Kérem ha valakinek van a birtokában a következő informá...

-turbófeltöltők ismertetése, változtatható karakterisztikájú
-lengéscsillapítok rendszere, változtatható karakterisztikájú (nem Citroen)
-öthengeres benzinmotor acad-os válltozata (csak blokk is jó)

előre is köszönöm

Sziasztok !

Koszonom, Kota Jozsefnek a gyorshajtasnal felmerult 
problema megnyugtato magyarazatat.
Rendkivul szemleletes, ami nekem szivugyem.

A realis es irrealis korulmenyek koruli aggodalmat
is ugy tunik szinten sikerult szerencsesen eloszlatni.

-----------------------------------

A  gondolatkiserlet kozben eppen az idealizalason aggodva 
eszembe jutott egy erdekesseg mely - hatha nem altalanosan 
ismert, s igen tanulsagosan, szembetunoen demonstralja
a tevut lehetoseget.

Az idealis alulatereszto szuro modelljere gyakran 
hivatkoznak a hiradastechnikaban, hirkozleselmeletben,
linearis halozatanalizisben, stb.

Azaz egy olyan szurorol van szo, mely f=0-tol egy
megadott frekvenciaig barmely frekvenciaju jelet
csillapitas, es fazistolas nelkul atereszt, 
de az adott frekvenciahatar felett kemenyen vag, azaz onnan
kezdve nem juthat at rajta  magasabb frekvenciaju 
szinuszos jel.

Ugyancsak nagy jelentosegu a Dirac-impulzus, mely 
altalanosan igen hasznalatos elvi vizsgalojel
jelatviteli rendszerekben.

Ha e ket modell egymassal _talalkozik_ , 
mindjart baj van. 

Ha ugyanis az idealis alulatereszto szurot a t=0 
idopillanatban fellepo Dirac-impulzussal
gerjesztjuk, azaz egy olyan diszkret tuimpulzust adunk a 
bemenetere, mely vegtelen keskeny es vegtelen nagy a csucserteke,
akkor a valaszfuggveny  (sin(t))/t jellegu fuggveny lesz, 
mely hetkoznapi fogalmazasban egy minusz vegtelenben kezdodo 
es egyre novekvo amplitudoju hullamzo jel. 
Maximalis csucserteke t=0 -nal
van, aholis erteke eppen 1, es e fuggveny a t=0 tengelyre nezve
szimmetrikus, azaz a +vegtelenig hasonlokeppen
hullamzo, de idoben csillapodo jel.

Igy az a meglepo teny adodik, hogy az idealis alulatereszto
szuro mar vegtelen ideje _tud arrol_ , hogy valamikor egyszer
a t=0 pillanatban Dirac-deltaval fogjuk gerjeszteni.

Meg sem gondolhatjuk magunkat idokozben, hogy megse
gerjesszuk. 

Matematikailag teljesen korrekt modon es viszonylag
egyszeruen levezetheto, bizonyithato, hogy ennek igy kell lennie,
de megis paradoxonnak tunik.
Nincs mit tenni - mint nagyon ovatosnak lenni az idalizalt
korulmenyek halmozasaval.

Ha tudtok paradoxonokat, jo lenne megjelentetni.

 Udv:-geonauta-

Sziasztok!

Az Exxx-es iromanyrol Pajor Istvan rantotta le a leplet a TIPP 2517.,
2518., 2521., 2524., 2530., 2547., 2550. es 2552. szamaiban tavaly nyaron.
Egyebkent pedig kiderult, hogy a dusseldorfiaknak nincs is
gyermekrakkutato osztalyuk, amire a cikk hivatkozik...

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

> Felado :  [United States]
> =======================================================
> S. Hawking (nyilvanos) eloadast tart Washington DC-ben.
> Az eloadas a Kennedy Centerben lesz, (202)828-TALK
> szamon lehet erdeklodni. A pontos idopontot nem tudom.
> Menjek/menjunk, mit szoltok?

hat ha meg szeretned hallgatni korunk legnagyobb fekete lyuk es 
univerzum-elmelet kutatojat amint eloadast tart, akkor feltetlenul 
menj el. en nagyon szivesen elmennek, de ezert nem tudok 
kiutazni....:(((((

                                        Gallo Peter

T. Zoli, es Jozsi !

Ugy latom ertelmezesi problemak merultek fel. Szerintem fokozzuk a
problemat meg egy kicsit.

Abban megegyezhetunk, hogy a dolgok egyfelekeppen tortennek, viszont mas
megfigyelok maskeppen latjak a dolgokat. Feltetelezhetjuk, hogy vonorud
sajathossza menetkozben ugyanakkora, mint amikor mar megalltak a kocsik,
mivel ha a surlodastol, es a legellenallastol eltekintunk, akkor nem hat
a vonorudra ero. Ezert, ha a vonorudak sajathossza eltero, akkor az nem
tekintheto nyugalmi vegallapotnak. Ha megallas kozben a vonorud
sajathosszat allandonak tekintjuk, akkor egy a valosagban lehetetlen, de
a spec.rel. elmeletben  jol kovetheto elvi esettel allunk szemben.

Az eset szemleltetesere alkalmasak az alabbi grafikonok, amelyeket meg
tavasszal keszitettem. Ugyan nem megallast, hanem elindulast abrazol, de
a ket eset csak a nezopontban kulonbozik. A jelen peldaban a kocsi
mellett halado bringas szempontjabol abrazoljuk a vonorud mozgasat.
http://members.tripod.com/~taxi_/start.gif
Valojaban ket koordinata rendszer van egy rajzon feltuntetve. A 0
sebessegu meroleges t,x tengelyes a bringase, a 0,8c sebessegu
hegyesszogu t',x' tengelyes a rendore. (A hegyesszogu rendszerben is a
tengelyekkel parhuzamosak a koordinatak valtozasai.) A vonorud helyzete
a t=0, es a t'=0 idopontokban vastag piros vonallal van feltuntetve,
hosszuk a sajat koordinatarendszerukben 3 egyseg. (A mozgo rud az allo
rendszerbol 1.8 egyseg hosszunak latszik.) A vegpontok mozgasat a
szaggatott piros vonalak menten kovethetjuk. A mozgo, es az allo
rudvegek megfelelo szaggatott vonalai metszik egymast, de ezek nem esnek
egy idopontba egyik feltuntetett koordinatarendszer szerint sem.

Ugyanezt az esetet szemlelhetjuk a 0,5c atlagsebessegu t'',x''
koordinatarendszerben:
http://members.tripod.com/~taxi_/startA.gif
Itt a mozgasallapotvaltozas egyideju, es a rud hossza sem valtozik.

De nem szuksegszeru, hogy termeszetellenesen ragaszkodjunk a fix
hosszusagu rudhoz. Azonban, ha a rud rugalmas, akkor a feladat sokkal
osszetettebb. Ekkor mindenkeppen figyelembe kell venni a lassitas soran
fellepo nagyon sokfele erohatast. A rud ilyenkor nem egyetlen targy,
hanem rugalmasan kotodo atomok rendszere kulon-kulon sajat tomegekkel,
amelyek rezgeseket is vegezhetnek az osszenyomodason kivul. A lassitast
kivalto erok belepese is nagyon sokfele. Barmelyik kocsi fekezodhet, es
ennek a fekezesnek a merteke is valtozhat, es valtozik is az idoben. Igy
az eset mar olyan bonyolult, hogy ennek elemzesere ido hianyaban nem
vallalkozom. Mindenesetre azt leszogezhetjuk, hogy a kocsik egyideju
megallasat a rendor csak akkor lathatta, hogy ha a rudat nem tekintjuk
fix hosszusagunak. A fellepo rezgesek miatt azonban a megallas idopontja
sem rogzitheto egyertelmuen, mert a rezgesek nem egy adott pillanatban
szunnek meg, hanem az amplitudok egy exponencialis fuggveny szerint
folyamatosan lecsengenek. Igy a kocsik megallasat a rendor megsem
lathatta egyidejunek. Ez egy ugyanolyan nehezen megvalaszolhato kerdes,
mint peldaul: ha egy kad vizbe beleejted a szappant, akkor mennyi ido
mulva szunik meg a viz hullamzasa. A kerdesre valo valaszadas nehezsege
nem a relativisztikus, vagy klasszikus mechanika megvalasztasan mulik,
hanem azon, hogy a problema nagyon sokvaltozos, es munkaigenyes. A kocsi
megallasarol meg azt el lehet mondani, hogy a spec.rel. szerint jol
eszlelheto tavolsag-konrakcio csak olyan nagy sebessegeknel lep fel,
hogy egy ilyen nagy merteku mozgasallapotvaltozasnal fellepo erok
mellett a makroszkopikus szilard anyagok inkabb folyadekkent visekednek.
(A kocsik, es a vonorud atomjai szetspiccelnek az oszlopnal.) Ezert a
vonorud valosagos rugalmas viselkedeset nyugodtan lehet a klasszikusabb
elmeletek szerint targyalni, persze a szokasos alacsony sebessegek
mellett. Ha megis elkezdjuk emelni a sebesseget, akkor rajohetunk
esetleg gyorsulas olyan anyagszilardsagi korlataira, amelyekrol eddig
nem is tudtunk.

Az esemenyek abrazolasa a koordinata rendszerben olyan szam adatok
leolvasasat is lehetove teszi, amelyeket nem eszlelhetunk az esemenyeket
egy nezopontbol figyelve, mivel az eszleles szinten egy idoben zajlo
folyamat, amely jo esetben maximalisan fenysebessegu lehet. Ezert ha az
eszleles idopontjaira vagyunk kivancsiak, akkor az tovabbi szerkesztest
igenyel. Fel kell tuntetni a koordinata rendszerben a megfigyelo
utvonalat, es az esemenyektol a megfigyeloig halado hatasok utvonalat
is. Ezek metszesei adjak az eszleles koordinatait. De ha a rendor
pontosan a ket oszlop kozott feluton allt, akkor a ket oszloptol erkezo
azonos sebessegu jelek egyidejusegebol az esemenyek egyidejusegere
kovetkeztethet. Persze ugyanekkor a vonorud hozza kozelebb eso reszet
egy kesobbi idopontban eszleli, mivel a jel itt kevesebbet kesik. Igy az
egesz rudrol nem egy idopontban eszleljuk az egyideju esemenyeket.
Csokkentheto az eszlelesek ido kulonbsege, ha a rendor minnel tavolabb
all az uttol, az utra merolegesen. Az ilyen problemakat Einsten ugy
kuszobolte ki, hogy minden merteni helyhez ultetett egy megfigyelot,
amely jegyzi az adott pontban bekovetkezo esemenyeket az idopontjukkal
egyutt. A megfigyelok orait termeszetesen elozoleg szinkronizaljuk, igy
a koordinata rendszer adatait kozvetlenul is visszakaphatjuk a
megfigyelok osszegyujtott adatjai alapjan.

Udv: Takacs Feri

Menjunk!

En felpattanok a biciklimre itt Ujpesten es meg sem allok Washington
DC-ig. (Ott balra fordulok a sarkon es mar ott is vagyok a Kennedy
Center-ben).

Bocsi mindenkinek, de ezt nem birtam megallni.... :))))))))

István

 wrote:

> S. Hawking (nyilvanos) eloadast tart Washington DC-ben.
> Az eloadas a Kennedy Centerben lesz, (202)828-TALK
> szamon lehet erdeklodni. A pontos idopontot nem tudom.
> Menjek/menjunk, mit szoltok?
>                                __o
>               __o             -\<,
>              -\<,  __________O / O
>  __gabor____O / O

Sajnos ez egy dezinformacios lista volt, so"t... Az egyik ceg (elelmiszeripari)
rombolta a masik ceget evvel. Konkret neveket nem tudok, de kiderult a
disznosag. Na ennyit a Net-en keringo informaciok hasznalhatosagarol.

Istvan

 wrote:

> 2. Ami szamomra meg ennel is fontosabb, mennyire hiheto ez a lista (szamomra
>    kevesse)? Ehhez persze kimasolok egy kis reszt belole ide:
>
> Rakkelto adalekok: E123,131,142,210 - 217,239,330
> Egeszsegkarositok: E220 - 224, E338 - 341,E330, E230 - 233 ....
> Veszelyes adalekok: E102,110,120,124
> (kivansag eseten szivesen begepelem az egeszet, reszletesen)
>
> Ugyanez a papir a dusseldorfi egyetem kozlemenyere hivatkozik.

Stephen Hawking eloadasa 1999 Januar 25.-en este 8 orakor lesz a Kennedy
Center koncert termeben, Washington DC varosaban.

Az eloadas a "Kennedy Center Distinguished Speakers Series"  sorozat
kereteben kerul megrendezesre. A sorozat tobbi resztvevoi: Tiger Woods
(golf fenomen), Stephen Hawking, Sir David Frost (riporter, publicista) 
es John Major (egykori brit miniszterelnok). Jegyarak (a teljes
sorozatra): $175 (balkon), $215 (foldszint), $250 (elso sorok); egyszeri
alkalomra a fenti osszegek negyede. Helyfoglalas hitelkartyaval a
(202)-828-TALK szamon.

                               __o
              __o             -\<,
             -\<,  __________O / O
 __gabor____O / O

Varga Joska:

> Feynman irta
> valahol, hogy egyszer tanyerokat dobalgatott fel (a peremuknel fogva,
> kozel fuggoleges sikban) es eszrevette, hogy egy korbefordulas alatt x
> db precesszalas (imbolygas) tortenik, fuggetlenul attol, hogy milyen
> gyorsan porgette meg oket

Az x meghatarozasan sokat gondolkodtam, de meg nem sikerult 
osszehoznom. Sejtesem szerint 2-nek kellene lennie. Sok tanyert 
feldobtam, de meg a precesszio iranyat se birtam megfigyelni, nem 
hogy a sebesseget.

Ami az x allandosagat illeti, szerintem
ez szuksegszeruen igy van minden eromentes porgettyu eseten, nem csak
tanyernal. Ha megnezzuk azokat az egyenleteket (torvenyeket), amik 
egy ilyen test mozgasat leirjak, abban semmi olyan nem szerepel, ami 
osszefuggesbe hozna a tomeget az idovel. Az egyetlen ilyen torveny a 
gravitacio lenne (eltekintve a kvantumos eroktol), de az esetunkben 
nem szamit, igy az egesz folyamat ugyanugy jatszodik le tetszoleges 
sebesseg eseten, minden tomegpont ugyanazon a palyan fog haladni. 
Olyan, mintha ugyanazt a folyamatot mas sebesseggel jatszanank le. 
Minden erot az F=m*a keplet fog meghatarozni (es az ezzel megegyezo 
nagysagu, ellentetes iranyu kenyszererok, amik a merev testbol 
fakadnak), vagyis minden ero a lejatszas sebessegevel aranyosan lesz 
nagyobb (v'=a  -> (c*v)'=c*v'=c*a), tehat a gyorsitottan lejatszott 
porgettyu ero, forgatonyommatek egyenlege ugyanugy nulla lesz. 

Udv.: Sebestyen Balazs

Sziasztok,
        
    Arrol kerdeznek, hogy van-e valamilyen bizonyitek vagy gondolat-
    kiserlet arra vonatkozolag, hogy letezik-e a konfiguracios ter.
    Ami az informacio dimenzioit jelentene, olyan letezot, ahol az
    informaciora is ervenyesek a megmaradasi torvenyek.
    
                Koszonettel:    Feher Tamas.
                               >