas teruleteken pedig sokkal kevesebbet...) Az egyik
tapasztalat, hogy a maganyos zsenik kora kb 100 eve lejart.
Einstein baromi nagy koponya volt, kar hogy 10 evet elpazarolt az
eletebol azzal, hogy felfedezte a spanyolviaszt, a gorbult terek
matematikajat (amit elotte Bolyai & Lobacsevszkij mar 100-150 (?) eve
kitalalt), amire szuksege volt az altalanos relativitaselmelethez.
A modern felfedezesek sok-sok kutato egymasra epulo munkajabol
szuletnek. Valaki kitalal egy aprosagot, publikalja egy szakmai
folyoiratban. Ezt elolvassak, hozzaraknak valamit, publikaljak.
Neha (eleg ritkan) ezeknek van valami gyakorlati haszna is, ekkor
a cikk irojat feltalalokent unnepeljuk, pedig az o munkaja csak egy
csepp volt a tengerben.
A most epulo (epp nevtelen) nemzetkozi urallomasnak rengeteg oriasi,
nehez es draga napelemtablaja lesz. Gondolom, hogy ha lenne barmi
jobb alternativa, azt hasznalnak.
Tulajdonkeppen kar volt ilyen ledorongoloan irnom, mert azert kivancsi
vagyok az otletedre, villanymernoki szemmel szivesen kritizalnam :-)
(sajnos a begyepesedett tudosok es mernokok nehezen mondanak le olyan
alapelvekrol, mint pl. a megaradasi torvenyek, a termodinamikai tetelek
stb.)
Tehat a tippjeim:
- geotermikus energiat hasznosit?
- oriasi, gyorsan forgo lendkerek van benne, amit a fel nem
hasznalhato energiaval pl. ejszaka felporgetsz, majd nappal
kihasznalod? Autoba kiserleteznek ilyennel, de ott sok szempont
erosen korlatoz, fix telepites eseten 200-300 kWh is tarolhato
egy jol csapagyazott lendkerekben (flywheel).
Udv///Laci
|
+ - | Az avana hirlevelbol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Az erdeklodok kedveert: az avana egyesulet hirlevele nagyobbreszt sci-fi
hireket tartalmaz, de a rokon erdeklodesre tekintettel a szerkesztok az
urkutatassal kapcsolatos erdekesebb hireket is osszevadasszak. Raklap:
www.scifi.hu, ott minden info megtalalhato a megrendelesrol. Udv///lms
JOHN GLENN FOTOK
John Glenn Urutazasa soran egy nemileg modositott Kodak Professional
DCS 460-as digitalis fenykepezogepet hasznalt, hogy kepeket keszitsen a
Foldrol. A Johnson Urkopontba kuldott kepek a feldolgozas utan a
http://shuttle.nasa.gov es a http://www.kodak.com/go/earthpics
weboldalakon jelentek meg. Erdekesseg, hogy a weboldalakon
kivalasztott kepekbol a Kodaknal szines nyomat rendelheto meg.
A MARS GLOBAL SURVEYOR KEPEIROL
(http://www.aip.org) A MGS ket uj eredmenyerol szamol be a december
15-i 'Geophysical Research Letters'. Az egyik, hogy a voros bolygo
kevesbe lapos, mint azt eddig gondoltuk - egyenlitoi sugara 3396 km, a
polaris pedig 3373 km; a masik pedig egy lehetseges kiszaradt ocean
partvonalanak vizsgalata az egyik saroknal. A marsszonda sikeresen
elkeszitette egyebkent a bolygo eszaki polusanak haromdimenzios
latkepet - ezt a MGS weboldalan, a http://mars.jpl.nasa.gov/mgs/ cimen
lehet megtekinteni.
CSATLAKOZTATTAK A KET MODULT
(http://www.astronomynow.com) Az Endeavour legenysege ket hete,
vasarnap este sikeresen befogta az orosz Zarya modult, es
csatlakoztatta azt az amerikai Unity dokkoloegyseghez (a jovoben
egyebkent tobb modul is a Unity-hez fog csatlakozni). Az elso ursetat a
mult hetfon este tettek meg. Ezt kovetoen kiszabaditottak egy beszorult
antennat a Zarya modulon, majd csutortokon 20:55-kor belebegtek a
nemzetkozi urallomasba, ezzel uj korszakot nyitva az urkutatas
torteneteben.
|
+ - | Re: Fenysebesseg (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
On Thu, 10 Dec 1998 wrote:
> A fenysebessegggel kapcsolatban szeretnek feltenni egy
> kerdest, hatha van valaki megvilagositana a problema lenyeget.
> ...
> A kerdeseim :
> 1. Mit is mutatott a ket irtozatos pontossagu merocso?
> 2. Mivel sejtem, hogy azonos erteket mutathatott ezert
> azt is kerdezem, hogy miert?
> 3. Es mivel azt is sejtem, hogy 2. kerdesre a Lorentz
> transzformaciot fogjak emlegetni, ezert kerdezem azt,
> hogy a 2. kerdesre a ve'gso" valasz tenyleg
> az hogy CSAK? Látszik jelenleg arra esély, hogy erre
> kérdésre a CSAK-on kivul mas valasz is szulethessen?
A (vakuumbeli) fenysebesseg allandosagarol van szo tetszoleges
koordinatarendszerben, ami tapasztalati teny, azaz csak. A Lorentz-
transzformacio eppen ebbol vezetheto le. Azaz tenyleg CSAK. En nem
hallottam meg olyan tudomanyos spekulaciorol, ami a fenysebesseg
allandosagat, vagy eppen erteket magyarazna.
Harom olyan termeszeti allandonk van, ami nem vezetheto le mas
allandokbol, ezek a fenysebesseg, a Planck-allando es a gravitacios
allando. Ez utobbi idobeli valtozasarol vannak elmeletek avagy
feltevesek (miszerint csokken az osrobbanastol eltelt ido fuggvenyeben).
Ez a harom allando egymastol fuggetlen dimenzioju, beloluk barmilyen
egyeb dimenzio a (m,kg,s) rendszerben egyertelmuen (egy dimenziotlan
szorzo erejeig) kikeverheto, s akar ezeket is tekinthetjuk alapveto
mennyisegeknek, de mindig csak harmat.
Ha tomeget keverunk ki, az a Planck-tomeg, es ma ugy gondoljuk, hogy
az ennek megfelelo energian az osszes kolcsonhatas egyesitheto
(elektromagneses, gyenge, eros, gravitacios).
Ezen tul uj fizikai elvekre van szukseg, remeljuk Zweistein minel elobb
megszuletik.
Hidas Pal
|
+ - | Re: otlet (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Van egy otletem, hogy hogyan lehet egy kb. ket meter ...
>
> Mikre tippeltek? Tud valaki ehhez hasonlo letezeserol?
Most nem igazan ertem, hogy van-e ilyen otleted, vagy
tolunk varod... :)
Arra emlekeztet, amit egyszer (25 eve?) a Galaktikaban
olvastam az antigravitator felfedezeserol, amikor voros
politikai szinu tudosokat azzal vettek ra, hogy egyaltalan
elgondolkozzanak a (tabunak szamito, orokmozgohoz
hasonlitott) probleman, hogy elhitettek veluk: a feher
szinu tudosok mar felfedeztek azt.
udv
Denes
|
+ - | szin es holeadas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Igen, a szineknek eleg komoly szerepe van a holeadasban. Nalunk a fekete
es a voros szinek vannak divatban, bar a homersekleteink a hazi
radiatorenak sokszorosai.
Lehet, hogy ezert nem erdemes a lakasod belsojet "megvaditani"...
Udv,
Olah Sanyi
|
+ - | vaku es szem (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Nemreg beszelgettunk az eros fenyeknek a szemre gyakorolt hatasarol.
Ezzel kapcsolatban szeretnem megosztani veletek egy korabbi elmenyemet.
Annakidejen, amikor az elso vakumat vettem, rengeteget szorakoztam vele.
Egyszer, a sotet szobaban veletlenul elsult, amikor pont a fenykeve
iranyaba neztem. Par masodpercig meg valami hologramszeru kepet lattam
magam elott.
Megprobaltam, hogy a kezemre iranyitva sutom el, mikozben azt mereven
nezem. A villanas utan, ha nem mozditottam a szemem, jo nehany
masodpercig, esetenkent akar talan egy percig is, egy zoldes-kekes
halvany fenyben jatszo haromdimenzios kepet lattam a kezemrol magam
elott. Azonban amikor megmozditottam a szemem, a kep azonnal, es
visszahozhatatlanul eltunt.
Vajon erre milyen magyarazatot tudtok adni? Ha a latoidegek tulterhelese
kovetkezteben fellepo maradvany hatasrol van szo, akkor az miert tunik
el a mozgas hatasara?
Udv,
Olah Sanyi
|
+ - | Re: ho leadas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Leginkább hőátadás történik, és nem hősugárzás. Következésképp a szín
kevésbé fontos. A másik ok szerintem az emberek hagyománytisztelete.
A festék anyaga biztos hogy nem mindegy, mindenesetre hőállónak is kell
lennie.
wrote in message ...
> Ha a holeadasi kepesseget mezuk, akkor szerintetek melyik a legjobb
> radiator?
> 1. szamit-e a szine ? ugy tudom a fekete anyagok nagyobb hatekonysaggal
> adjak at a hot a kornyezetuknek.
> 2. menyit szamit a festese ? a eloxalas vagy a zomancozas a jobb ?
> Ha fizikailag nezem akkor a legjobb radiator az sotetre eloxalt
> radiator, akkor miert festik feherre ?
> Szoval, hogy is van ez.
|
+ - | Klapanciusz kiegeszites (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Magan levelben erkezett kerdesek hatasara, valamint
igy 2 nap utan ujra olvasva tenyleg nem egeszen
vilagos, hogy mit akarok megtudni a mi Klapanciusz
mernokunk segitsegevel, ezert egy kis kiegeszitessel
probalkozom, ebben a magamfajta erdeklodo laikusnak
sok nehezseget okozo temaban. (Tudomany #615)
Az urhajo es a 2 tukor nem mozdultak. A mento
raketa mozgott a tukrok iranyaba ugy, hogy
az odameno laser sugar az egyik merocsovon,
a visszajovo laser sugar a masik merocsovon haladt
at. A robotpilota csak azert kellett, mert a mi
Klapanciuszunk nem lett volna kepes egyszerre a
vezetésre is, es a meresre is koncentralni.
Ha a feny csak korpuszkularis felepitesu lenne,
akkor az urhajon maradt ket merocso mindvegig
azonos erteket mutatott volna, mig a raketan levo
ketto a v sebessegu elmozdulas hatasara az
odameno agon c-v a visszajovo agon c+v nem
azonos érteku fenysebesseget eredmenyezne,
ami azonos kozeg jellemzok es feltetlek mellett
ellentmondas (a jelenleg altalanosan elfogadott
relativitas elmelet keretein belul).
De hat mint tudjuk - es sajnos nem igazan ertjuk
miert - a feny nem csak részecske, hanem hullam
termeszetu is. En csak azt szerettem volna, ha
valaki kozelebb segit egy kicsivel ennek a furcsa
kettossegnek ha nem is a megertesehez, de az
elfogadasahoz.
A vegen a 3. kerdesben pedig azert firtatom azt
a CSAK-ot, mert attol hogy a Lorentz transzformacio
jol leirja a jelenseget, abbol meg nem kovetkezik az,
hogy a jelenseg egyenlo lenne a Lorentz transzformacioval.
Itt a HIX Tudomanyba is olvashattunk regebben olyan
cikket, amiben felvetodik annak gondolatata, hogy
esetleg a jelenlegi mereseknek nem jo a modszertana.
Nekem mint laikusnak semmi sem szent ezert felteszek
meg egy kerdest. Megprobaltak-e mar nem a
fenysebesseg, hanem az ido allandosagara alapulo
elmeleteket kidolgozni? Ha igen, milyen eredmennyel?
Udvozlettel: Benko Lajos
|
+ - | vegyes (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok !
Kiegeszitesul nehany temahoz:
- a vakuumrol:
A vakuum amiatt nem azonos a semmivel,
mert a vakuumnak merheto fizikai tulajdonsagai vannak.
Van permeabilitasa, es van permittivitasa.
Ezen kivul meg az is elofordul, hogy egy ugyesen _elhelyezett_
vakuumban a feny elhajlik.
- a hoszivattyuzashoz :
Energiapazarlas, ha a lakasban a _javak elegetese_-vel
felmelegitett furdovizet kiengedjuk a szabadba olyankor,
amikor odakint hidegebb van.
Telen - a szobahomersekletre lehult langyos labvizet betehetnenk
a hutoszekrenybe, es lehuthetnenk a kulteri homersekletre,
majd hidegen dobnank ki.
( Vigyazva - nehogy valakit eltalaljon.:)
A hutoszekreny ilyenkor kiegeszito futoberendezeskent
mukodne, de termeszetesen energiat is fogyasztva.
Csak abban az esetben gazdasagos a dolog, ha a hutoszekreny
ilyen celu uzemeltetese olcsobb, mint a lakas
futesenek adott megoldasa.
Persze lehetne meg a lab-jeget vermelve tarolni is, es
amikor jon a melegebb idoszak, akkor ujra behozni,
es betenni a hutoszekrenybe, hogy rasegitsen a hutesre.:)
Jol jar, aki becsben tartja a labvizek entalpiajat !
------------------------------
Laser-pointer
A bor polarizalja a fenyt ?
En a bor cukortartalmaval hoznam osszefuggesbe.
A cukoroldatok tudtommal polarizalnak.
A szolocukor es a repacukor talan eppen ellenkezoen forgat ?
------------------------
Ka'ros infrahang kimutatasa a lakasban:
Laser-pointerrel es rugora erositett tukorrel
kimutathato lenne, ha valami tenyleg mocorog.
-------------------------
Energiagyarto keszulek:
Ha lenne ilyesmi, eloszor is nem eppen az eromuvek
vasarolnak fel a keszletet ?
( A feltalaloknak pedig az orok vilagossag fenyeskedne...)
Ha megis kaphato lenne, es sokkal olcsobb energiahoz
juthatnank altala, akkor az allam elobb-utobb megado'ztatna'
a pazarlasbol adodo tulzott hokibocsatast, azon indok
alapjan - hogy a Foldi atmoszfera katasztrofahoz vezeto
globalis felmelegedese karos az egeszsegre.
Elsosorban a komolyabb bankok lobbyznanak a katasztrofa
idopontjanak kitolasaert. ( hosszulejaratra kihelyezett
penzeik feletti aggodalom okan)
udv: -geonauta-
|
|